Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

1967. szeptember 17. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 Községfejlesztés az új gazdasági mechanizmusban Dr. Gyugyi Jánosnak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének nyilatkozata Az új gazdasági mechanizmus életünk minden területét érin­ti, így természetesen a községek, városok általános fejlődését is. Ennek egyik alapvető része a községfejlesztési munka, vagyis a lakosság összefogása a közérdekű feladatok megvalósítása érde­kében. Dr. Gyugyi Jánossal, a megyei tanács vb-elnökhelyettesé- vel arról beszélgettünk, hogy az új gazdasági mechanizmus mennyiben érinti a tanácsoknak ezt a tevékenységét. — Kezd kikristályosodni, hogy az új gazdasági mechanizmus milyen változásokat, módosítá­sokat hoz a községfejlesztésben — mondotta Gyugyi elvtárs. — A községfejlesztés alapelve je­lenleg, hogy a különböző helysé­gek fejlesztése érdekében a ren­delkezésre álló állami támoga­tás mellett minél jobban kell mozgósítani a helyi erőket. Az elv mögött körülbelül egy évti­zedes gyakorlat áll, és időköz­ben felbecsülhetetlen értékű ta­pasztalat került felszínre. A ta­pasztalatok igazolják az elv he­lyességét: a helyi erőik mozgó­sításával sikerült meggyorsítani a községek és Széké zárd város fejlesztését. Mindebből követke­zik, hogy az alapelvet nem kell megváltoztatni, hiszen kiállta az idő próbáját. Sőt a jövőben még inkább előtérbe kerül a he­lyi erők mozgósításának szüksé­gessége, tehát az eddigi alapel­vét még komolyabban kell ven- hi. Szervezeti téren lesznek bi­zonyos módosítások, de ezek ép­pen azt célozzák, hogy még job­ban érvényre juthasson a jól bevált alapelv, nagyobb lehető­sége legyen a helyi erők bevo­násának. — Egész beruházási, fejleszté­si rendszerünkben lesznek bizo­nyos szerkezeti módosítások. Az eddigi községfejlesztés reformjá­ra ezek keretében, ezekkel pár­huzamosan kerül sor. Eddig a községfej lesztós és az egyéb for­rásokból történő fejletsztés tel­jesen külön állt egymástól pénz­ügyileg is, szervezetileg is. Most viszont az erők egyesítése a cél, s az eddigi köaségfejlesztés szer­ves része lesz az általános fej­lesztésnek. Az új gazdasági mechanizmusban nem lesz kü­lön községfejlesztósi alap, ha­nem egységes fejlesztési alap. Ez magában foglalja az eddigi központi beruházási kereteket ás községfejlesztésit egyaránt. — Mindenekelőtt felvetődik a kérdés, hogy ez az intézke­dés hogyan szolgálja az alap­elv jobb érvényesülését? — Úgy, hogy ezen keresztül növekszik a helyi szervek gaz­dálkodási, fejlesztési önállósági, s a rendelkezésre álló pénzösz- szegeket a helyi szükségletnek, lehetőségeknek megfelelően úgy használhatják fel, ahogyan azt a leggazdaságosabbnak, célsze­rűnek vélik. Eddig ez csak a szo­rosan vett községfejlesztési alap­ra vonatkozott. Ha állami keret­ből fejlesztettek — mondjuk fürdőt, vagy iskolát építettek — akkor azt központilag intézték, a helyi vezetőknek jóformán csak az avatóünnepélyen volt szerepük, ahol az épületet átvet­ték használatra. Most a község nem a kész beruházást kapja meg, hanem fejlesztési alapjá­hoz állami támogatást kap, s azt éppolyan önállóan használhatja fel, mint eddig a köziségfejlesz- tési alapot. Az év végéig fel nem használt pénzt nem vonják el, mint eddig, hanem továbbra is felhasználható. A megtakarított pénzt pedig más célra hasznosít­hatják, és az az egyik leglénye­gesebb pontja az egésznek. Ed­dig a községnek, városnak sem­miféle közvetlen érdekeltsége nem fűződött ahhoz, hogy egy létesítmény kevesebbe kerüljön, mert hiszen központilag finan­szírozták a beruházásokat, és ha meg is takarítottak volna akár­mekkora összeget, az számukra elvész. Most nem vész el, és ez tág teret nyújt a helyi kezde­ményezéseiknek, a helyi anyag felhasználásának, a társadalmi munka szervezésének stb: Egy iskola költségéből megtakaríthat­nánk annyit, hogy abból mond­juk egy tűzoltószertárat építhet­nek. — Erre most a régi Beruhá­zás és községfejlesztési alap ösz- szeolvasztásával nyílik igazán le­hetőség. A bevált helyi kezde­ményezés, mint például a házi­brigádok működtetése, kiterjeszt­hető az olyan jellegű létesítmé­nyekre is, amelyeket eddig köz­pontilag építettek. — Mi erről a helyi vezetők véleménye? — A helyi vezetők állandóan azt vetették fel, hogy ha helyi­leg szabadon gazdálkodhatnának a pénzzel, többre mennének, mint amit az erősen központosí­tott intézkedések eredményez­nek. Nos, ez a lehetőség most megteremtődik. Az utóbbi évek­ben már néhány esetben volt bizonyos kapcsolat a központi beruházás és a helyi községfej­lesztés között. Pakson — de másutt is — például a tanács házi brigádjának működéséhez nem egy olyan létesítmény fű­ződik, amelyet közösen finan­szírozták központi és községfej­lesztési alapból. Az ilyen jelle­gű tapasztalatok kedvezőek, ezért sokat lehet várni a fejlesztési alapok teljes összekapcsolásától. — Ez az intézkedés összhang­ban lesz az erőforrások, anyagi eszközöle koncentrálásának elvé­vel is. Eddig sok helyen sok minden azért nem valósulhatott meg, mert a községfejlesztési alap kevés volt hozzá, de köz­ponti keretből sem tellett. A koncentrálás által és a helyi kez­deményezések hozzátoldásával ezek inkább megvalósíthatók. Egyébként a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának évek óta az az álláspontja, hogy a központi keretekből elsősorban oda kell juttatni, ahol helyileg nagyobb erőfeszítéseket tettek. Ez az álláspontunk is kedvező tapasztalatokkal járt, így ezt az elvet a jövőben is alkalmazzuk. — A közégfejlesztési hozzá­járulás módosul-e? — Az eddigi forma egyrészt megmarad, vagyis a tanács meg­szavazza a községfejlesztésr hoz­zájárulás mértékét, s azt az érin­tettek kötelesek lesznek megfizet­ni. Viszont az eddiginél jobban lesz érdekelt a tanács abban, hogy a minél nagyobb összeget, lehetőleg a maximumot szavazza meg, mert a fejlesztésekben álta­lában nagyobb szerepe lesz a he­lyi erőforrásoknak. Lesz arra is lehetőség, hogy ha egy-egy falu vagy város valamilyen létesít­ményt — csatornát, járdát — kér, akkor az érdekelt lakók megsza­vazhatják, hogy külön hozzájáru­lást fizetnek és ezzel a probléma gyorsabban megoldható. Ennek a részletei azonban még nincsenek kidolgozva. — Szekszárdon is, másutt is, nagy ellentmondásként jelent­kezik és sok zúgolódással jár, hogy a községfejlesztési hozzá­járulást csak a tulajdonosok fi­zetik. a lakosság más számotte­vő rétege nem, márpedig a kommunális létesítményeket ők ugyanúgy használják. Erre vo-f natkozóan van-e valamilyen el­képzelés? — Községfejlesztési hozzájáru­lást azok tartoznak fizetni, akik­nek adóköteles jövedelmük, vagy házingatlanuk van. A bérből és fizetésből élők — amennyiben más jövedelmük nincsen — köz­ségfejlesztési hozzájárulást nem fizetnek. Az ipari, építőipari, ke­reskedelmi dolgozók azonban köz­vetve mégis hozzájárulnak a fej­lesztési alaphoz hiszen az ilyen vál­lalatok fizetnek kommunális adót, mely az ott dolgozók munkájának eredménye. Azt sem szabad fi­gyelmén kívül hagynj, hogy a ta­nácsi fejlesztési alapok bevételei között jelentős arányú a közpon­' ti, állami támogatás, mely lénye­gesen meghaladja azt az összeget, melyet a bérből és fizetésből élők községfejlesztési hozzájárulás cí­mén fizetnének. — A közvetlenül nem a la­kosságot érintő fejlesztési bevé­telek hogyan alakulnak? — Az állam átenged bizonyos bevételeket a községi, illetve vá­rosi tanácsoknak, így például a kommunális adót, a tanácsi vál­lalatok amortizációjának egy ré­szét. Ez Tolna megyében néhány helység viszonylatában hirtelen jelent majd kedvező változást, mert felszökik: a fejlesztésre for­dítható, pénzösszeg. Elsősorban a nagyobb helységekre... vopptkozik ez, hiszen ott” mutatkozik több kommunális adó. Ezen kívül a tanácsi fejlesztési alapok közpon­ti állami támogatást is kapnak. Lehetősége nyílik a tanácsoknak arra, hogy költségvetési többlet- bevételüket a takarékos gazdál­kodással elért költségvetési meg­takarításukat, illetve azok égy ré­szét ugyancsak a fejlesztési alap növelésére fordítsák. — Továbbra is számítunk a fej­lesztési alapok bevételei között a termelőszövetkezetek hozzáj árulá­sára elsősorban olyan esetekben, amikor a község, vagy város fej­lesztési terve, annak egy-egy lé­tesítménye közvetlenül szolgálja a helyi tsz érdekeit is. — Megmaradnak a jövőben is a tanácsok úgynevezett egyéb bevé­telei, mint például az államosított házak eladásából befolyó összeg egy része stb. A községfejlesztés új rendje arra is lehetőséget bizto­sít, hogy a tanácsok egy-egy fel­adat gyorsabb megvalósítása érde­kében bankhitelt vegyenek fel, melyet a későbbi években, rész­letekben fizethetnek vissza. • :— Maga az általános fejlődés azonban itt is, ott is, a jövőben az eddiginél közvetlenebbül függ a helyi vezetőkön, a helyi szerve­ken. Az, hogy valamilyen helyi közérdekű feladat megoldódik-e, az elsősorban nem kilincselés”, „asztalverés” kérdése lesz, hanem a helyi vezetők talpraesettségén, rugalmas intézkedésén és a lakos­ság összefogásán múlik — fejezte be nyilatkozatát dr. Gyugyi Já­nos, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. BODA FERENC Bonyhádi „rekordok“ A Tolna megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Válla­lat kilenc malma közül a bonyhádi a legmodernebb. Éppen ezért itt volt a legkönnyebb a felkészülés az őszi csúcsforga­lomra. — Tervszerűen végeztük az előkészületi munkálatokat, amelyek időben be is fejeződtek. Így többek között a karban­tartás, a rakterületek előkészítése, az új technikai felszerelé­sek próbaüzemelése, — mondja Klein Gábor üzemvezető. S hogy mennyire sikeres volt a felkészülés azt bizonyítja az is, hogy ebben az évben rekordmennyiségű kenyérgabo­nát, illetve takarmánygabonát vettek át. 400 vagonnal többet, mint tavaly. — De számunkra talán még ennél is jobb eredménynek könyveljük él, hogy míg tavaly közel két hónapot vett igénybe a felvásárlás, addig az idén július 15-től augusztus 15-ig befejeztük a gabonafelvásárlást. Ez is rekordidőnek számít az üzemben. A nagyszerű eredményekhez jelentősen hozzájárult a szocialista brigádok példamutató munkája. Különösen Borbély Károly szállítóbrigádja dolgozott dere­kasan. A. malomban még ebben a hónapban nyújtott műszak­ban dolgoznak, vagyis napi 20 órát. Ezt követően már át­térnek a hagyományos kétműszakos termelésre. A tervek szerint október közepére felőrlik a prizmákba rakott ga­bonát. Ezzel párhuzamosan azonban készülnek az újabb fel- vásárlási szezonra. — A jövő héten megkezdődik a kukoricatörés. Elsőként a bonyhádi „Ezüstlcalász” Tsz jelentette be, hogy meg­kezdi a szállítást. Egy héttel később pedig már meg­kezdődik a napraforgószezon is. Kukoricából 200—250, míg napraforgóból 150 vagon körül számítunk. De ehhez hozzá­jön még a mintegy 50—60 vagon iregi napraforgó, amelyet exportra készítünk elő. Végeredményben úgy számítunk, hogy november végére teljesítjük, illetve túlteljesítjük fel- vásárlási tervünket. A tervek szerint jövőre először nem fog kelleni priz­mákban tárolni a gabonát. Már ez év őszén átadják a 445 vagonos silót, amely mellett tavaszra felállítanak két duna­újvárosi színt is. Ez egyben azt is jelenti, hogy jövőre újabb rekordról adhatunk számot, hiszen az üzemegység történetében elő­ször nem kell majd prizmákban tárolni a gabonát.- i . .. .................(szigetvári) • • ■ N yolcszáz vagon fémzárolt vetőmag A Dalmandi Állami Gazdaság­ban 5600 hold területen megkez­dődött a hibrid és az árukukorica szedése, részben SZK-kombájnok- kal, részben kézi erővel. A termés 90 százalékát a hibridüzem dol­gozza fel, a fennmaradó mennyi­séget górékban tárolják. A gazdaság hibridüzemében be­fejeződött a nagyjavítás, megkez­dődött az új termés szárítása, morzsolása, fémzárolása. Az üzem három műszakban dolgozik. A terv szerint 1967. november 30-ig nyolcszáz vagon fémzárolt vető­magot, és ugyanennyi árukukori­cát kell előállítania. Az üzem na­ponta 25 vagon kukoricát dolgoz fel. SZABÓ MÁTYÁS levelező Jubileumi vetélkedő A dombóvári vasúti csomópont KISZ-fialaljai határozatot fo­gadtak el, amelynek értelmében a Nagy Októberi Szocialista Forradeulom 50. efvfocdulójának tiszteletére október 28-án, a vas- utasi-kujCúrotthonban jubileumi vetélkedőt rendeznek. „1917— 1967 a Szovjetunió történetében’’ címmel megrendezésre kerülő vetélkedőn 5 háromfős csapat. — a' (két középiskolának,' a városi KISZ-szervezetnek. a kesztyűgyár! KISZ-szervezetnek és a vasúti csomópont KISZ-szervezetének csapatai — vesz részt. A döntőt megelőzően vaia|mennyi KISZ- szervezet elődöntőket rendez és az itt első három helyen végző versenyző alkotja majd a csa­patot. A verseny helyezettjei ér- I tékes jutalomban részesülnek. Tanácsülés Zombán Tanácsülést tartottak csütörtö­kön Zombán. A választott testület tagjai és a meghívottak előtt Mik­lós Antal körzeti rendőrmegbízott a közbiztonságról és a közrend­ről tartott tájékoztatót. Foglalko­zott az elharapózó kukoricalopá­sokkal, s felhívta a figyelmet az ellenőrzés javítására, hogy ezzel is megelőzzék a társadalmi tulaj­don ellen elkövetett vétségeket. Előfordul — mondotta többek kö­zött —, hogy a szórakozóhelyeken egyes személyek botrányosan vi­selkednek. Nem veszik figyelembe a csendrendeletet, kiabálásukkal háborgatják a község lakosságát. A körzeti megbízott a tanácstagok segítségét kérte, hogy társadalmi összefogással csökkenthessék Zombán a szabálysértéseket. A beszámoló után élénk vita alakult ki, s a felszólalók néhány hasznos javaslattal éltek. Ezután a község költségvetéséről és a községfejlesztési terv teljesítéséről adott tájékoztatást a gazdálkodási előadó, majd a legutóbbi tanács­ülés óta beérkezett kérelmek, be­jelentések ügyében döntöttek. FATELEPEN Foto; Baku Jenő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents