Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-04 / 182. szám
5 967. augiiszíus 4: TÖLNA MÉGVEi NÉPÚJSÁG s Korszerű uszoda — víz nélkül Még nem biztos a műszaki átadás sem — Napi 6900 köbméter víz nem elég a városnak — „Elmarad az úszóverseny99 Elkészült Szekszárdon az új 50 méteres versenymedence, melynek műszaki átadását hétfőre tervezik. Ez a rövid kis hirecske nyugodtan megjelenhetett volna lapunk utolsó oldalán, a szokásos helyen is, de sajnos több kommentárt érdemel. Májukban nagyobb terjedelmű cikkben foglalkoztunk az új uszodával. Tájékoztattuk az olvasókat, méreteiről, a távoli tervekről, elkészülésének határidejéről és nem utolsó sorban arról, hogy működtetése zavartalan lesz. A feitöltésére szükséges vizet biztosítják, így már július közepén birtokba vehetik a strandolok. A tájékoztatást Borbás Istvántól, a megyei tanács tervosztályának vezetőjétől kaptuk. Kötelességünknek tartottuk, hogy az új medencére most ismét visszatérjünk mivel az olvasóinkat úgy tájékoztattuk, hogy az idény közepére már üzemel a medence. Már augusztus elején járunk, mégis csak a jövő héten lesz a műszaki átvétel. Ha lesz... A határidő-elcsúszás megesik, azt hiszem, ezen már nem is csodálkozunk. Azon már jobban, amit : < r. Kovács Sándorné, a Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnök- nője inondott. A feltöltés 12 napot venne igénybe — A medencét még annyira sem tudjuk feltölteni, hogy a műszaki átadás megtörténjen. Ha sikerülne a feltöltés és az átadás, gyakorlatilag akkor sem lesz új medencéje a városnak. Strandolás céljából ismét feltölteni nem tudjuk. Az első mondatból tulajdonképpen ezért nem szerkesztettünk hírt. Ennél többet érdemel. Az első hibát akkor követték el, amikor az új medence terveit elkészítették. Nem a tervben volt a hiba, a baj ott kezdődött, hogy „vízlelőhelyet” nem kerestek előtte. A szakemberek nem voltak körültekintőek mielőtt a nagy és főleg sok millió forintot felemésztő építkezést elkezdték. Csak ezután eszméltek rá, hogy kutat' is kellene fúrni, mert máskülönben zavarok lesznek a vízellátással. Nekiláttak gyorsan a kútfúrásnak, amelyhez nagy reményeket fűztek. Úgy gondolták, hogy ezzel megoldódik a medence mindenkori feltöltése. Mint később kiderült, az új kút csak 9 köbméter/óra vízmennyiséget képes szolgáltatni, ami azt jelenti, hogy a medence fel töltése 12 napot venne igénybe. Még jövőre sem biztos Ekkor már az építkezés igen előrehaladott stádiumban volt. Valamilyen megoldást kellett találni. Úgy gondolták, hogy a szükséges vízmennyiséget a városi hálózatból pótolhatják. — A kis medence vizét is a szó szoros értelmében ellopjuk a lakosságtól, de még így sem tudjuk a hét minden napján üzemeltetni. Nyugodtan mondhatom, hogy az új medence fel töltésére a közeljövőben nem lesz alkalom. Őszintén megmondom azt is, hogy még jövőre sem bízom üzembe helyezésében, — mondotta ottjártunkkor a főmérnöknő, és tájékoztatott nemcsak a jelenlegi, hanem az elkövetkező néhány év vízellátási problémáiról is. A város határában néhány éve négy kutat fúrtak, amelynek bekötését és működtetését a városi vízmű rekonstrukciós terve szabályozza. Ezek szerint a kutak üzemeltetésére csak jövő év július 30-án kerülhet sor, ha a többi más nagy lélegzetű munkával együtt, határidő-elcsúszás nélkül adja át az ÉM Tolna megyei Építőipari Vállalat. Addigra „talán” elkészül a vas- és mangántalani- tó is, amely a tervek szerint napi 7500 köbméter vizet képes szolgáltatni. Szekszárd vízellátása jelenleg nem megoldott. Állandó zavarok vannak különösen az Előhegyen és az úgynevezett Népfront-telepen. A napi vízszolgáltatás most már 6900 köbméter, de még így sem elegendő. Ezek szerint, ha jövőre elkészül a rekonstrukció, már eleve nem lesz élég a városnak a napi 7500 köbméter víz. Tehát nemcsak az új medence feltöltése, hanem a régi üzemeltetése is megoldatlan probléma marad. — Természetesen a napi 7500 köbméter víz még csak terv, mert még közbeszólhatnak a már megfúrt. de néhány éve lezárt furatú kutak is — mondotta dr. Kovács- né. — A szekszárdi talajban könnyen lecsökkenhet a vízhozam, és ezt csak akkor tudjuk megállapítani, amikor a négy kutat már bekötötték. A távlati tervek szerint pár év múlva a vas és mangántalanítót 2500 köbméterrel több víz tisztítására teszik alkalmassá, tehát bővítik. Ezt a bővítést már most ed kellene kezdeni ahhoz, hogy a város lakóinak legalább néhány év múlva elegendő ivóvíz álljon rendelkezésére. „Lesz kötél, vagy nem lesz?” Az elkészült korszerű versenymedencéhez, átadás utáni további sorsához a következőket fűzte: — Pár nappal ezelőtt, felkerestek az úszószövetségtől és kérték, hogy biztosítsam az új medencében a versenyek során szükséges, parafaidugós köteleket. Elmondották, hogy már az idén a verseny- naptárban úszóviadalt terveztek és nem szeretnék, ha emiatt hiúsulna meg. Bár a vállalatnak ehhez pénze nincs, azt hiszem mégsem ezen hiúsul meg tervük. Azt hiszem, a kötél hiánya lenne a Legkisebb baj. Sajnos, ennél jóval nagyobb nehézséget jelent számunkra, hogy víz hiányában sem az idén, és úgy érzem még talán jövőre sem üzemeltethetjük. Előkészítetlen, mondhatjuk nyugodtan, elég meggondolatlan beruházás történt az új uszoda esetében. Közel nyolcmillió forintot költött ed a megyei tanács úgy, hogy egyelőre semmi hasznát nem veheti a lakosság az egyébként fontos létesítménynek. Helyesebb lett volna előbb gondos, alapos tanulmányt készíteni, milyen módon lehetne megoldaná a szekszárdi fürdőkomplexum vízellátását úgy, hogy a lakosság ivóvízszükségletét érintetlenül hagyják. A tervezést és az építkezést pedig csak ezután kellett volna megkezdeni. Mert így a nyári kánikulában üresen tátongó új medence a tervekkel ellentétben, nem gazdagítja a város színfoltját! FERTŐI MIKLÓS Költözködés előtt Befolyásolja-e a tv a könyvtár forgalmát? Az új könyvtár 20 évig elégíti ki az igényeket Napok óta selejteznek, hogy az elkopott holmin mielőbb túladhassanak. Nyolc zsák már tele tele van selejttel. — Alig várjuk már a költözést — mondja SzederkényLLász- lóné, a paksi járási könyvtár vezetője. A piciny, korszerűtlen helyiségeket kinőtte a könyvtár. Most új, korszerű épületet kap. Ajxiksi járási könyvtár „életrajzi” adataiból—érdemes néhányat megemlíteni. 1953. október 1-én kezdte meg működését. Akkor alig haladta meg a 2000 kötetet az állománya. Alakulásakor az iparosszékház egy kis helyiségét kapta meg. 1965-ben már 3800 kötet szerepelt leltárában. Az első kis helyiséget kinőtte. A'Marx térre költöztették. Ezt is kinőtte, hát bővítették, hozzácsatolták a szomszédos helyiségeket, de ma már ez is kevés. A könyvtár közben meghódította az embereket. Ma a könyvtári tagok közé tartozik néhány tized híján a lakosság 20 százaléka. Majdnem minden ötödik ember, ha a csecsemőket is beleszámítjuk. Nem az iskolás gyerekek özönlik el, bár a könyvtári tagok közt sok a gyermek, ez kétségtelen, ám ugyanakkor örvendetes is, hiszen az ifjúság nevelésében is nagy szerepe van a könyvnek. A tagok 63,4 százaléka felnőtt, a felnőtteknek pedig jóval több mint a fele munkás- és parasztember. A könyvtári tagok aránya az összlakossághoz viszonyítva jobb az országos, de még a megyei átlagnál is. A könyvállomány 20 000 kötet körül mozog, érthető tehát, hogy a könyvtár kinőtte a kereteit. Az új könyvtárat egy régi épületből alakítják ki, mely kétmillió forintba kerül. — Húszéves távlati tervet készítettünk — mondja Szederkényi Lászlóné, — és a felmérések alapján feltétlenül szükséges egy modern, nagyméretű könyvtár, még magas költségek árán is. Amibe most költözünk, körülbelül húszéves távlatban elégíti ki igényeinket. Sok ember túlzásnak tartja az ilyen fejlesztést. Szerintük a televízió fejlődésével párhuzamosan otthonülőkké válnak az emberek, ez leköti őket, és nem igénylik a könyvet. A könyvtárt tapasztalatok ezt az érvelést ngm támasztják alá, sőt cáfolják. A televízió nem teszi elavulttá a könyvtárakat, inkább sok tekintetben népszerűsíti a könyvet az irodalmi ismertetőkkel, műsorukkal ... Amikor egy-egy regény, elbeszélés alapján színpadi mű, tévéjáték készül, valósággal meg- ostromolják a könyvtárat a szóban forgó könyvért. Azt is sokan említik ellenérvként, hogy az emberek egyre több könyvet vásárolnak. Kényelmesebbek is az emberek, idejük is kevesebb, hogy könyvtárba járjanak, ezért végül majd a könyvtárat mellőzik. Ez sem érv a könyvtár ellen. Igaz ugyan, hogy az emberek egyre több könyvet vásárolnak. Pakson például állandóan nő a könyvesbolt forgalma. De éppen ezzel párhuzamosan nő a könyvtári látogatottság is. Inkább arról van szó, hogy általánosságban nő az igény a könyv iránt, és ezt figyelembe kell venni. Pakson figyelembe vették. BODA FERENC korszerű, kétnyomtávos autóút modern híd- viaduktjaival meggyorsítja a Balaton felé áramló forgalmat. Ez az „út” már rég megépült: most ultrahangos hibakereső műszerrel vallatják: meddig bírja még? országutak vándorai az ÄFOR mozgó töltőállomásai, amelyek a helyszínen töltik fel az üresedő tartályokat. (MTl-ioiój