Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

1967. szeptember 24.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

Megyénk levéltárából

Ezzel- a közleménnyel egy sorozatot indítunk útnak és minden hónapban egyszer jelentkezünk a Szekszárdi Állami Levéltár anyagából egy-egy szemelvénycsokorral, mely bepillantást enged megyénk és hazánk történetébe. Az .utóbbi években az egészséges hazaszeretet kialakulása mind nagyobb érdeklődést eredményezett a szűkebb környezet, a falu, a megye, a város története iránt. Megyénk története semmivel sem szegényebb, mint más megyéé, levéltárunk országos viszonylatban is a leggazdagabbak közé tartozik. A sorozat megindításának célja ezeket a kevéssé ismert értékeket feltárni és egy lépést ismét tenni megyénk történetének megírása felé.

A szemelvényeket a levéltárban őrzött hiteles, eredeti anyagból vesszük. Minden közlésnél feltüntetjük az okmány, irat számát, hogy a hitelességet és eredetiséget bizonyítsuk. Magyarázatot csak akkor fűzünk a közléshez, ha az a megértés és értékélés szempontjából szükséges, azonban a közölt szövegen soha- vem vált ózta. tutik és amennyiben lehetséges nem a magunk, hanem a •orrás szavával szólunk; ott ahol tartalmi kivoiiatot adunk, szigorúan ragaszkodunk a kezünkben lévő írott anyaghoz.

Bizonyos időszakok szerint közöljük a szemelvényeket; 25, 50, 100

éves és még régebbi anyagot fogunk össze egy-egy közleménybe, hogy mennél nagyobb időről adjunk áttekintést és törekszünk arra, hofry színes válogatást adjunk közre. Bízunk benne, hogy ez a törekvésünk sokak érdeklődését fogja kielégíteni!

25 éve történt

Tolna Vármegye Közigazgatási Bizottságának tárgysorozatából: 1942. szeptember 15.

A Gazdasági Felügyelőség vezetőjének jelentéséből: „Az úgynevezett feketepiacon a felhajtott árak minden vonatkozásban megvannak. Főleg a kukoricát igyekszik mindenki megszerezni, aminek a kialakult ára 25 pengő q-ként. Igen nagy a kereslet a kövér baromfi és tojás iránt, ami csak fekete piacon kerül forgalomba.

A munkáshelyzet nem mondható jónak. A munkaerkölcs kifogásolható. A megállapított munkabéreket nem tartják be, főleg a kisgazdáknál, akik kisegítő és napszámmunkát vesznek igénybe.” (: 5587/1942. K. B. sz. :)

A kir. Tanfelügyelő jelentéséből: „A vármegye kisebbségi népiskoláival kapcsolatban jelentem, hogy a 62 kisebbségi (német) népiskolánk közül 22 iskolában kérték a tankötelesek gondviselői a vegyes, magyar— német oktatási rendszer további meghagyását, a többi 40 iskolában azonnal át kell térni a teljes anyanyelvi német oktatásra. Ezen kívül még olyan 7 népiskolában kérték a gondviselők a vegyes oktatás bevezetését, ahol eddig tisztán magyar nyelven folyt az oktatás” (:5689,'1942 K. B. sz. :)

50 éve történt

1917. szeptember 28-án az alis- páni hivatalban Totlnay János megbízott irodaigazgató jegyzőkönyvben jelentette, hogy a megyei kőnyomdában dolgozó munkások megtagadták a választói névjegyzék sokszorosítását és mindaddig nem hajlandók dolgozni, amíg fizetésüket nem rendezik. A vármegye főjegyzője, Ujfalussy Sándor azonnal a nyomdába ment, ahol jegyzőkönyvileg kihállgatta a munkamegtagadó nyomdászokat. Simon Ferenc 80 éves, a kőnyomdában mór 20 éve dolgozó nyomdász és Katalencsics Károly, aki 3 éve dolgozik a megyének, társaik nevében is elmondták, hogy valóban megtagadták a munkát és addig nem is hajlandók dolgozni. amíg részükre az 1916-ban megállapított béremelést 1917. évre visszamenőleg ki nem fizetik. Az történt ugyanis, hogy a törvényhatósági bizottság 1916. év nyarán a nyomdai munkások bérét felemelte. Az alispán a belügyminisztertől a béiemelé- fedezetéül pótiavadalmazást

kért, de ezt a belügyminiszter nem adta meg, így a nyomdászok a nekik megszavazott bért nem kapták meg. Usv látszik, három nanig nem is dolgoztak a megyei nyomdában mert október 2-án a főjegyző előtt elvállalják ugyan a munkát, de azzal

a kikötéssel, hogy bérüket rendezik. Feltehetően a főjegyző által tett ígéretet nem váltották valóra, mert 1917. november 2- án két munkás meg sem jelent a nyomdában, másik kettő pedig bejelentette, hogy az aznapi munkát ugyan elvégzik, de másnap már ők sem dolgoznak, ha az egy éve megszavazott béremelést visszamenőleg meg nem kapják. Az alispán még aznap teljesíti a követelést, mégpedig nem is mindennapi módon: 1916. évben a rézgálicalapnál elért megtakarítás terhére a munkások részére fejenként kiutal 250 Koronát, vagyis az év eltelt részére járó béremelést. Az, alispán szükségesnek tartotta, "hogy ehhez a rendkívüli eljárásához megszerezze a megyei törvényhatásági bizottság utólagos hozzájárulását és eljárását azzal indokolta. hogy más megoldása nem volt, mert ha a begyakorolt munkások leteszik a munkát, helyettük szakmunkást nem kap, a közigazgatási feladatok ellátását komoly veszély érte volna. (: 18 079 1917. alisp. szám :)

100 éve történt

1867. szeptember 21-én Tolna Vármegye kisgyűlésén ismertették a belügyminiszter 3980 elnöki számú rendeletét, mely szó- szerint ezt tartalmazza:

„Tolna Vármegye Közönségének! A Kormány arról értesült, hogy f. évi octóber hó 6-án Aradon egy úgynevezett országos honvédgyűlés szándékoltatik tartani.

Nem ismeri ugyan a kormány ezen gyűlés czélját, miután az egylet, mely azt elhatározta, erről hozzá jelentést nem tett, sem pedig alapszabályait, melyekből az egylet feladatát megismerhette volna, hozzá eddigelé be nem küldötte; de bármi legyen is a kitűzött aradi gyűlés czélja, már maga a hely és az idő, melyre kitűzetett, annak olyértelmű tüntetés színét kölcsönzik, mely régi sebeket újra feltéphetné, a kölcsönös bizalmat megingathatná s könnyen ellentüntetésekre szolgáltathatna okot.

Noha a kormány meg van győződve arról, hogy minden józan hazafi belátva annak fontosságát, hogy óvatosan kerülni kell mindént, ami a kedélyek nyugalmát s a fejedelem és a nemzet közötti bizalmat, békés kifejlődésünk ezen alapfeltételét ismét kockára tehetné s e szempontból minden kétes értelmű tüntetéstől önként tartózkodni fog: mindemellett, mivel lehetnek akik e lépés horderejét nem ismerik fel, a kormány nem mulaszthatja el kijelenteni: hogy a fent érintett aradi gyűlés megtartását, mely könnyen tüntetésnek volna magyarázható, meg nem engedheti.

Felszólítom tehát a megye hatóságát: hogy a fent érintett aradi gyűlés betiltását azonnal köztudomásra hozza oly hozzáadással, miként Arad város polgármestere egyúttal szigorú felelősség terhe alatt utasítva van, ama törvénytelen gyülekezet megtartását minden hatalmában álló eszközzel megakadályozni s miként a tilalom áthágói a törvények büntető kezeinek fognak átszolgáltatni.

Kelt Budán, 1867. évi September hó 14-én. A minisztertanács határozata folytán: Báró Wenckheim Béla sk.”

A kisgyűlés jegyzőkönyvében egy rövid, de sokatmondó megjegyzéssel nyugtázták a független magyar kormány rendeletét: „Jelen tilalom köztudomású lévén esyszerűen tudomásul vétetett.” (:Kisgyűlési jkv. 1983/1867. sz.:)

Régen történt

Madocsa község bíróinak protokolláris könyvéből:

Anno 790 die 1-a Junii (:1790. június 1.:) Gergely Péter Felesége Csirkék lopásával vádolván

özvegy Sitkéi Istvánnét, de azt bizonyítani nem tudván, ítéltetett 12 Korbáts ütésre. Factum. (Megkapta:)

Ugyanakkor Szekeres György- né és Szekeres Kata egymást kurvázván, ítéltettek hat-hat Korbátsra a Tanáts által, de mivel Szekeres Györgyné magát terhesnek lenni vallotta, az ő büntetése differáltatott; Szekeres Kata pedig szerentséssen meg kaphatta.

Ugyanakkor: Tóót Miska káromkodásért ítéltetett 12 pálczá- ra, Keresztes István ugyan azért 12 pálezára.

3-a Junii 790. Szabó János ellopván Szántó István 40 Kéve Nádját a Rétről, a Tanáts által ítéltetett 12 páleza ütésre és 40 Kévé Nád meg adására.

Ugyanakkor: öreg Sitkai János özvegy Szabó Jánosnén el követett káromkodásért, és egyszersmind azt Boszorkánynak, égetni valónak mondván, ítéltetett 12 páleza ütésre. Factum. (: Megkapta:)

12-a Junii 790. Curator Kiss hozatott Budáról a Parochiális Házhoz Hat Esztergályos Hátú Egész Kar-Széket. A Követke- zendőségnek legyen Rája gondja, hogy idegenség ne érje.

27-a Junii 790: N. Tarczal János Felesége I. Sitkéi Mihály Felesége és Zsidó Sándor Felesége egymáson elkövetett fertel- mes nyelveskedésért ítéltettvén 12—12 Korbátsra. Factum. (Megkapták:)

Anno 790 Die 14-a Junii. 1794. június 14-én kezdődött Budán Nemes Magyar Országnak Közönséges Diétája vagy Ország Gyűlése, el végződött pedig 1791- dikben. (:Ez utóbbi évszám utólagos bejegyzés:)

29-a Aug. 790: özvegy Béníts Jánosné törvénytelenül Pató Évát jól meg tiposván s kezével is meg vervén ítéltetett 15 Korbáts ütésre, Pató Éva pedig az két Rokka Csepüjét meg fonni köteleztetik. Determinatum. (Elhatároztatott:)

Ugyanakkor: Veress Pista éj- tzakai kóborlásért ítéltetett 24 Pálezára.

Ugyanakkor: Zsigmond Miska dettó.

Ugyanakkor: Baán Pista pipá- zásért 12 pálezára.

(Madocsa község levéltárából. Kurrens könyvek gyűjteménye.:)

Már idejét múlta!,

1914. Zichy Gyula gróf pécsi püspök IV. pásztorlevelében a fiatalság nevelésével kapcsolatban a szülőkhöz fordul. A pásztorlevélből szószerint: „Vannak olyan táncnemek, amelyek határozottan rosszak. Egyet megnevezek, van okom rá. Főpásztori szívem teljes határozottságával akarom, hogy hallgassatok rám: tiltsátok meg gyermekeiteknek, hogy a tangót táncolják, mert ez határozottan illetlen, érzékies tánc. Berlinben a császár megtiltotta, hogy a katonatisztek egyenruhában a tangót táncolják, Londonban azokon a mulatságokon, melyeken az udvar résztvesz, tangót táncolni nem szabad, az udvarhoz tartozó magas állású személyek Bécsben nem vesznek részt a tangó mulatságokon. Az fogjátok gondolni, hogy ezek a fejedelmek s más magasállású világi urak nem értenek ahhoz, hogy mi illik és mi nem?” (:Tolna megvei Közlöny, 1914. március 1-i szám.:)

Megjegyzés: Az akkor uralkodó V. György angol király unokája, Erzsébet királynő mór másképp gondolkozik, mint nagy- atyja. A Beatles együttest lovaggá ütötte. Változnak az idők, változnak az emberek, a fejedelmek is!

DR. PUSKÁS ATTILA

Családtervezés

Kaptuk az alábbi levelet: „Kedves Négyszemközt! Mostanában sokat hallani a család- tervezésről. Van-e egyaitalan ilyen? Nem tudom, mi lehet. Sokféle tervről hallottam, de ilyenről még nem. Ha lehet, nagyon kérem, írjanak róla, stb. . . Köszönettel: egy olvasójuk”.

Kedves Olvasónk! Családtervezés van, sőt, az Egészségügyi Minisztérium felvilágosítási központja kiadvány útján óhajtja azt ismertetni és terjeszteni. Az életben az ember kevés dolgot hagy a bizonytalanra, és mégis hány nő, férfi és gyermek életét teszi tönkre az, hogy sokan a véletlenre bízzák a családtagok számát. Mi is az a sokat emlegetett családtervezés? Megtervezzük, hány gyermekünk szülessék, és. hogy a gyermek, vagy gyermekek mikor jöjjenek a világra. A családtervezés nemcsak az egyén szabad elhatározását, hanem ugyanakkor a felelősséget is jelenti, de nem csupán a nő felelősségét! A legtöbb férfi hajlamos arra, hogy az ilyen dolgokat egyedül a „nő gondjának” tekintse. Előfordulhat az . is, hogy felesége esetleg nem ismeri, vagy nem alkalmazza a betervezett gyermek születése előtt, a fogam zás megelőzésének módjait. Ilyen esetben forduljanak- bizalommal orvoshoz, aki megfelelő útbaigazítást fog adni. Sok gond, baj kerülhető el, ha a gyermek nem „véletlenül” születik, hanem a házaspárok döntenek a legkedvezőbb időpontról. Az' is lényeges, hogy a leendő anya ebben a kezdeti, sok tekintetben döntő időszakban, az alapvető egészség- ügyi szabályoknak megfelelő életmódot folytasson. Különösen fontos, hogy ebben az időben a leendő szülők élete kiegyensúlyozott legyen! A terhességre kedvezőtlenek lehetnek a huzamosan Idegesítő körülmények. Talán nem kell , különösebben hangsúlyozni, hogy ilyenkor még több figyelmességet kíván a nő! Sok férfi pedig éppen ilyenkor „leng ki”. Pedig ebben az időben minden megrázkódtatás fokozottabban hat és következményekkel járhat a születendő gyermekre is! Hazánkban kiterjedt orvosi hálózat foglalkozik a terhesgondozással. Ha gyermeket akarnak, akkor már az első jeleknél, a havi ciklus első elmaradásánál, forduljanak orvoshoz. A leendő gyermek számára sem lényegtelen, hogyan zajlanak le ezek a hónapok. Vigyázni kell az asszonyra, törődni kell vele, hogy szinte a fogamzás első napjától kezdve egészséges, célszerű életet éljen. Óvakodnia kell az elhízástól, viszont, sokat sétáljon. Javasoljuk a könnyű’ tornát is, persze szakszerű összeállításban. Ma a gyógyszerek kultuszát éljük. Sokan valósággal táplálékként szedik a különböző csillapítókat, nyugtátokat, nem egyszer ' az orvos utasítása ellenére, vagy orvosi ellenőrzés nélkül. A legegyszerűbb gyógyszerek is károsak lehetnek a magzat fejlődésére. Gyógyszert csak az orvos rendeletére szedjen! A dohányzás (nikotin) a születendő gyermeknek is árt. Kutyát, macskát ne simogassa, mert azok sokféle fertőzést okozhatnak. Az orvosi vizsgálatok során említse meg terhességét, hogy a röntgenezést ennek ismeretében döntsék el az orvosok. A nagy várakozás után jön a feloldódás — megszületik a gyermek. Rájönnek az „ízére” és szinte csodálkoznak, hogyan lehettek meg eddig nélküle. A művi vetélés olyan megoldás, ami gyakran visszaüt. Visszaüthet a nő betegségével, vagy később koraszülött gs^ermek révén, s visszaüt azzal, hogy amikor már akarnak gyermeket, akkor a sok vetélés miatt esetleg már nem lehet és megismernek majd egy új fájdalmat, olyat, amelyről azt hitték, hogy nem is létezik.

Magas vérnyomás, szédülés...

Kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt Négyszemközt az Orvossal! Egy kéréssel fordulok önökhöz. Én egy negyvenhét éves, férjes asszony vagyok. A vérnyomásom 160. Időközönként szédülés fog el és egy hétig is eltart. Már háromhetenként megjeleni!?. Kérem, válaszoljanak; ez ellen mivel lehet védekezni és mi lehet a következménye és, hogy öröklődik-e a megzavarodás? Nagyon kérem és várom a válaszukat. Tisztelettel egy régi olvasójuk”.

Kedves Olvasónk! . A hozzánk intézett levelében felsorolt panaszoknak és tüneteknek igen sokféle oka lehet. Az érrendszer betegsége, az érelmeszesedés, hormonzavar, a petefészkek működésének kiesése, (ebben az életkorban, ilyen tüneteket szokott okozni). A nagyfokú idegesség mindenféle tünetet okozhat. Mi gyógykezeléssel nem foglalkozunk. Különben is a gyógykezelés csak akkor eredményes, ha a betegség okát ismerjük. Az ok megszüntetése az okozatot is megszünteti, s beáll a gyógyulás. Kedves Olvasónk! Azt tanácsoljuk, utaltassa be magát a kórházba. ahol a belgyógyászati vizsgálatok mellett, a nőorvossal is vizsgáltassa meg magát. Betegségének megállapítása után az okszerűen bevezetett gyógykezelés eredménnyel fog járni. A másik kérdésére sajnos azt kell válaszolnunk, hogy a „megzavarodás” sok esetben kisebb-nagyobb mértékben öröklődik.

Kertész jeligére

Kertész jelige alatt kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt Négyszemközt az Orvossal! Kérném szíves lenni, erre a kérdésemre választ adni. Már három hónapja telt el, hogy voltam egy orvosnál és kértem, vizsgáljon meg, de az orvos hozzám sem nyúlt, az asztalon keresztül kérdi, mi a bajom? Azt feleltem, hogy nem tudom. A nyakam, ami még most is fáj, a baloldali nyakizom-merevedés és olyan fájdalmas, hogy a nyakam nem tudom semmiféle irányba mozgatni. Erre a doktor úr azt felelte, érelmeszesedésem van és minden ebben maradt. Gyógyszert semmifélét nem adott. Azt mondta, hogy ennek a betegségnek nincsen orvossága, ennek semmi sem használ. Kérném szépen szívességüket és írják meg, hogy ez milyen betegség és mitől van, mi ennek a kórokozója és mit szabad enni, inni? Dohányozni szabad-e? Az életkoromat is közlöm, 69 éves vagyok. Dolgozok még mindig, de csak egy pár napon át, hetente 3—4 nap. Akkor már kivagyok. Foglalkozásom kertész volt, most nyugdíjas vagyok, január óta. Előre is hálás köszönetemet fogadják. Egy régi olvasójuk. Kérem, erre a jeligére megírni a választ a lapban. Kertész”.

„Kertész” jeligére üzenjük: Kedves Olvasónk! Az orvos valószínűleg jól ismeri már a maga betegségét, azért tartotta feleslegesnek a megvizsgálását. Olyan esetet nem is tudok elképzelni, hogy valaki megkéri az orvost, bogy vizsgálja meg és ő azt nem teljesítené. Valamilyen félreértés miatt állhatott elő ez a helyzet. Mi betegségét levelezés útján megállapítani nem tudjuk. Hogy betegségének mi az oka, s fájdalmai mitől állanak elő. eldönteni nem tudjuk. Ehhez feltétlen orvosi vizsgálatra van szükség. Tanácsunk: keresse fel kórházunk rheumatológiai osztályát, ahol fájdalmaitól, a szükséges gyógykezeléssel,. megszabadítják. Ott azt is előírják, hogy mit ehet és mit ihat. Ami a dohányzást illeti, az nem használ az egészséges embernek sem, a betegnek pedig igen nagy ártalmára van.

Idegen test a köröm alatt

Mi a teendő ilyen esetben? Tanfolyamon ez kimaradt a tananyagból. Egy elsősegély- nyújtó”.

A köröm alatt lévő idegen test, (pl. faszálka) eltávolítását csak akkor kísérelje meg az elsősegélynyújtó, ha a köröm alól nagy része kiáll. Vigyázzon arra, hogy a húzás a szálka hossztengely-irányában történjék, mert egyébként beletörik. A szálka kihúzása után az ujj nyomkodásával véreztessük a sebet, hogy a szálka által bevitt szennyezést el- távolítsuk. Jódozás után fedő- kötést tegyünk a sebre. Beletört szálka eltávolítása orvosi feladat. Legjobb minden esetben orvost igénybe venni, aki szükség esetén tetanus-injekciót ad.

Kedves Olvasóink! A befutott sürgetésekre közlöm, hogy a „Négyszemközt” minden hozzá érkezett levélre és kérdésre válaszol. Ha válaszunk késik, annak oka a kérdések nagy száma. Szíves türelmüket kéri a „Négy- szemközt”.