Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-19 / 221. szám

TOtto MEGYEI^ m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS. LAPJA XVII. évfolyam, 321. szám' ÁRA: 60 FILLÉR Kedd, 1967. szeptember 19. Ha fenyeget a gombafejű szörny... — Az országban először: egészségügyi PV-szakaszok versenye gázálarctól. Pedig a gázálarc jó, Kádár János cikke a Pravdában Moszkva: A Pravda vasárnap« Az *,Initemaaionaliizmus, . ma’' számában két hasabnyi terjede- című cikk a szocialista országok lemben közli Kádár Jánosnak, a - , . . ... Magyar Szocialista Munkáspárt 65 a kommumsta vdagmozgalom Központi Bizottsága első titká- egysegének kérdéseivel foglalko- rának írását. zi'k. (MTI) Megnyílt az ENSZ-közgyűlés A Mikes utca végén, a mentő- állomás előtt sárga zászlókkal körülhatárolt terület — egy fel­tételezett atomcsapás utáni su­gárszennyezettséget jelent. A közeli építkezések, a betonkeve­rő tornyok romokat imitálnak. A romok alatt sebesültek... A polgári védelem szakszolgálati alakulatai mellett mozgósították az egészségügyi egységeket is. A megye különböző területeiről érkeznek az egészségügyiek... Először a pincehelyiek kerül­nek bevetésre. Szürke egyenruhás asszonyok, lányok öltenek gázálarcot, meg­kezdik a romok alól a sebesül­tek kimentését. A „külsérelmi nyomokból”, a tünetekből meg­állapítják, ki, milyen sérülést szenvedett. Először a súlyosab­ban sérülteket kötözik be, majd a könnyebbeket látják el, és szállítják hordágyon, karon, vagy kísérik a gyűjtőhelyre. Nem könnyű egyik-másik sebesültet a romok alól kiemelni, hordágyra fektetni. A stopperórákon közben kér­lelhetetlenül kúsznak körbe a mutatók... A valóságban emberi életekért kell harcolni a másodpercekkel, az idővel, hogy a sérültek a ki­mentés, az elsősegély után mi­hamarabb orvos kezébe kerülje­nek. Most csak a stopperóra az el­lenfél, mert csupán verseny fo­lyik, az öt járást képviselő pin­cehelyi, leveli, decsi, pálfai, dombóvári egészségügyi szaka­szok között.1 És hogy a verseny még nehe­zebb legyen, arról gondoskodik az időjárás. Mire a teveliek lát­nak munkához, már sűrű csep- p>ekben esik, és el sem áll a dél­előtti verseny befejeztéig. De ez­zel mitsem törődnek. Eshet va­lóságos helyzetben is... A vegyi- és sugáSártalomtól védő lábbe­lik víztócsákban csobognak, a védőkesztyűs kezek csúsznak a hordágyak fafogantyúin, de vég­zik feladatukat hősies elszánt­sággal. Most mindegyik csapat a győzelemért küzd, hogy adott esetben emberéletekért küzdhes- sen. A decsi csapat egyik tagja rosszul lesz, tánsa úgy látja el, mintha „igazi” helyzetben csele­kedne. — Nem kaptam levegőt — li­hegi, miután megszabadítják a inkább az izgalomtol, a sietség­től a rosszullét. A teveliek jól, szervezetten dolgoznak... A pálfaiak a legrövidebb idő alatt végzik el feladatukat. A bíráló bizottság szigorú kri­tikusokból áll; orvosokból, pol­gári védelmi szakemberekből. Egy lazán elhelyezett, vagy nem pontosan a szükséges helyre ke­rülő kötés már befolyásolja a pontozást. Viszont jó pont a pil­lanatnyi helyzet teremtette ötle­tesség. Délután a városi művelődési házban folytatódik a verseny, amikor is az öt szakasz három­három legjobbja ad választ a kapott kérdésekre. A vetélkedőn a pincehelyiek 12 pontot szerez­nek, a teveliek kilencet a de- csiek 11-et, a pálfaiak 15-öt, a dombóváriak 12-t. A verseny tulajdonképpen már korábban eldőlt, a teveliek javára, de a vetélkedőn legjobban szereplő pálfaiak tizenöt pontja azt je­lenti, hogy a harmadik helyért egy versenyzőjüknek meg kell mérkőzni a dombóváriak leg­jobbjával. A verseny tulajdonképpen számadás hároméves kiképzés­ről. Feltételei; a kiképzésen va­ló megjelenés, az oktatás színvo­nala három év átlagában; a készültségi helyen a parancsnoki állomány öntevékenysége a kár* elhárítás során végzett tevékeny­ség; és az elméleti verseny. A teveliek első helyét tulajdon­képpen mór előkészítette a Vö­röskereszt-szervezet hároméves munkája, a gyakorlatias kikép­zés. A résztvevők nem csupán a feladatok nehézségeit, és a mos­toha időjárást győzték le, ha­nem már korábban, nagyon sok szemléletet is. Nagyon sok egy­szerű falusi asszony volt köztük, aki mindennapi munkája mellé önként vállalta a kiképzésben való részvételt. Voltak, akiket próbáltak lebe­szélni; éppen nekik kell csúsz- ni-mászni, gázálarcban cipeked- ni? Versenyezzenek csak a fia­talok, azoknak való... Mégis vállalták/- kötelességér­zetből. Azért, hogy nyugodtan elvégezhessék mindennapi mun­káinkat. Azért, hogy elkészül­hessenek a versenyen rommá nyilvánított, épülő házak, és melléjük felépüljön még sok-sok új. És azért, hogy ha a világon valami őrült ránk szabadítaná a gombafejű szörnyet, legyen, aki tudja; hogyan lehet, és hogyan kell segíteni, enyhíteni a káro­kat Hétfőn délután magyar idő sze­rint 15.45 órakor megnyílt az ENSZ-közgyűlés sürgős, rend­kívüli ülésszaka, hogy megvitas­sa a közel-keleti válság kérdését. Az ENSZ rendkívüli közgyűlése a kedden kezdődő rendes köz­gyűlés elé utalta a közel-keleti válság kérdését és berekesztette munkáját. Fedorenko szovjet kül­dött leszögezte, az izraeli agresz- szió kérdésének elsőrendű és sürgős helyet kell biztosítani a világszervezet 22. közgyűlésének napirendjén és el kell érni, hogy Izrael feltétel nélkül vonja ki csapatait a megszállt arab terü­letekről. Biztosítani kell az ag­resszió minden következményének felszámolását. Különleges körülmények között nyílik meg az Egyesült Nemzeték Szervezetének híressé vált és sok vihart látott üvegpalotájában az ENSZ XXII. rendes közgyűlése. Különlegesnek lehet tekinteni e helyzetet mindenekelőtt azért, mert a nemzetközi életben a megszokottnál is több súlyos probléma zsúfolódott össze. Az ENSZ XXI. közgyűlését elsősor­ban a leszerelés, az európai biz­tonság és a német kérdés, vala­mint a világszervezet belső kér­dései foglalkoztatják. Mindezt pe­dig beárnyékolta a vietnami há­ború. Ez utóbbi formailag ugyan nem tartozik és nem is tartozhat az Egyesült Nemzetek Szerv ezer tőnek hatáskörébe (hiszen alap­vetően egy országon belül folyó szabadságharcról van szó az el­nyomás erői ellen) — mégis a napirenden kívüli magas szintű diplomáciai tárgyalások fő témá­ja volt. Nyíltan meg kell mondani: a helyzet sok szempontból most még bonyolultabb, mint a XXI. ülésszak végén, amikor az akkori közgyűlés afgán elnöke, Pashvak azzal a k,egyes kívánsággal zár­ta a tanácskozásokat, hogy a ka­rácsonyi és újévi tűzszünet nyis­sa meg a rendezés felé vezető utat. A XXI. ülésszak befejezése óta az óhajok és illúziók nem vitték közelebb a világot a megoldás­hoz. Mindenekelőtt azért nem, mert az amerikai politikában egyre inkább a katonai ultrák, a „héjják” akarata érvényesül. A XXI. ülésszakon Péter János magyar külügyminiszter joggal beszélt az egész nemzetközi hely­zetre nehezedő árnyékról