Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-29 / 203. szám
Pálinkás jó reggelt! A bányászok „jószerencsét” köszöntéssel üdvözlik egymást. Az italbolt kora reggeli vendégei pedig szinte kivétel nélkül „pálinkás jó reggellel” nyitják be az ajtót. Nem is alaptalan a köszöntés, mert ebben a korai órában a pálinkának van a legnagyobb keletje. Sebesen jár a csapos keze, ilyenkor mindenki siet. Bedobják a „lélekmelegítőt”, aztán gyorsan továbbállnak. — Én tudok borra is tejet inni — bizonygatja a páciens —, meg tejre is megiszom a bort. Rögtön előadja sajátos elméletét, miszerint ha borra tejet iszik, abból túró lesz és annál nincs egészségesebb, mint túróra bort inni. A sarokban már teljes hévvel folyik a vita. Ez is hétfő reggeli .specialitás”. A vasárnapi futballmérkőzések eredményeit tár- — Ez már sokkal jobb volt, gyalják. Szidják, dicsérik, örül- bizonygatja egy feltúrt inges nek, mérgelődnek, ki-ki vérmérférfi, aki már másodszor tölteti tele a poharat. Meglehetősen szubjektív vélemény, mert mindkétszer ugyanabból a fajtából ivott. — Két decit tisztán! A csaposnak megrándul a keséklete és „pártállása” szerint. Ilyenkor jobban is esik a féldeci: ha győzött a csapat, azért, ha nem — búfelej tőnek... Ahogy közeledik, a hét óra, ritkul a sor. Fél nyolc körül jön a második. „löket” — a hivatalzében levő üveg: már-már pá- ba menők inkább konyakot isz- linkát töltene, amikor eljut tu- nak — aztán délelőtt már raktár- datáig a kérés. Kora reggel ritka rendezésre, pihenésre is jut né- a borivó. mi idő..; 20 420 péksütemény Reggel hat óra. Az áru fele már az üzletekben, így Gábelics- né már nyugodtan fogyaszthatja megszokott reggelijét. A város ébredezik, munkába indulnak a dolgozók. TáskájukHajnali három órakor, amikor járok és addig maradok* amíg a a város dolgozóinak legnagyobb motorosoknak kiadom a napi ada- része még a másik oldalára for- got. Ma például 20 420 péksüte- dul, a pékek már elkészítették a* mény szállítását adminisztrálom, reggelire valót. Mire a város éb- Az áru szortírozását, számolá- redezni kezd, valamennyien az sát egyedül végzi. Nehéz munka, igazak álmát alusszák otthon. Már maga az, hogy több mint Csupán a raktárban van némi húszezerig kell számolni, nem be- . mozgás. Reggel négy óra. Most szélve arról, hogy tévednie sem ban fnss péksütemény. kezdődik a szállítás, hogy minden szabad. __________________________ közület időben megkapja az — a két motoros közül Prei- igényelt „porciót”. rneyer Feri jön elsőnek — mondGábelics Jánosné számolgatja la- A vasútra, meg a 47-es ke- a kosarakba a süteményeket, nyérboltba viszi először az árut. Időnként az asztalhoz siet, meg- Ezután következnek a többi üz- nézi a kimutatást. Hova, milyen letek. .A másik motoros szállító, fajtából mennyit küldjön? t~~c~ “■L— — Nagyon kell vigyázni, nehogy eltévesszem, mert . akkor jön a reklamálás — mondja, közben egy pillanatra sem áll meg a munkában. — Este tizenegyre fi bőrdíszműben Az asztalosműhely előtt, karján két szál deszkával, fiatalember áll merengve. Bámulja önfeledten a bevonuló női áradatot. Hátrább, az udvaron padlózzák az egyik földszinti helyiséget. Megközelíteni nem tudom, csomaghalom zárja el az ablak előtti utat. Az ablakdeszkán strandpapucsban guggol egy ifjú, lángost majszol. Gyönyörködik, hogy dolgoznak az emberek. Az öltözőben kigombolom a kardigánom, de ügyet sem vetnek rám. Fesztelenül, gyors mozdulatokkal vetkőznek, közben szünet nélkül beszélgetnek. Kétszáz nő — fehérneműben. Fél hatkor kormosban Aki még hisz a régi baboná- kimondottan az itteniek munka- „ ban> hogy a kéményseprő szeren- helye Sióagárd, ha kell, hát csinosan ~ frissen' cs^ hoz annak, aki látja, az mennek a megye minden tájára ’ minden reggel fél hat tájban segíteni. “szorongathatja a gombjait a szék- Ezen reggelen kilencen indul- szárdi Széchenyi utca 22-es ház tak útnak. Közülük öten segéd- előtt. Onnan indulnák munká- munkások. A segédmunkások fiájukra kerékpáron, motorkerékpá- tál emberek, szinte még gyere- ron, vagy csak úgy gyalogosan kék. Sok gondot okoz a vállalat- a kéményseprők. nak az utánpótlás biztosítása. — Fél hat tájban minderrftinek Iparitanuló-képzés ebben a szak- kormosban kell lennie — mondja mában jelenleg nincs, a segéd- Mészáros László főművezető, aki munkásokból válhat három év — Fekete táncolni? volt, aki felkért — Olyan fekete, mint én, csak még göndör is volt a haja. — Hol van a Teca köpenye? Hova tetted? — Képzeld, már négykor fenn voltam, mert felvert a gyerek..; A gépterem, mint egy gyorsan változó film. Hárman, egy gép mellett beszélgetnek. Több tucat nő kívül-belül tisztogatja a gépet. Van, aki eszik, de olyan is van, aki már dolgozik. Csak mozgás nélkül nincs senki sem. Megkérdem Simon Flórián- nét, a csoportvezetőt, hogy árulja el, ki az, aki már hat óra előtt öt perccel a táskával bajlódik? — A Verát kérdi? Ö néha már fél hatkor is itt van. Még nem sikerült elkésnie... És egyre többen követik Vera példáját. Amint elüti az óra a hatot, mindenkit a gépe mellett, az asztala előtt, a munkahelyén találni. Ismét megkezdődött az üzem életében egy új, egy kis szakasz, egy új munkahét. reggelente osztja ki a munkát. Ő mondja meg, ki hová, melyik munkahelyre menjen aznap dolgozni. Van amikor már hajnali három óra tájt is hangos az öltözőjük környéke, mert a megrenletöltése után szakmunkás. — Mennyi a napi munkája egy- egy kéményseprőnek? — Nehéz rá felelni. Roppant változó. Vidéken általában úgy 50—60—70 ház naponta. Hétfőn reggel kilenc kéménydeléshez igazodik munkakezdé- seprő indult a Széchenyi utcá- sük. A Patyolatnál például va- bői. Fogják a tolókefét, a cső- sárnap dolgoztaik. S hétfőn reg- kefét, a golyósapparátot, a part- «el vo„. * motor- £,*■£*?"Äi kerékpározott. Két új lakóházat hoz, és papucsos lábuk már hajiadnak át a községben, s bár nem ja is a kerékpár pedálját. Reggel mentek haza A hajnali ötöt harangozzák Nem könnyebb a helyzete egy Szekszárdon. Ebben az időben emelettel feljebb László Dénes- fordul be a posta nagykapuján nének sem. Ügyeletes éjszakai a csukott zöld autó. Hozza a telefonközpontos, szakályi vasútállomásról a megye — Sok munkája akadt az éjkörzetébe és az innen tovább- jel? küldendő levelek és újságok, va- ' _ Nem panaszkodhatott! — 1 amint más küldemények töm- — mondja tréfásan. — Többször kelegét. kérték a mentőket. Legalább hat— Csak hétfőn reggel van. ilyen szór, vagy hétszer szüléshez. Két könnyű dolgunk — mondja Sa- éra tíz perckor kerte valaki a mai József járatkísérő. — Bezzeg pontos időt, s fél ötkor kezdő- hétköznap több mint húsjr zsák dött a telefonébresztő szolgálat. — Az éjszakázás legnehezebb időszaka? 1 — Ha nem csinálnám már 15 van degeszre tömve. És elekor kezdődik Ribfing József rovatolónak és társainak a hajrája. Reggel hatra-hétre „szét éve, akkor a kettő és négy köIgnácz István, fél ötre érkezik. Mindkettőjüknek előkészítem a kosarakat, és ha motorhiba nem történik, szinte „pillanatok alatt” a helyszínen vannak. A hétfő csak közepes napnak számít. Szeptember elsején kezdődik a hajrá. Megnyitnak az iskolák kapui és velük együtt az iskolai napközik is. Ekkor mór naponta 40 000 péksüteményt sütnek a Rákóczi utcai sütőüzemben. „Foglalósdi“ — Ki volt az első hétfőn reggel a piacon? — Én már itt voltam négy óra előtt. Letettem a zöldet, meg a papírt, azután hazamentem a virágért — mondja Simon Jánosné. De van, aki éjjel kettőkor, meg háromkor már itt topog. Utánam a Tóthné férje jött. ö munkába megy háromnegyed ötre az AKÖV- höz, menet közben a feleségének foglal helyet. A hétfő reggeli piac talán ha húsz-huszonöt eladóból áll. Hely elég kínálkozik mindenütt. Ilyenkor minek hajnalban „foglalós- dira” idefutni? — Hogy ez a hely az enyém legyen . . . Mert, ha ide más valaki pakol le, hát inkább hazamegyek, lehet tőlem másutt akármennyi — kardoskodik Tóth. György né. — Itt szoktam meg, s csak itt árulok. kell dobálniok”’ a különböző küldeményeket. A „szétdobálás” azt jelenti, hogy a város kézbesítőinek megfelelő sorrendbe és helyre rakják a leveleket, csomagokat, s más küldeményeket. Azután jönnek a kézbesítők és késedelem nélkül indulhatnak. A rovatotok pedig az egész éjszakai munka után mehetnek aludni. zöttá idő volna az. De én úgy vagyok vele, amit az ember szeret, azt szívesen csinálja, s a7 nem is olyan fárasztó. — Végeredményben a hét ázé magának is alvással kezdőd1 ha megérkezik a váltótársa? — Természetesen pihenésit nekem is szükségem van, I II tej sem aludhat el... Hepp Ádám gépkocsivezető az Antal gépkocsija indult városelsők között volt Szekszárdon, aki körüli útra, hogy telivel cserélje megzavarta a hétfő hajnal csend-, ki az üzletek előtt várakozó üres jét. Gépkocsijával fél háromkor kannákat, indult útnak a Tolna megyei Teiipari Vállalat telepéről, hogy T A harmadik fordulót Száraz , ....... István tehergépkocsiján teszik szethordja a varos üzletei szama- meg a kannáki aki hajnaij négy_ ra az első tejszállítmányt. A cím- kor indult a Bogyiszlói útról. An- ben azt írtuk: a tej sem aludhat nak ellenére, hogy ő csak hármáéi. De a gépkocsivezető sem, mert a smtoan, mégis neki kellett , , legkbrabban felkelnie. Éjfel kö- a reggelizők smylenek meg a ke- rül már útban volt egy vidékj sest‘ szállítmánnyal, s a fuvar befejezA „második terítéssel” — ahogy tével segít a szekszárdiaknak. A szaknyelven mondják — Prantner Tolna megyei Tejipari Vállalat üzemében hétfőn virradóra is dolgoznak a munkások, akik a város* s a környék reggelijét készítik elő. Nekik csak tíz óráig tart a vasárnap, akkor kezdik a műszakot. Rácz László művezető tájékoztatása szerint hétfőn reggel általában több tej fogy* mint más hétköznapokon. Ilyenkor öt-hat ezer litert igényel a város. Sokan panaszkodnak a tejesekre: már kora hajnalban zörögnek a kannákkal. Erről azt mondják a tejesek: ők szívesebben zörögnének inkább fél kilenckor, de akkor mit reggeliznénk... Bakó Jenő felvételei
