Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
V TÓIRA MEGYEigp m m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKASPART TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE.' TANÁCS LAPJA : XVII. évfolyam, 190. szám ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1967. augusztus 13. Véget ért az egyiptomi- jugoszláv tárgyalások Klaus kancellár nyilatkozata „Ausztria adott esetben nemzetközi fórumok elé terjeszti a dél-ti- roli kérdést. Nem lehetetlen, hogy ősszel átalakítják az osztrák kormányt” — ezeket jelentette ki Klaus osztrák kancellár péntek esti televíziós nyilatkozatában. — Ausztria türelemmel és derűlátással mindent megtesz majd, hogy a dél-tiroli osztrákok megkapják a nekik kijáró szabadságot és önigazgatást — jelentette ki a kancellár. — Mivel Olaszország tette az osztrák közöspiaci társulás megvétózásával nemzetközivé a dél-tiroli ügyet. Ausztria adott esetben maga is nemzetközi fórumhoz, így például az Európa Tanácshoz fordul, hogy igazságot keressen. pén sorra kerülő bécsi látogatásakor is szóba kerül majd a közös piac ügye. A kormányfő nem volt hajlandó kommentálni azt a kérdést, sor kerül-e ősszel az osztrák kormány átalakítására, ami arra utal, hogy ezek a híresztelések megalapozottak. A kormányfő szombaton Bécs- ből az Amur nevű szovjet hajón dunai üdülöútra indult. Klaus dunai hajóútja során röviden időzik Budapesten, Belg- rádban, Szófiában, majd két napig a Krimben és ugyanezen az útvonalon tér vissza Becsbe. Politikai körökben hangsúlyozzák, hogy utazása teljesen magánielelső szakasza Klaus közölte, hogy Pompidou legü. annak során politikai esz- miniszterelnök szeptember keze- mecseréket nem terveznek. (MTI) Szombat délelőtt folytatódtak Tito és Nasszer kairói megbeszélései a Kubbeh-palotában. A magasszintű egyiptomi—jugoszláv tárgyalások első szakasza szombat este vagy vasárnap reggel véget ér és Tito elnök vasárnap Atasszi szíriai államfő meghívására Damaszkuszba utazik. Innen Bagdadba látogat, hogy Aref iraki elnökkel is megbeszélést folytasson. Aref, aki szombaton kezdi meg háromnapos látogatását Jordániában, Husszein királlyal folytatott megbeszélései végeztével, kedden tér haza, hogy Titót fogadja. A jugoszláv elnök szerdán visszatér Kairóba, ahol sor kerül Nasszer elnökkel folytatott tárgyalásainak második, befejező szakaszára. A hivatalos tárgyalás első ülésén Tito expozét tartott a közel- keleti. helyzetről és az ezzel kapcsolatos világpolitikai fejleményekről. Tájékoztatta az egyiptomi vezetőket a szocialista országok pártjainak és kormányainak moszkvai és budapesti tanácskozásáról és kifejtette véleményét az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban lezajlott szavazásokról. Ezután Nasszer elnök vázolta a válság előzményeit és lefolyását, majd kifejtette, milyen súlyos helyzetet teremtett az izraeli ko- lonialista agresszió. Tájékoztatót adott az arab államfők kairói és a külügyminiszterek khartoumi megbeszéléseiről. A megbeszélések első szakaszában tehát véleményt cseréltek az A kairói indiai nagykövet közölte, hogy módjában van közelről követni a jugoszláv—egyiptomi megbeszéléseket. Nem tudta azonban sem megerősíteni, sem megcáfolni azokat az értesüléseket, amelyek szerint Indira Gandhi asszony kész találkozni Nasszerrel és Titóval az el nem kötelezett országok újabb kezdeményezése ügyében. Aref befejezte damaszkuszi tárgyalásait Aref iraki elnök szombaton Damaszkuszban befejezte tárgyalásait Atasszival, a Szíriai Arab Köztársaság elnökével. A damaszkuszi rádió szerint a tárgyalásokon a felek az általános politikai helyzetet, az izraeli agresszió következményei felszámolásának lehetőségeit, valamint a nyugati imperialista államokba irányuló olajszállítások beszüntetésének jelentőségét vitatták meg. Aref elnök szombaton Damasz- kuszból elutazott. Jordániába. Kilencvenöt kilométer a „népek országútjáből44 Pénteken Tito és Nasszer há- rom megbeszélést tartott, a dél- ? .előtti négyszemközt zajlott és 90 percig tartott. A zárt ajtók mögött megtartott eszmecsere után került sor délben a két küldöttség plenáris ülésére a Kubbeh- palotában. Este Mansiet el Dak- riban, Nasszer elnök magánlakásán folytatódott a tárgyalás. Az éjfélig tartó ülés után a jugoszláv küldöttek Nasszer elnök vacsoravendégei voltak. Az eszmecsere a fehér asztalnál is folytatódott. Tito a négyszemközti beszélgetés során tájékoztatta Nasszer elnököt a közel-keleti válság megoldásáról folytatott megbeszéléseiről. Ismertette a szocialista országok vezetőivel folytatott eszmecseréjét és beszámolt arról, hogy a Szovjetunió vezetői legutoljára akkor küldtek neki üzenetet, amikor Brioni szigetéről éppen útnak indult Kairóba. Beszámolt a más országok vezetőivel folytatott üzenetváltásairól is és közölte, hogy Johnson amerikai elnöktől 10 napja kapott üzenetet. Az elnök összefoglalta véleményét ezekről a megbeszélésekről és kapcsolatokról. (Tudósítónktól.) A Budapesten augusztus 25-én nyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár növénytermesztési és kertészeti eredmény bemutatóin Tolna megye 20 termelőszövetkezete és három állami gazdasága, összesen 45 terményével találkozhatnak majd a látogatók. A termények híven reprezentálják a megye növénytermesztését. Az állattenyésztési bemutatókon ez évben a megyéből kevés állat szerepel. A kielégítő jelentkezés után a többszöri felülvizsgálat és bírálat alkalmával a jelentkezők közül nem sok érte el a kiállítási szintet.^ így szarvas- marhával csak a Hőgyészi Állami Gazdaság és a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz. sertéssel csak a Hőgyészi Állami Gazdaság, lóval a Dalmandi Állami Gazdaság, a agresszió után kialakult helyzetről. Elmondották, mit tettek eddig. A második szakaszban, amely péntek este kezdődött meg. a két küldöttség arról tárgyalt, mit lehet tenni a válság megoldására? Az MTI kairói tudósítója megkérdezte a jugoszláv delegáció szóvivőjét, megfelelnek-e a valóságnak azok a nyugati sajtóban terjesztett értesülések, hogy Tito elnök kompromisszumos tervet vitt magával Kairóba, amely szerint Izraelnek, csapatai visszavonásával egyidőben, a négy nagyhatalom garanciát adna állami létének biztosítására. A jugoszláv szóvivő így felelt: — Tito elnök nem hozott magával egyetlen meghatározott „tervet” sem, azért jött, hogy véleményt cseréljen és hogy elemzésével hozzájáruljon a válság megoldásához. Nincs olyan terv, amelyről a nyugati sajtó tudni vél, ezek a híresztelések a spekuláció termékei. csai Igazság Tsz és a nagykcnyi Haladás Tsz szerepel. Juhokat a nagydorogi Állami Kostelep és a Hőgyészi Állami Gazdaság. Baromfit a dunaföldvári termelőszövetkezetek közös vállalkozása állít ki. Hallal a Tolna—Baranya megyei Halgazdaság és a Paksi Vörös Csillag Halászati Termelőszövetkezet vesz részt, az utóbbi a nagy érdeklődésre számító növényevő halakkal. A mezőgazdasági jellegű ipari üzemek közül a Paksi Konzervgyár zöldborsóval és csemege uborkával vesz részt a kiállításon. A termelőszövetkezetek közül a bogyiszlói Dunagyöngye kész tésztákkal, az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet virágcserepekkel szerepel. A Dunát, ezt a hatalmas folyamot a népek országújának hívjuk. Összekapcsolja a Duna menti országok népeit. A közlekedés a vizi úton évszázadok óta intenzív. A viziut is út. Ez is karbantartást kíván. Csak 4 megfelelő mélységű, szélességű hajózó úi teszi a Dunát a népek országújává. 1560-nál kezdődik A népek országúja Tolna megye határát 95 kilométer hosszúságban építi és rombolja. A határ az 1560-as íolyamkilométemél kezdődik, és az 1465-ös kőnél ér véget. Egyébként érdekes itt megjegyezni, hogy a 0 kilométer, amely a Fekete-tengerben a Duna „végét” jelzi, már a tengerparttól jóval beljebb van. Ugyanis a Duna hordalékával mindjobban benyomul a tengerbe. A szakemberek szerint több mint húsz kilométerre tehető már ez a behatolás. A Duna megyéktől független. A költség, amelyet a „karbantartására” fordítanak, egységes. Így a Bajai Vízügyi Igazgatóságci, is egységes tervvel ismertették meg munkatársunkat. Eszerint vizi útpályának is felfogható a Duna. Négyszáz méter széles lesz a Duna A terv szerint, a Duna-bizottság egyetértésével, a folyamnak — közép vízmagasságot számítva — négyszáz méteresnek kell lenni. A víz mélysége 3,5 méteres lesz, de a hajózáshoz — gázlómélység — már a 2,5 méteres víz is elegendő. Richter József főmérnök — aki több mint három évtizede a Du- na-szabályozás bajai specialistája — elmondotta, hogy az egységes szabályozási terv jó ütemben valósul meg. Évente több mint hetvenezer köbméter követ hordanak a gátak építéséhez, és kereken tizenötmillió forintot költenek el. Dolgozzon a víz A szabályozásnál az a legfontosabb, hogy a vizet bírják mu lkára. Ha a part egyik oldalán keTolna megye — Budapesten döbröközi Zöldmező Tsz, a madoresztgátat építenek, a másikon vagy ellenművet építenek, vagy pedig a vízre bízzák a munkát. Ez utóbbi a bajai igazgatóság területén már gyakorlat. Sükösd községnél, tehát a Tolna megyei részen, a partra hordták a követ. A víz erre a partra „jár” Itt kimossa a kőrakás alól a földet, a kő vízbe potyog, és máris kész a rövidgát. Egyébként a Tolna megyei szakaszon több jelentős munkát végeztek már el. A Madocsa-ordasi kanyarban négy keresztgátat építettek. Ordassal szemben e hét csütörtökén fejezték be egy keresztgát építését. Megkezdték a paksi Zádori-sarok — paksi révnél — mederrendezés előkészítését. Itt majd tíz év múlva foghatnak a nagy munkához, ugyanis addig elő kell a folyamot készíteni az „operációhoz”, mert itt van a Duna egyik legélesebb kanyarja és a beavatkozás — a gátrendszer kiépítése —, olyan jelentőségű, mint élő szervezetben végrehajtott műtét. Sükösd faluval szemben ezer méter hosszú depó- nia-gátat építenek, ez hasonló lesz a fentebb már említett rövidgáthoz. A szeremlei kanyarban négy keresztgátat építenek, és az országhatárig terjedő szakasz adja a legtöbb munkát. Ugyanis az első világháborúig végrehajtott folyamszabálvozás ide már nem ért el. így például a jugoszláviai Duna-szakaszon még átvágásokat is csinálnak úgy mint százegynéhány évvel ezelőtt Dunakömlód—Paks térségében. A cél: megszüntetni a jeges árt A négyszáz méter széles Duna már alkalmas lesz nagy hajók közlekedésére, a nagyobb forgalom lebonyolítására is. A Duna- bizottság ajánlása szerinti százötven méter széles hajózó út, ahol a köz°^magasság 3,5 méter, azonban már előbb megvalósul minta teljes szabályozás, Hiszen a mostani alacsony vízállásnál sem Kell már a hajóforgalmat korlátozni. A most folyó munkák pedig tovább növelik a hajózó és árvédelmi biztonságot. Mert a Duna-sza- bályozás egyik legfontosabb célja, hogy a jeges árt megszüntesse- Amennyiben a Dunát a négyszáz méter széles „árokba” vagy ezt megközelítő szélességbe tudják, szorítani, úgy a folyam ismét munkába áll: mélyíti magának a medret, a folyás meggyorsul, és egy kissé segített öntisztulási folyamat kezdődik meg. A Sió-toroknál a közeljövőben megkezdik egy évtizedekkel ezelőtt lerakott gát felszedését. Itt a gát elvégezte munkáját, és most máshova építik be. Ezzel a módszerrel jelentős összegeket takarítanak meg. Ugyanis a vissza termelt kő mintegy harmincöt százalékkal kevesebb költségbe kerül — beépítve —. mint a Dunabog- dányból uszállyal helyszínre hozott építőanyag. Éjjel-nappal úton a kitűző hajó Amint a kövesutakon, autópályákon jelző eszközök segítik a vezetők munkáját, úgy a vizen is megtalálhatók ezek. A vizi KRESZ is igen szigorú. A szabályok be nem tartása itt is okozott már balesetet. A bajai szakemberek arra büszkék, hogy a jelző eszközök hiánya miatt még nem történt baleset. A kilencvenöt kilométeres vizi úton 172 jelzőlámpa, bója és egyéb eszköz a3 a ha- józóknak tájékoztatást. Ezek karbantartása, a hajózóút állandó figyelése, mindennapi feladat. A szolgálat kitűző hajója hetenként háromszor utazik fel Dunafüld- várig, az igazgatóság területének kezdetéig, és tulajdonképpen minden héten hatszor látnak a kitűző hajósok minden jelet, bóját. A bajai folyamszabályozók, vi- ziút-karbantartók. sikeresen dolgoznak a népek országújának üzemben tartásán, biztonságának fokozásában,-Pj-
