Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-04 / 182. szám

5 967. augiiszíus 4: TÖLNA MÉGVEi NÉPÚJSÁG s Korszerű uszoda — víz nélkül Még nem biztos a műszaki átadás sem — Napi 6900 köbméter víz nem elég a városnak — „Elmarad az úszóverseny99 Elkészült Szekszárdon az új 50 méteres versenymedence, mely­nek műszaki átadását hétfőre tervezik. Ez a rövid kis hirecske nyugodtan megjelenhetett volna lapunk utolsó oldalán, a szokásos helyen is, de sajnos több kom­mentárt érdemel. Májukban na­gyobb terjedelmű cikkben foglal­koztunk az új uszodával. Tájé­koztattuk az olvasókat, méretei­ről, a távoli tervekről, elkészülé­sének határidejéről és nem utolsó sorban arról, hogy működtetése zavartalan lesz. A feitöltésére szükséges vizet biztosítják, így már július közepén birtokba ve­hetik a strandolok. A tájékozta­tást Borbás Istvántól, a megyei tanács tervosztályának vezetőjé­től kaptuk. Kötelességünknek tartottuk, hogy az új medencére most is­mét visszatérjünk mivel az olva­sóinkat úgy tájékoztattuk, hogy az idény közepére már üzemel a medence. Már augusztus elején járunk, mégis csak a jövő héten lesz a műszaki átvétel. Ha lesz... A határidő-elcsúszás megesik, azt hiszem, ezen már nem is csodál­kozunk. Azon már jobban, amit : < r. Kovács Sándorné, a Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnök- nője inondott. A feltöltés 12 napot venne igénybe — A medencét még annyira sem tudjuk feltölteni, hogy a műszaki átadás megtörténjen. Ha sikerülne a feltöltés és az át­adás, gyakorlatilag akkor sem lesz új medencéje a városnak. Strandolás céljából ismét feltöl­teni nem tudjuk. Az első mondatból tulajdon­képpen ezért nem szerkesztet­tünk hírt. Ennél többet érdemel. Az első hibát akkor követték el, amikor az új medence terveit elkészítették. Nem a tervben volt a hiba, a baj ott kezdődött, hogy „vízlelőhelyet” nem kerestek előtte. A szakemberek nem vol­tak körültekintőek mielőtt a nagy és főleg sok millió forintot fel­emésztő építkezést elkezdték. Csak ezután eszméltek rá, hogy kutat' is kellene fúrni, mert más­különben zavarok lesznek a vízellátással. Nekiláttak gyorsan a kútfúrásnak, amelyhez nagy re­ményeket fűztek. Úgy gondolták, hogy ezzel megoldódik a medence mindenkori feltöltése. Mint ké­sőbb kiderült, az új kút csak 9 köbméter/óra vízmennyiséget ké­pes szolgáltatni, ami azt jelenti, hogy a medence fel töltése 12 na­pot venne igénybe. Még jövőre sem biztos Ekkor már az építkezés igen előrehaladott stádiumban volt. Valamilyen megoldást kellett ta­lálni. Úgy gondolták, hogy a szükséges vízmennyiséget a városi hálózatból pótolhatják. — A kis medence vizét is a szó szoros értelmében ellopjuk a lakosságtól, de még így sem tudjuk a hét minden napján üzemeltetni. Nyugodtan mondha­tom, hogy az új medence fel töl­tésére a közeljövőben nem lesz alkalom. Őszintén megmondom azt is, hogy még jövőre sem bí­zom üzembe helyezésében, — mondotta ottjártunkkor a főmér­nöknő, és tájékoztatott nemcsak a jelenlegi, hanem az elkövet­kező néhány év vízellátási prob­lémáiról is. A város határában néhány éve négy kutat fúrtak, amelynek be­kötését és működtetését a városi vízmű rekonstrukciós terve sza­bályozza. Ezek szerint a kutak üzemeltetésére csak jövő év jú­lius 30-án kerülhet sor, ha a töb­bi más nagy lélegzetű munkával együtt, határidő-elcsúszás nélkül adja át az ÉM Tolna megyei Épí­tőipari Vállalat. Addigra „talán” elkészül a vas- és mangántalani- tó is, amely a tervek szerint na­pi 7500 köbméter vizet képes szolgáltatni. Szekszárd vízellátása jelenleg nem megoldott. Állandó zavarok vannak különösen az Előhegyen és az úgynevezett Népfront-tele­pen. A napi vízszolgáltatás most már 6900 köbméter, de még így sem elegendő. Ezek szerint, ha jövőre elkészül a rekonstrukció, már eleve nem lesz élég a város­nak a napi 7500 köbméter víz. Tehát nemcsak az új medence feltöltése, hanem a régi üzemelte­tése is megoldatlan probléma ma­rad. — Természetesen a napi 7500 köbméter víz még csak terv, mert még közbeszólhatnak a már meg­fúrt. de néhány éve lezárt furatú kutak is — mondotta dr. Kovács- né. — A szekszárdi talajban könnyen lecsökkenhet a vízhozam, és ezt csak akkor tudjuk meg­állapítani, amikor a négy kutat már bekötötték. A távlati tervek szerint pár év múlva a vas és mangántalanítót 2500 köbméterrel több víz tisztítására teszik alkal­massá, tehát bővítik. Ezt a bőví­tést már most ed kellene kezdeni ahhoz, hogy a város lakóinak leg­alább néhány év múlva elegendő ivóvíz álljon rendelkezésére. „Lesz kötél, vagy nem lesz?” Az elkészült korszerű verseny­medencéhez, átadás utáni további sorsához a következőket fűzte: — Pár nappal ezelőtt, felkeres­tek az úszószövetségtől és kérték, hogy biztosítsam az új medencé­ben a versenyek során szükséges, parafaidugós köteleket. Elmondot­ták, hogy már az idén a verseny- naptárban úszóviadalt terveztek és nem szeretnék, ha emiatt hiú­sulna meg. Bár a vállalatnak eh­hez pénze nincs, azt hiszem még­sem ezen hiúsul meg tervük. Azt hiszem, a kötél hiánya lenne a Legkisebb baj. Sajnos, ennél jó­val nagyobb nehézséget jelent számunkra, hogy víz hiányában sem az idén, és úgy érzem még talán jövőre sem üzemeltethet­jük. Előkészítetlen, mondhatjuk nyu­godtan, elég meggondolatlan be­ruházás történt az új uszoda ese­tében. Közel nyolcmillió forintot költött ed a megyei tanács úgy, hogy egyelőre semmi hasznát nem veheti a lakosság az egyébként fontos létesítménynek. Helyesebb lett volna előbb gondos, alapos tanulmányt készíteni, milyen mó­don lehetne megoldaná a szek­szárdi fürdőkomplexum vízellátá­sát úgy, hogy a lakosság ivó­vízszükségletét érintetlenül hagy­ják. A tervezést és az építkezést pedig csak ezután kellett volna megkezdeni. Mert így a nyári kánikulában üresen tátongó új medence a tervekkel ellentétben, nem gazdagítja a város színfolt­ját! FERTŐI MIKLÓS Költözködés előtt Befolyásolja-e a tv a könyvtár forgalmát? Az új könyvtár 20 évig elégíti ki az igényeket Napok óta selejteznek, hogy az elkopott holmin mielőbb túlad­hassanak. Nyolc zsák már tele tele van selejttel. — Alig várjuk már a költö­zést — mondja SzederkényLLász- lóné, a paksi járási könyvtár ve­zetője. A piciny, korszerűtlen helyi­ségeket kinőtte a könyvtár. Most új, korszerű épületet kap. Ajxiksi járási könyvtár „életraj­zi” adataiból—érdemes néhányat megemlíteni. 1953. október 1-én kezdte meg működését. Akkor alig haladta meg a 2000 kötetet az állománya. Alakulásakor az iparosszékház egy kis helyiségét kapta meg. 1965-ben már 3800 kötet szerepelt leltárában. Az el­ső kis helyiséget kinőtte. A'Marx térre költöztették. Ezt is kinőtte, hát bővítették, hozzácsatolták a szomszédos helyiségeket, de ma már ez is kevés. A könyvtár közben meghódí­totta az embereket. Ma a könyv­tári tagok közé tartozik néhány tized híján a lakosság 20 száza­léka. Majdnem minden ötödik ember, ha a csecsemőket is be­leszámítjuk. Nem az iskolás gye­rekek özönlik el, bár a könyv­tári tagok közt sok a gyermek, ez kétségtelen, ám ugyanakkor örvendetes is, hiszen az ifjúság nevelésében is nagy szerepe van a könyvnek. A tagok 63,4 százalé­ka felnőtt, a felnőtteknek pedig jóval több mint a fele munkás- és parasztember. A könyvtári ta­gok aránya az összlakossághoz vi­szonyítva jobb az országos, de még a megyei átlagnál is. A könyvállomány 20 000 kötet kö­rül mozog, érthető tehát, hogy a könyvtár kinőtte a kereteit. Az új könyvtárat egy régi épü­letből alakítják ki, mely két­millió forintba kerül. — Húszéves távlati tervet ké­szítettünk — mondja Szederkényi Lászlóné, — és a felmérések alapján feltétlenül szükséges egy modern, nagyméretű könyvtár, még magas költségek árán is. Amibe most költözünk, körül­belül húszéves távlatban elégíti ki igényeinket. Sok ember túlzásnak tartja az ilyen fejlesztést. Szerintük a te­levízió fejlődésével párhuzamo­san otthonülőkké válnak az em­berek, ez leköti őket, és nem igénylik a könyvet. A könyvtárt tapasztalatok ezt az érvelést ngm támasztják alá, sőt cáfolják. A televízió nem teszi elavulttá a könyvtárakat, inkább sok tekin­tetben népszerűsíti a könyvet az irodalmi ismertetőkkel, műsoruk­kal ... Amikor egy-egy regény, elbeszélés alapján színpadi mű, tévéjáték készül, valósággal meg- ostromolják a könyvtárat a szó­ban forgó könyvért. Azt is so­kan említik ellenérvként, hogy az emberek egyre több köny­vet vásárolnak. Kényelmesebbek is az emberek, idejük is keve­sebb, hogy könyvtárba járjanak, ezért végül majd a könyvtárat mellőzik. Ez sem érv a könyv­tár ellen. Igaz ugyan, hogy az emberek egyre több könyvet vá­sárolnak. Pakson például állan­dóan nő a könyvesbolt forgalma. De éppen ezzel párhuzamosan nő a könyvtári látogatottság is. In­kább arról van szó, hogy általá­nosságban nő az igény a könyv iránt, és ezt figyelembe kell ven­ni. Pakson figyelembe vették. BODA FERENC korszerű, kétnyomtávos autóút modern híd- viaduktjaival meggyorsítja a Balaton felé áramló forgal­mat. Ez az „út” már rég megépült: most ultrahangos hibakereső mű­szerrel vallatják: meddig bírja még? országutak vándorai az ÄFOR mozgó töltőállomásai, amelyek a helyszínen töltik fel az üresedő tartályokat. (MTl-ioiój

Next

/
Thumbnails
Contents