Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

S9fiÄ?. strgnssrfos 11 fOt,WA MEGYEI NEPÜ.TSAO 3 Dara z s fészekben... ^----” V rinr*"1 ■'* a «Tfirorow». ,tw. ... - , v.'yxxttn&yyyttacrjana S zeptember 24-én: ócsénv — 1967 Megbosszulta magát az időben történő intézkedés elmulasztása. A kórokozók nem ma keletkez­tek, hanem évekkel ezelőtt. Az utóbbi hónapokban felizzott csu­pán a hamu alatti parázs, a sok­sok valódi és vélt sérelem kiéle­ződött. öcsény községben idén tavasz- szal egymás után két panasz in­dult útjára. Nem akárhová küld­ték egyiket sem, hanem egyene­sen a legfelsőbb fórumokhoz. Az egyik bejelentésnek a Miniszter­tanács volt a címzettje, a mási­kat pedig 24 asszony írta, köz­vetlenül az MSZMP Központi Bizottságához. Látszólag független egymástól a két bejelentés. Külön is keze­lik. öcsényben kiderül, hogy valójában nagyon is szoros a köl­csönhatás köztük. Hol kezdődött? Mikor, mivel folytatódott? Ma már szinte le­hetetlen teljes részletességgel ki­bogozni a történteket a sajáto­san agyonkomplikált helyzetben. Hiába beszél valaki húsz ember­rel is, a helyiek többsége elvész a részletekben. Az állami vona­lon végzett vizsgálat során eddig mintegy tíz hivatalos személy negyven oldalnyi, sűrűn gépelt papíron írta le megállapításait. Pedig ez még csak az egyik be­jelentés kivizsgálása. Kevés szó esett a politikai ki­hatásokról, a közhangulat meg­romlásáról. Gyanűsítgatások, ta­lálgatások és bizalmatlanság uralkodik jelenleg Öcsény köz­ségben. Hovatovább kettészakad az együvétartozók tábora is. Okkal és oktalanul mély sebek és felszínes horzsolások keletkez­tek az emberekben. Keserű pa­nasz fakad a megvádoltak ajkán. A legsajnálatosabb azonban az, hogy a közvélemény nem az egy­re örömtelibb, kimutatható köz­ségi változásokkal és az előre­haladással foglalkozik. Helyette az indulatok áradata, az értesü­— Hiába a szép hagyományok. Nálunk ennek ellenére gyenge a kultúrmunka. — Ki tudja, mi az igazság a mendemondákban?... — Nem adott az elnökünk tá­mogatást a kultúrház igazgató­jának az útlevélkérelméhez, mi­re ő bosszúból feljelentette. Ilyen és ehhez hasonló szám­talan, nem egyszer szélsőséges állásfoglalás hangzik el a megye- székhelyhez közel fekvő sárközi községben. Keverednek a véle­mények. Érdekessége, hogy egy valami­ben nagyjából megegyeznek az ellentétes nézeteket valló kívül­állók is. Mégpedig abban, hogy a faluban köztiszteletnek örvend a közülük, a paraszti sorból el­nöki posztra emelt tanácselnök, viszont rendkívül rossz fényt vet a pedagógus kultúrotthon-igazga- tóra saját nejének sorozatos erő­szakossága. Az idén tavasszal elindított két őcsényi panasz közül elsőnek a pedagógus kultúrotthon-igazgató, Sárközi István tett jelentést. Elhatározás — panasz — kivizsgálás ________ E lőször személyesen jelentke­zett, majd írásban is leírta be­jelentését. Panaszának lényege a községi tanács vezetőinek, — főként Molnár Albert elnök — magatartására irányult. Ennek a bejelentésnek alapján hosszas, sokoldalú vizsgálat in­dult. Ennek során tételesen és aprólékosan megvizsgálták a föld- használattal, a házibrigád mun­kájának elszámolásával, a sóder­kölcsönzéssel és a többi felsoro­lással kapcsolatos vádakat. Befejezte munkáját a megyei tanácsnál a levélben foglaltak ki­vizsgálására létesített különbizott­keztetni az alábbiak, mely egyik kivizsgálóval történt beszélgetés során hangzott el. Sárközi István: — Véletlenül kapcsolódtam az ügybe. — Hogyan? — Idén tavasszal útlevelet kértem. Mivel a községi vb. el­nöke nem adott megfelelő ja­vaslatot hozzá, kérelmemet el­utasították. Ekkor határoztam el, hogy bejelentést teszek a felet­tes szervekhez. Hallomásból tud­tam az elnök körüli mendemon­dákról, vádakról. így fordultam a Minisztertanácshoz. —, íme az elhatározást kiváltó ok. Védi a törvény a bejelentőt. Ez rendjén való. Senkinek nem eshet amiatt sérelme, mert pa­naszt tett bárki ellen a felettes szerveknél. Gondoskodnak is az illetékesek e védelem betartásá­ról. Mégsem olyan egyszerű ez, mint hihetnénk. Mi van a másik, ettől függetlennek látszó üggyel? Évek óta ismerték az illetékes járási és részben a megyei szer­vek a másik panasz tárgyát. Ho­gyan záruljon a 24 asszony által a párt Központi Bizottságához írt panasz? (Folytatjuk) SOMI BENJAMINNÉ megyei honvédelmi nap A Honvédelmi nevelő és kikép­ző munkát, a hozzá kapcsolódó' sporttevékenységet méltóképpen reprezentálják a megyei honvé­delmi napok, és sok éves hagyo­mány már az is, hogy ezeket Öcsényben rendezik. Az idén szep­tember 24-én rendezd a honvédel­mi szövetség. Az egész napos műsor már ki­alakult, rövidesen megjelennek a plakátok, elkészülnek a röpcédu­láit, sok látványosságot ígérve sok ezer érdeklődőnek. A műsort a szekszárdi középis­kolák tömegtorna-bemu tatója. majd Toilna, Bács és Csongrád megyei repülőmodellezők bemuta­tója vezeti be. Majd, az ünnepé­lyes megnyitó után veszi kezdetét a légiparádé, csoportos ejtőer­nyős ugrásokkal, motoros repülő­gépek egyéni- és kötelék-műrepü- lésével, ballonvadászattal, légi- futballal. Ezt Helikopter-bemutató követi, és a növényvédő repülőgé­pek bemutatója. Lökhajtásos gé­pek harcászati bemutatója után a földre terelődhet a figyelem; gép­kocsizó lövészek harcászatára. Majd megyék közti moto-cross versennyel folytatódik a program, lovasbemutatóval, ökölvívómérkő­zéssel. A résztvevők két kiállítást is megtekinthetnek. Egyik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, a Szovjetunió fejlődé­sét mutatja be, a másik a polgá­ri védelmet. Ez utóbbit a Polgári Védelem megyei parancsnoksága és a Vöröskereszt közösen rende­zd. Az egész napos programot bizo­nyára jól kiegészíti majd a népi együttesek bemutatója, és a di­vatbemutató az őszi ruhaújdon­ságokból, amelyet a MÉSZÖV rendez. Természetesen _ kivonul a ven­déglátóipar is, hogy a várható, tízezernél több érdeklődő a sok látnivaló mellett a sczomját és éh­ségért is csillapíthassa. Pályázati felhívás A Magvar Történelmi Társulat pályázatot hirdet a Károlyi Mi- hályné által felajánlott pályadíj­ra. Pályázni lehet minden, a pá­lyázat kiírása után megjelent vagy kiadatlan egyéni, illetve kollektív, új tudományos eredmé­nyeket felmutató, összegező for­rásközlő, helytörténeti és egyéb jellegű történelmi tanulmánnyal, monográfiával, amely az 1918. ok­tóberi forradalommal, a forradal­mat előkészítő XX. századi ma­gyar haladó mozgalmakkal, Ká­rolyi Mihály történekni szerepé' vei foglalkozik. Pályadíjak: egy 8000 forintos el­ső, két 5000 forintos második és négy 3000 forintos harmadik díj. A pályaműveket 1968. szeptember 1-ig kell beküldeni a Magyar Tör­ténelmi Társulat címére: Buda­pest. I. kerület, Úri utca 51—53. Új üzemanyagtöltő állomás Tamásiban, Pakson, Bonyhádon és Szekszárdon Korszerűsítik a tolna-mözsi AFOB-telepet lések összegezése, a szubjektív megítélés osztja meg az embe­reket. Eltérő vélemények _____ í zelítőül idézünk néhányat. — Csendes fojtogatás megy itt nálunk. Aki törődik a közügyek­kel és küzd az igazságért, jobb, ha hallgat. Kikezdik. — Ki és miért védi őket? Hi­szen gátlástalanul veri és féle­lemben tartja ez a nő a község asszonyait! — Minek adták kölcsön a ta­nácsiak az igazgató tudta nél­kül a kultúrotthon helyiségeit? ság. Megállapítást nyert, hogy lényegében alaki hibák — né­hány szabálytalanság és mulasz­tás — történtek a községi tanács­nál. Azóta ezeket a szabálytalan­ságokat meg is szüntették. Bizo­nyítást nyert, hogy Sárközi Ist­ván bejelentése túlzásokkal tar­kított. Ez abból adódik, hogy a bejelentő ellenszenvvel viseltetik a vb. vezetői iránt. Lehetséges, hogy be sem kö­vetkezett volna a Miniszterta­nácshoz előterjesztett panasz, ha ezt a tanáremberből nem váltja ki valami? Erre engednek követ­Csépelik a mákot a dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben A dunaföldvári Alkotmány Tsz- ben az 1250 hold gabona és 150 hold lencse betakarítása után szorgalmasan végzik a tarlóhán­tást és az egyéb soron következő munkákat. Az idén egy- szovjet gyártmányú szalmabálázó gépet vettek, s ez a kombájnok által hagyott szalmát a rendről adap­terrel felszedi és erős dróttal Bá­lákba kötözi. — Nagyon jól bevált nálunk ez a gép — wzöite Galambos Lajos, a tsz főkönyvelője. — Csak a drótellátásban akadnak zavarok, mert nem számítottak országos szinten sem ilyen nagy szalmater­mésre — jegyezte meg, s elmon­dotta, hogy már szedik és csépe­lik a mákot is a szövetkezetben. Az idén harminc holdon termesz­tettek mákot, s holdanként há­rom mázsa körüli terméssel fize­tett. Sikerült a baltacinmag-ter- mesztés is: ezt sarjából hagyták, előzőleg a szénáját takarították be, s 2,5—3 mázsa holdanként! maghozamot adott, ami örvende­tes. mert tavai" ennék csak a harminc százaléka volt a magter­més. Az Alkotmány Tsz-ben jövedel­mező volt a dinnyeszezon, mert naponként száz mázsa görögdinyt nyót szállítanak Csehszlovák ába és az NDK-ba, Ezen a héten mintegy 900 mázsa dinnyét küld­tek külföldre: A termel őszövetke­zet ebben az évben 400 mázsa zöldpaprika, 500 mázsa paradi­csom és 150 mázsa uborka szállí­tására kötött szerződést a Paksi Konzervgyárral, s ennek a meny- nyiségnek 40—50 százalékát telje­sítette eddig. Ezeket a zöldségfé­léket rendszeresen öntözik, így átvészelték a szárazságot. A ka­pások. a többi növény azonban megsínylette az aszályt. Nagy kincs az eső most Dunaföldvóron is. (—s —ó) I Ritka szerencséje van annak az autósnak, motorosnak, aki sor- banállás nélkül kaphat manap­ság üzemanyagot. Köztudomású, hogy a benzinkúthálózat nem fejlő­dött a növekvő szükségleteknek megfelelően, sőt arról panaszkod­nak — jogosan — az érdekeltek, hogy csaknem mindenütt keve­sebb a benzinkút, mint akár húsz-harminc , évvel ezelőtt. Pe­dig hol volt az akkori gépjármű- állomány a maitól? Az utóbbi években „belépett” a fogyasztók közé a sok tíz­ezer olajkályha is és a fűté­si idényben szinte naponként állnak sorba az üzemanyag­töltő állomásokon. Mit várhatunk a következő években, fejlesztik-e az AFOR üzemanyagtöltő állomás hálózatát és ezen belül vnit kap a megye, ez ügyben kerestük fel az Ás- ványolaj-forgalvni Vállalat köz­pontját Budapesten, ahol a válla­lat áruforgalmi és a beruházási osztályán kaptunk felvilágosítást. A vállalatnál nagyon jól tud­ják, hogy mekkora az elmaradás a növekvő szükségletekhez ké­pest. , A legsúlyosabb a helyzet Budapesten,, hiszen az ország gépkocsiállományának