Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-22 / 224. szám

Tolna megyei. VUA3 PROLETÁRJAI. EGYEStftJOEZ • NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 224. szám. ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. szeptember 22. 0z atomerőmüvek már versenyképesek N. A. Dollezsal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja „Atomenergetika” címmel tartott előadást csütörtökön dél­után a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Dollezsal akadémikus, aki „A szovjet tudomány és technika ötven éve” kiállítás alkalmából érkezett hazánkba, elmondotta, a világ első — Moszkva közelében épült — energiatermelő atom­erőművének üzembe helyezése óta mindössze 13 év telt el, ma már a különböző országokban működő atomerőművek teljesít­ménye együttvéve eléri a 9—10 millió kilowattot. Megemlítette az előadó, hogy az atomerőművek — ellentétben a szénre alapozott erőművek­kel — nem szennyezik a levegőt, helyük kijelölésénél nem kell tekintettel lenni a közlekedési hálózatra, hiszen nincsen szük­ség óriási mennyiségű tüzelő­anyag szállítására stb. ami pe­dig a gazdaságosságot illeti, a széntüzelésű erőműveknél az energiatermelés költségeinek je­lentős csökkentésére számítani már nem lehet, viszont az atomerő­művek már most is sok esetben versenyképes áron termelik az energiát és berendezésük gyár­tási költségei egyre kisebbek lesznek. Goldberg felszólalása az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitáján Az amerikai kormány nem hajlandó beszüntetni a bombázásokat Az ENSZ-közgyűlés 22. ülés­szakának általános politikai vi­táját a hagyományoknak meg­felelően Brazília külügyminisz­tere, Jose Pinto nyitotta meg. Ezt követően Arthur Goldberg, az Egyesült Államok képviselő­je szólalt fel. Beszédében kijelentette, az Egyesült Államok „nem engedi meg, hogy Észak-Vietnam kato­nai megoldást erőszakoljon Dél- Vietnamra” és, hogy „az USA nem csökkenti erőfeszítéseit, hogy segítséget nyújtson Dél- Vietnamnak”. Az amerikai kül­dött ezzel ismét állást foglalt a vietnami háború folytatása mel­lett. Goldberg ismét előadta a so­kat hallott washingtoni fráziso­kat az USA „tárgyalókészségé­ről”, de félreérthetetlenül közöl­te, hogy kormánya nem hajlan­dó a bombázásdk megszüntetésé­re, amit saját beismerése szerint is sokan tekintenek a tárgyalá­sok megindulása lehetőségének, Goldberg ismét a szokásos fel­tételekhez kötötte, s előre pozitív választ követelt arra, hogy a bom­bázások esetleges megszünteté­sét követően a VDK kormánya kész lesz a tárgyalásra. Az amerikai küldött azt mon­dotta, hogy a korábbi genfi nem­zetközi megállapodások alapján az USA kész a tárgyalásokra, s kijelentette: amerikai értelmezés szerint a genfi megállapodások előírják a harci cselekmények megszüntetését és a harcoló csa­patok szétválasztását; a külföldi csapatok kivonását és a katonai támaszpontok felszámolását „a lehetőségeknek megfelelően”, to­vábbá az Észak- és Dél-Vietna- mot szétválasztó „nemzetközi határok” tiszteletben tartását, az újraegyesítés kérdésének későb­bi megoldását és végül megfele­lő nemzetközi ellenőrző appará­tus létrehozását. Goldberg ez­után ismét azt követelte, hogy a VDK kormánya nyilvánítsa ki, „ugyanígy értelmezi ezeket a genfi megállapodásokat”. Kenyér gabonatermesztési ankét Dombóvárott 15,6 mázsás járási átlag Bezosztájából Égi fej trágyázás Dombóvárott, a művelődési házban kenyérgabona-termesztési tapasztalatcserét tartottak a já­rás termelőszövetkezeti elnökei, főagronómusai, valamint a járás mezőgazdasági szakigazgatásanak szakemberei. A röviddel 9 óra után megnyitott tapasztalatcsere első felszólalója Merk Dezső a gyulaji Uj Barázda Termelőszö­vetkezet főagronómusa volt, aki beszámolt — vitaindítóként — a dombóvári járás kenyérgabona­termesztésének jelenlegi helyze­téről, amelynek kapcsán kitért a hazai és intenzív külföldi bú­zafajták járási területi megosz­lására és a terméseredmények is­mertetésére. Mint említette, a já­rás kenyérgabona vetésterületé­nek (9206 katasztrális hold) 19,2 százalékán termeltek a termelő- szövetkezetek hazai (F 293) faj­tájú búzát, míg 80,8 százalékán külföldi intenzív fajtákat ter­mesztettek, ezek között is első­sorban a szovjet Bezosztája 1- est. Ez utóbbi termésátlaga 1967- ben járási szinten 15,6 mázsa volt, katasztrális holdanként. A járás ossz. kenyérgabona