Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

4 ¥ömS STfiGYFÍ flEPDJIW! 1957. augusztus T: A töld mű vessző vetkezeti ipar a lakosság szolgálatában A földművesszövetkezetek fő pro- termelés. Tavaly már másfél míl­filja ugyan nem az ipari terme­lés, de mégis egyre több ilyen jellegű tevékenységet folytatnak. Ugyanis a legalapvetőbb, mindent meghatározó feladatuk az, hogy sokoldalúan kell szolgálniok a la­kosság, a szövetkezeti tagság ér­dekeit. Ez pedig megköveteli, szükségessé teszi, hogy a kereske­delmi, a felvásárló és a szakszövet­kezeti hálózat mellett az iparit is fejlesszék. És itt nem is csak az immár hagyományosnak számító szódavíz- és bambigyártásról van szó, hanem más ipari ágazatok­ról is. A minap a dunaföldvári föld­művesszövetkezetben jártunk. Ez a földművesszövetkezet például nagy cementáruüzemmel rendel­kezik. Nemcsak Dunaföldvárcxn van telepe, hanem Bölcskén is. — Az építőanyag-ellátás nem a legjobb, beszerzése meglehetősen nehéz a mi körzetünkben is. Ezért elhatároztuk, hogy helyi kezdeményezésként megpróbálunk tenni valamit — mondotta Ri- góczky István, a földművesszövet­kezet igazgatóságának elnöke. A cementáru üzem már régóta működött: kútgyűrűket, vályúkat stb. gyártottak, tehát nem olyan árukat, amelyek különösebben be­folyásolták volna a lakásépítke­zéseket. A legnagyobb hiány tég­lából mutatkozott. A földművesszövetkezet tehát, ha valamit tenni akart, a tég­lahiány megszüntetésével kel­lett foglalkoznia. Végül is felfejlesztette a cement- áruüzemét: alkalmassá tette nagy mennyiségű falazóblokk gyártására. A földművesszövetkezet építte­tett egy 1200 négyzetméter alap- területű betonozott, fedett gyártó­teret. Számos gépet is- beszerez­tek. Korábban csak kézi termelés folyt, most a termelés zömét gép­pel végzik. Géppel keverik a be­tont, a blokkgyártás is gépi. Ez utóbbihoz például saját rnaguk készítettek megfelelő gépet. Az újítás annyira bevált, hogy a többi földművesszö­vetkezet részére is rendeltek belőle. Vibrátor, vibrációs asztal segíti a munkát. Bár bizonyos áruk gyár­tását nem tudták még gépesíteni, az üzemben a korszerű gépi munka dominál. Ennek köszönhető, hogy a termelés megtöbbszöröződött a korábbiakhoz képest, és jelenleg is gyors emelkedést mutat. A technikai fejlesztés előtt fél­millió forint körüli volt az évi lió forint termelési értéket pro­dukáltak. Az idei év első felének az eredménye már önmagában egymillió forintot tett ki, a má­sodik félévben pedig másfél mil­lió lesz a termelés a kalkulációk szerint. A falazóblokkot nagyobb ütem­ben egy év óta gyártják. Az elő­állított mennyiség több mint fél­millió kis méretű téglának felel meg. Számításba véve a fejlődést, a földművesszövetkezeti üzemnek egyre nagyobb szerepe van a he­lyi magánépítkezésekben. A fala­zóblokkot ugyanis kizárólag a la­kosság részére hozzák forgalom­ba. Amint Szászvári Lajos üzemve­zetőtől megtudtuk, még tapasztal­ható némi Idegenkedés a falazó­blokk használatától, de ez min­den új esetében így szokott lenni. Ezért legtöbben csak vegyesen használják a hagyományos téglá­val. Viszont egyre nagyobb a ke­reslet iránta, alig győzik a ter­melést. — A termelés további növelése érdekében most újabb intézkedé­seket teszünk — mondotta Ri- góczky István. — Az egyik fő problémánk az alapanyag-ellátás. A cementtel most nincs baj, kel­lő mennyiségben van, de kohó­salakhoz már annál nehezebb hozzájutni, mert a vállalatok is igénylik, hasznosítják, hiszen a modern építkezéseknél ez nélkü­lözhetetlen. a kohósalak-képződés pedig adott. Meglehetősen nehe­zen lehet hozzájutni sóderhez is, annak ellenére, hogy itt folyik a Duna. A megoldást azonban ép­pen itt keressük. Létrehozunk egy házi sóder­kitermelő részleget, hogy az is kellő mennyiségben álljon rendelkezésünkre. Megkezdte a termelést a föld­művesszövetkezeti vegyesipari üzem is. Különböző műanyagtár­gyakat, fémeszközöket gyárt. A termelés részben bérmunka, más üzemek megrendelésére végzik. Viszont számos olyan' dolgot is készítenek, ami közvetlenül kis­kereskedelmi forgalmazásra kerül. Ez az üzem ugyan még most van beindulóban, ezernyi nehézséggel küzd, de segíti egyrészt az áru­ellátást, másrészt pedig a falu dolgozóinak munka- és kereseti le­hetőségeket nyújt. . A földművesszövetkezet összes ipari termelése az idei év első felében 4 millió forint volt. a másodikban jóval több lesz. Ez azt jelenti, hogy most körülbelül négyszer annyi ipari tevékenysé­get folytatnak, mint 1959-ben. BODA FERENC k\^-„,AAÉ RAD TO- p* RÖK , AZT /WONtr í JA A SEREGEK ' URA, ÉS FÜSTTÉ \ ÉGETE/VA szeke- I RElT.OROSZlÁNi | kölykeidet karó ?, eaaeszti /v\£e,..w KEPREGENYVALTOZAT: SARLÓS ENDRE vA$K£fZ£szr S2AGA VÁM... ^HIAAAAL**6 PONTOSAN A UES Rosszabb pil- [LANAT8AN...Ä CHfUSTVAM Ár- vermins magát A KŐFALOM és A ßARIKÄDFm- \té K0ZJSL£D£W: f Amikor teám *Az te O, A2 ISTEN AlO 3A ME©, HALLGAS­SON aaXr^j»^ A FAGYLALT TÖRTÉNETE­Manapság egy év alatt körül­belül 300 millió forintnyi fagy­lalt fogy Magyarországon. A hűs „nyalakodnivaló” népszerű élve­zeti cikknek számít, — és szinte hihetetlennek tűnik, hogy a fagy­laltfogyasztás valamikor csak a vagyonosabb emberek kiváltsága volt. Az első fagylaltot a francia király udvarában tálalták fel. 1660-ban lelt rá a készítés mód­jára Procipio Coltelli nevű olasz származású cukrász. A XV III. század közepéről fennmaradt úgy­nevezett sárospataki szakács- könyvben, — melynek szerzője ismeretlen — már megtalálni a sózott jéggel, vagy hóval fagyasz­tott fagylalt receptjét is. Pénzért és nyilvánosan 1822­ben kezdték mérni a fagylaltot Pesten, Fischer Péter Színház téri „fagylaltdájában” (a mai Vörösmarty tér és Váci utca sar­kán), az akkor nagyon divatossá lett „nyári kioszkban”. Itt fo­gyasztotta fagylaltját esténként Deák Ferenc is. Bár itt adták a legjobb fagylaltot, olykor nyilván baj lehetett a minőséggel, mert Nagy, Ignác, a korabeli vígjáték­író egyik szatirikus tollrajzából megtudjuk, hogy jobbnak tartaná a „fagylaltda” megjelölés helyett a „bélgörcsde” elnevezést. Olasz cukrászok 1930-ban lel­tek rá a vizes fagylalt, — hosszú ideig „olasz fagylalt” néven sze­replő készítési eljárásra és a cu- kortalan vizes ostya gyártási módjára, amelyből a kis ada­gokban kiméréshez szükséges töl­csérek készültek. A Magyaror­szágra tömegesen érkező olasz fagyialtosok a 10 és 20 filléres adagok árusításával gyorsan népszerűvé váltak, noha a fagy­lalt utcai fogyasztása ellen til­takozó kampány indult — a jó­ízlés és közegészség nevében. Az utcán fagylaltot szopogató felnőttre rossz szemmel néztek. De hol vagyunk már ettől? Az automatikusan adagoló krém- fagylaltgépek térhódítása révén a néhány év előtt még idényjel­legű nyalánkságból, egész éven át kedvelt csemege lett. Korra való tekintet nélkül, átlagosan az ország minden egyes lakosára évi 30 forintnyi fagylaltfogyasztás jut. A ZUBOV — L. PEROV— A. SZERGEJEV: iSJUKI FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA Natasa szívesen találkozott a követségi dol­gozóval. Igaz, néha megkérdezte, miért kell ez? De aztán meggyőzte magát. Kellemesek az esték és jó nyelvgyakorlat is. Eleinte meglepte, hogy a diplomata jól ismeri a nagybátyját. A di­cséret, a bók azonban elaltatta kétkedését, hi­szen a külföldi mindig elismerően beszélt nagy­bátyjáról. A lány erre elmondott mindent, amit tudott, hallott. Igaz, a vendég nem_ mu­tatott különösebb érdeklődést, el is terelte a beszélgetést néhányszor más témára, de aztán mindig a tudományos felfedezéseknél kötött ki. És aztán... Egy estén a férfi a lakásán fo­gadta a lányt. Amikor az asztalhoz ültek, egy dobozt vett elő, melyben aranygyűrű volt bril- liánssal. — Miss Natali őszinte leszek. Nagyon értéke­sek kormányomnak az ön adatai. Ezért a kor­mány nevében szeretném ezt meghálálni. A lány zavarba jött, eltolta magától az ék­szeresdobozt és megkérdezte: — Hogy meré­szel ilyesmit? A sovány, fiatal férfi megjegyezte: „Nem kell a szívére vennie. Bekapcsolom a magnetofont és meghallgathatja, amit a nagybátyja intéze­téről mondott. Mikor ezt az ajándékot átnyúj­tom, újabb szívességre kérem”. A lány felugrott. — Hogy merészel ilyent javasolni, hogy én... A férfi tenyerét a lány szájára tette: — Nem kell így beszélni. Ön okos lány. Ilyen dilemma akkor keletkezik, amikor választania kell: az állambiztonsági szervek, vagy... De ne beszéljünk erről. Igyunk az ön egészségére, szépség. A könnyelmű lány vívódása nem tartott sokáig. Nem volt ereje bűnét beismerni. — Az ön feladata ... — mondta a diplomata — kitűnően tanulni, hogy a diploma megszer­zése után jó helyre kerüljön. Jó helyre, ön tehetséges. Tolmács lesz és tudós is. Érti?... Ettől a naptól kezdve Natali hírforrás lett, a gáláns férfi meg utasítást osztogató főnök, akivel többet nem találkozhat. — Alekszej Mihajlovics osztályára kell ke­rülnie. Az öreg minket nagyon érdekel. Lehet, hogy engem többé nem is lát. A kapcsolatot egy harmadik személyen keresztül tartjuk. A jelszó: — 49 — — 50 — „Hol van itt a legközelebbi kenyérbolt?” Ön erre azt feleli: — „Azonnal megmutatom”. Ha személyesen akarom látni, megkeresem. Egyébként, ha talál­koznánk, nem ismerjük egymást. A „harmadik” csak fél év múlva jelentkezett. Az állomás előtti téren lépett a lányhoz, az at­léta termetű, sportruhás férfi. — Hol van itt a legközelebbi kenyérbolt? A lány egy pillanatra zavarba jött, jobbra- balra nézett és ijedten felelte: — Mindjárt meg­mutatom. De aztán hamar feltalálta magát a hírforrás szerepében, „Vénus” fedőnévvel. Egy hónap alatt kiérdemelte a férfi — aki „Atlétádnak nevezte magát — dicséretét. Először apró híreket közölt a főiskoláról, a mama muzsikus társairól: F-ről, aki külföldi vendégszereplésre készül. Szásáról, alá a külke­reskedelemhez került és szeret inni és lányok után járni. Rövidesen kiépítették a találkahelyeket, a tit­kos postaládákat. Natasa az egyik parkban egy öreg fa odvábán hagyta a küldeményt. Megta­nulta a titkos írást, és azt, hogy bár közömbös arccal figyelje társait, mindent elraktározzon fejében. Már néhány dolog Alekszej Makszimovics ku­tatásaiból is a külföldi hírszerző szervek birto­kába jutott, amikor a lány utasítást kapott: — A főnök elégedett munkájával, de azt kéri magasabb fokon tevékenykedjen. — 51 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents