Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
Mehiv, Sseka#«* Egyetem-? — TOLNA MEGYEI I VILÁG RtOLETABJAL EGYE38UETEK1 NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam 202. szám ARA: 80 FILLER Vasárnap. 1967. agusztus 27. 2,2 milliárd forint évi forgalomra számít a kereskedelem •• liléét tartott a megyei tanáés Tegnap délelőtt a vármegyeháza nagytermében dr. Vígh Dezső elnökletével ülést tartott Tolna megye Tanácsa. Az ülésen megjelent és felszólalt Tolnai Ferenc, a párt megyei bizottságának titkára. Első napirendi pontként a jelentés a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról szóló határozat, majd a végrehajtó bizottság munkájáról szóló jelentést tárgyalták. A harmadik napirendi pontként a megye lakosságának kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottságát vitatták meg. A megyei tanács megállapította, hogy az utóbbi években fejlődés tapasztalható a megye lakosságának kereskedelmi és vendéglátó- ipari ellátottságában. A kereskedelmi szervek jó hozzáállása, a helyi szervek — elsősorban a helyi tanácsok — kezdeményezése, segítése és sok esetben aktív közreműködése azt eredményezte, hogy jelentős összegeket fordíthattak új boltok, valamint vendéglátó egységek építésére, a meglevő hálózat korszerűsítésére. Javult az árukínálat A kereskedelmi hálózat fejlesztésénél figyelemmel voltak arra, hogy a vásárlók a mindennapi háztartási szükségleteiket, lakó-, vagy munkahelyükhöz minél közelebb elégíthessék ki. Arra törekszenek, hogy nagy alapterületű, bő választékú üzleteket, áruházakat hozzanak létre, melyekben egy helyen több fajta árut vásárolhatnak a vevők. Korántsem állítható azonban, hogy kereskedelmi hálózatunk mértéke és színvonala minden tekintetben kielégítő. Egyes területeken nem megfelelő a szakbolthálózat aránya, a boltok szűk eladó- és raktártérrel rendelkeznek. Ennek következtében állandó a zsúfoltság, hiányos az áruellátás. Mindezek ellenére az elmúlt évek nagyarányú áruforgalmi növekedése, az árukínálat javulása azt mutatja, hogy a kereskedelem feladatát •— ha nem is hibamentesen —, de megoldotta. A falu társadalmi és gazdasági átalakulása, az ott élők igényének változásában, növekedésében is kifejezésre jutott Az egyes szervek, a nem megfelelő kereskedelmi és szolgáltatási ellátottság • megváltoztatását sürgető lakossági igényeket szem előtt tartva, alakították ki hálózatfejlesztési politikájukat az elmúlt években. Több mint 21 millió forint hálózatfejlesztésre A bolti és vendéglátó kereskedelemben az elmúlt évben a szövetkezeti szektor 18 millió, az állami pedig 3,1 millió forintot fordított hálózatfejlesztésre. Ez 10,5 százalékkal több, mint a második ötéves terv időszakában az egy évre jutó átlag. Az állóeszközök értékét növelő ráfordítások összege, az 1961—66. közötti években a szövetkezeteknél 98 millió, az állami szektorban pedig 28,2 millió forintot tett ki. A megyében a kiskereskedelmi forgalom az utóbbi öt év alatt 44 százalékkal nőtt. Ez a fejlődés az országos átlagot meghaladja és nagyobb a vidéki megyék átlagánál. A forgalom belső szerkezetének változását az iparcikkek, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek és építőanyagok forgalmi részarányának növekedése — e cikkek iránt rendkívül megélénkült kereslet — jellemzi. A megyei áruellátás jelenlegi helyzetét vizsgálva a megyei tanács megállapította, hogy a fogyasztók igényeit a legfontosabb árukból kellően kielégíti. A lakosság ellátása, az áruk választéka és korszerűsége — ha nem is zökkenőmentesen — de mégis évről évre