termés­átlaga 15,2, ezen belül a hazai (F 293) átlaga 13,1 mázsa, ka­tasztrális holdanként. Ezután a vitaindító rátért a gyulaji Uj Barázda kenyérgabona-termesz­tésének ismertetésére, a termő- terület domborzati és talajviszo­nyainak, az alkalmazott agro­technika, illetve termesztés- technológia érintésével. Hangsú­lyozta a mezőgazdasági repülő­gépek munkába állításának je­lentőségét. Elmondotta, hogy 1967-ben Gyulaion két mezőgaz­dasági repülőgéppel végezték az ősziek fej trágyázását, amelyek 500 katasztrális holdon végezték el egy nap alatt ezt a fontos tavaszi munkát, és a munka el­végzésére fordított költségek alig voltak magasabbak, mint a hagyományos „földi” fej trágyá­zásnál jelentkezők, azonban a munkát időben és taposási kár nélkül sikerült elvégezni. A be­számolóját az előadó a betakarí­tás megszervezésének és zavar­talan lebonyolításának ismerte­tésével fejezte be. A vitaindító beszámolót vita követte. Gregorics Jakab, a dom­bóvári Alkotmány Tsz elnöke felszólalásában termelőszövetke­zete búzatermesztési eredmé­nyeinek tükrében (21,21 mázsa volt katasztrális holdanként az Alkotmány termésátlaga 1967- ben) próbálta a búzatermesztés elővetemény megválasztásánál jelentkező problémákat megvilá­gítani, nevezetesen a búza-búza után vetésénél jelentkező torzs- gombafertőződési veszélyre hívta fel az ankét résztvevőinek fi­gyelmét. (Folytatás a 2. oldalon.) Amerika) veszteséglista Vietnamban Eddig több mint 13 ezer halott Csütörtökön az amerikai had­vezetőség Saigonban közzétette a háború eddigi veszteséglistáit. Ezek szerint az elmúlt héten ha­lottakban, sebesültekben és el­tűntnek nyilvánítottakban az amerikaiak 2014. a dél-vietnami kormánycsapatok 853 és az egyéb szövetségesek 172 embert veszí­tettek. A nyilvánosságra hozott sta­tisztikából kitűnik, hogy az ame­rikai expedíciós hadtest veszte­sége 1961. január 1-e — a viet­nami ügyekbe való amerikai be­avatkozás hivatalos kezdete — óta 13 365 halott, 83 433 sebesült és 749 „eltűnt”. Említésre érde­mes, hogy idén január 1-től szeptember 17-ig bezárólag több amerikai katona (6721) vesztette életét Dél-Vietnamban, mint a megelőző hat évben együttvéve (6644), ugyancsak ugrásszerűen emelkedett a sebesültek száma is: a háború kezdete óta 83 443 amerikai katona sebesült meg — ebből negyvenötezer-hétszázöt idén. 1967. szeptember 9-én a Dél- Vietnamban állomásozó ameri­kai csapatok összlétszáma elérte a 465 ezret. Az úgynevezett szö­vetséges — dél-koreai, fülöp- szigeti, ausztráliai és uj-zélan- di — csapatok létszáma mintegy 56 ezerre volt tehető, és hozzá­juk csatlakozott csütörtökön az Egyesült Államok vietnami ka­landjában most már aktívan is rAszt vevő Thaiföld, az e!?5 12(v' főnyi Dél-Vietnamban szállott egységgel. partra Bizonyos fokú változást tükröz az amerikai magatartásban, hogy Goldberg kijelentette, úgy véli, hogy Dél-Vietnamban „békés eszközökkel mindenki részt ve­het a politikai életben”. Mint ismeretes, korábban számos ma­gas rangú,'amerikai vezető eleve kizártnak "minősítette a DNFF tagjainak részvételét a politikai életben. Goldberg azonban most sem adott világos választ erre a problémára. Goldberg ismét utalt arra, hogy az USA szerint az ENSZ- nek be kell kapcsolódnia a viet­nami kérdés megoldásába, noha általános vélemény szerint a tagállamok többsége ellenzi ezt. A New York Times például csütörtökön „bizalmas informá­cióra” hivatkozva közli, hogy még Washington NATO-szövet- séeseinek egy része is ellenzi a kérdés megvitatását a világszer­vezetben. A közel-keleti kérdéssel kap­csolatban Goldberg leszögezte, hogy kormánya szerint a ren­dezésnek a következő elveken xe.i alapulnia: a térségben „min­den nemzetnek joga van az ön­álló életre” s ennek értelmében meg kell szüntetni az évtizedek óta fennálló hadiállapotot, a csa­patokat ki kell vonni a békés rendezésnek megfelelően, bizto­sítani kell a menekültek jogait, a tengerszorosok és a csatornák hajózásának szabadságát, véget kell vetni a térségben a fegy­verkezési versenynek, tisztelet­ben kell tartani a fennálló ha­tárokat és a fegyverszüneti vo­nalakat, s végül, Jeruzsálem problémáját valamennyi érde­kelt fél bevonásával kell ren­dezni. Ezek az elvek többnyire az izraeli kormány álláspontjá­nak felelnek meg. Végül a közgyűlés új elnökét köszöntve Goldberg kijelentet­te, hogy a román külügyminisz­ter megválasztása a nagy fontos­ságú tisztségre „azoknak a vál­tozásoknak a jele, amelyek a kelet-európai országok és a vi­lág más részei között kialakult viszonyban következtek be”. Jens Otto Krag dán miniszter- elrlök és külügyminiszter, aki Goldberg után szólalt fel a köz­gyűlésen, sürgette, hogy vesse­nek véget az amerikai bombázá­soknak Vietnamban. „Ez a kez­deti lépést jelentheti a tárgyalá­sok felé” — hangoztatta, hogy katonai eszközökkel nem lehet megoldani Vietnam problémáját. Az egyedüli út, a tárgyalások útja, s e tárgyalásokon minden érdekelt félnek részt kell vennie. Egyéb kérdésekkel kapcsolat­ban Krag leszögezte, hogy Dánia egyetért az atomstop-egyezmény- nyel. Kijelentette, kormánya sze­rint a kínai nép egyetlen jogos képviselője az ENSZ-ben a Kí­nai Népköztársaság. Magyar idő szerint 17.10 óra­kor elnapolták az ENSZ-közgyű­lés csütörtök délelőtti ülését. A közgyűlés pénteken, magyar idő szerint 15.30-kor folytatja az ál­talános politikai vitát. Tagkönyvcsere Az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1967. évi május 23-i határozata értelmében — a politikai és gazdasági tenni­valók végzése közben — egy igen nagy fontosságú esemé­nye lesz a pártéletnek a tag­könyvcsere. Az év végével be­telnek a tagdíjfizetési rub­rikák. Az »országban közel 600 ezer, a megyében több mánt 10 és fél ezer párttag kapja meg új, 12 évre szóló tagsági könyvét. Uj vonása a tagkönyv cserének, hogy a régi párttagsági könyv az elvtár­saknál marad, a párttagok emléke életük egy részének dokumentumaként. Megyénk párttagságának több mint fe­le tíz esztendeje őrzi tagsági könyvét, míg a fiatalabbak az évtizedes munka sorén kerül­tek a párttagság soraiba. . Az új párttagsági könyvek kiadása sok szervező és ad­minisztrációs munkát igényel, de nem csupán adminisztrá­ciós feladat. Elsősorban poli­tikai munka, mert végzése közben jó alkalom nyílik' a pártmunka erősítésére, a párt szervezeti, politikai ere­jének növelésére. A párttagok­kal való személyes találkozá­sokat, beszélgetéseket nagy­szerűen fel lehet használni a kommunisták öntudatának fejlesztésére, a párttag jogai­nak, kötelességeinek ismerte­tésére, a pártszervezet egysé­gének erősítésére. Megyeszerte lezajlottak a tagkönyvcsere politikai, szer­vezeti előkészítését ismertető titkári értekezletek. Napjaink­ban folynak az alapszervi tag­gyűlések. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint a párt­tagok átérzik az esemény je­lentőségét. A tagkönyvcseré- vel kapcsolatban nem az ad­minisztrációs jelleget, hanem elsősorban a politikai munkát tartják szem előtt. Nagy kö­rültekintéssel választották ki az összeírást végző elvtársa­kat. Figyelembe vették poli­tikai felkészültségüket, hogy választ tudjanak adni a párt­tagság részéről felmerülő kér­désekre. A tagkönyvcsere közvetlen célja, hogy minden párttag, akinek érvényes párttagsági könyve van és tagja valamely pártszervezetnek, megkapja új tagsági könyvét. Gondos és felelősségteljes munkát igénylő feladat. Rendezni kell a tag­nyilvántartást, figyelmeztetni kell azokat a párttagokat, akik a pártszervezetből el­távoztak, vagy a pártszerve­zetbe érkeztek és átjelentke­zésük valamilyen okból el­maradt, rendezzék azt. Amennyiben ez elmaradna, megtörténhet, hogy az össze­írásból kimaradva, az illető nem kaphat új tagsági köny­vet. Ennél a kérdésnél azon­ban nem árt hangsúlyozni, hogy a tagkönyvcsere nem tagfelülvízisgálás, tehát az ösz- szeírás alkalmával folytatott beszélgetés sem ezt szolgálja. Viszont nem szabad elszalasz­tani az alkalmat, hogy min­den párttaggal személyes be­szélgetést folytatva felmérjük munkánkat. Ä beszélgetés so­rán kérjünk véleményt a pártszervezet munkájáról és a vezetőség kérje számon a párttagtól, eleget tett-e vál­lalt pártmegbízatásának. A 12 évre szóló párttagsági könyvet a decemberi ünne­pélyes párttaggyűlésen kapják meg a párttagok. A még hátralévő hónapok munkája jelentős energiát köt le. Az év végéhez közeledve mozgó­sítani kell az éves tervek tel­jesítésére, a jövő évi kezdés előkészítésére. Munkát ad a pártokitatás beindulása is. A pártszervezet akkor használja ki jól a tagösszeírás és a tag­könyvcsere lehetőségeit, ha sokoldalúan értékeli stz alap­szervezet és az egyes párt­tagok munkáját és helyesen határozza meg a soron követ­kező feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents