Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
T&tftA MEGYEla vttAo (mama«, ecnsttsBms ■ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA : XVII. évfolyam, 206. szám ' ÁRA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. szeptember L A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazság- ügy miniszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait-és észrevételeit f igyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta s úgy határozott hogy az országgyűlés elé terjeszti, A pénzügyminiszter benyújtot- -ba a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta' az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. u. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jövedelemadójáról.. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza hoddankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár á vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kormányhatározat a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormányhatározat egységes szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, egyszerűbb mezőgazdásági szövetkezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét. így a közismert — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatását tartalmazó — 3004-es kormányhatározat megújítása nem szükséges. A közelmúltban meghirdetett árintézkedések következtében a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal emelkedik. Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számottevően növekszik — továbbra is szükséges a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ár- támogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üzemek beszerzési árszínvonala számottevően ne emelkedjék. Az új jövedelemszabályozási' rendszer az üzemi érdekeltségen keresztül ösztönöz a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására. A mezőgazdaságban termelési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásánál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek ára és a gép javítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban befolyásolja a mezőgazdasági üzemeket úi gépel: vásárlására, a gépek felújítására, javítására. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyagi-műszaki bázis további fejlesztését. A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyenlő feltételek megteremtése érdekében, a növényvédő és gyomirtó szerek 1968. évi beszerzési árszmtjét valamennyi mezőgazdasági felhasználó részére egységesen határozzák meg. (Folytatás a 2. oldalon.) Társult 3 állami gazdaság, egy tsz és egy fmsz Négy boltot nyitnak — A juhsajttól a borig mindenféle termék Kereskedelmi tevékenységre társult megyénk több. mezőgazda- sági üzeme és a bonyhádi földművesszövetkezet. Boltokat nyitnak Bonyhádon és árusítják különböző termékeiket. A társulás igen célszerű elgondolás, mert Bonyhádnak szüksége van ezekre a boltokra. A Biritói Állami Gazdaság, a Hőgyészi Állami Gazdaság, a lengyeli tangazdaság, a bonyhádi Petőfi Tsz és a bonyhádi földművesszövetkezet a tagja a vállalkozásnak. Alapszabályt dolgoztak ki és úgy döntöttek, hogy a gazdaságokból a főkönyvelők, a földművesszövetkezettől pedig a kereskedelmi osztályvezető ' képviselik az egyes üzemeket, különböző tanácskozásokon, ők beszélik meg év közben a szükséges tennivalókat. A társuló üzemek termékei igen jól kiegészítik egymást. A bonyhádi Petőfi Tsz zöldségfélékkel, gyümölccsel, továbbá élő hallal, csirkével és juhsajttal lép a társulásba, ezen kívül sertéshúst és bort is ad. A legtöbb hússal a Hőgyészi Állami Gazdaság rendelkezik ahhoz, hogy a társulás közös boltjában különböző húskészítményeket kínálhasson. A gazdaság feldolgozóüzemében fogják előkészíteni a bonyhádi Petőfi Tsz által szállított húst is. A Biritói Állami Gazdaság főként boraival társul, és a jövő évtől kezdve a lengyeli tangazdaság is. A tangazdaságnak száz hold új telepítésű szőlője van, ebből a jövő évben fordul termőre negyven hold. Kisebb mértékben más kertészeti termékeket is tudnak majd szállítani a bonyhádi üzletbe és szeretnének virágüzletet nyitni. Bonyhádnak régi kívánsága a virágüzlet, úgy tudják Lengyelen. A bonyhádi földművesszövetkezet a kereskedelmi tevékenység gyakorlati megvalósításában segít és zöldségesboltjában helyet ad a társulás termékeinek. Az üzlethelyiségek megszerzésében és kialakításában jelentős szerepet vállalt a bonyhádi Petőfi Tsz is. Zöldségesboltját átadja a társulásnak, s itt hentesárukat és italokat fognak árusítani. Ez az üzlet és a zöldségesbolt körülbelül két hét múlva nyit. Másik két üzletet szeretnének az év végére berendezni: az egyik borozó lesz, a másikban élő baromfit és halat árusítanak. Tanévnyitó Foto: Bakó Jenő Kétmillióan az iskolában A diákoknak az egyik szeptember olyannak tűnik, mint a másik; ismét vége a nyári szabadságnak, ismét tanulniok kell. A gimnáziumokban megkezdődött a reformtantervek és tankönyvek bevezetésének harmadik, utolsó előtti szakasza; az idén megindul az úgynevezett emeltszintű szakmunkásképzésre épülő esti szakközépiskolai oktatás, és tovább korszerűsödik a nappali szakközépiskola. Nagy hatással lesz az iskolai munkára a gazdasági reform is: hiszen lényeges tananyagbeli változtatásokat hoz, elsősorban a közgazdasági szakközépiskolákban. Az iskolákban lényegében megszűnt az évek óta tartó krónikus pedagógushiány. Az országban sok új iskola és tanterem épült, a régebbieknek pedig korszerűsödött a felszerelése, s valamelyest bővült a kollégiumi hálózat, javultak a falusi, tanyai gyerekek tanulási körülményei. A korszerűsítés sikere elsősorban a tanintézményeken, a pedagógusokon múlik, hiszen az új tantervek és tankönyvek inkább csak a kereteket, a lehetőségeket biztosítják. A nevelőknek kell a részletekben is gyakorlattá formálniok azokat az alapelveket, amelyeket a reform során célul tűztünk az oktatás és a nevelés elé. Az ő feladatuk, hogy a fiatalok jól felkészüljenek az életre, beilleszkedjenek a közösségbe, s megszerezzék azt a képességet és készséget, hogy önmagukat és környezetüket állandóan formálják, s megszeressék a rendszeres munkát, majdan pedig hivatásukat. E munkát azonban csak a szülők és az ifjúsági szervezetek hatékony segítségével lehet elvégezni. A pedagógusok és a szülők köz|i együttműködés bonyolult, kényes és törékeny. Ezt a köteléket természeténél fogva szinte' lehetetlen rendeletekkel szabályozni. Az előírásoknak megfelelően látogathatja a pedagógus a családokat, tarthat a szülői értekezleteken előadásokat az otthon és az iskola kapcsolatáról. De mindkét fél részéről ahhoz, hogy valóban közelebb kerüljön egymáshoz az iskola és a szülői ház, nélkülözhetetlen a szándék, az akarat. Ha. nem segítőtársnak tekintik a pedagógusokat a szülők, hanem csupán neveléssel és oktatással foglalkozó állami alkalmazottaknak, akiktől hivatásuk keretein belül számon lehet kérni az előírtakat, akkor kapcsolatuk ridegebb lesz, s ennek következtében az egész nevelőmunka — hatástalanabb. .Az iskolai munkához nyugodt légkörre van szükség, Ennek megteremtéséért sokat tehetnek a szülők, hiszen a pedagógusok is érzékenyen reagálnak az őket ért hatásokra. Az utóbbi években az úttörőmozgalom és a KISZ is mind több segítséget nyújt a neveléshez. A kevésbé formális, valóban tartalmas mozgalmi jellegű tevékenységgel pedagógiailag értékes hozzájárulást adnak a szocialista iskola kialakításához. Ezekben a napokban csaknem kétmillió általános és középiskolás, valamint szakmunkás tanuló kezdi meg tanulmányait. Ennyi gyerekkel, fiatallal kell foglalkoznak a pedagógusoknak. Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy az oktatás és a nevelés kérdéseivel még odaadóbban törődjenek az állami és a társadalmi szervek is. Hiszen a tét óriási: ifjúságunk jövője.
