Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-08 / 185. szám
f 1967. augusztus 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Ezer kilométer — autóstoppal Stop-táblával a hátamon — Guter sisterrie. — Vagyis jó ötlet? — Ich bin italiano. Ich spreche ein wenig deutsch... — Én olasz vagyok, egy kicsit beszélek németül — fordítom. A kocsi álomszép, hófehér Alfa-Rómeó. Ilyen lehet a\meseautó, vagy az érzelgős slágerben a paripa helyett ilyenen is jöhetne a ■mesebeli herceg. Nos, az én kocsivezetőm se herceg, se álomlovag. Ékszerész, aki hivatalos ügyben utazik keresztül Magyarországon. Becsben járt és Csehszlovákiában, siet, mert hétszáz kilométert keü még a holnapi nap végéig megtennie. Veronai, ahol Júlia született, Rómeó szerelme. Hazánkat jól ismeri, az elmúlt évben itt töltötte a szabadságát a Balatonon. Nagyon elégedett a magyar tengerrel, a „specialité’’ — magyar étele kkel, az áraink ellen sincs kifogása. Mint mondja, Olaszországban sokkal drágább a koszt. Még egy magyar különlegességet dicsér: a tokaji bort. Mélyen sajnálja, hogy autóval van, és ebből nem ihat egy csöppet sem. • Megajándékozom- egy kempingtérképpel, és gondosan kirajzolom rajta az utat, amelyen keresztül eljut a jugoszláv határig. Neki is van térképe Európáról, beborítja a hátsó ülést. A kis térképen könnyebben kiigazodik, örül neki. Én is a találkozásnak, egészen Boglárig együtt utazunk. — 0O0 — Hellén, Siófokon minden szállodai férőhely megtelt. Külföldiek járják tanácstalanul a várost, integetnek, magyaráznak, mérgesek. Nekem a szállodaportásnő segít: olcsó magánszálláshoz juttat, szinte hihetetlen, hogy nem keü a szabadban aludnom. — 0O0 — Kora hajnalban indulok Fonyódra. A táblát már gyakorlottan helyezem el a hátamon: nem bánom, hogy megmosolyognak, egyszerűbb így jelezni a szándékom, mint két nehéz táskával integetni. Fonyódra könnyen eljutok, Béla-telepig már gyalogolok. Béla-telepen felkeresen a bonyhádi járás úttörőtáborát. Kellemes kikapcsolódás: fürdők is a Balatonban, egy széles, régi csónakkal pedig be is evezünk, a gyerekek segítik partra húzni. Meleg van, pompás a víz, a homokban parányi kagylók után kutatok, ringatnak a hullámok is, nehéz elválni, de az idő sürget — 0O0 — Utijm végéhez közeledek; és bosszankodva állapítom meg: Olyan „igazi” stoppossal még nem beszélgettem. Pedig van belőlük az út mentén nem is egy. De akik felvesznek, sietnek, vagy csak egy hely van a kocsiban mellettük. Nem kérhetem meg őket, hogy álljanak meg, nekem is szívességet tesznek, ha továbbjuttatnak néhány kilométerrel, Fonyód-Bélateleptől Siófokig nyolc, vagy tíz stoppost számoltam meg. Két fiú feküdt az út szélén, nem lehettek 16 évesnél idősebbek. Farmernadrágban, bozontosán, de felettébb vígan. — Berúgtunk! — közölték felhőtlen örömmel. — Egészségetekre! — válaszoltam, de széles ívben kikerültem őket. Az autóban utazva már álló stopposokat is láttam, kézzel, vagy kar felemeléssel, esetleg egyszerűen az ujjúkkal integettek. Lány csak kettő volt közülük, és egy „szerelmespár” is akadt. A fiúkon koszos ing, farmer, kivétel nélkül nyakba növesztett hajtömeg. A lányok? Nos, őket érdemesebb volt megnézni: felvágott szűk, és rövid szoknya, a ruhán mély dekoltázs. Tornyosra zilált frizura, csábmosóly. Nem is ígértek: kínálkoztak. Érdekes, hogy ennek ellenére sem siettek az autósok, hogy felvegyék őket. Jó ízlésű embert riaszt a nyílt ajánlkozás. Igaz: szolid blúzban a kutya se vette volna észre őket... — 0O0 — Idős, vagy egyáltalában érett embert egyet se láttam a balatoni út mentén, hogy stoppolt volna. Kizárólag fiatalokat, ne is szépítgessük az igazságot, külsejük után mindegyik megérdemli a huligán jelzőt. Jómagam? Bizony én is nadrágban bandukoltam, a feltűnést pedig a tábla pótolta, amelyet a hátamra akasztottam. Nem egy gépkocsivezető nyíltan megmondta: ha nincs a hátamon a stop-tábla, nem vesz fel. Huligánokat nem szívesen fuvaroznak, a jó ötletet értékelik. De ha iehet, máskor váltsak inkább vonatjegyet, mert a közlekedésnek ez a módja, legjobb esetben is bizonytalan, de mindenképp kétes értékű... — 0O0 — Volt sofőr, aki elmondotta, hogy találkozott már olyan stoppossal, aki egy bukósisakot viselt, a karjára akasztva. Kérdi tőle; arra meg mi szüksége van? A válasz: — Ha nem jön autó, motorra kéredzkedem. Variamelyik csak felvesz... — 0O0 —■ Ezer kilométer — autóstoppal. Körülbelül eny- nyit tettem meg úgy, hogy csak élelemre és szállásra adtam ki pénzt, máskülönben az emberek jóindulatára, segítőkészségére bíztam magam. De: kötelesek-e segíteni nekem az idegenek? Kötelesek-e saját gépkocsijukon akárkit is fuvarozni? Akinek se pénze, se kocsija, milyen meggondolás alapján várja hogy utaztassák? Egyébként: nincs is könnyű helyzete, aki így akar továbbjutni. Egyre kevesebb az autós, aki megáll a stopposnak. Joggal féltik a járművüket és személyi biztonságukat az idegentől. Az esti kocsi-stop, személyes tapasztalataim alapján is: egyenlő a lehetetlennel. Magányos nővel, aki kilenc óra után az utcán bandukol, mindenki feljogosítva érzi magát, hogy megismerkedjen. Az autósok a sötétben későn veszik észre az esti stoppolót, s ha észrevették is, akkor sem mennek vissza a kedvéért, hogy felvegyék. Jól határozta meg az egyik kocsivezető: —■ Ki tudja, kiféle, miféle... — 0O0 — Sokat gondolkoztam, hogy lelkileg milyen hatást vált ki a mellőzöttség? Ha érzékeny ember a stoppos, hogyan viseli él, amikor a kocsik sorra elhaladnak mellette? önérzetes embernek semmi esetre sem lehet kellemes, ha fütyülnek az integetésére. Ha gondolkodó ember, átérzi helyzete megalázó voltát. A stoppostól ugyanis a legjobb esetben is elvárják, ha már felvették a kocsira, szórakoztassa csevegésével a vezetőt. A stoppos, ha nő, nem is nagyon sértődhet meg, ha a vezető hozzá közeledik. Könnyen megkaphatja; akkor miért szállt fel? Természetesen függ a saját viselkedésétől is, hogy milyen értékkategóriába sorolják. Büszkeségre az autóstopposnak még sincs oka. Ne várja, hogy jó véleményt tápláljanak róla. Jómagam, ha nem azzal a szándékkal indultam volna útnak, hogy tapasztalatokat gyűjtök, sokszor elvesztettem volna a biztonságom. Köny- nyen elcsüggedtem volna, és legszívesebben már Budapestről visszafelé vettem volna az utam. De érdekelt, hogy meddig juthat el az ember autóstoppal. Akár ezer kilométert is megtehet, de se a kalandvágy, se a kevéspénzűség nem menti: így utazni nemcsak bizonytalanság, hanem felelőtlenség is. MOLDOVAN IBOLYA ] egyzet: Kereskedő-elnök Ezekben a hetekben, hónapokban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben szokatlan élénkség figyelhető meg. A szövetkezetek vezetői azzal egyidőben, hogy irányítói a nagy nyári munkáknak, időt szakítanak arra, hogy élőkészüljenek, megalapozzák a jövő évet. A kocsolai termelőszövetkezet elnöke Keller Ádám, szinte kereskedő-elnökké képezi magát a soksok tárgyalás révén. A jövő évi termelés előkészítése, szervezése már folyik. Ugyanakkor, meg kell beszélni azt is, hogyan és hol értékesítsék a termelt árut. A napokban több alkalommal is Pécsre utaztak, ahol állami, kereskedelmi vezetőkkel tárgyaltak, a szövetkezetben termelt áru értékesítéséről. A fontos tárgyalásra a szövetkezet elnökét elkísérte a járási tanács elnökhelyettese is. Más alkalommal az elnök Szekszárdra utazott, ugyancsak értékesítési tárgyalásra. Felkereste már a konzervgyárat is. A cél az, a lehető legjobban, a legjobb időben adják el a szövetkezetben megtermelt jó minőségű árut. És ennek érdekében egyáltalán nem számít többletkiadásnak, ha egy-egy cikk termeltetése, értékesítése ügyében esetleg több állami, szövetkezeti kereskedelmi vállalatot is felkeresnek. A termelőszövetkezetek elnökei, most szinte új szakmát — a kereskedelmet — tanulják meg. A kocsolai elnök ahogy tanulja, úgy — egy-egy sikeres tárgyalás után — jól is vizsgázik az új szakmából, a szövetkezet tagsága és a vállalatok előtt. Forgalomelterelés a Pollack utca átépítése alatt A terelőutak a következők lesznek: Az Öcsény—Gemenc felé irányuló forgalom számára: Mátyás király és Sport utca. A Budapest Mohács felé irányuló forgalom számára: három tonnán aluli járművek: Mátyás király és Sport utca. három tonnán felüli járművek Sport utca, Mátyás király utca a Zrínyi utcáig. Zrínyi utca a Szluha György utcáig és a Szluha György utca. A Tarcsay Vilmos utcában, illetve onnan kiirányuló forgalom számára Hunyadi út félszélességben nyitva lesz. Amint a vasúti kereszteződésnél a burkolat elkészül, úgy az Öcsény—Gemenc felé irányuló forgalom a Hunyadi úton bonyolódhat a Mészáros Lázár utcáig. MEGKÉRDEZTÜK Mikor javítják ki a H—65-ös olaj kályhákat ? Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy kérdezzék meg a Szekszárdi Vasipari Vállalatot, mikor hózzák működőképes állapotba azokat az általuk gyártott H—65-ös olajkályhákat, amelyeket már a fogyasztóknak eladtak. Ugyanis köztudomású, hogy a forgalomba hozott olajkályhák adagolója rossz, ki kell cserélni. Én is egy ilyen típusú olajkályha balszerencsés tulajdonosa vagyok és a vásárlás óta számtalan esetben kellett javítani, eredménytelenül. Érdeklődésemre, hogy kij avítják-e, azt válaszolták a tavasz óta több ízben is, hogy igen, megvan a vásárlók névsora náluk és minden bejelentés, hívás nélkül házhoz mennek és üzemképes állapotba hozzák. Lassan, de biztosan közeleg az ősz és a tél, de még semmi jelét nem adta a gyártó vállalat ígérete beváltására. Félő, hogy a drágán megvett olaj kályha csak a szoba dísze lesz, de abból meleg nem árad. Miután több sorstársammal aggódva várjuk a fejleményeket, a beígért adagolócserét, eredménytelenül, ezért kérem, ha lehetséges, ezt a végeredményben közérdekű témát az önök által jónak látott formában jelentessék meg a Népújságban. Szívességüket előre is köszöni Bartos László Szekszárd, Dorogi közi lakos A télen kibocsátott H—65- ös olajkályhák kijavítása valóban közérdekű kérdés, hiszen több száz kályháról, illetve tulajdonosról van szó, ezért bizonyára nemcsak levélírónkat érdekli a vállalat álláspontja. Felkerestük a Szekszárdi Vasipari Vállalatot az ügyben, ahol a vállalat jogtanácsosától, dr. Kanyó Mi- hálytól kaptunk felvilágosítást. Ezek szerint a vállalat tudja kötelességét és orvosolni fogja a panaszt. Időközben ugyanis megoldották az olaj- kályha gyártásával kapcsolatos műszaki problémákat és ma már — a KERMI által is jóváhagyott minőségben — sorozatban gyártják a módosított olajkályhatípust. A vállalat már beszerezte azoknak a névsorát és lakcímét, akik a télen vásároltak H—65-ös olajkályhát és valamennyinél elvégzik a javítást. Úgy bonyolítják le, hogy mindenkinek teljesen új kályhát adnak, Illetve csak a meglevő burkolatot, „köpenyt” húzzák a cserébe adott kályhára. Az adagoló teljesen új konstrukció és felszerelése némi módosítást igényelt a kályha szerkezetén. Ezért egyszerűbb a teljes csere, mint a helyszíni átalakítás. Nyugodjanak tehát meg az olajkályha-tulajdonosok, mindenki időben értesítést kap a csere megkezdéséről, amikor is a vállalat szerelőbrigádja felkeresi őket. A kályhák cseréjét a jövő hónapban megkezdik és a fűtési idény kezdetéig mindenki hozzájut a most már hibátlan, üzemképes olajkályhához. Gyorsan épül a ferencvárosi házgyár Szeptember i-én már egyes részlegeiben próbaüzemei a ferencvárosi házgyár. Az automatikusan működő nagy teljesítményű házgyár a tervek szerint január elsejétől már teljes kapacitással dolgozik. Képünk: Részlet az épülő házgyárból. (MTI-foto — Fényes Tamás felvétele.)- Pj. -