az ame­rikaiak vietnami agressziójával kapcsolatban — s ez az árnyék azóta csak sötétebbé vált! A tavalyi helyzethez képest új, súlyos bonyodalmak is adódtak. Mindenekelőtt a közel-keleti há­ború és a nyomában kialakult válságos helyzet. A XXI. ülésszak után az izraeli támadás már egy rendkívüli ENSZ-ülésszak témája volt. Ez a rendkívüli ülésszak lé­nyegében eredménytelenül zárult. Közben az arab országok számos értekezleten egyeztették állás­pontjukat, s követelésükre egy nappal a mostani rendes ülésszak megnyitása előtt ismét egy rend­kívüli ENSZ-közgyűlés napirend­jére tűzték a közel-keleti kérdést. A szocialista országok állás­pontja világos: minden rendezés elengedhetetlen kezdő lépése csakis az arab területeket meg­szállva tartó izraeli erők vissza­vonása lehet. Ehhez még azt le­het hozzáfűzni, hogy a khartoumi arab csúcsértekezlet határozatai-; A közgyűlésen Ausztria, Finn­ország és Svédország tett javas­latot arra, Rogy a kérdést^utalják a rendes ülésszak elé. A három ország javaslata mel­lett 93 küldöttség »szavazott, el­lenszavazat nem volt. Izrael dele­gációja, Dél-Afrikával és Portu­gáliával együtt először tartózko­dott a szavazástól, később azon­ban közölte, hogy a „tartózkodás” a szavazógép technikai hibájának eredménye volt, s Izrael ..ugyan­csak elfogadta a javaslatot”. Fedorenko leszögezte, hogy Iz­rael nem teljesíti a rendkívüli közgyűlés Jeruzsálemre és az arab menekültekre vonatkozó ha­tározatát, sőt nyíltan semmibe nak tanúsága szerint — Algéria és Szíria kivételével — az ösz- szes arab országok a válság po­litikai megoldására összpontosít­ják erőfeszítéseiket. Ilyen körül­mények Között feltételezhető, hogy az ENSZ-ülésszakon leg­alább egy későbbi megoldás elvi alapjait sikerül felvázolni. A vita lényege: a szocialista országok azt követelik, hogy csakis á Biztonsági Tanács ha­tározatai alapján’, tehát a Nagy­hatalmak egyhangú döntésével lehessen megbízást adni a világ- szervezet békefenntartó erőinek bevetésére. Ezzel a szocialista diplomácia a harmadik világ bo­nyolult és nehéz helyzetben lé­vő államainak elemi érdekeit védi. A Biztonsági Tanács jog­körének megóvása lehetetlenné teszi ugyanis, hogy az új gyarma­tosítás különböző akcióit a vi­lágszervezet lobogójával álcáz­zák. A jelek szerint az oly 'nehéz helyzetben tanácskozó XÍCil. ülésszak a leszerelés és az ezzel összefüggő nemzetközi biztonsá­gi problémák területén érhet el leginkább értékes és közvetlen gyakorlati jelentőségű előreha­ladást. Már a XXI. ülésszak egyik számottevő eredménye volt a világűr békés felhaszná­lásáról szóló határozat elfogadá­sa. Azóta a genfi leszerelési kon­ferencián az ellenőrzés kérdései­vel foglal kozó“ 3. cikkely kivéte­lével sikerült szovjet—amerikai szövegezést beterjeszteni az atomfegyverei:: továbbterjedését akadályozó nemzetközi meg­egyezéssel kapcsolatban. ,Az atomsorompó-egyezmény tehát egyetlen, bár lényeges cikkely kivételével készen áll. Remél­hető, hogy az ENSZ-közgyűlés vitái során az egyezmény ügye tovább halad előye a teljes meg­valósulás felé. Az ellenőrzéssel foglalkozó 3. cikkely vitája mindenekelőtt Nyugat-Németország atométvá­gyát tükrözi. Bonn állt ugyanis azoknak az államoknál: élére, amelyek nem akarják elfogadni a Bécsben székelő atomenergia- ügynökség ellenőrző szerepét az atomsorompó-egyezmény végre­hajtásában. A XXII, ülésszaknak nagy szerep juthat abban, hogy ezt a bonni ellenállást letörje. A szocialista országok diplomáciá­ja mindenesetre arra hívja majd fel a világ figyelmét, hogy a le­szerelés és az európai biztonság problémáinak még részleges meg­oldása is elképzelhetetlen, ha Bonnt nem kényszerítik revans- és atomigényeinek nyílt feladás sára. — ie, »3 BI. R Tolna megyei képviselők ülése Szekszárdon hétfőn délelőtt ülést tartott a Tolna megyei országgyűlési képviselők csoport­ja. a megyei népfrontiroda helyi­ségében. Az ülésen, amelyen részt vett dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács vb-elnök- helyettese is, Kaszás Imrének, a a megyei képviselőcsoport elnöké­nek parlamenti tájékoztatóját kö­vetően, megbeszéljék felkészülé­süket az országgyűlés legközeleb­bi ülésszakára megyénk képvise­lői, s megyebeli problémákkal, foglalkoztak. A tanácskozáson Bolvári József- né és Csapó Jánosné ország- gyűlési képviselőnők az új munka­Kitiintették a gerjeni életmentőt Hétfőn, a kora délelőtti órák­ban a megyei tanácsháza épüle­tében, ünnepélyes keretek között adta át Szabópál Antal, a me­gyei tanács vb-elnöke a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány nevében Gerendái Pál ger- jeni lakosnak az Életmentésért Érdemérmet, és a vele járó ezer forint pénzjutalmat. Gerendái Pál július 30-án, mi­után befejezte munkáját, felesé­gével a gerjeni Duna-partra in­dult fürdeni. Mivel reumás, hi­degnek találta a vizet, mindket­ten hazaindultak. Ekkor veti ■ észre, hogy a töltés azon olda­lán, amelyiken fürdeni tilos, egy fiatal lány áll a vízben. Még messzire volt tőle, kiáltott neki, hogy azonnal jöjjön ki a tilos területről. A figyelmeztetés azon­ban már késő volt. A tizenöt év körüli lány, a hirtelen mélyülő vízbe esett. "Mikor Gerendái Pál látta, hogy bár többen vannak fürdőruhában, sőt csónakkal is a vizen, de senki sem siet a szeren­csétlenül járt lány segítségére, gyorsan levetkőzött és a vízbe ugrott. Saját élete veszélyezteté­sével, sikerült a 15 éves cigány­lányt kimentenie, törvénykönyv megalkotásához, Báli Zoltán, Molnár János és Péti János országgyűlési képvise­lők a termelőszövetkezeti, vala­mint a földtulajdon — és hasz­nálati törvénytervezethez fűző­dő észrevételeiket, javaslataikat mondták el egyebek között hoz­zászólásukban. Az aszály által növelt takarmánygondokról szól­va a tsz-elnök, Báli Zoltán és Péti János országgyűlési képviselők a műtrágyák célszerűbb országos elosztását javasolták. Vélemé­nyük szerint, azoknak a megyék­nek, termelési körzeteknek kelle­ne adni elsősorban a műtrágyát, ahol a talajadottságok folytán fokozhatják a termést. A tamási járásban levő Fornádi Állami Gazdaságban például nyolc-tíz mázsányival több állandóan a kukorica átlagtermése a környező termelőszövetkezetekénél a jóval dúsabb műtrágyázás és mélyen szántó, nehéz talajművelő erőgé­pek használatának következtében. Ha Tolna megyében mindenütt elegendő és megfelelő műtrágyát kapnának a kukoricák, nem len­ne szükség külföldi takarmány behozatalára — véleményezték a megye mezőgazdaságát jól is­merő képviselők. Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága titkárá­nak indítványára a megye kép­viselői a legközelebbi országgyű­lés után beszélgető-beszámoló­kat tartanak a választási körzeti bizottságok tagjainak is, a járási székhelyeken. (Folytatás a 2. oldalon.) A huszonkettedik közgyűlés elé i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents