Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
« 1967. augusztus 6. TOLNA MEGYEI VEPfjSÄO 9 EZER KILOMÉTER- AUTÓSTOPPAL Szekszárd—Budapest három óra Egy tarisznyám van, és egy útiszatyrom. A tarisznyában verseskötet, rajzfüzet, térképek. Az útiszatyorban meleg pulóver, esőkabát, fürdőruha. Néhány konzerv, ha megéhezem, egy citrom, a szomjúság ellen. Mindenből a legszükségesebb, felesleges csak a pöttyös labda, amelyet a kedvetlenség ellenszeréül viszek. Ha vidám pirosára pillantok, bizakodom: labdázni fogok a Balatonban. A megbízásom: autóstoppal utazni az országban, eljutni, ahová akarok, beszélgetni kocsivezetőkkel és stopposokkal — az autóstoppról. Kaptam útiköltséget, de a cél mégis inkább: utazni ingyen, mások segítségével. Az első kocsit a borkombinát után állítom le, Szekszárdról kiérkezve. Rövid sortban a vezető, egyik kezében fagylalt, a másikkal a kormányt tartja. Ő kérdez. — Miért utazik stoppal? — Nincs pénzem — felelem kapásból. — Látja, ez baj! — Miért? — Egy másik kocsivezető esetleg megkérdezi: ne adjon? Akkor mit válaszol? Tolnáig hallgattunk, ott megsajnál és ő állítja le a következő kocsit. — Innen én továbbmegyek! — búcsúzik. — Jó utat, ha már így akar Pestre jutni! * Piros FIAT 500-as, nyitott tetővel. A szél jól- esően hűt a kánikulában, a kocsivezető markáns, szőke fiatalember. A vezetőülés előtt gyermekfotó, nagyon hasonlít a felnőtt férfira — Magát ábrázolja, gyermekkorában? — A fiam. Kilencéves már. Megtudom, hogy mezőgazdasági gépészmérnök, Budapestre hivatalos ügyben utazik. Egy ötezer holdas gazdaságban dolgozik, Baranyában. — Nekem nincs szerencsém a stoppal — mondja nevetve. — Miért? — Először is: szégyellem, hogy idegeneknek könyörögni kell: vegyenek fel. Másodszor: inkább gyalogolok, ha nincs pénzem. Még fiatalon, kalandvágyból stoppolni akartunk a barátommal. Sorsot húztunk, ki integessen? Rá esett a választás, mögöttem ballagott. Megyünk egy ideig, de csak nem állnak meg az autók. Hátranézek, mit látok: felemeli a kezét, aztán gyorsan a haját simogatja vele ... — Soha nem stoppolt még? — De igen. Lekéstem Hidasnál a vonatot, a legközelebbi csak másnap reggel jött volna. Integettem, de egyetlen magánautó se állt le. Egy teherautó szedett fel, de öt kilométer után le- kéredzkedtem. Kénytelen voltam leszállni, olyan büdös volt. Állat-tetemeket vittek... * Trabant 600. — Kis család, a férj nyilatkozik: — Mi a véleményem a stopról? Aki vállalja, hogy így utazik, az már tisztában van a következményekkel is. Nem itt kezdi a felelőtlenséget ... * — Szívesen veszek fel stopposokat, elszórakoztatnak az úton. Kérdezgetem őket, gyorsabban fogynak a kilométerek. Természetesen megnézem, kinek állok le. A kocsitípus: Opel Rekord. A vezető széles vállú, derűs ember. Csak tizenkét kilométerig tudott elvinni, ezért így vígasztalt: — Ez is valami. Jobb, mint a padlásról leesni ... • * Budapestre mindössze három óra alatt jutottam el. A városban, dacára annak, hogy sokszor állnak meg autók a villamosmegállók mellett, senki sem kísérli meg, hogy felkéredzkedjen rájuk. A közlekedés egyéb járművel — megszokottabb a gyalogosnak. A Nyugati pályaudvar ruhatárában csak egyórás várakozás után vették fel a csomagjaimat. Az itt dolgozók nemcsak fáradtak és lassan mozognak, de udvariatlanok is, kül- és belföldi vendéggel egyaránt. De mindenki vár: csomag nélkül könnyebb a városnéző séta. * Budapestről Tatabánya felé indultam: arra tartott a gépkocsi, amely felvett. Komáromba készült a vezetője, nyaraló családját visszahozni. Láttam az öreg-tavat, frissítőt ittunk a Nyírfacsárdában. Hármasban az új autóstoppossal, akit kérésemre vettünk fel. Tatán integetett, lassítottunk. Rendesen öltözött, szolid fiatalember. — A barátomhoz készülök, viszem a most elkészített fényképeket. Külföldi utunkról két napja jöttünk meg. Az NDK-ban voltam, hat hétig. Három hétig egy famegmunkáló üzemben dolgoztam, mint gépbeállító, a keresetemből a tengerparton üdültem. Technikumot végeztem Esztergomban, épp ma kaptam az értesítést, hogy sikerült a felvételim a Kandó Kálmán Felsőfokú Technikumba. — Miért utazik stoppal? — A vonat csak két óra múlva indulna Tatabányára. Megpróbáltam, hátha így előbb eljutok ... — Először járt külföldön? — Nem, a Szovjetunióban is voltam már, 1962 óta minden évben töltöttem néhány hetet az NDK-ban. Sok a jó barátom, sok fiatallal levelezek. Tanulom a nyelvet is, már elég jól megértem magam ... — A nevét megtudhatom? — Hartyáni László vagyok. Oroszlányban laknak a szüleim ... * Kisbértől gyalogolok. Eddig sikerült kocsival eljutnom, de ezután, mintha kerülne a szerencse. A nap ragyogóan süt, kukoricatáblák mellett lépkedek, a váltamat már húzza a tarisznya, kezemben egyre súlyosabb a szatyor. Jobbról cséplőgép dohog, balról már látom, hogy faluhoz közeledek: fehérük egy torony. Az autók felberregnek és elhúznak mellettem, legyenek benne akár egyedül is a kocsivezetők, nem állnak meg, hiába integetek. Ha a nap nem sütne ilyen melegen, elszomorodnék. A lábam is fáj, és csak a térképről látom: merre lehetek? Tervezgetem, hogy a szabadban töltöm az éjszakát, behúzódva a búzaföldre, a leterített esőköpenyemen. Feltéve, ha addig nem jutok lakott helyre. Székesfehérvár és a Balaton megközelíthetetlen messzeségben lebeg. Körülbelül itt tartok a gondolataimban, amikor eszembejut, hogy velem a rajzfüzetem. Gyorsan előveszem, kitépek egy fehér lapot, rajzszénnel jól láthatóan ráírom: „Stop." A fekete betűk a fehér papíron messziről virítanak. Az esőköpenyem övét keresztülfűzöm, a rajzlapon, a nyakamon át a hátamra vetem. Hátamon a Stop jelzőtáblával bandukolok, várom az első járművet, hogy lássam: hogyan fogadják az újításomat? ^ Brrrr... zúg egy kocsi messziről, én megállók. Lelassít az autó, tíz lépés múlva is néznek, hátrabámészkodnak az utasok, és nevetnek. Sikerem van, határozottan. Ettől függetlenül, továbbmennek. Majd a következő, — nyugtatom magam és bátrabban folytatom az utat. (Folytatása következik.) MOLDOVÁN IBOLYA Á lasersugár sebessége felülmúlja a fény sebességét Nyikolaj Bászov Lenin- és No- bel-díjas szovjet tudós laboratóriumában olyan laser-impulzust sikerült előállítani, amelynek terjedése sebessége 2 700 000 km/sec. Vagyis az impulzus kilencszer olyan gyorsan terjed, mint a fénysebesség. Ezt a szuperlumi- nális sebességet, amely a maximális sebességről alkotott minden eddigi nézetet felborított, igen nagy pontossággal végrehajtott kísérlet során érték el. A tudós előzőleg árammal telített rubinkristályokat állított egy sorba. A kristályokat laserrel sugározták be. Az volt a feltevés, hogy a lasersugár felvesz a kristályokban tartalékolt minden energiát és ezáltal ereje lényegesen nagyobbodik. Ugyanekkor az impulzus ideje csökkenni fog. A kísérlet eredményei azonban a tudósok számára igen nagy meglepetést hoztak. A lasersugár sebessége felülmúlta a fénysebességet! így tehát a laser olyan váratlan meglepetéssel szolgált az emberiségnek, amely valóságos forradalmat ígér a fizikai elképzelésekben. i Érdekes megfigyelések Martinique szigetén Egy francia tudományos expedíció vezetője arra az érdekes jelenségre figyelt fel, hogy az expedíció tagjai, vagy más idegenek, akik egy évnél hosszabb ideig tartózkodnak Martinique szigetén, néhány centi méternyi vei megnőnek. Ugyanakkor az ottani bennszülöttek nem nőnek nagyobbra a szokásosnál. A kérdés még tudományos magyarázatra szorul, az expedíció vezetőjének véleménye szerint ennek oka a szigeten előforduló ásványok lehetnek. Mi a különbség ? Idézüuk egy hozzánk intézeti hosszú levélből: „Kedves Négy- szemközt az orvossal! Olvastuk lapjukban, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonít a négyszemközt az elsősegélynyújtás szabályai ismeretének. Brigádunk tagjai között nagy vita van, a. rándulás és a ficam körül. Van olyan vélemény is, hogy nincsen különbség a kettő között.. . stb. Kérjük az újság véleményét. Köszönettel y a brigád nevében egy olvasó”. Rándulás: A rándulás és ficam között igén nagy különbség van. A rándulás keletkezésénél az ízületeket érő külső behatásokra a csontok egy pillanatra elhagyják, majd az erő megszűnésével ismét elfoglalják eredeti helyzetüket. A csontoknak ez a rövid ideig tartó helyzetváltozása legtöbbször az ízületi tokban berepedést és kisebb-nagy óbb vérzést idéz elő. A vérzés ízületi duzzanatót okozhat. Az ízület egész környéke igen fájdalmas. A sérült tudja ugyan az ízületben mozgatni a végtagot, de a legkisebb mozdulat is fájdalmas. Elsősegélynyújtás: Addig is, ameddig a sérült orvosi kezelésben részesülhet, a megrándult végtagot helyezzük nyugalomba. Hideg vizes borogatást tegyünk rá, szükség esetén adjunk fájdalomcsillapítót. Ficam: Ha valamelyik Ízületben összekapcsolt csontok közvetett, vagy közvetlen külső erő behatására megszokott helyüket elhagyják és kóros helyzetükben tartósan megmaradnak, ficam keletkezik. Legtöbbször az ízületi tok is elszakad és ilyenkor még fokozottabb mértékben van lehetőség a kóros elhelyezkedésben való rögzülésre. A kificamodott ízület rendszerint igen fájdalmas. Legömbölyített alakja elváltozik, szögletes lesz, gyakran megduzzad. A balesetes végtagját mozgatni nem tudja. A végtag rendellenes helyzetében rugalmasan rögzített. Előfordul, hogy a ficamhoz törés is társul. Az elsősegélynyújtónak a kificamodott végtag helyretételét még megkísérelni is tilos! A ficam helyretételét csak orvos végezheti. Az elsősegélynyújtó próbálkozásaival csak felesleges fájdalmat okozhat, eltörheti a csontot, vagy porcdarabokat repeszthet le róla. A kificamodott testrészt, mintha törés volna, rögzítsük abban a helyzetben, amelyben találjuk a sérültet és mielőbb vigyük orvoshoz. Zúzódás: Pár sorban megemlékezem a zúzódásról. Bár kedves olvasóink ezt nem kérdezték, mert az ízületek fedett sérüléseinek ez a három (zúzódás, rándulás és ficam) alakja van. A zúzódás az ízületeket érő közvetlen, vagy közvetett erő behatására keletkezik. A sérült ízület megduzzad, a vérömlenytől elszíneződik és főképpen mozgatás alkalmával fájdalmas. Elsősegélynyújtás: a sérült ízület nyu 'ómba helyezése sánezéssel, hideg vizes borogatás. Hőguta Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt az orvossal! Arra kérem címet, hogy írja meg, hogy a hőguta, azonos be- tegség-e az agyvérzéssel, azaz a gutaütéssel. Ez csak a nyári nagy melegben jön létre? A választ kíváncsian várom. Köszönettel, egy olvasó”. s Kedves Olvasónk! A betegség lényege: Ha a szervezetben a normálisnál nagyobb hőmennyiség halmozódik, fel (fokozott izommunka, és csökkent hőleadás) hatására hőguta következik be. Oka: bekövetkezését elősegíti, a levegő nagy páratartalma, meleg ruházat és az ilyen körülmények között végzett kimerítő munka (túra, menetelés, különösen zárt menetben stb.) A hőgutát tehát nem a napfény okozza. Fülledt, párás, borult időben, vagy vízgőzzel telt, zárt helyiségben (kazánház, gőzmosoda stb.) érheti leginkább az embert. Hajlamosító tényezők: a szívbaj, vesebaj, el- hízottság, álmatlanság, és az alkoholfogyasztás. Felismerése: a fenyegető hőguta előjelei: a lábak el nehezedése, fejfájás, álmosság, ásítozás, fülzúgás, káprázás stb. Enyhébb esetben rövid ideig tartó eszméletvesztés jöhet létre, ez a szokásos élesztéssel megszüntethető. Ha a testet továbbra is veszélyezteti a hőguta, a hőmérséklet hirtelen negyven fokra, vagy még feljebb emelkedik. Az arc szederjes, a légzés akadozó, a pulzus üres és kihagyó, az eszméletlenség mély, a reflex nem váltható ki. Ez az állapot (az úgynevezett „fulladásos hőguta”!) halállal is végződhet. Még súlyosabb esetben a beteg mérgezett benyomását kelti. A bőr ilyenkor forró és száraz. Görcsök lépnek fel. A beteg vizeletét és székletét maga alá bocsátja. Ilyen súlyos esetben az is előfordul, hogy a beteg úgy viselkedik, mintha elmebeteg volna. Érzéki csalódások, téves eszmék hatása alatt környezetét megtámadhatja, vagy ön- gyilkosságot követhet el. Ilyen súlyos esetek túlnyomó részt halállal végződnek. Elsősegélynyújtás: A beteget mielőbb távolítsuk el a meleg, párás környezetből. Lehetőleg vetkőztessük le derékig. Végezzünk élesztési eljárásokat. Ha az arc halvány, vízszintes fektetésre lesz szükség, ha az arc • szederjes, félig ülőhelyzetbe helyezzük el a betegét, öntsük le testét hideg vízzel, a fejére tegyünk jégtömlőt, a mellére hideg borogatást. Ernyővel, ruhadarabbal csináljunk léghuzatot. Ha eszméletre tér, adjunk alkohol mentes, hideg, üdítő italokat, kávét, teát. Enyhén sós víz itatása is jó hatású. A hőguta súlyosabb esetei, kórházi gyógykezelést és ápolást igényelnek. A láb szőrtelenítése E tárgyban két levelet Is kaptunk: Idézünk belőlük: „Tisztelt Négyszemközt az orvossal! Azt szeretném tudni és arra kérek tanácsot, hogyan lehetne lábszáramról a szőrzetet eltávolítani, de véglegesen? Sok tanácsot meghallgattam és sokféle módszert kipróbáltam, de eredmény nélkül.” Idézet a másik levélből: „Kedves Négyszemközt! Igen sok gondot okoz nekem az, hogy hónaljamban sűrű és igen erős szőrzet nőtt. Ez nekem nagyon kellemetlen, főleg nyáron. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet ezeket úgy kiirtani, hogy többé ne nőjenek ki?” Kedves Olvasóink! Mindkettőjük az orvos a szőrzet tövébe szúr a panaszát, annak kellemetlen volta „hagymába” úgy a hőség azt az miatt teljes mértékben megértjük, egy szőrszálat véglegesen tönkre- Sejnos rovatunk gyógykezeléssel teszi. De ez csak egy szőrszál, nem foglalkozik. A gyógykezelés- Arcon szokták ezt végezni, nők- hez, a kóros tünetek okának bi- nél, akiknek szakálluk van. (Sze- zonyos ismerete szükséges. Jelen xuális hormonzavar miatt.) A esetben a túlzott szőrzetképződés- röntgensugárzás is eltávolítja a nek is, valamilyen betegség '(hor- hajzatot és a szőrzetet, de azok monzavar, a belső elválasztásos körülbelül hat hét múlva újra rendszer működésének hibája stb.) kinőnek. Belsőleg szedett gyógy- is lehet az oka. A szőrzetet, akár- szerrel is eltávolíthatók ideigle- csak a szeplőket, véglegesen gyógy- nesen. A szőrzet elszőkítése (Hyd- szeres beavatkozással eltüntetni rogén) igen bevált. Menjenek bőrnem lehet. Elektromos tűvel, ha gyógyász kozmetikus orvoshoz.