javul. Évi 10 százalékos áruforgalom-növekedés A kiskereskedftimi és vendéglátó üzletek áruforgalma az első félévben 9,1 százalékkal haladta meg az* elmúlt év első félévét, és a számítások szerint éves viszonylatban eléri a 10 százalékot. Mindez azt jelenti, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Űj magyar traktor A Vörös Csillag Traktorgyár, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a Mezőgép- és. Malom fejlesztő Intézet első ízben tart közös kiállítást „Magyar traktor- és mezőgépipar” elnevezés alatt, a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron. A „Vörös Csillag” traktorgyár golt állapotban lévő bekötő utakat kis.-költséggel és gyorsan kiváló minőségűre felújítsa. Ennek az importból beszerzett munkaeszköznek a D4K-B traktorra való alkalmazhatóságát a Vörös Csillag Traktorgyár a Közúti Gépellátó Vállalattal alakította ki. A kiállításon bemutatásra kerülnek a Budapesti Mezőgazda-» Az UE—50-es traktor a fel vonuló gépújdonságok között. a már eddig ismert 90 LE-s D4K-B és a 28 LE-s UE—28- as összkerékhajtású traktorok mellett bemutatja a gyártmány- család kiegészítő új termékét, a Budapesti Nemzetközi Vásáron már díjazott 55 LE-s UE—50 univerzális Diesel traktort. A traktorok számos munkaeszközzel a legnehezebb terep- és talajviszonyok között is kiválóan üzemeltethetők. Az új típus sorozatgyártása és belföldi forga- lombahozatála 1968. II. félévben kezdődik. Ugyancsak kiállításra kerül egy D4K-B traktorra szerelve a „Vörös Csillag Traktorgyár és a Mosonmagyaróvári. Mezőgazdasági. Gépgyár, közös munkájával „kialakított' tolólap. Ez az új munkaeszköz még tovább szélesíti a D4K-B traktor alkalmazási területét. A mezőgazdasági üzemek egyik legkomolyabb problémáját oldja meg az a talajstabilizációs géplánc, amely alkalmas arra, hogy az igen fontos, de elhanyaságí Gépgyár, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a Mezőgép- és Malomgépfejlesztő. Intézet által kialakított legújabb munkaeszközök és agregátorok, A kiállítás első „munkanapja“ Szombaton reggel 9 órakor már teljes felkészültséggel fogadta a látogató közönséget a pénteken délben megnyílt Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vásár. Szombaton, első munkanapján két sajtótájékoztatót rendeztek. Vladimír Skarda mérnök, a csehszlovák földművelésügyi minisztérium kiállítási főosztályának vezetője ismertette a csehszlovák mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését, különös tekintettel a nagyarányú. kemizá- lásra. Ugyancsak szombaton rendezett sajtótájékoztatót a Soproni Faforgács-feldolgozó Vállalat. Mennyi zöldségféle és gyümölcs várható a nyári szezon után ? Tájékoztatást kértünk a MÉK értékesítési osztályvezetőjétől, Csépi Páltól, lesz-e elegendő gyümölcs- és zöldségféle a nyári szezon után. Annak ellenére, hogy a szárazság érezteti hatását a kertészeti termékek hozamában, várhatóan biztosítva lesz a város ellátása. A dinnyeszezon még jó két hétig tart és az utolsó időszakban egészen olcsón fogják árusítani, kálónként egy forintért. Az új ár 28-ári lép életbe. Az elmúlt évinél jobb a máktermés, ezért á Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja azt ígéri, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. Ugyanez vonatkozik a szőlő és az alma forgalmára is. A MÉK a tolnai Aranykalász Termelő- szövetkezettől szállítja a csemegeszőlőt az egész idényben. Az Aranykalász Tsz új telepítésű szőlője az eddig eléggé haszontalan homokról biztosítja Szek- szárd ellátását, az állami gazdaság standjával együtt. Az idei almatermés kimondottan jó, ezért előreláthatólag az elmúlt évinél is kiegyensúlyozottabb lesz az ellátás. Igen örvendetes, hogy bár az őszi zöldségfélék közepes termést ígérnek, a szekszárdi vásárcsarnok első számú ellátója, a MÉK azt ígéri, a helyi lakosság nem szenved hiányt, mert szükség esetén más megyével való kooperáció útján szerzik be » szükséges árut. Több mint ötvenszeresére emelkedett a magyar—szovjet áruforgalom az első áruszállítási szerződés megkötése óta 1945. augusztus 27-én írták alá az első magyar—szovjet kölcsönös áruszállításokat szabályozó egyezményt, amely 36—36 millió rubel értékű áru exportjára-im- portjára vonatkozott. Ez az egyezmény a háború befejezése után a gazdasági kapcsolatok első fontos okmánya volt és a már korábban megindult áruszállítások kiszélesítését, normalizálását jelentette. Az első magyar—szovjet áru- szállítási egyezményt számos nagyfontosságú megállapodás követte. A felszabadulás előtt Magyarország külkereskedelmi forgalmában a Szovjetunió mindössze 0.1 százalékkal részesült. Jelenleg a Szovjetunióval bonyolódik a magyar külkereskedelem áruforgalmának egyharmada. A felszabadulás utáni első szerződéskötés óta a forgalom több mint ötvenszeresére emelkedett. A Szovjetunióval bonyolódó magyar export-import értéke ez évben már meghaladja az egymil- liárd rubelt. A most érvényben levő, 1970-ig szóló hosszú lejáratú megállapodás újabb nagy távlatokat nvit: öt év alatt a kölcsönös szállítások érteke megközelíti az 5,5 milliárd rubelt, s ez azt jelenti, hogy a forgalom mintegy 70 százalékkal növekszik. Ez az ütem jóval gyorsabb a magyar külkereskedelem összforgalmának növekedésénél, 1970-ig ugyanis az átlagos forgalom 5Ó százalékos emelkedésre számítanak. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok eredményéit olyan nagy létesítmények testesítik meg, mint például a Dunai Vasmű, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Debreceni Gördülőcsapágygyár, a Pécsi Hőerőmű, a most épülő Dunai Erőmű, továbbá a Tiszai Vegvikombinát, a Szegedi Textilművek új fonodája és- szövődéje, ahol a Szovjetunióból vásárolt gépek dolgoznak, illetve ahol szovjet tech. nológiákat alkalmaznak. A MÁV legújabb kétezer lóerős — Diesel-elektromos mozdonyai, a MALÉV repülőgépei szintén a Szovjetunióból származnak és onnan érkezik a személygépkocsik, az építőipari és mezőgazdasági gépek nagy része is. A most folyó ötéves tervidőszakban például előreláthatólag több mint tízezer traktort és ötezer kombájnt vásárol külkereskedelmünk a Szovjetunióból. A hosszú lejáratú és az éves kereskedelmi megállapodásokon kívül számos más nagy jelentőségű szerződés is megalapozza a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését. Ezek közé tartozik az alumínium-timföld szállítási egyezmény, az első atomerőmű létesítésére vonatkozó megállapodás, a kohászati, a gyógyszeripari és az orvosi műszergyártási együttműködési szerződés, továbbá a gyümölcs- és zöldségszállítási egyezmény. Ez utóbbi alapján például az 1965. évi 16 000 tonnával szémbén 1970-re elérik a 160 000 tonnát a • Szovjetunióba irányuló magyar gyümölcs- és zöldségszállítmányok, a konzervek mennyisége pedig évi 90 000 tonnáról 165 000 tonnára emelkedik. A Szovjetunióba irányuló magyar autóbuszexport 1970-re elérheti a négyezret. A Szovjetunióval kötött megállapodások a nyersanyagellátáson. a nagy létsítményekhez szükséges berendezések beszerzésén kívül azt is jelentik, hogy a Szovjetunió biztos, állandó piacot nyújt a magyar exportcikkek tekintélyes részének értékesítéséhez. (MTI)