Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

« 1967. augusztus 6. TOLNA MEGYEI VEPfjSÄO 9 EZER KILOMÉTER- AUTÓSTOPPAL Szekszárd—Budapest három óra Egy tarisznyám van, és egy útiszatyrom. A tarisznyában verseskötet, rajzfüzet, térképek. Az útiszatyorban meleg pulóver, esőkabát, für­dőruha. Néhány konzerv, ha megéhezem, egy citrom, a szomjúság ellen. Mindenből a leg­szükségesebb, felesleges csak a pöttyös labda, amelyet a kedvetlenség ellenszeréül viszek. Ha vidám pirosára pillantok, bizakodom: labdázni fogok a Balatonban. A megbízásom: autóstoppal utazni az ország­ban, eljutni, ahová akarok, beszélgetni kocsi­vezetőkkel és stopposokkal — az autóstoppról. Kaptam útiköltséget, de a cél mégis inkább: utazni ingyen, mások segítségével. Az első kocsit a borkombinát után állítom le, Szekszárdról kiérkezve. Rövid sortban a vezető, egyik kezében fagylalt, a másikkal a kormányt tartja. Ő kérdez. — Miért utazik stoppal? — Nincs pénzem — felelem kapásból. — Látja, ez baj! — Miért? — Egy másik kocsivezető esetleg megkérdezi: ne adjon? Akkor mit válaszol? Tolnáig hallgattunk, ott megsajnál és ő állítja le a következő kocsit. — Innen én továbbmegyek! — búcsúzik. — Jó utat, ha már így akar Pestre jutni! * Piros FIAT 500-as, nyitott tetővel. A szél jól- esően hűt a kánikulában, a kocsivezető mar­káns, szőke fiatalember. A vezetőülés előtt gyermekfotó, nagyon hasonlít a felnőtt férfira — Magát ábrázolja, gyermekkorában? — A fiam. Kilencéves már. Megtudom, hogy mezőgazdasági gépészmérnök, Budapestre hivatalos ügyben utazik. Egy ötezer holdas gazdaságban dolgozik, Baranyában. — Nekem nincs szerencsém a stoppal — mondja nevetve. — Miért? — Először is: szégyellem, hogy idegeneknek könyörögni kell: vegyenek fel. Másodszor: in­kább gyalogolok, ha nincs pénzem. Még fiata­lon, kalandvágyból stoppolni akartunk a bará­tommal. Sorsot húztunk, ki integessen? Rá esett a választás, mögöttem ballagott. Megyünk egy ideig, de csak nem állnak meg az autók. Hátranézek, mit látok: felemeli a kezét, aztán gyorsan a haját simogatja vele ... — Soha nem stoppolt még? — De igen. Lekéstem Hidasnál a vonatot, a legközelebbi csak másnap reggel jött volna. In­tegettem, de egyetlen magánautó se állt le. Egy teherautó szedett fel, de öt kilométer után le- kéredzkedtem. Kénytelen voltam leszállni, olyan büdös volt. Állat-tetemeket vittek... * Trabant 600. — Kis család, a férj nyilatkozik: — Mi a véleményem a stopról? Aki vállalja, hogy így utazik, az már tisztában van a követ­kezményekkel is. Nem itt kezdi a felelőtlensé­get ... * — Szívesen veszek fel stopposokat, elszóra­koztatnak az úton. Kérdezgetem őket, gyorsab­ban fogynak a kilométerek. Természetesen meg­nézem, kinek állok le. A kocsitípus: Opel Rekord. A vezető széles vállú, derűs ember. Csak tizenkét kilométerig tudott elvinni, ezért így vígasztalt: — Ez is valami. Jobb, mint a padlásról le­esni ... • * Budapestre mindössze három óra alatt jutot­tam el. A városban, dacára annak, hogy sok­szor állnak meg autók a villamosmegállók mel­lett, senki sem kísérli meg, hogy felkéredzked­jen rájuk. A közlekedés egyéb járművel — meg­szokottabb a gyalogosnak. A Nyugati pályaudvar ruhatárában csak egyórás várakozás után vették fel a csomagjaimat. Az itt dolgozók nemcsak fáradtak és lassan mozognak, de udvariatlanok is, kül- és belföldi vendéggel egyaránt. De min­denki vár: csomag nélkül könnyebb a város­néző séta. * Budapestről Tatabánya felé indultam: arra tartott a gépkocsi, amely felvett. Komáromba készült a vezetője, nyaraló családját visszahozni. Láttam az öreg-tavat, frissítőt ittunk a Nyírfa­csárdában. Hármasban az új autóstoppossal, akit kérésemre vettünk fel. Tatán integetett, lassítottunk. Rendesen öltözött, szolid fiatal­ember. — A barátomhoz készülök, viszem a most el­készített fényképeket. Külföldi utunkról két napja jöttünk meg. Az NDK-ban voltam, hat hétig. Három hétig egy famegmunkáló üzem­ben dolgoztam, mint gépbeállító, a keresetemből a tengerparton üdültem. Technikumot végeztem Esztergomban, épp ma kaptam az értesítést, hogy sikerült a felvételim a Kandó Kálmán Felsőfokú Technikumba. — Miért utazik stoppal? — A vonat csak két óra múlva indulna Tata­bányára. Megpróbáltam, hátha így előbb el­jutok ... — Először járt külföldön? — Nem, a Szovjetunióban is voltam már, 1962 óta minden évben töltöttem néhány hetet az NDK-ban. Sok a jó barátom, sok fiatallal levelezek. Tanulom a nyelvet is, már elég jól megértem magam ... — A nevét megtudhatom? — Hartyáni László vagyok. Oroszlányban lak­nak a szüleim ... * Kisbértől gyalogolok. Eddig sikerült kocsival eljutnom, de ezután, mintha kerülne a sze­rencse. A nap ragyogóan süt, kukoricatáblák mellett lépkedek, a váltamat már húzza a ta­risznya, kezemben egyre súlyosabb a szatyor. Jobbról cséplőgép dohog, balról már látom, hogy faluhoz közeledek: fehérük egy torony. Az autók felberregnek és elhúznak mellettem, legyenek benne akár egyedül is a kocsivezetők, nem állnak meg, hiába integetek. Ha a nap nem sütne ilyen melegen, elszomo­rodnék. A lábam is fáj, és csak a térképről látom: merre lehetek? Tervezgetem, hogy a sza­badban töltöm az éjszakát, behúzódva a búza­földre, a leterített esőköpenyemen. Feltéve, ha addig nem jutok lakott helyre. Székesfehérvár és a Balaton megközelíthetetlen messzeségben lebeg. Körülbelül itt tartok a gondolataimban, ami­kor eszembejut, hogy velem a rajzfüzetem. Gyor­san előveszem, kitépek egy fehér lapot, rajz­szénnel jól láthatóan ráírom: „Stop." A fekete betűk a fehér papíron messziről vi­rítanak. Az esőköpenyem övét keresztülfűzöm, a rajzlapon, a nyakamon át a hátamra vetem. Hátamon a Stop jelzőtáblával bandukolok, vá­rom az első járművet, hogy lássam: hogyan fogadják az újításomat? ^ Brrrr... zúg egy kocsi messziről, én meg­állók. Lelassít az autó, tíz lépés múlva is néz­nek, hátrabámészkodnak az utasok, és nevet­nek. Sikerem van, határozottan. Ettől függetle­nül, továbbmennek. Majd a következő, — nyug­tatom magam és bátrabban folytatom az utat. (Folytatása következik.) MOLDOVÁN IBOLYA Á lasersugár sebessége felülmúlja a fény sebességét Nyikolaj Bászov Lenin- és No- bel-díjas szovjet tudós laborató­riumában olyan laser-impulzust sikerült előállítani, amelynek ter­jedése sebessége 2 700 000 km/sec. Vagyis az impulzus kilencszer olyan gyorsan terjed, mint a fénysebesség. Ezt a szuperlumi- nális sebességet, amely a maxi­mális sebességről alkotott minden eddigi nézetet felborított, igen nagy pontossággal végrehajtott kísérlet során érték el. A tudós előzőleg árammal telí­tett rubinkristályokat állított egy sorba. A kristályokat laserrel su­gározták be. Az volt a feltevés, hogy a lasersugár felvesz a kris­tályokban tartalékolt minden energiát és ezáltal ereje lényege­sen nagyobbodik. Ugyanekkor az impulzus ideje csökkenni fog. A kísérlet eredményei azonban a tudósok számára igen nagy meglepetést hoztak. A lasersugár sebessége felülmúlta a fénysebes­séget! így tehát a laser olyan vá­ratlan meglepetéssel szolgált az emberiségnek, amely valóságos forradalmat ígér a fizikai elkép­zelésekben. i Érdekes megfigyelések Martinique szigetén Egy francia tudományos expe­díció vezetője arra az érdekes je­lenségre figyelt fel, hogy az expe­díció tagjai, vagy más idegenek, akik egy évnél hosszabb ideig tartózkodnak Martinique szige­tén, néhány centi méternyi vei megnőnek. Ugyanakkor az ottani bennszülöttek nem nőnek na­gyobbra a szokásosnál. A kérdés még tudományos magyarázatra szorul, az expedíció vezetőjének véleménye szerint ennek oka a szigeten előforduló ásványok le­hetnek. Mi a különbség ? Idézüuk egy hozzánk intézeti hosszú levélből: „Kedves Négy- szemközt az orvossal! Olvastuk lapjukban, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonít a négyszemközt az elsősegélynyújtás sza­bályai ismeretének. Brigádunk tagjai között nagy vita van, a. rándulás és a ficam körül. Van olyan vélemény is, hogy nincsen különbség a kettő között.. . stb. Kérjük az újság véleményét. Kö­szönettel y a brigád nevében egy olvasó”. Rándulás: A rándulás és ficam között igén nagy különbség van. A rándulás keletkezésénél az ízü­leteket érő külső behatásokra a csontok egy pillanatra elhagyják, majd az erő megszűnésével ismét elfoglalják eredeti helyzetüket. A csontoknak ez a rövid ideig tar­tó helyzetváltozása legtöbbször az ízületi tokban berepedést és ki­sebb-nagy óbb vérzést idéz elő. A vérzés ízületi duzzanatót okozhat. Az ízület egész környéke igen fájdalmas. A sérült tudja ugyan az ízületben mozgatni a végta­got, de a legkisebb mozdulat is fájdalmas. Elsősegélynyújtás: Addig is, ameddig a sérült orvosi kezelésben részesülhet, a megrán­dult végtagot helyezzük nyugalom­ba. Hideg vizes borogatást te­gyünk rá, szükség esetén adjunk fájdalomcsillapítót. Ficam: Ha valamelyik Ízületben összekapcsolt csontok közvetett, vagy közvetlen külső erő be­hatására megszokott helyüket el­hagyják és kóros helyzetükben tartósan megmaradnak, ficam ke­letkezik. Legtöbbször az ízületi tok is elszakad és ilyenkor még fokozottabb mértékben van le­hetőség a kóros elhelyezkedésben való rögzülésre. A kificamodott ízület rendszerint igen fájdalmas. Legömbölyített alakja elváltozik, szögletes lesz, gyakran megduz­zad. A balesetes végtagját moz­gatni nem tudja. A végtag rend­ellenes helyzetében rugalmasan rögzített. Előfordul, hogy a fi­camhoz törés is társul. Az első­segélynyújtónak a kificamodott végtag helyretételét még megkí­sérelni is tilos! A ficam helyre­tételét csak orvos végezheti. Az elsősegélynyújtó próbálkozásaival csak felesleges fájdalmat okozhat, eltörheti a csontot, vagy porc­darabokat repeszthet le róla. A ki­ficamodott testrészt, mintha tö­rés volna, rögzítsük abban a hely­zetben, amelyben találjuk a sérül­tet és mielőbb vigyük orvoshoz. Zúzódás: Pár sorban megemlé­kezem a zúzódásról. Bár kedves olvasóink ezt nem kérdezték, mert az ízületek fedett sérüléseinek ez a három (zúzódás, rándulás és ficam) alakja van. A zúzódás az ízületeket érő közvetlen, vagy köz­vetett erő behatására keletkezik. A sérült ízület megduzzad, a véröm­lenytől elszíneződik és főképpen mozgatás alkalmával fájdalmas. Elsősegélynyújtás: a sérült ízület nyu 'ómba helyezése sánezéssel, hideg vizes borogatás. Hőguta Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt az orvossal! Arra kérem címet, hogy írja meg, hogy a hőguta, azonos be- tegség-e az agyvérzéssel, azaz a gutaütéssel. Ez csak a nyári nagy melegben jön létre? A választ kíváncsian várom. Köszönettel, egy olvasó”. s Kedves Olvasónk! A betegség lé­nyege: Ha a szervezetben a nor­málisnál nagyobb hőmennyiség halmozódik, fel (fokozott izom­munka, és csökkent hőleadás) ha­tására hőguta következik be. Oka: bekövetkezését elősegíti, a levegő nagy páratartalma, meleg ruhá­zat és az ilyen körülmények kö­zött végzett kimerítő munka (túra, menetelés, különösen zárt menetben stb.) A hőgutát tehát nem a napfény okozza. Fülledt, párás, borult időben, vagy vízgőz­zel telt, zárt helyiségben (kazán­ház, gőzmosoda stb.) érheti leg­inkább az embert. Hajlamosító tényezők: a szívbaj, vesebaj, el- hízottság, álmatlanság, és az al­koholfogyasztás. Felismerése: a fenyegető hőguta előjelei: a lábak el nehezedése, fejfájás, álmosság, ásítozás, fülzúgás, káprázás stb. Enyhébb esetben rövid ideig tartó eszméletvesztés jöhet létre, ez a szokásos élesztéssel megszüntet­hető. Ha a testet továbbra is ve­szélyezteti a hőguta, a hőmér­séklet hirtelen negyven fokra, vagy még feljebb emelkedik. Az arc szederjes, a légzés akadozó, a pulzus üres és kihagyó, az esz­méletlenség mély, a reflex nem váltható ki. Ez az állapot (az úgynevezett „fulladásos hőguta”!) halállal is végződhet. Még súlyo­sabb esetben a beteg mérgezett benyomását kelti. A bőr ilyenkor forró és száraz. Görcsök lépnek fel. A beteg vizeletét és székletét maga alá bocsátja. Ilyen súlyos esetben az is előfordul, hogy a beteg úgy viselkedik, mintha el­mebeteg volna. Érzéki csalódások, téves eszmék hatása alatt kör­nyezetét megtámadhatja, vagy ön- gyilkosságot követhet el. Ilyen súlyos esetek túlnyomó részt ha­lállal végződnek. Elsősegélynyúj­tás: A beteget mielőbb távolítsuk el a meleg, párás környezetből. Lehetőleg vetkőztessük le deré­kig. Végezzünk élesztési eljáráso­kat. Ha az arc halvány, vízszintes fektetésre lesz szükség, ha az arc • szederjes, félig ülőhelyzetbe he­lyezzük el a betegét, öntsük le testét hideg vízzel, a fejére te­gyünk jégtömlőt, a mellére hideg borogatást. Ernyővel, ruhadarab­bal csináljunk léghuzatot. Ha eszméletre tér, adjunk alkohol mentes, hideg, üdítő italokat, kávét, teát. Enyhén sós víz itatá­sa is jó hatású. A hőguta súlyo­sabb esetei, kórházi gyógykezelést és ápolást igényelnek. A láb szőrtelenítése E tárgyban két levelet Is kaptunk: Idézünk belőlük: „Tisztelt Négyszemközt az orvossal! Azt szeretném tudni és arra kérek ta­nácsot, hogyan lehetne lábszáramról a szőrzetet eltávolítani, de véglegesen? Sok tanácsot meghallgattam és sokféle módszert ki­próbáltam, de eredmény nélkül.” Idézet a másik levélből: „Kedves Négyszemközt! Igen sok gondot okoz nekem az, hogy hónaljam­ban sűrű és igen erős szőrzet nőtt. Ez nekem nagyon kellemetlen, főleg nyáron. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet ezeket úgy kiirtani, hogy többé ne nőjenek ki?” Kedves Olvasóink! Mindkettőjük az orvos a szőrzet tövébe szúr a panaszát, annak kellemetlen volta „hagymába” úgy a hőség azt az miatt teljes mértékben megértjük, egy szőrszálat véglegesen tönkre- Sejnos rovatunk gyógykezeléssel teszi. De ez csak egy szőrszál, nem foglalkozik. A gyógykezelés- Arcon szokták ezt végezni, nők- hez, a kóros tünetek okának bi- nél, akiknek szakálluk van. (Sze- zonyos ismerete szükséges. Jelen xuális hormonzavar miatt.) A esetben a túlzott szőrzetképződés- röntgensugárzás is eltávolítja a nek is, valamilyen betegség '(hor- hajzatot és a szőrzetet, de azok monzavar, a belső elválasztásos körülbelül hat hét múlva újra rendszer működésének hibája stb.) kinőnek. Belsőleg szedett gyógy- is lehet az oka. A szőrzetet, akár- szerrel is eltávolíthatók ideigle- csak a szeplőket, véglegesen gyógy- nesen. A szőrzet elszőkítése (Hyd- szeres beavatkozással eltüntetni rogén) igen bevált. Menjenek bőr­nem lehet. Elektromos tűvel, ha gyógyász kozmetikus orvoshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents