Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-21 / 223. szám
196". szeptember 21. TOLNA OTFOYEt NFPFJSAG 3 Javult a vállalati munkaügyi döntőbizottságok munkája Interjú Lőrincz Jánossal, a Tolna megyei TDB elnökével „Ennek a tanfolyamnak gyakorlati jelentőségét csak hónapok múlva fogjuk tapasztalni, amikor véleményem szerint egyre kevesebb vállalati munkaügyi döntőbizottsági határozatot fognak megfellebbezni és a fellebbezésnek helyt adni” — nyilatkozta tíz hónappal ezelőtt Cseh János, a SZOT balatonboglári iskolájának igazgatója. Úgy érezzük, most elérkezett az ideje, hogy számot adjunk olvasóinknak a megyénkben működő vállalati munkaügyi döntőbizottságok munkájáról. Erről beszélgettünk Lőrincz Jánossal, a Tolna megyei területi munkaügyi döntőbizottság elnökével. — Az elmúlt évben elég sok panasz hangzott el a vállalati munkaügyi döntőbizottságok munkájáról. Éppen ezért az SZMT oktatási bizottsága a múlt év novemberében kéthetes tanfolyamot rendezett ti vállalati munkaügyi döntő-' bizottságok elnökei részére Ba- latonbogláron. Hogyan éreztette hatását a vállalati mdb-k munkájában ez a kéthetes tanJ folyam? — Az elmúlt tíz hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanfolyam elérte célját. Javult a bizonylati fegyelem, amely megmutatkozik az iratok kezelésében, azoknak rendszeresen történő előzetes áttanulmányozásában, és nagy általánosságban most már betartják a nyolcnapos, törvényben előírt határidőt is. S ami mindezek természetes következménye sokkal megalapozottabbak a hozott döntések. Hadd tegyem mindjárt hozzá ez a javulás csak azon vállalati munkaügyi döntőbizottsági elnökök munkájában tapasztalható. akik részt vettek ezen a tanfolyamon. — Tavaly nagyon sok fellebbezési ügyet kellett tárgyal-' nia a Tolna megyei területi munkaügyi döntőbizottságnak. tartásban mindig akadt valami más elfoglaltság. Itt meg le kell dolgozni a munkaidőt... Egyik sarokban Tóth Gyula csoportvezető vashuzalt darabol, magaszerkesztette szerszámmal. — Korábban kézzel kellett le- fűrészelni, megreszelni minden egyes darabol. Óránként elkészült kétszáz, ezzel meg levágok ezret, teljes pontossággal. A csapszeg a kalapácslemez- kéket rögzíti a fejbe. Végh János közben egy mintadarabot hoz. — így tudjuk lepréselni a kalapács-lemezeket. Teljesen pontosak. Csak még az edzést kell megoldani. — Az már a mérnökök dolga lesz — válaszol Petróczi Gyula bácsi. —- Ha ezt sikerül megoldani, akkor ezt is gyárthatjuk mi, magunk. A futószalag mellett feltűnik, hogy a garat műanyagból préselt lemez. Az első példányokon még lemezből készült, kézi kovácsolással. — így olcsóbb és célszerűbb is. Itt van például ez a szigetelőtárcsa. Ha mi készítjük eszter- gályozássaí, nyolcvan fillérbe kerül egy-egy darab. Győrben viszont alakra öntik, kilenc fillérért. — Ha egy üzlet elindul... — mondotta egyik emlékezetes számában a megboldogult Salamon Béla. — Ha egy üzlet elindul... — azt Bölcskén lehet tapasztalni, mi lesz belőle. Mert valóban, jó üzletnek bizonyult , az Agro- turmix gyártása. Ezt látták meg a bölcskeiek, ezért konstruálták és elég sok esetben kellett megváltoztani az első fokon, a vállalatnál hozott döntést. Kedvezőbb e a helyzet ma? — Határozott igennel kell, hogy válaszoljak, mert ma már az első fokú munkaügyi döntőbizottságoknál a panaszok több mint 80 százaléka végérvényesen lezárul, mivel a hozott határozat ellen egyik fél sem él a fellebbezés jogával. A legnagyobb mérvű javulás a 11-es AKÖV-nél tapasztalható, ahol a tavalyi 50 százalékkal szemben az idén mindössze alig valamivel több mint 10 százalékát fellebbezték meg az első fokon hozott döntésnek. Ugyanakkor annál a vállalatnál, ahonnan az mdb-elnököt magas képzettségére való tekintettel, azzal, / hogy „úgysem tanul a tanfolyamon” nem engedték el, a hozott határozatnak mintegy 95 százalékát megfellebbezik. S e fellebbezéseknek, akár a dolgozó, akár a vállalat igazgatója nyújtja be majdnem minden esetben helyt kellett adni. — Az elmúlt hetekben több vállalatnál is vizsgálták a munkaügyi döntőbizottságok munkáját. Melyek azok a hiányosságok, amelyek még megJ találhatók egyes mdb-k munkájában? — Mindenekelőtt szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a hiányosságok döntő többségét azoknál a vállalatoknál találtuk, ahol a munkaügyi döntőbizottság elnöke nem vett részt a kéthetes tanfolyamon. így például több helyen is tapasztaltuk, hogy a panaszt a munkaügyi döntő- bizottság a dolgozó meghallgatása nélkül zárt tanácskozáson dönti el, s így nem adnak lehetőséget a dolgozónak, hogy védelmében szót emeljen. De előfordult nem egy esetben ennek az ellenkezője is, amikor a vállalat meghallgatása nélkül hoztak döntést. Vannak olyan vállalatok, intézmények ahol pélmeg. szinte hihetetlen gyorsasággal és dobták piacra. Még az idén ötezer készül. — Tulajdonképpen három hónappal ezelőtt fogtunk hozzá — mondja Petróczi elvtárs —, de ez alatt az idő alatt valósággal megváltoztunk. A vezetők is, az emberek is. — Annak idején — jó tizenhat évvel ezelőtt —, szántó- vetőkként kezdtük. Holdakban számoltunk, dolgoztunk néhány termelőszövetkezetnek. Majd javítani kezdtünk. Azzal sem volt különösebb gond. Begyakorlott szerelők, ami kellett, a néhány alkatrészt megkaptuk, lényegében egy helyről, az AGROKER- től. Ha Szekszárdon nem, másutt. . . — Most meg? Mi is valósággal meghökkentünk a számoktól. . . ötezer villanymotor, ötezer kapcsoló, zavarszűrő, ötezer öntvény, tizenötezer méter kábel. És még arra is gondolni, hogy egy-egy százas széria ugyanolyan színű dekoritlemez-burko- lással készüljön. — Aztán, közben magunkkal vinni az újért az embereket.. Finom kis csavarhúzót adni annak az embernek a kezébe, aki a nagykalapácshoz volt szokva... Számolni azzal is, hogy jól képzett szakemberrel ne végeztessünk olyan munkát, amelyet képzetlen, még egy nő is elvégezhet... — Majd meg tárgyalni a kereskedő partnerokkal. Egyik kereskedelmi vállalat már olyan ajánlattal keresett meg bennünket, hogy küldjünk nekik is nadául nem adnak lehetőséget a dolgozónak, hogy esetleges késedelmét igazolja. Megtörténik az is, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályt figyelmen kívül hagyják, aminek következtében új eljárást kell, lefolytatni. Kevés helyen tapasztaltuk, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozatát tudatosítanák a dolgozókkal, sőt az is előfordult, hogy a vállalat igazgatója utasította a munkaügyi döntőbizottság elnökét a határozat elhallgatására — Mint már ismeretes, az SZMT- ebben az évben ismét megrendezi a SZOT balatonboglári iskolájában az mdb- elnökök egyhetes továbbképzését, amelyen az új gazdasági mechanizmusból eredő új és sokrétű feladattal ismerkednek majd meg a hallgatók. Szükséges-e a vállalati munkaügyi döntőbizottsági elnökök rendszeres. évről évre ismétlődő oktatása? — Feltétlen szükségesnek tartom a rendszeres továbbképzést és csak helyeselni tudom az SZMT álláspontját, amikor ebben az évben két csoportban lehetővé teszi, hogy valamennyi mdb-elnök, sőt egyes nagyobb vállalatoktól az mdb-elnökhelyet- tes is részt vegyen ezen a tanfolyamon. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével párhuzamosan érvénybe lépő új Munka Törvénykönyve és végrehajtási utasításának kollektív megvitatása elengedhetetlenül szükséges. Éppen ezért szeretnénk. ha a vállalatok, intézmények is megértenék a tanfolyam szükségességét és biztosítanák, hogy azon az mdb -elnöke, illetve esetenként annak helyettese részt vehessen — mondotta befejezésül Lőrincz János, a Tolna megyei területi munkaügyi döntőbizottság elnöke. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ gyobb tételt, a haszon felét hajlandók nekünk átengedni. No, persze, mi így nem kereskedhetünk. — És mi lesz, ha ezzel a géppel telítődik a piac? — Egyelőre titok. De van már elképzelésünk, tervünk a továbbfejlesztésről. .. Kint az udvaron ebédre szólít a kolomp. — Hány készült el eddig? — kérdi Gyula bácsi az egyik szalag végén dolgozó szerelőtől. — Tizennégy... A két szalag versenyben dolgozik. Naponta ötven Agrotur- mix készül. — Gabi, az ebédről el ne feledkezz ám... A figyelmeztetés Udvari Gábor technikusnak szól, aki sokszor annyira belefeledkezik a munkába, hogy négy óra felé jut eszébe; elfelejtett ebédelni. Az ebédet két óráig szolgálják ki. A bejárat előtti falitáblán látható a Magyar Nemzet egyik száma. Tán két héttel ezelőtH példány, benne vastag piros ceruzával aláhúzva néhány sor; a mezőgazdasági kiállításon látható Agroturmixot dicséri. Az étterembe menet egy pillanatra megáll mindenki, hogy végigfussa tekintetével az aláhúzott sorokat. Elolvassák minden nap. A dicséret, az elismerés, jól esik mindenkinek. Az Agroturmix mindenkinek a szívéhez nőtt. Olyant alkottak, amely egész ország előtt osztat- '■ lan elismerést aratott. BI. I Reform és céltudatosság Nem egészen négy hónap választja el népgazdaságunkat a gazdaságirányítás általános reformjának bevezetésétől. Az előkészületi munkák új, minőségileg magasabb szakasza következik: a vezetők mellett a dolgozó emberek által is elfogadott, szükségesnek ítélt általános elvek, s az ezekre épülő jogszabályok vállalati szintű konkretizálása. Néhány hét múlva az összes, a tényleges önállóságot biztosító új gazdasági év előkészítéséhez, megtervezéséhez szükséges alapvető információknak s rendelkezéseknek a birtokában lesznek vállalataink. És ahogy a több mint másfél éve tartó eddigi előkészületek során nem* nélkülözhették egyetlen órára sem az üzemekben és a falvakban a pártszervezetek és a kommunisták kezdeményező készségét, előrelátását, dinamizmusát —, ugyanúgy nem nélkülözhetik az elkövetkező hetekben, hónapokban sem. A párt nemcsak kezdeményezte a reformot, de sajátos eszközeivel szervezi, vezeti annak megvalósítását is. A reform nem egyszerűen technikai-gazdasági, hanem elsősorban társadalmi-gazdasági kérdés. Minden egyes intézkedést ennek szellemében kell előkészíteni és foganatosítani. Egy vállalat belső életét, működési mechanizmusát lényegesen érintő változás, érthető feszültséggel, nyugtalansággal járhat. Az egész reform szempontjából nagy fontosságú a jelentkező gondok gyors és érdemi elrendezése. Az élet igazolja, hogy továbbra is a kommunisták, a pártszervezetek feladata áz új viszonyok feltárására, s az aktív gazdasági,, kereskedelmi s műszaki kezdeményezésekre való ösztönzés, tehát olyan légkör kialakítása, melyben ki-ki saját területén tervez, számol, keresi a jobbat, a hatékonyabbat. Több pártszervezetnél máris nagy lendülettel hozzáfogtak az alacsony színvonalú műszaki fejlesztés okainak megvizsgálásához, a termékkorszerűsítés tárgyi és személyi akadályainak feltárásához, a vállalati és társadalmi szempontból egyaránt egészségtelen „nyugalom” megszüntetéséhez. E munkát óhatatlanul viták kísérik. És ez nem baj. Fontos, hogy a pártszervezetek ügyeljenek e viták elvi megalapozottságára, a jelent és a jövőt jobbító következményeire. Ha vállalataink ilyen szellemben fognak hozzá a jövő évi munkák előzetes átgondolásához, rendszerezéséhez —, az csak hasznára lesz az ügynek. Vállalataink legtöbbjénél folyik a belső mechanizmus korszerűsítése, az új követelményekhez való igazítás. Mint minden területen, úgy itt is meghatározó jelentőséggel bír az előzetes elemzés és a céltudatosság. Határozottan érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a reform bevezetésének nem az átszervezés á legfőbb eleme. Nincs szükség semmiféle öncélú, s elsietett átszervezésre —, de a tétlenségre sem. A tanácsadók körét, a közgazdasági osztályokat, a műszaki fejlesztési osztályokat úgy kell kiépíteni, az embereket úgy kell megválogatni, hogy munkájuk a legrövidebb időn belül anyagi erőként hasson az egész vállalat tevékenységében. Ennek érdekében minden területen pontos munkarendet kell megkövetelni. Azt, hogy ki-ki ismerje a feladatát, munkakörét, rendelkezzen annak ellátásához szükséges feltételekkel, ismerje a követelményeket, de a számonkérés formáit is. Az új irányítási rendszer egyik alapvető jellemző vonása, hogy minden eddiginél szélesebb lehetőségeket teremt a tömegek alkotókészségének a kibontakozásához, a dolgozó tömegek beleszólásához, a szocialista demokrácia erősítéséhez. A vezetőkben és a dolgozó emberekben egyaránt megvan az akarat és törekvés a közös kezdeményezésre, a tapasztalatok többoldalú elemzésére, a különböző elgondolások gyakorlati kontrolljára. Mindezzel együtt a szocialista demokrácia hatékonyabb kibontakozásának útjából még számos elméleti, szokás- és munkastílusbeli akadályt kell elhárítani. Ennek egyik legfőbb módja a demokratizmus különböző társadalmi intézményeinek’ szilárdítása, erősítése. A pártszervezet bátoríthatja, ösztönözheti, segítheti a leghatékonyabban a különböző társadalmi szervezeteiket, a konst- ruktívebb munkára a nagyobb következetességre. A kommunistáktól mindenütt azt igénylik a feladatok, hogy legyenek kezde- ményezőek, s mutassanak példát a különböző szövetkezeti bizottságokban, tanácsokban és a szakszervezeti bizottságokban. Erősítsék, szilárdítsák a gazdasági vezetőkkel való — a dolgozók véleményének pontos ismeretén nyugvó — elvszerű együttműködést, ami a szakszervezetek munkájában új módszereket követel, ugyanakkor új normákat alakít- ki e munka végzőivel szemben. A pártszervezeteknek bátorítani, erősíteni kell az utakat, módszereket kereső tömeg- szervezeteket. Kezdeményező politikai munkával el lehet és el is kell érni, hogy a különböző társadalmi szervezetek tudjanak, merjenek, s akarjanak is élni jogaikkal, reálisan határozzák meg feladataikat, s az emberekkel való foglalkozásban magas fokon biztosítsák az anyagi és erkölcsi hatások egységét. A politikai követelmények mellett gazdasági igényként is jelentkezik egész közéletünkben a dolgozók erkölcsi nevelése. Az időszerű reform-munkák szerves része az egyenlősdi, a munka- nélküli jövedelemszerzés, az anyagi ösztönzés eltorzítása, a munkaverseny lebecsülése, a vállalati ügyek társadalmi kérdésekké való nagyítása elleni fellépés. Számolni kell a pártszervezeteknek azzal is, hogy a termelői árak rendezésével szükségszerűen megváltozik egyik, vagy másik vállalat eddigi minősítése. Előfordulhat, hogy az eddigi árarányok miatt mindig nagy nyereséget realizáló vállalatnak a jövőben sokkal többet kell dolgoznia hasonló eredményesség eléréséért. Világos választ kell adni arra, hogy az új árrendszerben a társadalom értékelése érvényesül, s nem az irányító szerv — a vállalatot rövidítő — elgondolása. Mindezek olyan soron lévő politikai feladatok, amelyek megoldása nélkül egyetlen területen sem vezethetnek tényleges eredményre a gazdasági-technikai intézkedések. ÁGOSTON LÁSZLÓ
