Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

196". szeptember 21. TOLNA OTFOYEt NFPFJSAG 3 Javult a vállalati munkaügyi döntőbizottságok munkája Interjú Lőrincz Jánossal, a Tolna megyei TDB elnökével „Ennek a tanfolyamnak gya­korlati jelentőségét csak hóna­pok múlva fogjuk tapasztalni, amikor véleményem szerint egy­re kevesebb vállalati munkaügyi döntőbizottsági határozatot fog­nak megfellebbezni és a felleb­bezésnek helyt adni” — nyilat­kozta tíz hónappal ezelőtt Cseh János, a SZOT balatonboglári iskolájának igazgatója. Úgy érez­zük, most elérkezett az ideje, hogy számot adjunk olvasóink­nak a megyénkben működő vál­lalati munkaügyi döntőbizottsá­gok munkájáról. Erről beszél­gettünk Lőrincz Jánossal, a Tol­na megyei területi munkaügyi döntőbizottság elnökével. — Az elmúlt évben elég sok panasz hangzott el a vállalati munkaügyi döntőbizottságok munkájáról. Éppen ezért az SZMT oktatási bizottsága a múlt év novemberében két­hetes tanfolyamot rendezett ti vállalati munkaügyi döntő-' bizottságok elnökei részére Ba- latonbogláron. Hogyan éreztet­te hatását a vállalati mdb-k munkájában ez a kéthetes tanJ folyam? — Az elmúlt tíz hónap ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanfolyam elérte célját. Javult a bizonylati fegyelem, amely megmutatkozik az iratok kezelé­sében, azoknak rendszeresen tör­ténő előzetes áttanulmányozásá­ban, és nagy általánosságban most már betartják a nyolc­napos, törvényben előírt határ­időt is. S ami mindezek termé­szetes következménye sokkal megalapozottabbak a hozott dön­tések. Hadd tegyem mindjárt hozzá ez a javulás csak azon vállalati munkaügyi döntőbizott­sági elnökök munkájában tapasz­talható. akik részt vettek ezen a tanfolyamon. — Tavaly nagyon sok fel­lebbezési ügyet kellett tárgyal-' nia a Tolna megyei területi munkaügyi döntőbizottságnak. tartásban mindig akadt valami más elfoglaltság. Itt meg le kell dolgozni a munkaidőt... Egyik sarokban Tóth Gyula csoportvezető vashuzalt darabol, magaszerkesztette szerszámmal. — Korábban kézzel kellett le- fűrészelni, megreszelni minden egyes darabol. Óránként elkészült kétszáz, ezzel meg levágok ezret, teljes pontossággal. A csapszeg a kalapácslemez- kéket rögzíti a fejbe. Végh János közben egy minta­darabot hoz. — így tudjuk lepréselni a ka­lapács-lemezeket. Teljesen pon­tosak. Csak még az edzést kell megoldani. — Az már a mérnökök dolga lesz — válaszol Petróczi Gyula bácsi. —- Ha ezt sikerül meg­oldani, akkor ezt is gyárthatjuk mi, magunk. A futószalag mellett feltűnik, hogy a garat műanyagból préselt lemez. Az első példányokon még lemezből készült, kézi kovácso­lással. — így olcsóbb és célszerűbb is. Itt van például ez a szigetelő­tárcsa. Ha mi készítjük eszter- gályozássaí, nyolcvan fillérbe kerül egy-egy darab. Győrben viszont alakra öntik, kilenc fil­lérért. — Ha egy üzlet elindul... — mondotta egyik emlékezetes szá­mában a megboldogult Salamon Béla. — Ha egy üzlet elindul... — azt Bölcskén lehet tapasztalni, mi lesz belőle. Mert valóban, jó üzletnek bizonyult , az Agro- turmix gyártása. Ezt látták meg a bölcskeiek, ezért konstruálták és elég sok esetben kellett megváltoztani az első fokon, a vállalatnál hozott döntést. Kedvezőbb e a helyzet ma? — Határozott igennel kell, hogy válaszoljak, mert ma már az első fokú munkaügyi döntőbi­zottságoknál a panaszok több mint 80 százaléka végérvénye­sen lezárul, mivel a hozott ha­tározat ellen egyik fél sem él a fellebbezés jogával. A legna­gyobb mérvű javulás a 11-es AKÖV-nél tapasztalható, ahol a tavalyi 50 százalékkal szemben az idén mindössze alig valami­vel több mint 10 százalékát fel­lebbezték meg az első fokon ho­zott döntésnek. Ugyanakkor an­nál a vállalatnál, ahonnan az mdb-elnököt magas képzettségére való tekintettel, azzal, / hogy „úgysem tanul a tanfolyamon” nem engedték el, a hozott hatá­rozatnak mintegy 95 százalékát megfellebbezik. S e fellebbezé­seknek, akár a dolgozó, akár a vállalat igazgatója nyújtja be majdnem minden esetben helyt kellett adni. — Az elmúlt hetekben több vállalatnál is vizsgálták a munkaügyi döntőbizottságok munkáját. Melyek azok a hiá­nyosságok, amelyek még megJ találhatók egyes mdb-k mun­kájában? — Mindenekelőtt szeretném is­mételten hangsúlyozni, hogy a hiányosságok döntő többségét azoknál a vállalatoknál találtuk, ahol a munkaügyi döntőbizott­ság elnöke nem vett részt a két­hetes tanfolyamon. így például több helyen is tapasztaltuk, hogy a panaszt a munkaügyi döntő- bizottság a dolgozó meghallga­tása nélkül zárt tanácskozáson dönti el, s így nem adnak lehe­tőséget a dolgozónak, hogy vé­delmében szót emeljen. De elő­fordult nem egy esetben ennek az ellenkezője is, amikor a vál­lalat meghallgatása nélkül hoz­tak döntést. Vannak olyan vál­lalatok, intézmények ahol pél­meg. szinte hihetetlen gyorsaság­gal és dobták piacra. Még az idén ötezer készül. — Tulajdonképpen három hó­nappal ezelőtt fogtunk hozzá — mondja Petróczi elvtárs —, de ez alatt az idő alatt valósággal megváltoztunk. A vezetők is, az emberek is. — Annak idején — jó tizen­hat évvel ezelőtt —, szántó- vetőkként kezdtük. Holdakban számoltunk, dolgoztunk néhány termelőszövetkezetnek. Majd ja­vítani kezdtünk. Azzal sem volt különösebb gond. Begyakorlott szerelők, ami kellett, a néhány alkatrészt megkaptuk, lényegé­ben egy helyről, az AGROKER- től. Ha Szekszárdon nem, má­sutt. . . — Most meg? Mi is valóság­gal meghökkentünk a számok­tól. . . ötezer villanymotor, öt­ezer kapcsoló, zavarszűrő, ötezer öntvény, tizenötezer méter ká­bel. És még arra is gondolni, hogy egy-egy százas széria ugyan­olyan színű dekoritlemez-burko- lással készüljön. — Aztán, közben magunkkal vinni az újért az embereket.. Finom kis csavarhúzót adni an­nak az embernek a kezébe, aki a nagykalapácshoz volt szokva... Számolni azzal is, hogy jól kép­zett szakemberrel ne végeztessünk olyan munkát, amelyet képzet­len, még egy nő is elvégezhet... — Majd meg tárgyalni a ke­reskedő partnerokkal. Egyik ke­reskedelmi vállalat már olyan ajánlattal keresett meg bennün­ket, hogy küldjünk nekik is na­dául nem adnak lehetőséget a dolgozónak, hogy esetleges kése­delmét igazolja. Megtörténik az is, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályt figyelmen kívül hagyják, aminek következ­tében új eljárást kell, lefolytat­ni. Kevés helyen tapasztaltuk, hogy a vállalati munkaügyi dön­tőbizottság határozatát tudatosí­tanák a dolgozókkal, sőt az is előfordult, hogy a vállalat igaz­gatója utasította a munkaügyi döntőbizottság elnökét a határo­zat elhallgatására — Mint már ismeretes, az SZMT- ebben az évben ismét megrendezi a SZOT balaton­boglári iskolájában az mdb- elnökök egyhetes továbbképzé­sét, amelyen az új gazdasági mechanizmusból eredő új és sokrétű feladattal ismerkednek majd meg a hallgatók. Szük­séges-e a vállalati munkaügyi döntőbizottsági elnökök rend­szeres. évről évre ismétlődő oktatása? — Feltétlen szükségesnek tar­tom a rendszeres továbbképzést és csak helyeselni tudom az SZMT álláspontját, amikor eb­ben az évben két csoportban le­hetővé teszi, hogy valamennyi mdb-elnök, sőt egyes nagyobb vállalatoktól az mdb-elnökhelyet- tes is részt vegyen ezen a tan­folyamon. Az új gazdaságirányí­tási rendszer bevezetésével pár­huzamosan érvénybe lépő új Munka Törvénykönyve és végre­hajtási utasításának kollektív megvitatása elengedhetetlenül szükséges. Éppen ezért szeret­nénk. ha a vállalatok, intézmé­nyek is megértenék a tanfolyam szükségességét és biztosítanák, hogy azon az mdb -elnöke, illetve esetenként annak helyettese részt vehessen — mondotta be­fejezésül Lőrincz János, a Tolna megyei területi munkaügyi dön­tőbizottság elnöke. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ gyobb tételt, a haszon felét haj­landók nekünk átengedni. No, persze, mi így nem kereskedhe­tünk. — És mi lesz, ha ezzel a gép­pel telítődik a piac? — Egyelőre titok. De van már elképzelésünk, tervünk a tovább­fejlesztésről. .. Kint az udvaron ebédre szólít a kolomp. — Hány készült el eddig? — kérdi Gyula bácsi az egyik sza­lag végén dolgozó szerelőtől. — Tizennégy... A két szalag versenyben dol­gozik. Naponta ötven Agrotur- mix készül. — Gabi, az ebédről el ne fe­ledkezz ám... A figyelmeztetés Udvari Gá­bor technikusnak szól, aki sok­szor annyira belefeledkezik a munkába, hogy négy óra felé jut eszébe; elfelejtett ebédelni. Az ebédet két óráig szolgálják ki. A bejárat előtti falitáblán lát­ható a Magyar Nemzet egyik száma. Tán két héttel ezelőtH példány, benne vastag piros ce­ruzával aláhúzva néhány sor; a mezőgazdasági kiállításon látha­tó Agroturmixot dicséri. Az étterembe menet egy pil­lanatra megáll mindenki, hogy végigfussa tekintetével az alá­húzott sorokat. Elolvassák min­den nap. A dicséret, az elismerés, jól esik mindenkinek. Az Agroturmix mindenkinek a szívéhez nőtt. Olyant alkottak, amely egész ország előtt osztat- '■ lan elismerést aratott. BI. I Reform és céltudatosság Nem egészen négy hónap vá­lasztja el népgazdaságunkat a gazdaságirányítás általános re­formjának bevezetésétől. Az elő­készületi munkák új, minőségi­leg magasabb szakasza követke­zik: a vezetők mellett a dolgozó emberek által is elfogadott, szük­ségesnek ítélt általános elvek, s az ezekre épülő jogszabályok vállalati szintű konkretizálása. Néhány hét múlva az összes, a tényleges önállóságot biztosító új gazdasági év előkészítéséhez, megtervezéséhez szükséges alap­vető információknak s rendelke­zéseknek a birtokában lesznek vállalataink. És ahogy a több mint másfél éve tartó eddigi elő­készületek során nem* nélkülöz­hették egyetlen órára sem az üzemekben és a falvakban a pártszervezetek és a kommunis­ták kezdeményező készségét, előrelátását, dinamizmusát —, ugyanúgy nem nélkülözhetik az elkövetkező hetekben, hónapok­ban sem. A párt nemcsak kez­deményezte a reformot, de sajá­tos eszközeivel szervezi, vezeti annak megvalósítását is. A reform nem egyszerűen technikai-gazdasági, hanem első­sorban társadalmi-gazdasági kérdés. Minden egyes intézke­dést ennek szellemében kell elő­készíteni és foganatosítani. Egy vállalat belső életét, működési mechanizmusát lényegesen érin­tő változás, érthető feszültség­gel, nyugtalansággal járhat. Az egész reform szempontjából nagy fontosságú a jelentkező gon­dok gyors és érdemi elrendezése. Az élet igazolja, hogy tovább­ra is a kommunisták, a pártszer­vezetek feladata áz új viszonyok feltárására, s az aktív gazdasági,, kereskedelmi s műszaki kezde­ményezésekre való ösztönzés, te­hát olyan légkör kialakítása, melyben ki-ki saját területén tervez, számol, keresi a jobbat, a hatékonyabbat. Több pártszerve­zetnél máris nagy lendülettel hozzáfogtak az alacsony színvo­nalú műszaki fejlesztés okainak megvizsgálásához, a termékkor­szerűsítés tárgyi és személyi akadályainak feltárásához, a vál­lalati és társadalmi szempontból egyaránt egészségtelen „nyuga­lom” megszüntetéséhez. E mun­kát óhatatlanul viták kísérik. És ez nem baj. Fontos, hogy a pártszervezetek ügyeljenek e vi­ták elvi megalapozottságára, a jelent és a jövőt jobbító követ­kezményeire. Ha vállalataink ilyen szellemben fognak hozzá a jövő évi munkák előzetes átgon­dolásához, rendszerezéséhez —, az csak hasznára lesz az ügynek. Vállalataink legtöbbjénél folyik a belső mechanizmus korszerű­sítése, az új követelményekhez való igazítás. Mint minden te­rületen, úgy itt is meghatározó jelentőséggel bír az előzetes elemzés és a céltudatosság. Ha­tározottan érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a reform bevezetésének nem az átszerve­zés á legfőbb eleme. Nincs szük­ség semmiféle öncélú, s elsietett átszervezésre —, de a tétlenség­re sem. A tanácsadók körét, a közgazdasági osztályokat, a mű­szaki fejlesztési osztályokat úgy kell kiépíteni, az embereket úgy kell megválogatni, hogy munká­juk a legrövidebb időn belül anyagi erőként hasson az egész vállalat tevékenységében. Ennek érdekében minden területen pon­tos munkarendet kell megköve­telni. Azt, hogy ki-ki ismerje a feladatát, munkakörét, rendel­kezzen annak ellátásához szük­séges feltételekkel, ismerje a kö­vetelményeket, de a számonké­rés formáit is. Az új irányítási rendszer egyik alapvető jellemző vonása, hogy minden eddiginél szélesebb lehe­tőségeket teremt a tömegek al­kotókészségének a kibontakozá­sához, a dolgozó tömegek bele­szólásához, a szocialista demok­rácia erősítéséhez. A vezetőkben és a dolgozó emberekben egy­aránt megvan az akarat és tö­rekvés a közös kezdeményezés­re, a tapasztalatok többoldalú elemzésére, a különböző elgon­dolások gyakorlati kontrolljára. Mindezzel együtt a szocialista demokrácia hatékonyabb kibon­takozásának útjából még számos elméleti, szokás- és munkastílus­beli akadályt kell elhárítani. En­nek egyik legfőbb módja a de­mokratizmus különböző társadal­mi intézményeinek’ szilárdítása, erősítése. A pártszervezet báto­ríthatja, ösztönözheti, segítheti a leghatékonyabban a különböző társadalmi szervezeteiket, a konst- ruktívebb munkára a nagyobb következetességre. A kommunis­táktól mindenütt azt igénylik a feladatok, hogy legyenek kezde- ményezőek, s mutassanak pél­dát a különböző szövetkezeti bi­zottságokban, tanácsokban és a szakszervezeti bizottságokban. Erősítsék, szilárdítsák a gazda­sági vezetőkkel való — a dolgo­zók véleményének pontos isme­retén nyugvó — elvszerű együtt­működést, ami a szakszerveze­tek munkájában új módszereket követel, ugyanakkor új normá­kat alakít- ki e munka végzőivel szemben. A pártszervezeteknek bátorítani, erősíteni kell az uta­kat, módszereket kereső tömeg- szervezeteket. Kezdeményező po­litikai munkával el lehet és el is kell érni, hogy a különböző társadalmi szervezetek tudjanak, merjenek, s akarjanak is élni jogaikkal, reálisan határozzák meg feladataikat, s az emberek­kel való foglalkozásban magas fokon biztosítsák az anyagi és erkölcsi hatások egységét. A politikai követelmények mellett gazdasági igényként is jelentkezik egész közéletünkben a dolgozók erkölcsi nevelése. Az időszerű reform-munkák szerves része az egyenlősdi, a munka- nélküli jövedelemszerzés, az anyagi ösztönzés eltorzítása, a munkaverseny lebecsülése, a vállalati ügyek társadalmi kér­désekké való nagyítása elleni fel­lépés. Számolni kell a pártszer­vezeteknek azzal is, hogy a ter­melői árak rendezésével szük­ségszerűen megváltozik egyik, vagy másik vállalat eddigi mi­nősítése. Előfordulhat, hogy az eddigi árarányok miatt mindig nagy nyereséget realizáló válla­latnak a jövőben sokkal többet kell dolgoznia hasonló eredmé­nyesség eléréséért. Világos vá­laszt kell adni arra, hogy az új árrendszerben a társadalom ér­tékelése érvényesül, s nem az irányító szerv — a vállalatot rö­vidítő — elgondolása. Mindezek olyan soron lévő po­litikai feladatok, amelyek meg­oldása nélkül egyetlen területen sem vezethetnek tényleges ered­ményre a gazdasági-technikai in­tézkedések. ÁGOSTON LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents