Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-05 / 209. szám
1 4 1967, szeptember 5. ffÖLSTA MEGYEI VEPGJSAO Ismét működik a gyár A kemencétől viszik a téglát — Az idén négy, jövőre már hatmilliót gyártanak Szünet nélkül duruzsol a vil- l&nymotor, a monstrum gép reggeltől estig szakadatlanul nyaldossa a domboldalt, amelyen még terem a kukorica. A tevéli kukoricát termő domboldalból szép új házak lesznek. Él a néhány évvel ezelőtt halálraítélt téglagyár. Rendelet jött — szigorú és megmásíthatatlan: a teveli téglagyárat sok más társával együtt le kell állítani, le kell szerelni, mert a takarékosság, a gazdaságosság... A helyiek erőteljesen tiltakoztak. A járási és megyei szerveknél is megpróbálkoztak néhányan az ellenvetéssel. — Ha csak a helyi szükségletre termel, már akkor is megéri, mert nem kell messziről idefuvarozni ebbe az eldugott faluba a téglát. Ez is takarékosság. Nem és nem. Talán még egyetlen rendeletet sem hajtottak végre ilyen gyorsan „precízen” mint éppen ezt: a műszaki berendezést az utolsó darabig leszerelték és elvitték. A téglagyárat kezdte benőni a gaz. Most pedig teljes üzemmel folyik benne a termelés. — Tessék körülnézni — mondja Lugosi Ferenc, a gyár vezetője — nem talál egy kocsira való téglát sem a kemencéknél, mert ahogyan hordjuk ki, ott állnak a járművekkel, és viszik, mint a cukrot. A lakosságnak nagyon is nagy szüksége van a téglára. Még Szekszárd környékéről is jönnek ide. Sajnos, sehol sincs elég tégla. Akkora az igény, hogy belátható időn belül nem válik feleslegessé a gyár. — Hány embernek biztosít munkaalkalmat? — Hatvannak. — Mennyi a gyár kapacitása? Megalakult a faddi vízműtársulás Országos híre van a faddi rossz ivóvíznek. A község vezetősége évek óta szorgalmazza egy vízműtársulás alakítását, s e révén a lakosságot egészséges ivóvízhez lehetne juttatni. Az 1962. óta folyó szervező, előkészítő munkák nyomán megálakult a faddi vízműtársulás. A társulás szervezésében hathatósan működnek közre a Hazafias Népfront aktivistái, mindazok, akik szívügyüknek tartják Faddot jó ivóvízhez juttatni. A társulásnak 1300 tagja van. A tervek szerint hatmillió forintba kerül a vízmű. A lakosság körülbelül hét év alatt fizeti vissza, és az egy napra eső költség egy tojás árának, felel meg, így a lakosság különösebb megerőltetés nélkül tudja kifizetni a vízműépítés költségeit Az impozáns vízmű — tervei hasonlítanak a tolnaihoz — kivitelezője a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat lesz. Valószínű másfél év alatt elkészülnek a munkával. A jelenlegi két fúrt kút mellé újabb két kutat kell fúrni. Felépítenek egy víztornyot, és elkészítik tizenhat kilóméter hosszúságban a vezetékeket. Az utcai kifolyókutak sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lakosság negy- ven-ötven méteres maximális távolságról hordhassa haza a jó ivóvizet. Egyébként már a társulás alakulásakor többen bejelentették, hogy az udvarra, a lakásba is bevezettetik majd a vizet. A kivitelezői munkák meggyorsítására a lakosság jelentős társadalmi munkát végez majd, mind a földmunkáknál, mind más építő és szerelő tevékenységnél. A vízmű építéséhez már megkezdik a felvonulást, az anyagok biztosítását. — Az idén négymilliót termelünk, mert későn tudtunk kezdeni, hiszen a kezdet sok nehézséggel járt. Tessék elhinni, sokkal nehezebb volt ismét felszerelni az üzemet, mint ahogyan annak idején egy bürokratikus tollvonással megszüntették. A teljes kapacitása 6 millió, és azt jövőre el is tudjuk érni. Megkérdeztem a tanácselnököt, Ambrus Lukácsot is, hogy most a téglagyár újjászervezésével megnyugodott-e, mert néhány évvel ezelőtt sokat panaszkodott. — Hogyne nyugodtam volna meg, amikor az idén már vagy tíz ház épült a faluban, s az előző években pedig téglahiány miatt semmi mozgolódás nem volt. Jövőre előreláthatóan ennek már a duplája lesz. Váratlanul megkérdeztem: — mit tennének, ha netán váratlanul ismét beállítana valaki a faluba azzal, hogy meg kell szüntetni a téglagyárat? A választ nem írom le... BODA FERENC Meliorációs tevékenység Mőcsényben (Tudósítónktól.) A mőcsényi Mező Imre Termelőszövetkezet tagsága közgyűlésen hozott határozatot talajvédelmi feladatok végrehajtására. A határozat értelmében 972 holdon végeznek mélylazítást, 35 holdon új gyepet telepítenek, ugyanakkor 200 holdon a meglévő gyepeket felújítják. 170 hold területen, ßhol a domborzati viszonyok mezőgazda- sági termelést már nem tesznek lehetővé, erdőt telepítenek. 198 holdon kémiai talajjavítást végeznek. A terv megvalósítása több mint 6 millió forintba kerül, de ebből az _állam a termelőszövetkezetnek támogatásként több mint 5 millió forintot megtérít. A talajvédelmi terv megvalósítását öt évre irányozták elő. A beruházás költségei tíz év alatt térülnek meg. MEGKÉRDEZTEK színekkel „feldobott” liliputi méretű beton- és üvegházikókat, de ez az összevisszaság nem zavaró, inkább nyugtató. Eredetileg típusterv szerint kellett volna felépíteni valamennyi hétvégi házat. Az egyik ember zsebe bírta, a másiké nem. Jobb is, hogy nem valósult meg a típuselképzelés, Domborít kár lett volna megfosztani a sokféleség adta kellemes összbenyomástól azzal, hogy uniformizálják. Tizenhárom kivételével, a többi telek már mind beépült. Legtöbb házikó kelet fele néző oldala teljesen üvegből van. Előtte parányi napozó. A telek-árak megduplázódtak. Felparcellázás után az első' vevőknek kétezer forint körül kínálták. Tulajdonképpen kínálni kellett. Most 5—6 ezer forintot is adnak Domboriban egy telekért. Ennek nemcsak az a magyarázata, hogy az üdülőtelep divatba jött, inkább az, hogy kezdetben nem volt itt se víz, se villany, szóval semmiféle közművesítés. Ma már van. Az üdülőtelepen a KISZ-esek voltak az első törvényes telepesek. Valamivel feljebb, a hajóállomással szemben, már a KISZ- esek előtt felfedezték Domborít a nem törvényes telepesek. Az árterületen kezdtek építkezni, de a Vízügy még idejekorán közbeszólt, és megtiltotta a terjeszkedést. A hivatalosan elismert üdülőtelep tehát ott kezdődik, ahol a KISZ-tábor. Ez nyitja meg a sort. A 4x4 méteres lakószobák előregyártott elemekből készültek. A Pécsi Házgyár első termékei közül valók. Nyaranta több száz KISZ-fiatal tölt el itt néhány napot, tanulnak és szórakoznak, avagy szórakozva tanulnak. Az idén, szinte szezonkezdéssel egy időben megnyílt a Faddi Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet kezelésében levő bisztró. Dicsérendő, hogy tervezője kerülte a mucsaiságot, óvakodott az álromantikátöl, s ezért a bisztró nem rosszul sikerült vadásztanya, vagy elfuserált halászcsárda, avagy a kettő ízléstelen keveréke, hanem valóban bisztró. Berendezésével, a víz felé terjeszkedő kerthelyiségével, az asztalok fölé feszített napernyőkkel, minden további nélkül megállná a helyét a Balaton partján is. A vízpartot és a bisztrót széles betonjárda fogja összekötni. Félig kész, a mesterek most is dolgoznak rajta. A bisztró környékét nyárfa- csemetékkel telepítették be. Igazán kellemes lesz majd itt elüldögélni, kivált akkor, amikor a nyárfák is megnőnek. „A forgalom pillanatnyilag nem nagy. Sült hal, kolbász természetesen most is kapható. Ital úgyszintén. De a nyáron volt olyan vasárnap, hogy elfogyott 60 láda, azaz 1800—2000 üveg sör.” — mondja Kaiser Ferenc, a szövetkezet osztályvezetője. Dombori krónikása ez az ember, ű mondja; az Idegenforgalmi Hivatal motelt épít, a felvonulási épületek elkészültek, és állítólag a motelt még az idén át akarják adni a rendeltetésének. A szövetkezet kétszer épített és kétszer bontott büfét. Az igények nőttek, a büfé Dom- borinak kevés. Az idei nyáron megjelent a vizen az első vitorláshajó. Van telefon. Jönnek a külföldi kocsik. A pécsiek állandó vendégek... Kemény István, a Szekszárdi járási Tanács vb-elnöke szerényen csak ennyit mond erről a máris vonzó és szép helyről: Kontúrjai rajzolódnak ki, a holnap üdülőtelepének. A közeljövőben ismét lehet majd telkeket vásárolni, ezzel mintegy százra nő a hétvégi házak száma. Annak idején, ha elkészülnek. Mindenesetre Dombori máris mindazt nyújtani képes, ami a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz kell. A szezonban volt csónakkölcsönzés, lehetett napi horgászjegyet váltani, és a víz fürdőzésre kiválóan alkalmas. Nagy területen a gyerekek is veszélytelenül lubickolhatnak. N emcsak magánosok építkeztek, illetőleg építkeznek, üzemek és hivatalok is. Jelenleg kétségkívül a megyei tanács üdülője a legszebb. Köny- nyű elképzelni azt a parkot, amely néhány év múlva körülveszi az üdülőt. Ennek a parknak a nyomait már látjuk. Domborít érdemes népszerűsíteni. Divatba jött ugyan, de még kevesen ismerik. Talán nem ártana a 6-os út mentén, a tolnai elágazónál kitenni egy táblát és jelezni, hogy merre is van ez az üdülőtelep. A Tolna megyei turisták balatoni tanácskozásán az ■’•szér'os szövetség képviseletében Steinbach Károlyné javasolté. a rr.1"?' ' ”• ’r ^k^mri'-gek létrehozását. Talán csak nem Dombodra gondolt? — Szp — Eg\f nyáj, kéf át* ? A gerjeni Rákóczi Termelőszövetkezet juhásza együtt legelteti és gondozza a közös tulajdonban lévő birkákat a háztájiakkal. Egy időben történt a gyapjúnyírás is. Azonos feltételek és azonos körülmények között végezték a gyapjú tárolását, egészen az átadásig. A termelőszövetkezet mégis kevesebbet kapott a gyapjújáért, mint a háztáji birkatartók. Kilónként mintegy 20 forint a különbség. — Nekünk ez a különbség nem tűnt volna fel, ha nem szerzünk tudomást arról, hogy a háztáji birkák gyapjáért a vállalat többet fizetett. Egyebek között a főagronómustól is jó minősítéssel vették át. Ez meglepő. Mi nem állítjuk, hogy jogtalanul kifogásolták a minőséget, a bogáncs miatt, de nem értjük, hogy miért nem tették meg ugyanezt a háztáji birkák esetében. Hogyan lehetséges, hogy egy nyá j két ár? — tette fel a kérdést Genye Illés, a gerjeni Rákóczi Tsz elnöke. A kétféle, és számukra előnytelennek látszó minősítés miatt több mint húszezer forinttal rövidült meg a közös gazdaság. A Gyapjúforgalmi Vállalat Tolna megyei kirendeltségvezetőjétől, Szabó Jánostól kérdeztük meg, hogy miként fordulhatott elő ilyen nagy eltérés a minősítés során, a termelőszövetkezet kárára? Szabó János a következőket mondta: — Őszintén be kell vallanom, hogy nem húszezer forinttal, hanem legalább huszonötezer forinttal rövidült meg a gerjeni Rákóczi Tsz. Roppant érdekes dolog. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy a tsz most tanulópénzt fizetett. A bogáncs rontotta le a gyapjú minőségét. Mi soha nem mulasztjuk el felvilágosítani a tsz-eket és a háztáji termelőket arról, hogy az idei árdk fi gyapjú tisztasága szerint, fokozottabban differenciáltak. Fogalmam sincs róla, miként történhetett, de az egyéniektől átvett gyapjú nem volt bogán esős. Én mindenesetre már az átvételkor mondtam a termelőszövetkezet megbízottjának, hogy a további barátság megtartása érdekében küldjünk mintát az Országos Gyap- júminősítő Bizottságnak és döntsék el ott, hogy kinek van igaza. A termelőszövetkezei megbízottja azt. válaszolta, Hogy ennek nem sok értelmét látja. Ennek ellenére mi elküldtük a mintát. Éppen ezért, a termelőszövetkezet nyugodtan fordulhat az Országos Gyapjúminősítő Bizottsághoz (Budapest, IX., Gyömrői út 2—4), és ha mi rosszul végeztük a minősítést, akkor a különbözetet megkapja. Egyébként ez minden esetben így van. Ha mi. az üzemre nézve előnytelenül minősítünk, a kötelező mintaküldés alapján az előbb említett bizottság ezt a körülményt megállapítja, és a különbözet kifizetésére kötelez bennünket — mondotta Szabó János, a Gyapjú forgalmi Vállalat kirendeltség-vezetője. AZ ELí Papír és ceruza mellé (Tudósítónktól.) Az új gazdasági rendszerre való áttérés még inkább a papír és ceruza mellé szorította a termelőszövetkezetek vezetőit Az elhatározások és intézkedések meghozatala gondos elemzőmunkát kíván. Ezt teszik a paksi Ezüst Kalász Termelőszövetkezetben is. Céljukat így fogalmazzák; az alapokat megerősíteni, a tagság rendíthetetlen bizalmát biztosítani, nagyobb kockázatvállalás nélkül rugalmasan, de megfontoltan előbbre lépni. A feltételek megteremtésében már ez évben is nagy erőfeszítéseket tettek. Építettek egy korszerű gázolajkutat, folyik a gépműhely építése, a lóistálló és a szerfás sertésfiaztató átalakítása. A daráló is már a központi majorban üzemel. A kedvező tapasztalatok alapján tovább kívánják fokozni a dohánytermesztést, mivel az idei évben a zölddohány leadásával a tervezettnél 50 százalékkal több jövedelmet érnek el. A konzervgyár közelsége kézenfekvővé teszi a kertészeti kultúrákkal való intenzív foglalkozást, a kertészet bővítését. Az új sertésfiaztató üzembe helyezésével biztonságosabbá válik a malacnevelés, emelhető. lesz a választási súly, ami az új felvásárlási árak mellett tovább növeli a sertéshizlalás gazdaságosságát. Az állattenyésztési hozamok növelését segíti az is, hogy a szarvasmarhaállomány tbc-negaiivizálása befejezéshez közeledik.
