Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-31 / 205. szám
196”. augusztus ftf: TOLVA WPOTFT NLP^.TSAO s UTAZIK A MEGYE Bíró István, a Tolna megyei IBUSZ-iroda vezetője: — Júliusig körülbelül 3000 ember volt autóbusszal külföldi és belföldi túrán. Ehhez jön az egyéni turisták, utazók száma. Dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője: — Gemenci túrára 1375-eii érkeztek, de természetesen más csoportok is jöttek a megyébe, főként Szekszárdra. Nem lehet pontosan felmérni, hogy turistaként hányán utaztak ki a megyéből, és hányán jöttek ide. A rendelkezésre álló adatok azonban azt igazolják, hogy a megyéből egyelőre sokkal többen utaznak más vidékre, mint amennyien ide jönnek. Ennek megvan a maga oka. Az IBUSZ Tolna megyei tevékenysége sokkal régibb hagyományokra, múltra tekinthet vissza, mint az Idegenforgalmi Hivatalé. Mindössze 2—3 éve kezdtek el szervezetten foglalkozni a megye idegenforgalmi nevezetességeinek feltárásával, propagálásával, a turisták fogadásával. Az IBUSZ már tíztizenöt évvel ezelőtt is szervezte a túrákat külföldre Tolna megyéből. Az idei év idegenforgalmi év. Ez hozott ugyan eltolódást a beás kiutazások arányában, de érdemleges változás csak a következő esztendőkben várható a helyi idegenforgalmi lehetőségek feltárásával párhuzamosan. Szervezetten, csoportosan Tolna megyébe az előző években alig érkeztek. Az idén már jöttek Ge- mencbe is, Szekszárdra is, és sokan jönnek majd.a szüreti napokra, legalábbis az eddigi érdeklődésből erre lehet következtetni. Igaz, közben növekszik a kiutazások száma, de mégis a beutazási arány növekedése várható. Az ország más vidékei most kezdik felfedezni Tolna megyét a turisztika számára. Az idegenforgalmi év valóságos utazási lázzal járt Tolna megyében. Hogy mennyire megnőtt az Háromszáz vagonra való fűszerpaprika „készült” az 1900 va- gonnyi feldolgozott termésből az idén a kalocsai paprikaüzemben, ízléses dobozokban indul a piacra a paprika. utazási kedv, erre jellemző az IBUSZ forgalmá. Júliusban közel 1,9 millió forint volt a bevétele, forgalma. Ez az összeg mintegy félmillióval nagyobb a múlt év hasonló időszakának forgalmánál. Amint Bíró István, a hivatal vezetője mondotta, különösen megnőtt az utazási kedv a parasztság körében. A dalmandi termelőszövetkezet nemrégiben különautóbuszt indított az IBUSZ-on keresztül észak-magyarországi túrára, csehszlovákiai „átruccanással” egybekötve. A minap, hogy az IBUSZ-nál jártunk, éppen bekopogtatott az izményi termelőszövetkezet elnöke. Ők is túrára szeretnének menni: úgy tervezik, hogy egy nap megnézik a mezőgazdasági kiállítást Budapesten, másnap pedig a Duna-kanyar szépségeiben gyönyörködnek. Jelenleg a balatoni, budapesti, szegedi és moszkvai túrák szervezése a „sláger”. A kajdacsi Aranykalász Tsz-ből 300-an mentek különvonattal Siófokra, de indítanak még különvonatot máshonnan is. Ugyanígy különbuszok is mentek illetve mennek a Balatonra. Nagyon sokan készülnek a budapesti mezőgazdasági kiállításra. Négy különvonathoz már biztosított az utaslétszám, és most szervezik az ötödiket. Húsz kü- lönautóbusz is megy a kiállításra a megyéből. A szegedi szabadtéri játékokra hét autóbusz ment a megyéből. Október elején különvonat indul a megyéből a Szovjetunióba. Ez iránt is nagy az érdeklődés. Az eredeti 320-as keret betelt, de mivel több volt a jelentkező, a keretet ki kellett bővíteni 390-re. A megye lakosságát elsősorban az olcsóbb utak érdeklik. Ebből következik, hogy külföldre is legtöbben a szomszédos országokba, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Ausztriába utaznak, de sokan utíznak az NDK-ba és a Német Szövetségi Köztársaságba is. A távolabbi, költségesebb utazások iránt kisebb az érdeklődés. Az idén szerveztek olyan hajóutat, amely hét tengert érintett. A részvételi díj meghaladta a 15 000 forintot. Ezen mindössze ketten vettek részt Tolna megyéből. Az idei év első felében több különjárat indult a megyéből, mint tavaly egész évben. Ezek az IBUSZ-túrajáratok 51 643 kilométernyi utat tettek meg. Nem kétséges, — utazik a megye. BODA FERENC Gépbemutató az őesényi Kossuth Termelőszövetkezetben Kisebb módosításokat kell a kenderlombtalanítón elvégezni A Szekszárdi Kendergyár kezdeményezésére tegnap az őesényi Kossuth Termelőszövetkezet kenderföldjén gépbemutatót tartottak. A megye mezőgazdasága egy kenderlombtalanító gépet kapott, s ezt az őesényi tsz megvásárolta. Ezzel a géppel ismertették meg a szekszárdi és fur- kópusztai kendergyáraknak termelő mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakembereit. A gépet Boros János, a szekszárdi kenderfeldolgozó gyár vezetője ismertette a decsi, a bá- tai, alsónyéki, zombai medinai és harci termelőszövetkezeti szakemberekkel. A kender lombozását ez ideig kézzel, fáradságos munkával végezték el. Egy ember tíz-tizenkét órás napi munkával körülbelül négyszáz ölnyi területről tudta a kenderről a lombot eltávolítani. A géppel — a Szarvasi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás gyártmánya — húsz ember munkáját végzi négy kezelő és egy traktoros, A kenderlombozó gép két tüskés hengerből áll, erre fogják a kenderkévét, és az RS—09- es erőgép által hajtott hengerek leszakítják a lombot, kisebb kinövéseket a kender száráról. A bemutatóin a szakemberek elégedetten nyilatkoztak a lomb- talanító munkájáról. Papp József, az őesényi tsz mezőgazdásza így mondotta el tapasztalatait: — Körülbelül tizenkét hold terméséről már ezzel a. géppel szedtük le a lombot Négy jól begyakorlott ember naponta 4—5 hold termését képes így átvételre előkészíteni. A gépen kisebb módosítást kell még végezni, és akkor nagy segítségünkre lesz. Szándékozunk még egyet vásárolni, és akkor a jövő évi termésünk hatvan százalékát már géppel lombtalanítjuk. Azért nem az összes termést,' mert összehasonlítani akarjuk a kézi munkával. A lombtalanító géppel dolgozott az őesényi tsz traktorosa, Széki János: — A gép jó, nincs vele sok hiba, Óvatosan, szakszerűen kell dolgozni, akkor nagy teljesítményt lehet elérni. Többen kifogásolták, hogy a munkaasztal és a forgó henger távolsága nagy, ezért a kévét .— amelyiket erősebben a hengerre tesznek — felcsavarja, tehát balesetveszélyes. Mások javasolták, hogy a rúdacél tüskéket szögletes acélrúdbol készítsék, így még intenzívebb lesz a gép munkája. Javasolták a mezőgazdasági szakemberek, hogy a gép biztonsága érdekében a henger tüskéit mélyebbre építsék. A gépbemutatón részt vett szakemberek egyhangúan azon az állásponton voltak, hogy az ügyes gép alkalmas lesz munka- erőpótlásna, könnyíti, mintegy harmadával csökkenti a kender kézi munkaigényét. A lombtalanító gép nem drága, mindössze tízezer forintba kerül, de természetesen csak abban a szövetkezetben tudják használni, ahol van RS—09-es erőgép. A megrendeléseket a Szekszárdi Kendergyár címére kell küldeni. —PjVISSZHANG . " .. Kelt őcsényben Mint egy udvarias körlevél Az ötödik évben a legmagasabb A szerkesztőségbe érkező levelek megoszlása azt is jelzi, hogy a Népújság cikkeire egyik községben sokkal fogékonyabbak az emberek, mint a másikban. Gyakori például a Dalmandon, az Őcsényben, a Bonyhádon, a Bátaszéken és a Szekszárdon keltezett levél. Viszont Murgáról, Bikács- ról, Lápafőről és még jó néhány községből soha sem érkezik visszhang. Találgatjuk, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Válasz helyett most ismét egy Őcsényben keltezett levéllel kezdjük a Visszhang rovatot. M. József, egy régebben megjelent írással foglalkozik, azzal, amelynek ez volt a címe: „Lesz-e Tolna megye Magyarország Dániája”. Ennek a kérdésnek, a kivitelezése nem csak a Tolna megyeie- ken múlik, bár leginkább ránk tartozik. Mint a Tolna megyei Népújságban olvastam, a megyei tanács illetékes szakemberei mindent megtettek annak .érdekében, hogy az új gazdasági mechanizmus szabta kívánalom a mezőgazdáságban, a termelőszövetkezeti gazdálkodásban is érvényre jusson. Nagyon helyesen indultak el abban, hogy legelőször a jószágtenyésztés és a tejtermelés mennyiségét, valamint minőségét kívánják növelni ... A hegyes vidék lehetne újra a híres bonyhádi tájfajta szarvasmarha hazája. Annál is inkább, mert itt tenyésztették ki. Tolna megye külön adottsága még a klíma. A Sárköz már régebben is a Köz ép-Dunántúl éléskamrájának számított. Most az öntözés lehetőségeit is itt használják ki leginkább. Sok minden bizonyítja, hogy Tolna megye igenis lehetne Magyar- ország Dániája, ha ezt a Tolna megyeiek valóban akarják.”1967. augusztifs 12-én „Bü- megjegyzést Kolozs István ol- rokrácia, vagy pontosság” cím- vasónk, a tamási járási tanács mel jelent meg egy rövid né- vb mezőgazdasági és élelme- hány soros jegyzet. Ehhez fűz zésügyi osztályvezetője.-,,A mezőgazdasági osztályok megszüntetéséről, illetve átszervezéséről, az időközben megjelent rendelkezést megelőzően, illetőleg azt követően is tájékozottak voltak a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok. A hivatalos értesítőben megjelent tájékoztatás ellenére és azt követően is heteken keresztül a régi címzéssel folyt a hivatalos levelezés az üzemek, vállalatok részéről. A megjelent rendelkezés szerint az új címzés — a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály elnevezés — alkalmazása részünkről is kötelezőnek tekintendő, mint ahogy azt a volt mezőgazdasági osztály kötelesség szerűen végrehajtotta. A reklamálók ez ügyben a pontat- x lanság elkövetői voltak, akik ugyanolyan joggal és alappal saját munkájukat, pontatlanságukat is bírálhatnák. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály intézkedése kizárólag a hivatalos szervek felé irányult, magánemberek beadványait nem. érintette. A „címzett ismeretlen” jelzéssel visszaküldött levelek költségei nem kerültek többe, mint amibe egy udvarias körlevél került volna az új elnevezésre, illetve címzésre való felhívás esetében, mely költséget a tanácsi szerveknek kellett volna viselniök, míg ebben az esetben a pontatlanok saját költségükön tanultak. Egy ilyen levélnek a kiküldése legalább annyi megjegyzésre és felháborodásra adott volna okot, — ha nem többre, mint amire a visszaküldött levelek adtak — a pontatlanok részéről. Ha hivatalos szervektől természetszerűleg elvárják a pontosságot, akkor ez fordítottan is kötelező. Amennyiben a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály küldené egy termelőszövetkezet vagy állami vállalat jogutódjának sorozatosan és következetesen hibás címzéssel a levelezést, vajon nem érné-e hasonló megjegyzés és jogos felháborodás a. tájékozatlansága vagy figyelmetlensége következtében. Tanulság, legyünk pontosabbak következetesen és feladatkörünknél fogva kellően tájékozottak a hivatalos rendelkezésekről, és elkerülhetjük a „tömény bürokráciái”. Akkor bíráljunk intézkedéseket és utasításokat, ha a saját munkánkat pontosan végeztük,r Időnként előfordul, hogy ol- valamennyi település közkin- vasóink szemrehányást tesz- cse, akár termelési eljárásról, nek a lap munkatársainak, akár községfejlesztési elgon- hogy kevés a jó módszereket dolásról, vagy bárríii másról ismertető cikk. Jogos óhaj is legyen szó. Az óhajokat finyilvánul meg a bírálatokban, gyelembe véve egy-egy jó mód- A szerkesztőségi kollektíva a szert az eddigieknél részlete- jövőben még inkább arra tö- sebben ismertetünk. Ebből a rekszik, hogy amit a megye meggondolásból közöltünk ter- egyik községében kitaláltak, az jedelmesebb cikket a nagydo- ne maradjon titokban, legyen rogi szisztémáról. ,A nagydorogi szisztémát mi a termelőszövetkezetünkben még nem tudjuk bevezetni, mivel kombájnunk nincs. A cikkel azonban egyetértünk, és ha lesz kombájnunk, a módszert mi is alkalmazzuk.” — írja Majer József, a kisszé- kelyi Április 4. Tsz gépcsoportvezetője. A bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Báli Zoltán és gépcsoportvezetője, Végh József szintén a nagydorogi szisztémával foglalkozik, levelükben a következőket írják: A Népújság augusztus 18-i számában megragadta figyelmemet v.A nagy dorogi szisztéma” című cikk. „Az ötlet maga rendkívül elgondolkoztató. Beszéltünk is róla. és arra az elhatározásra jutottunk, hogy az ötlet nyomán a jövő évben mi is vezetünk be hasonló ösztönző módszert> amely a. gépek megóvását célozza. A nagydorogi kezdeményezésről az a véleményünk, hogy öt év nagyon hosszú egy traktoros életében, de egy traktor és kombájn életében is. Termelőszövetkezetünk 11 éve rendelkezik géppel. Jelenleg 5 kombájn, 45 traktor, 4 tehergépkocsi van tulajdonunkban. Vannak jó traktorosaink, gépeink nagy részét újonnan vesszük, de öt évig ez ideig egyszer fordult elő, •hogy 1 gépkocsivezető egy Csepel tehergépkocsin volt. . f öt év alatt a jó traktoros megérdemli és szükséges is-, hogy új, jobb, korszerűbb gépet kapjon és akkor már nem kaphatja meg az egyébként megérdemelt jutalmat, öt év távlatában mi is kidolgozunk — a fenti ötlet alapján — egy módszert, de az elképzelés az, hogy évekre bontjuk a jutalmazást és évente progresszívon emelkedni kell az összegnek. ami természetesen az ötödik évben lenne a legmagasabb. (Uj gépnél az első két évben nincsi majd utána jelentkeznek a problémák.) A mi termelőszövetkezetünkben figyelembe kell venni a normál- hold-teljesítményt iSj mert az idő múlása csupán nem lehet biztos mérvadó.” Bátaszéken tehát úgy vélik: tesíteni akarják. íme rá a bi- öt év sok idő. A nagydorogi zonyság, hogy az egyik jó ötszisztémát finomítani, tökéle- let szüli a másikat.