negyven százaléka budapesti, a benzinku- taknak pedig csak 14 százaléka üzemel a fővárosban. Ezért első­sorban a fővárosi hálózatot akar­ják fejleszteni. Itt azonban ren­geteg akadály állja útját a meg­oldásnak, mindenekelőtt a túl szigorú előírások. Míg a külföl­dön járók . nem • egyszer tapasz­taljak, hogy a nagyvárosi szállo­da fala mellett közvetlenül mű­ködik a benzinkút, nálunk sza­bály, hogy tömegeket befogadó létesítménytől legalább száz mé­terre lehet az üzemanyagtöltő állomás. Márpedig tömegeket be­fogadó létesítmény nemcsak az iskola, szálloda, hanem a bolt, a park, a játszótér is. így aztán gyakorlatilag városi belterületen nem is lehet telepíteni benzinkutat, kénytelenek az autósok, moto­rosok néha öt-tíz kilométert is menni azért, hogy üzem­anyagot kapjanak. Az olajkályha-tulajdonosok helyzete még nehezebb, sokuknak nincs gépjárműve, íg" gyalog, kézikocsival kényszerülnek a fűtőanyagot több kilométerről ha­zaszállítani. _ A nehézségek ellenére fejlesz­tik a fővárosi és a vidéki háló­zatot is. Mint megtudtuk, Tolna megve különösen sokat kap az elkövetkezendő években. Nem­rég adták ót az új, korszerű dom­bóvári üzemanyagtöltő állomást, hamarosan elkészül Tamásiban is, a siófoki út mentén az új ben­zinkút. Megszületett a döntés a paksi beruházás ügyében is. Itt külö­nösen kedvező megoldás szüle­tett. Jelenleg a vasútállomás mellett van az ÁFOR benzinkút- ja, itt mérik a benzint és a fűtés­hez is használt gázolajat, három­négy kilométerre a község köz­pontjától. Ea a hely különben is alkalmatlan lenne egy nagy kapa­citású üzemanyagtöltő állomás létesítésére. Most a 6-os úton, a hajóállomással szemben jelölték ki a beruházás helyét. Az építke­zés még az idén megkezdődik, a következő évben tehát már át­adhatják az új létesítményt. Ha­sonlóképpen az idén megkezdik a bonyhádi benzinkút építését, szintén a 6-os út mellett, a köz­ségbe beágazó út közelében. A szekszárdi üzemanyagtöltő állomás építésének megkezdé­sére 1968-ban kerül sor, en­nek helye a város északi be­járatánál lesz, az ugyancsak ott épülő szerviz- állomás mellett. Bár ez kívülesik a városon, nem oldja meg az olajkályha-tulajdonosok ellátását, azonban az ÁFOR kész arra is, — hogy ha engedélyezik — hogy a meglévő kutat fenntartja fű­tőolaj-kiszolgálására. Míg héhány évvel ezelőtt a 6-os úton Paks és Pécs között nem volt benzinkút — éjjel-nap­pal nyitva tartó üzemanyagtöltő állomás csak Érden és Pécsett volt — most gyökeresen megvál­tozik a helyzet. Működik már a dunaújvárosi új benzinkút, el­készül a paksi, a szekszárdi és a bonyhádi is. Az új üzemanyagtöltő állomá­sokat természetesen korszerű kútoszlopokkal szerelik fel és három-négy — egyenként 25 köbméteres — tartály kapnak. A régi kutak tartálya csak öt köb­méteres, gyakran kellett feltöl­teni és ez fél-, egyórás üzemszü­netet jelentett. Megszűnik a kézi szivattyúzás, nemcsak az új üzemanyagtöltő állomásokat sze­relik fel motorikus kutakkal, ha­nem fokozatosan korszerűsítik a régieket is, hogy mentesítsék a benzinkútkezelőket a nehéz fi­zikai munkától, azok többet fog­lalkozhassanak a vásárlókkal. A Tolna megyei fejlesztési program keretében korszerűsítik a Tolna—Mözs állomás melletti ÁFOR-telepet. Uj tartályok be­építésével, korszerű berendezés felszerelésével növelik a telep kapacitását. A munkák hamaro­san megkezdődnek, a beruházás­ra mintegy ötmillió forintot for* dítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents