Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-15 / 218. szám
150". szeptember 15. fOTNA WFGTFI PífiPfJSAO 3 NAPIRENDEN A takarmánytakarékosság Három mázsával kevesebb. Hát ez sok. Pláne most, hogy már megszoktuk a több éves Tolna megyei kukoricarekordokat. Mégis Somorjai Sándor, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főfelügyelője úgy véli, a tervhez képest holdanként három mázsával lesz kevesebb a kukorica-átlagtermés. Ez a szám még módosulhat, le is, fel is, de nem sokat. Arra máris felkészülhetnek a mezőgazdasági üzemek, hogy szűkösebbek lesznek a takarmánykészletek. Már most jobban meg kell nézni az adagokat, a felhasználást és igénybevenni a takarékoskodás összes lehetőségeit. Még nem késő. Sokat lehet tenni. Nagy dolgokra ne gondoljon senki, inkább arra, hogy vegyük elő ismét a jól ismert, be a bőségesebb esztendőkben elfelejtett módszereket. Ilyen meggondolásból, mintegy emlékeztetőnek szánva készítette el a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a túl rangosán irányelveknek nevezett emlékeztetőt. Ebben a várható takarmányhelyzetre és a célszerű felhasználás módozataira hívják fel a közös gazdaságok figyelmét. A termelőszövetkezetek vezetői és gazdái bizonyára megértik, a megyei vezetést, pontosabban a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt most nem az a szándék vezette, hogy eggyel több legyen a kibocsájtott akták száma. Az előrelátás ugyanis indokolt. S a kiesés gyakorlatilag pótolható, behozható. Főleg ott, ahol nagy mennyiségben lehetséges a tömegtakarmányok felhasználása. Ne feledjük el a sertésprogramot, amely még inkább aláhúzza, hogy a szemes takarmányt ameddig és ahol csak lehet, a tömegtakarmány helyettesítse. Ott a kukoricaszár. Az elmúlt években sok ment veszendőbe. Nyilván kedvezőbb lesz a takarmányhelyzet. ha a kukoricaszárat a mezőgazdasági üzemek időben, jó minőségben betakarítják, sőt karb'amiddal dúsítva, egy részét lesilózzák. Abraktakarékosság az is, ha a pillangós és a réti szénát lisztté őrölve takarmányozzák. A takarékoskodásnak egyik igen egyszerű és olcsó módszere a burgonya, a kukorica és a répatarló legeltetése. Hetekig mentesítheti az abrakfelhasználást. De ott a cukorrépa koronája. Jól tudják a szakemberek, hogy mit lehet kezdeni vele. Az úgynevezett apró dolgok közé tartozik r z etetők rendbe hozása, karbantartása. Hogy ne szóródjon a takarmány. Körültekintő becslések alapján a felsorolt módszerekkel szinte teljes egészében pótolhatják a mezőgazdasági üzemek a kukoricából várható három métermázsás terméskiesést. Megvalósult javaslatok Kevés az exportból visszamaradt Az üzemekben — amelyek termékét külföldre szállítják — úgy állítják össze az egyes keresett cikkekből a gyártandó áru meny- nyiségét, választékát, szortimentjét, hogy az esetleg leértékelés ellenére is az exportszállítást teljesíteni tudják. A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalatnál a termékek kiváló minősége folytán kevés az exportból visszamaradó áru. A technológia szerint az ösz- szes termék tíz százaléka lehetne gyengébb értékű, mint a külföldre kerülő, ennek ellenére a konfekciórészlegnél készített áruk két százaléka — a tíz helyett — nem éri el az exportminőséget... Bár a lakosság minden bizonnyal örülne annak, ha több „exportból visszamaradt” áruhoz jutna. „Sikereink titka az, l»ot;y nálunk törvénnyé vált a szú és a tett e*y- sége.” Idézet a paksi Járás 1966. október 18-1 pártértekezletének anyagából. Az elmúlt év őszén megtartott járási pártértekezletet sokoldalú és alapos vita jellemezte. Az ülés résztvevőinek egyötöde kért szót, s huszonnyolc olyan észrevétel,' javaslat hangzott el, amelynek megoldására 13 különböző szervhez kellett folyamodni. A mottó, és a járási pártbizottság kezdeményezése a szó és a tett egységét, összhangját példázza. A paksi járásban a legutóbb megtartott pártbizottság! ülésen külön napirendi pontként tárgyaltaik a járási pártértekezleten elhangzott észrevételek, javaslatok megvalósítására tett intézkedéseket. Sorra vették a javaslatokat, megvizsgálták mit tettek az ügyben. A pártértekezleten több felszólaló foglalkozott a járás iparának fejlesztésével, néhányon a közlekedéssel és az útviszonyok javításával. Somi Benjámin, a megyei pártbizottság titkára, a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetének megoldásával, mások egészségügyi, kereskedelmi problémát tettek szóvá, néhányan a pártélet belső helyzetével foglalkoztak. A járási pártbizottságon a pártértekezlet óta eltelt hónapok alatt többször is átlapozták az értekezlet jegyzőkönyvét. Személyes megbeszéléseket, tárgyalásokat folytattak a felmerült javaslatok megvalósítására. Foglalkoztak az iparfejlesztés egyik jelentős beruházásúval, a Paksi Konzervgyár bővítésével. A pártbizottsági ülésen arról tájékoztatták a választott testület tagjait, hogy a konzervgyár bővítése, a tervezett ütemben folyik. A nagydorogi küldött annak idején a község iparosítására tett javaslatot. Nagydorogon 4 millió forintod beruházással, dohányszárító épül. A tovább? tárgyalások a gépállomás, ipari üzemmé való fejlesztését szolgálják. A cél: hogy a gépálloMegnéztem a kislány iskolatáskáját. Belelapoztam a füzeteibe. „Neftan” — mondja az ákom- bákom felirat az egyik füzeten. Ez tehát a nyelvtanfüzet. Házi feladat. Elolvasom az egyik kérdést: Kik járnak látogatóba hozzátok? — Baj van abból, hogy tegnap ott látott? — kérdi Nagy Ferenc. Felesége „dicsekedve” mutatja a kenyeret, egy egész kenyér, a másfél kilónyi zsírt, a kannába a tejet. Kinyitja a szekrényajtókat. — Az uramnak télikabátja is van. — Sapkám is van, három — teszi hozzá Nagy Ferenc. — Tizennyolc éves kora óta ilyen. Huszonnyolc évet lenyomtam vele, — súgja az asszony — de megvagyunk, mert én szeretek mindent megtakarítani. — Az egészség? — kérdezem. — Azelőtti évben meg voltam zavarodta. Egy hónapig. — szinte dicsekedve mondja ezt Nagy Ferenc. — Idegroppanás. Bekerült a kórházba. — s az asszony megmutatja az erről szóló iratokat. Átnézem a papírokat, de nemcsak a betegségről szólókat, hanem a többit is. Van ott néhány igazolás az ebadó befizetéséről, két-három felszólítás kutyaoltásra. jegyzőkönyv, feljelentés és bírósági véghatározat becsületsértésről, egy tucat pénzesutalvány a szociális segélyről, és ennyi az összes irat. Az asszony erős dohányos. Ezüst-Kossuthot szív. Megkínál. Rámutat az urára, — Mindig kitartottam mellette. Akinek egy nem elég, kösse föl magát! — súgja. — Dolgozik maga valahol? — Napszámba járok. — Mennyi a napszám? — Pénzt nem szoktak adni. Krumplit, lisztet, zsírt. — A tüzelőt honnét szerzik be? — Az erdőről, itt a papír — és mutatja. — Bort szoktak-e fogyasztani? — Az iszákost még látni se szeretem. Apám azt akarta, hogy vasutas legyek, de a gép össtzetört^ pásztorember voltam, megvan róla a cselédkönyvem. — Kiveszik a zsebéből és megmutatják. Foszlányokban ugyan, de még valóban megvan. — Jobban szerelném, ha elmehetnék éjjeliőrnek. — Most hány forint van a háznál? Ismét az asszony szól. — Kilenc. — Nem baj. Ha jó az idő, akkor holnap már lesz — állítja Nagy Ferenc. Ez ám az igazi optimizmus. Hetenként egyszer újságot is vesznek. — Mikor benne van a lottó. — mondja a kislány. Megmutatták a hízónak valót. Volt egy esztendő, amikor két mázsásat vágtak. Ez az év a legemlékezetesebb. Bőven volt ennivaló. Marasztalnak, beszélgessünk még. „Úgy örülünk, hogy eljött az elvtárs”. — Behozom a babámat, mert ellopják — fut ki a kislány az udvarra. E gyre valószínűtlenebb az egész. Valaha, kezdő újságíróként én is megtanultam; ha a kutya megharapja az embert, az nem szenzáció, de az már nagy téma, ha az ember harapja meg a kutyát. 1967-ben Magyarországon a koldus majdnem annyi, mint amikor az ember harapja meg a kutyát. Más szegénynek lenni és egészen más kiszorulni a járdaszélre, kére- getni. Ez valami döbbenet. Szégyenkezés fogja el az embert, zavartan, vagy megjátszott közönnyel haladnak el a járókelők a koldus előtt. A társadalom tagjai elszoktak a jótékonykodásnak ettől a formájától, E kegyes cselekedet öröm helyett restellkedést vált ki az emberből. A koldus a járdaszélen pesszimista kérdőjel csupán. Számomra ezért most a lehető legképtelenebb a szituáció, mert fényképeket mutogatnak. A keresztanyám lánya. az idősebb fiam, de nem ettől qz embertől van, ez a lajvérí szomszédasszonyunk, vele soha nem vesztünk össze, <5 a nagyobbik lányom barátnője Van vagy húsz fénykép. Es most tulajdonképpen nem tudom, hogy mit kellene még eh hez az íráshoz -hozzá*enni. , SZEKULITY PÉTER mást 150 dolgozó foglalkozta látására alkalmas ipari üzemmé fejlesszék. A szövetkezeti ipar fejlesztésére, a szolgáltatások javítására is tettek erőfeszítéseket. A Du- naföldvári Gumiipari Ktsz több millió forintos beruházással bővíti üzemét. A kivitelezésre megkötötték a szerződést Viszont egy-két évre lekerült a napirendről a paksi házicipőgyártó ktsz bővítése, miután a kijelölt terület átadása egyelőre nem történhet meg. A termelőszövetkezetek munkaerő-ellátottságában javulás van. Kedvezően érezteti hatását a gépesítés. A gabona betakarításánál már egyáltalán, más munkáknál hely- lyel-közzel jelentkezik munkaerőhiány. A termelőszövetkezetek gazdasági erősödése, a kormányintézkedések, a felvásárlási árak rendezésének hatása, megmutatkozik abban is, hogy többen visszajönnek a termelőszövetkezetekbe. A mezőgazdasági beruházásokkal kapcsolatban kifogásolták, sok a megkezdett építkezés. A pártértekezlet után szorgalmazták a függőben lévő építkezések befejezését, és jobban koncentrálták a további beruházásokat. Az idén a járás részére biztosított közel 16 millió forint 14 termelőszövetkezet között oszlott meg. Jövőre 13 millió forintot kapnak a járás közös gazdaságai, s a beruházás összege 7 tsz között oszlik meg. A kereskedelem fejlesztésére tett intézkedések kedvezően befolyásolják a fejlődést. Pakson, hogy megszüntették a területi elhatárolást, a földművesszövetkezet is többet költ kereskedelmi egységek fejlesztésére. Kétmillió forint beruházással ABC- áruház épül, ugyanakkor az 1-es számú Népbolt átalakítására is sor kerül. A bolt átalakítására másfél milliót költenek. A járás több községében is fejlesztik a kereskedelmi hálózatot A közlekedés és az útviszonyok javítása nehezebben megoldható és évről évre visszatérő feladat. A pártértekezlet óta javították a gerjeni útszakaszt. A vasúti személyszállítás jobb lebonyolítására újabb járatot Indítottak Dunaföldvár és Paks között. Régóta vajúdó probléma a paksi váróterem. A községi tanács ugyanis nem vállalhatja a községfejlesztés terhére a kétmillió forintos beruházást. A váróterem megépítése azért marad el, mert a korábbi tárgyalások során arról volt szó, hogy a költségek 50 százalékát a KPM vállalja. Miután erre nem kerülhet sor, a dolog egyelőre függőben marad. Az egészségügy fejlesztésére tett javaslatok között első helyen szerepelt a járási rendelőintézet, s a járási kórház építése. A járási rendelőintézet terve azóta elkészült, de nem felel meg a kívánalmaknak. A járási kórház építésére tett javaslatot elvetették azzal, hogy a dunaújvárosi kórház bővítésével a paksi járás északi fekvésű községeinek ilyen irányú igénye is megoldódik. Néhány javaslat megvalósult: rendszeresítették a rákszűrést, és a Paksi Konzervgyárban üzemorvosi rendelőt létesítettek. A lakáshelyzettel kapcsolatban is volt néhány észrevétel: enyhültek a lakásgondok, de nem szűntek meg. Továbbra is támogatni kell a társasházépítést. A pártmunkával foglalkozó rész az ideológiai neveléssel, a bírálat és önbírálat fejlesztésével, valamint a járási pártbizottsáx • ászéról nyújtott segítségadással íoglalkozott. A párt* bizottság munkájában csökkent az úgynevezett kampányszerűség, helyébe a járás főbb gazdasági, politikai és társadalmi feladatai kerültek. A járási pártbizottsági ülés résztvevői egyetértéssel fogadták a járási pártértekezlet óta eltelt idő munkájáról szóló jelentést. Tanulságát Rév András, a járási pártbizottság első titkára summázta: — A járási pártértekezleten elhangzott javaslatok közül sok vesződséggel és utánjárással, egy, s mást sikerült elintézni, megoldani, de a témát nem tekinthetjük lezártnak. Munkánkban továbbra is vissza kell térni a pártórtekezleten elhangzott és még megoldásra váró javaslatokra, hogy valóban erősítsük a szó és a; tett egységét — mondotta. P. M. Az Sfíhrigád többet dolgozik Három lány dolgozik összesen a nagy mány oki Jószerencsét Tsz- ben, de ez a három lány brigádot alakított. Persze ki kellett egészíteni a kis létszámú együttest, ezért felvettek a lánybrigádba két asi- szonyt és egy fiatalembert. A fiú egyébként is velük dolgozna; mert öntözéses szakmunkás, egész nyáron mellettük van. Kovács Sára, aki égészen fiatalon magára maradt, tulajdonképpen ebben a kis közösségben találta meg a családi érzéseket. Szülei elváltak, egyikükkel sem él, hanem a szövetkezet házában egy szobában kapott szállást. Az önállóságra nemcsak ez a körülmény kényszeríti, de hozzásegíti az ügyessége is. Ő lett a brigádvezető és kint a kertészetben ő árusítja a zöldségféléket. Közvetlenül a bányásztelep mellett húzódik a kertészet, sok a vevő. Kovács Sára a napi munka mellett látja el a kereskedelmi feladatot. De az egész brigád többet dolgozik, mint a kertészeti dolgozók idősebb csoportja. A lánybrigád nem hagyja abba a munkát sokszor, amikor a többiek már indulnak hazafelé. Előkészítik az árut a másnapi szállításhoz, piaci árusításhoz. Többet vállaltak, de a szövetkezet is kedvez nekik. A járandóságukat minden hónapban pénzben kapják meg, a tervezett munkaegységérték határáig. Általában 1500—1600 forintot kerestek havonta. Kovács Sári valamivel kevesebbet, mert ő tanul, nem tud részt, venni mindig a munkában. Beiratkozott a Bajai Kertészeti Technikumba, most kezdte a második évet. A brigád jövőjéről még nem sokat lehet tudni, de annyi bizonyos, hogy a számításukat megtalálják. De az lenne igazán jó, ha több KISZ korosztálybeli tartozna a brigádhoz. Különös helyzet állt elő ebből a szempontból a szövetkezetben. Jelentkező ugyanis lenne még több, de jelenleg nincs rá szükség a kertészetben. Kovács Sáriék kezdeményezése, minden szempontból hasznos összetartozása feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy a későbbi időben jóval nagyobb ifjúsági brigád is dolgozhat majd a nagymányoki Jószerencsét Tsz-ben.
