Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

1DS7. szeptember 28. tolna megyei népújság ö A BAR AZ OKA MINDENNEK A tamási járási tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sének beszámolójában többek * között ezt olvastam: „Az ozorai községi tanács mellett működő gyermek- és ifjúságvédelmi al­bizottság július 6-án megtartott ülésén 9 szülővel szemben foly­tatott le eljárást, majd a követ­kező ülésre további 4 szülő meg­hívását határozta el. A hozott védőintézkedések eredményessé­gére jó példa Varga István szü­lő esete, aki figyelmeztetés után önként jelentkezett alkoholelvo­nó kúrára.” Ez a néhány sor, valamint az előtte lévő megjegyzés, hogy az ozorai gyermek- és ifjúságvédel­mi albizottság a kimagasló mun­kát végzők egyike, adta az ötle­tet az ozorai látogatáshoz. Be­szélni szerettem volna Varga Istvánnal, aki gyermekei érde­kében, saját jószántából akar megszabadulni káros szenvedé­lyétől, az alkoholtól. A jól dol- - gozó albizottság munkája és ezen keresztül eredményei is ér­dekeltek. Első utam a tanácselnökhöz vezet. Együtt beszélget irodájá­ban Marsó Ferenc rendőr fő­törzsőrmesterrel, a körzeti meg­bízottal. Ö válaszol kérdésemre: — Sajnos Varga Istvánnal már nem tud beszélgetni, mert be kellett vonulnia a börtönbe. Egy régebbi, garázdaságból ere­dő bűntettéért kapott hat hó­napot. Tehát oda a r i por talányom. Nem kérdezhetem meg tőle, mi­ként határozta el a jó útra té­rést, . a becsületes életmódot. De hogy a témánál maradjunk, a tanácselnök és a körzeti megbí­zott véleménye szerint, nem csak egy ilyen Varga Istvánhoz ha­sonló ember él Ozórán. Sok az iszákos, izgága ember ________ — Nehéz helyzetben vagyunk és ennélfogva sokkal többet kell produkálnunk, mint, más köz­ségben — magyarázza Bán Mik­lós tanácselnök. — A különbö­ző vidékekről sok cigány tele­pült ide, akiknek legnagyobb ré­szével nincs semmi baj, de saj­nos akadnak közöttük, akik nem kedvelik a munkát és gyakran lopásra adják a fejüket. — Persze azért nemcsak ve­lük van a baj, a többiek között is akad bőven iszákos, izgága ember, aki nem törődik csa­ládjával, mindene az ital — egé­szíti ki a tanácselnököt Marsó Ferenc. Átnézem a gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottság ez évben készített jegyzőkönyveit, me­lyekből eléggé elszomorító kép tárul elém. íme néhány sor a jegyzőkönyvekből: „A. I.-nét felszólította a bi­zottság, hogy italozásaival hagy­jon fel, gyermekei neveléséi ne hanyagolja el. Ugyancsak figyelmeztetésben részesítették K. I.-t, aki állandó munkát nem vállal, így gyerme­kei eltartása nehézséget jelent. Élelmezésük, ruházatuk hiányos, úton-útfélen kéregetnek, hogy eltartsák magukat, iskolába nem járnak rendszeresen. . B. Gy.-né 15 éves lánya állan­dóan csavarog, több esetben fér­fiak ismeretségét keresi. Az anyját ismételt figyelmeztetés­ben részesítették, V \ P. L. leányai júniusban két ízben törted be a Polgáréi fmsz büféjébe és onnan több száz forintot tulajdonítottak el. A bi­zottság elbeszélgetett a szülők­kel.” a gyermek vallja kárát Ilyen és ehhez hasonló jegy­zőkönyvek sokasága tarkítja a dossziét. A megidézettek között' csak néhány cigány akad. Az esetek legtöbbjében a rendsze­res iszákosság és a gyermekek nemtörődöm, hanyag nevelése szerepel. — Jó szőlőtermő vidék a mienk — mondja az elnök. — Ebből fakad tulajdonképpen a bor szeretete. Ezek a jegyző­könyvekben szereplő személyek legtöbbje, annyira hozzászokott a borhoz, hogy beteg, ha nem ihat. Ebből aztán családi per­patvarok, veszekedéseik fakad­nak, melynek mindig a gyer­mek vallja kárát. Albizottsá­gunk vezetője az iskolaigazgató, sokat tudna mesélni, milyen ese­tekben és hányszor kellett eré­lyesen közbelépni, hogy a fiatal­korúakat kiemeljük a rendezet­len családi körülmények közül. Az iskola alig néhány méter a tanácsházához. Az irodában találom Ágoston Béla igazgatót. Két pedagógus társaságában ép- pent azt beszélik meg, melyik tanuló szüleivel kellene elbe­szélgeti^ még az év elején. — Rengeteg időnket köti le a hátrányos helyzetben lévő ta­nulókon való segítés — mondja. — Az iskolának jelen pillanat-1 ban közel 400 tanulója van és ezek kétharmad része hátrányos helyzetben lévő fiú, vagy lány. Ezek közül is kiválasztottuk a legsúlyosabb eseteket. Most ez­zel a 30—40 gyedekkel foglalko­zunk, jóformán ejjel-nappal. Ha kell, kimennek a szülők­höz, elbeszélgetnek velük. Min­dent elkövetnek, hogy a leg­kirívóbb eseteket is falun belül oldják meg. A mostoha körülmé­nyek között élő gyerekek ked­vezményben részesülnek a nap­közi otthonban és a tankönyv- ellátásban is. A pedagógusok megkülönböztetett figyelemmel és főleg türelemmel foglalkoz­nak velük. Természetesen az is­kola tanárai csak szűk keretek között nyújthatnak segítséget a tanulóknak. A segítségnyújtás, a megelőzés és intézkedés , orosz­lánrésze a gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságra hátul. • Népszerűtlen feladat — Bizony nehéz helyzetben vagyunk a többi községhez vi­szonyítva — mondja az igazgató. — Rengeteg az olyan szülő, aki gyermekei nevelésével nem so­kat törődik. A legutóbb a 10 bizottsági tag között felosztottuk a területet. Mindenki tudja, mi­lyen családok tartoznak hozzá, így az állandó ellenőrzés, meg­figyelés és nem utolsó sorban a többszöri látogatás könnyebb. Különösen azokkal a szülőkkel akad sok gondunk, akik az ital rabjai. Ez teszi ki a zömét és okoz hátrányos helyzetet a fiata­lok életében. A bizottság tagjai nem tétlen­kednek, szabad idejük leg­nagyobb részét a felvilágosító.! nevelő munkával töltik. A tár­sadalmi szervek is állandóan na­pirenden tartják e kényes kér­dést, de sajnos a helyzet csak lassan javul. Sokszor a bizott­ság még oly lelkes tagja is, mint a községi Nőtanács titkára, Sö­rös Ferencné, elkeseredik. — A közelmúltban történt, hogy ezt a becsületes, idejét nem kímélő asszonyt még a piacon is zaklatták, trágár szavakkal il­lették, — mondja Ágoston Béla. — S mindezt csak azért, mert a bizottsági ülésre megidézett ha­nyag szülőnek, keményen meg­mondta az igazat. Ennek ellenére nincs remény­telen eset a bizottság számára. Igaz, egy-egy esetben önmaguk­kal kerülnek ellentétbe, de va­lamennyien azt tartják, hogy csak a legvégső esetben kell a veszélyeztetett gyermekeket el­választani szüleiktől és állami gondozás alá helyezni. Néhány hónappal ezelőtt történt egy jellemző eset. Egy többgyerme­kes családapát megbüntettek azért, mert szabálysértést köve­tett el. A 200 forintos bírságot nem tudta kifizetni, mert állan­dó munkahelye nem volt. Végül is a gyermekek érdekében el­engedték a büntetést. Néhány héttel később az italozás követ­keztében elkövetett garázdaságért járó hathónapi börtönbüntetését kellett volna megkezdeni. Be­adványt írtak, melyben kérték, hogy engedjék el a büntetés le­töltését, mert -ha az illető a bör­tönbe vonul, az öt gyermekének megélhetése nincs biztosítva. Hasonló és tanulságos példák sokaságát mesélték el a bizott­ság tagjai, mintegy bizonyításul, hogy Ozorán nehéz a gyermek- és ifjúságvédelem. Ennek ellené­re a helyzet mégsem megoldha­tatlan. Egyrészt, mert az eddigi munka is ezt bizonyítja, más­részt pedig, mert a bizottság tagjai között jó a kapcsolat. FERTŐI MIKLÖS Izményi úttörők Értekezleten beszélte meg az izményi körzeti iskola tantes­tülete az évi úttörőmunkater- vet. Célkitűzésként említették, hogy a pajtások egyéni igénye­it összehangolják a csapat, az iskolai közösség feladataival. Előtérbe kerül a jövő iskolai évben a szocialista hazafiságra nevelés. A világnézeti nevelés területén követelményként em­lítették, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. 50. évfor­dulójára való felkészülést. A fő feladatok között található az is, hogy a pajtásoknak az új tan­évben fokozottan óvniuk kell az iskola felszerelését. Ver­senyt hirdettek több tantárgy­ból, és az előzetes tervek sze­rint nagy gondot fordítanak a kulturális tevékenység meg­szervezésére. Sashegyi Hilda csapatvezető elmondta, hogy a ,rVörös zászló hőseinek útján" mozgalom a próbarendszerre épül. Cél az, hogy a pajtások megismerjék a hősök életét és telteit. __________________________L. J— FÉSZEKRAKOK Megyénk építőipari szövetke zetei komoly részt vállalnak' ab­ban, hogy községeink lakossága minél jobb lakásviszonyok közé kerüljön. Százszámra építik a szebbnél szebb családi házakat és újabban az egyre népszerűbbé váló társasházakat. Befejezés előtt álló társasház Bonyhádon Családi házak Pakson Foto: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents