Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-31 / 205. szám

196”. augusztus ftf: TOLVA WPOTFT NLP^.TSAO s UTAZIK A MEGYE Bíró István, a Tolna megyei IBUSZ-iroda vezetője: — Júliusig körülbelül 3000 ember volt autóbusszal külföldi és belföldi túrán. Ehhez jön az egyéni turisták, utazók száma. Dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hiva­tal vezetője: — Gemenci túrára 1375-eii érkeztek, de természetesen más csoportok is jöttek a megyébe, főként Szekszárdra. Nem lehet pontosan felmérni, hogy turistaként hányán utaz­tak ki a megyéből, és hányán jöt­tek ide. A rendelkezésre álló ada­tok azonban azt igazolják, hogy a megyéből egyelőre sokkal töb­ben utaznak más vidékre, mint amennyien ide jönnek. Ennek megvan a maga oka. Az IBUSZ Tolna megyei tevékenysége sok­kal régibb hagyományokra, múlt­ra tekinthet vissza, mint az Ide­genforgalmi Hivatalé. Mindössze 2—3 éve kezdtek el szervezetten foglalkozni a megye idegenforgal­mi nevezetességeinek feltárásá­val, propagálásával, a turisták fogadásával. Az IBUSZ már tíz­tizenöt évvel ezelőtt is szervezte a túrákat külföldre Tolna me­gyéből. Az idei év idegenforgalmi év. Ez hozott ugyan eltolódást a be­ás kiutazások arányában, de ér­demleges változás csak a követ­kező esztendőkben várható a he­lyi idegenforgalmi lehetőségek feltárásával párhuzamosan. Szer­vezetten, csoportosan Tolna me­gyébe az előző években alig ér­keztek. Az idén már jöttek Ge- mencbe is, Szekszárdra is, és so­kan jönnek majd.a szüreti napok­ra, legalábbis az eddigi érdeklő­désből erre lehet következtetni. Igaz, közben növekszik a kiuta­zások száma, de mégis a beutazá­si arány növekedése várható. Az ország más vidékei most kezdik felfedezni Tolna megyét a turisz­tika számára. Az idegenforgalmi év valóságos utazási lázzal járt Tolna megyé­ben. Hogy mennyire megnőtt az Háromszáz vagonra való fűszerpaprika „készült” az 1900 va- gonnyi feldolgozott termésből az idén a kalocsai paprikaüzemben, ízléses dobozokban indul a piacra a paprika. utazási kedv, erre jellemző az IBUSZ forgalmá. Júliusban kö­zel 1,9 millió forint volt a bevé­tele, forgalma. Ez az összeg mint­egy félmillióval nagyobb a múlt év hasonló időszakának forgal­mánál. Amint Bíró István, a hivatal vezetője mondotta, különösen megnőtt az utazási kedv a pa­rasztság körében. A dalmandi termelőszövetkezet nemrégiben különautóbuszt indított az IBUSZ-on keresztül észak-ma­gyarországi túrára, csehszlovákiai „átruccanással” egybekötve. A minap, hogy az IBUSZ-nál jártunk, éppen bekopogtatott az izményi termelőszövetkezet elnö­ke. Ők is túrára szeretnének menni: úgy tervezik, hogy egy nap megnézik a mezőgazdasági kiállítást Budapesten, másnap pe­dig a Duna-kanyar szépségeiben gyönyörködnek. Jelenleg a balatoni, budapesti, szegedi és moszkvai túrák szer­vezése a „sláger”. A kajdacsi Aranykalász Tsz-ből 300-an men­tek különvonattal Siófokra, de indítanak még különvonatot más­honnan is. Ugyanígy különbuszok is mentek illetve mennek a Ba­latonra. Nagyon sokan készülnek a budapesti mezőgazdasági kiál­lításra. Négy különvonathoz már biztosított az utaslétszám, és most szervezik az ötödiket. Húsz kü- lönautóbusz is megy a kiállítás­ra a megyéből. A szegedi szabad­téri játékokra hét autóbusz ment a megyéből. Október elején kü­lönvonat indul a megyéből a Szovjetunióba. Ez iránt is nagy az érdeklődés. Az eredeti 320-as keret betelt, de mivel több volt a jelentkező, a keretet ki kellett bővíteni 390-re. A megye lakosságát elsősorban az olcsóbb utak érdeklik. Ebből következik, hogy külföldre is legtöbben a szomszédos országok­ba, Csehszlovákiába, Jugoszláviá­ba, Ausztriába utaznak, de sokan utíznak az NDK-ba és a Német Szövetségi Köztársaságba is. A távolabbi, költségesebb utazások iránt kisebb az érdeklődés. Az idén szerveztek olyan hajóutat, amely hét tengert érintett. A részvételi díj meghaladta a 15 000 forintot. Ezen mindössze ketten vettek részt Tolna megyéből. Az idei év első felében több különjárat indult a megyéből, mint tavaly egész évben. Ezek az IBUSZ-túrajáratok 51 643 kilomé­ternyi utat tettek meg. Nem két­séges, — utazik a megye. BODA FERENC Gépbemutató az őesényi Kossuth Termelőszövetkezetben Kisebb módosításokat kell a kenderlombtalanítón elvégezni A Szekszárdi Kendergyár kez­deményezésére tegnap az őesényi Kossuth Termelőszövetkezet ken­derföldjén gépbemutatót tartot­tak. A megye mezőgazdasága egy kenderlombtalanító gépet kapott, s ezt az őesényi tsz meg­vásárolta. Ezzel a géppel ismer­tették meg a szekszárdi és fur- kópusztai kendergyáraknak ter­melő mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek szakembereit. A gépet Boros János, a szek­szárdi kenderfeldolgozó gyár ve­zetője ismertette a decsi, a bá- tai, alsónyéki, zombai medinai és harci termelőszövetkezeti szakemberekkel. A kender lombozását ez ideig kézzel, fáradságos munkával vé­gezték el. Egy ember tíz-tizenkét órás napi munkával körülbelül négyszáz ölnyi területről tudta a kenderről a lombot eltávolítani. A géppel — a Szarvasi Mezőgazda­sági Gépjavító Állomás gyárt­mánya — húsz ember munkáját végzi négy kezelő és egy trakto­ros, A kenderlombozó gép két tüskés hengerből áll, erre fog­ják a kenderkévét, és az RS—09- es erőgép által hajtott hengerek leszakítják a lombot, kisebb ki­növéseket a kender száráról. A bemutatóin a szakemberek elégedetten nyilatkoztak a lomb- talanító munkájáról. Papp Jó­zsef, az őesényi tsz mezőgazdá­sza így mondotta el tapasztala­tait: — Körülbelül tizenkét hold terméséről már ezzel a. géppel szedtük le a lombot Négy jól begyakorlott ember naponta 4—5 hold termését képes így átvétel­re előkészíteni. A gépen kisebb módosítást kell még végezni, és akkor nagy segítségünkre lesz. Szándékozunk még egyet vásá­rolni, és akkor a jövő évi ter­mésünk hatvan százalékát már géppel lombtalanítjuk. Azért nem az összes termést,' mert összehasonlítani akarjuk a kézi munkával. A lombtalanító géppel dolgo­zott az őesényi tsz traktorosa, Széki János: — A gép jó, nincs vele sok hiba, Óvatosan, szak­szerűen kell dolgozni, akkor nagy teljesítményt lehet elérni. Többen kifogásolták, hogy a munkaasztal és a forgó henger távolsága nagy, ezért a kévét .— amelyiket erősebben a hen­gerre tesznek — felcsavarja, te­hát balesetveszélyes. Mások ja­vasolták, hogy a rúdacél tüské­ket szögletes acélrúdbol készít­sék, így még intenzívebb lesz a gép munkája. Javasolták a me­zőgazdasági szakemberek, hogy a gép biztonsága érdekében a hen­ger tüskéit mélyebbre építsék. A gépbemutatón részt vett szakemberek egyhangúan azon az állásponton voltak, hogy az ügyes gép alkalmas lesz munka- erőpótlásna, könnyíti, mintegy harmadával csökkenti a kender kézi munkaigényét. A lombtala­nító gép nem drága, mindössze tízezer forintba kerül, de termé­szetesen csak abban a szövetke­zetben tudják használni, ahol van RS—09-es erőgép. A megren­deléseket a Szekszárdi Kender­gyár címére kell küldeni. —Pj­VISSZHANG . " .. Kelt őcsényben Mint egy udvarias körlevél Az ötödik évben a legmagasabb A szerkesztőségbe érkező le­velek megoszlása azt is jelzi, hogy a Népújság cikkeire egyik községben sokkal fogé­konyabbak az emberek, mint a másikban. Gyakori például a Dalmandon, az Őcsényben, a Bonyhádon, a Bátaszéken és a Szekszárdon keltezett le­vél. Viszont Murgáról, Bikács- ról, Lápafőről és még jó né­hány községből soha sem ér­kezik visszhang. Találgatjuk, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Válasz helyett most is­mét egy Őcsényben keltezett levéllel kezdjük a Visszhang rovatot. M. József, egy régebben megjelent írással foglalkozik, azzal, amelynek ez volt a cí­me: „Lesz-e Tolna megye Ma­gyarország Dániája”. Ennek a kérdésnek, a kivitelezése nem csak a Tolna megyeie- ken múlik, bár leginkább ránk tartozik. Mint a Tolna megyei Nép­újságban olvastam, a megyei tanács illetékes szakemberei mindent megtettek annak .érdekében, hogy az új gazdasági mechanizmus szabta kívánalom a mezőgazdáságban, a termelőszövetkezeti gazdál­kodásban is érvényre jusson. Nagyon helyesen indultak el abban, hogy legelőször a jószágtenyésztés és a tejtermelés mennyiségét, valamint minőségét kívánják növelni ... A hegyes vidék lehetne újra a híres bonyhádi tájfajta szarvasmarha hazája. Annál is inkább, mert itt tenyésztették ki. Tolna megye külön adottsága még a klíma. A Sárköz már régebben is a Köz ép-Dunántúl éléskamrájának számí­tott. Most az öntözés lehetőségeit is itt használják ki leginkább. Sok minden bizonyítja, hogy Tolna megye igenis lehetne Magyar- ország Dániája, ha ezt a Tolna megyeiek valóban akarják.”­1967. augusztifs 12-én „Bü- megjegyzést Kolozs István ol- rokrácia, vagy pontosság” cím- vasónk, a tamási járási tanács mel jelent meg egy rövid né- vb mezőgazdasági és élelme- hány soros jegyzet. Ehhez fűz zésügyi osztályvezetője.-,,A mezőgazdasági osztályok megszüntetéséről, illetve átszerve­zéséről, az időközben megjelent rendelkezést megelőzően, illetőleg azt követően is tájékozottak voltak a termelőszövetkezetek és az álla­mi vállalatok. A hivatalos értesítőben megjelent tájékoztatás elle­nére és azt követően is heteken keresztül a régi címzéssel folyt a hivatalos levelezés az üzemek, vállalatok részéről. A megjelent rendelkezés szerint az új címzés — a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály elnevezés — alkalmazása részünkről is kötelezőnek tekintendő, mint ahogy azt a volt mezőgazdasági osztály kötelesség szerűen végrehajtotta. A reklamálók ez ügyben a pontat- x lanság elkövetői voltak, akik ugyanolyan joggal és alappal saját munkájukat, pontatlanságukat is bírálhatnák. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály intézkedése kizárólag a hivatalos szervek felé irányult, magánemberek beadványait nem. érintette. A „címzett ismeretlen” jelzéssel visszaküldött levelek költségei nem kerültek többe, mint amibe egy udvarias körlevél került volna az új elnevezésre, illetve címzésre való felhívás eseté­ben, mely költséget a tanácsi szerveknek kellett volna viselniök, míg ebben az esetben a pontatlanok saját költségükön tanultak. Egy ilyen levélnek a kiküldése legalább annyi megjegyzésre és fel­háborodásra adott volna okot, — ha nem többre, mint amire a visszaküldött levelek adtak — a pontatlanok részéről. Ha hivatalos szervektől természetszerűleg elvárják a pontossá­got, akkor ez fordítottan is kötelező. Amennyiben a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály küldené egy termelőszövetkezet vagy állami vállalat jogutódjának soroza­tosan és következetesen hibás címzéssel a levelezést, vajon nem érné-e hasonló megjegyzés és jogos felháborodás a. tájékozatlansága vagy figyelmetlensége következtében. Tanulság, legyünk pontosabbak következetesen és feladat­körünknél fogva kellően tájékozottak a hivatalos rendelkezésekről, és elkerülhetjük a „tömény bürokráciái”. Akkor bíráljunk intéz­kedéseket és utasításokat, ha a saját munkánkat pontosan végez­tük,r Időnként előfordul, hogy ol- valamennyi település közkin- vasóink szemrehányást tesz- cse, akár termelési eljárásról, nek a lap munkatársainak, akár községfejlesztési elgon- hogy kevés a jó módszereket dolásról, vagy bárríii másról ismertető cikk. Jogos óhaj is legyen szó. Az óhajokat fi­nyilvánul meg a bírálatokban, gyelembe véve egy-egy jó mód- A szerkesztőségi kollektíva a szert az eddigieknél részlete- jövőben még inkább arra tö- sebben ismertetünk. Ebből a rekszik, hogy amit a megye meggondolásból közöltünk ter- egyik községében kitaláltak, az jedelmesebb cikket a nagydo- ne maradjon titokban, legyen rogi szisztémáról. ,A nagydorogi szisztémát mi a termelőszövetkezetünkben még nem tudjuk bevezetni, mivel kombájnunk nincs. A cikkel azonban egyetértünk, és ha lesz kombájnunk, a módszert mi is alkalmaz­zuk.” — írja Majer József, a kisszé- kelyi Április 4. Tsz gépcso­portvezetője. A bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Báli Zoltán és gépcso­portvezetője, Végh József szin­tén a nagydorogi szisztémával foglalkozik, levelükben a kö­vetkezőket írják: A Népújság augusztus 18-i számában megragadta figyelmemet v.A nagy dorogi szisztéma” című cikk. „Az ötlet maga rendkívül elgondolkoztató. Beszéltünk is róla. és arra az elhatározásra jutottunk, hogy az ötlet nyomán a jövő évben mi is vezetünk be hasonló ösztönző módszert> amely a. gépek megóvását célozza. A nagydorogi kezdeményezésről az a véleményünk, hogy öt év nagyon hosszú egy traktoros életében, de egy traktor és kombájn életében is. Termelőszövetkezetünk 11 éve rendelkezik géppel. Je­lenleg 5 kombájn, 45 traktor, 4 tehergépkocsi van tulajdonunkban. Vannak jó traktorosaink, gépeink nagy részét újonnan vesszük, de öt évig ez ideig egyszer fordult elő, •hogy 1 gépkocsivezető egy Csepel tehergépkocsin volt. . f öt év alatt a jó traktoros megérdemli és szükséges is-, hogy új, jobb, korszerűbb gépet kapjon és akkor már nem kaphatja meg az egyébként megérdemelt jutalmat, öt év távlatában mi is kidolgozunk — a fenti ötlet alapján — egy módszert, de az el­képzelés az, hogy évekre bontjuk a jutalmazást és évente prog­resszívon emelkedni kell az összegnek. ami természetesen az ötödik évben lenne a legmagasabb. (Uj gépnél az első két évben nincsi majd utána jelentkeznek a problémák.) A mi termelőszövetkezetünkben figyelembe kell venni a normál- hold-teljesítményt iSj mert az idő múlása csupán nem lehet biztos mérvadó.” Bátaszéken tehát úgy vélik: tesíteni akarják. íme rá a bi- öt év sok idő. A nagydorogi zonyság, hogy az egyik jó öt­szisztémát finomítani, tökéle- let szüli a másikat.

Next

/
Thumbnails
Contents