Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-26 / 201. szám
> # TOLNA MEGYEI— i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 201. szám ÁRA: 60 FILLÉR Szombat, 196X augusztus 26. Megnyílt a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Pénteken reggel ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Részt vett a megnyitón Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnök- helyettese, a Központi Bizottság, a kormány és az Elnöki Tanács több tagja, a társadalmi, a gazdasági és kulturális élet számos vezető képviselője, valamint a mezőgazdasági tudomány és termelés sok kiváló dolgozója. Részt vettek a megnyitón a kiállításra hazánkba érkezett bolgár, csehszlovák, jugoszláv, koreai, lengyel, NDK-beli, szovjet, román és vietnami mezőgazdasági küldöttségek, ott volt a budapesti diplomáciai testület több tagja. A kiállítás ünnepi díszbe öltözött főterén a főpavilon előtti térségen összegyűlt vendégek jelenlétében 9 órakor a Himnusz elhangzása után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Dr. Dimény Imre megnyitó beszéde juk az élenjáró tapasztalatokat, tudomány és a technika eredményeit, ha feltárjuk tartalékainkat. Ehhez nyújt segítséget a most megnyíló kiállítás, amelynek témáit a tanító és tapasztalatcsere jellegnek megfelelően választottuk meg. A szakágazati bemutatók az élenjáró gazdaságok legújabb eredményeire, s termelési módszereire hívják fel a figyelmet. Útmutatást kívánnak adni a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak az újabb termelési eljárások, módszerek alkalmazására, hogy ezzel is növelhessék, A nagydíjas Maxim (Folytatás a 2. oldalán) (Tudósítás a 3. oldalon) Vízgazdálkodási tanácskozás A miniszter üdvözölte a megnyitó ünnepség részvevőit, majd a következőket mondotta: — A most megnyíló kiállítás célja egyrészt az, hogy a párt és a kormány politikája alapján, a népgazdaság arányos fejlesztése keretében, bemutassa a mezőgazdaság szerepét és a szocialista mezőgazdaság eredményeit, másrészt az, hogy segítséget nyújtson a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásához, az arra legalkalmasabb módszerek megismeréséhez. Nemes hagyományokat követünk a mezőgazdaság e seregszemléjének megrendezésével, de a kiállítások történetében ■ most először mutatjuk be teljes szélességben azt a szoros kapcsolatot, amely a mezőgazdasági termelés, valamint a termelőeszközöket gyártó és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak között kialakult. A párt és a kormány helyes lenini politikát folytat hazánkban a szocializmus teljes felépítéséért. Ez a politika biztosította a termelőszövetkezeti mozgalom győzelmét, fiatal szocialista mezőgazda- sági nagyüzemeink állandó erősödését, mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlesztését, a magyar falu életének szociális és kulturális felemelkedését. Az elmúlt esztendőkben szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink olyan eredményeket értek el, amelyekre méltán vagyunk büszkék. Amellett, hogy mezőgazdaságunk az elmúlt évben sikerrel teljesítette tervét, néhány növényből rekord átlagtermést ért el. Ilyen a kukorica több mint 18 mázsás, a cukorrépa 190 mázsát meghaladó, s a burgonya közel 71 mázsás holdankénti országos átlagtermése. Újabb siker a 14 mázsát meghaladó idei búza átlagtermés, a kalászos takarmánygabona-hozamok terveinek túlteljesítése, s zöldség-, gyümölcsös szőlőtermesztésünk fejlődése. A kiállításon részt vevő csaknem 600 állami gazdaság és termelőszövetkezet termelési eredményei az országos átlagokat 50—100 százalékkal is felülmúlják. Ezek mutatják tartalékainkat, a termelés fejlesztésének további lehetőségeit. Ha módszereik széles körű felhasználása párosul a tudomány és a technika újabb vívmányainak alkalmazásával, még nagyobb sikereket érhetünk el. Mezőgazdasági termelésünk fejlődésének eredményeinek alapja, hogy a párt és a kormány céltudatos, kipróbált agrárpolitikája nyomán megerősödött parasztságunk termelési kedve, szorgalma hozzáértése. Ezt segítette, hogy mezőgazdaságunk műszaki-technikai bázisa a falu szocialista átszervezése óta nagymértékben növekedett, s minőségileg szinte forradalmi módon megváltozott. A kohó- és gépipar, a nehézipar, a könnyűipar, valamint a kisipari termelőszövetkezetek bemutatói méltóan képviselik szocialista iparunkat. A szocialista mezőgazdaság korszerűsödésének, a tudományos és technikai vívmányok mind szélesebb körű fel- használásának eredményeként nőtt a munkatermelékenység. Egy-egy mezőgazdasági kereső ma már 7 fő élelmiszerszükségletét termeli meg — mondotta a miniszter, majd arról beszélt, hogy az utóbbi esztendőben — bár még mindig nem problémamentes — sokat javult országunk élelmiszer-ellátása. A lakosság élelmiszer-fogyasztása az utóbbi 6 évben mintegy 13 százalékkal növekedett. Mezőgazdaságunk termeli meg az élelmiszeripar nyersanyagának majdnem teljes egészét, s emellett a könnyűipar mezőgazdasági jellegű nyersanyagának csaknem háromnegyed részét Az is jelentős eredmény, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk adja összes exportunknak több mint 20 százalékát. — A harmadik ötéves terv előirányzatainak teljesítéséhez kedvező alapot biztosítanak a gazdaságirányítás reformjának előkészítéseként tett intézkedések. Ezek azonban csak akkor érvényesülnek megfelelően, ha a termelésben még jobban felhasználÁr- és belvízvédelmi szempontból most „csendes” heteket élünk hiszen sehol sincs készültség, s mostanában kilátásban sincs ilyen veszély. Hogy mégis ilyen nagy jelentőségű tanácskozást hívott össze Szekszárdra a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, azt reprezentálta, hogy a szakemberek ilyen időben sem tétlenkednek, hanem nagyon is komolyan foglalkoznak a kellő óvintézkedések megtételével, de az egyéb vízügyi problémákkal is. A tanácskozáson részt vett Dé- gen Imre, az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetője, dr. Kertai Ede főosztályvezető és Karászi Kálmán a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, aki egyben a napirend előadója is volt. A megyét Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának titkára, dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb elnök- helyettese, Horváth József, a megyei tanács vb elnökhelyettese, valamint a járási pártbizottságok, tanácsok vezetői, szakemberei képviselték. összesen mintegy jjtvenen vettek részt a tanácskozáson. Az előterjesztett beszámoló részletesen elemezte a megye vízgazdálkodási helyzetét: a korábbi években tett intézkedéseket és a közeljövőben várható fejlesztést. Az árvízvédelemmel kapcsolatban megemlítette: „Tolna megye területén az állam kezelésében lévő Duna, Sió-, Nádor-csatorna mentén kiépített árvédelmi fő védvonalak 49 000 hektár mezőgazdaságilag hasznosított területet védenek árvízi elöntések ellen. Ehhez kell venni a lakott területeket is. Még az idén megindul, és 1968 végére befejeződik a Duna jobbparti töltés Dombo- ri—Paks közti szakaszának megerősítésére szolgáló 24 millió forintos beruházási munka 400 000 köbméter föld bedolgozásával. A hetvenes években a Bölcske—Ma- docsa—Dunakömlőd térségében kerül sor nagyobb védelmi fejlesztésre, A most következő évek legkiemelkedőbb árvízvédelmi beruházását a Sió árvízi kapu és hajózsilip megépítése jelenti. Az árvízi kapu több célú vízgazdálkodási létesítményként épül. Elsődleges rendeltetése lesz a Duna magas árvizeinek a Sióból való kirekesztése. Ennek eredményeként a Sió és Nádor mentén jelentősen lerövidül a magas dunai árvizek behatásának kitett védvonalak hossza. Az árvízkapa megjavítja a Sió hajózási viszonyait, kedvezően befolyásolja a Balaton vízkészlet-gazdálkodását, s a segítségével tározott víz- mennyiség öntözési lehetőségeket biztosít. Ezzel párhuzamosan sor kerül a Sió-meder korszerűsítésére is.” Részletesen foglalkozott a beszámoló a belvízrendezéssel. Az elmúlt években komoly belvízvédekezésre volt szükség. Tavaly 90 napon keresztül 1250, az idén pedig 80 napon keresztül 1830 hektárnyi terület volt víz alatt. A szekszárd-bátai öblözet- tel szorosan összefügg Szekszárd kül- és belterületének vízrendezése, mert minden vízfolyás a szekszárdi Séd közvetítésével, vagy közvetlenül a Szekszárd— bátai főcsatornába torkollik. Ezekből á vízfolyásokból éves átlagban 40 000 köbméter iszapot kell eltávolítani. Ez az iszap zömében kiváló termőképességű lösz, és a szőlővidék eróziójának következménye. A tanácskozáson számos hozzászólás hangzott el. Borbás István, a megyei tanács tervosztályvezetője a különböző szervek terveinek szorosabb egyeztetését, ösz- szehangolását sürgette, hogy a különböző jellegű intézkedések hatékonyabbak legyenek. Fábián Imre, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályvezetője a falusi törpevízművek építésének problémáival foglalkozott. Kemény István, a szekszárdi járási tanács elnöke a belvízvédelemről, az árvízvédelem javulásáról és a vízgazdálkodási Székszárdon társulásokról beszélt. Gyuricza István, a dombóvári járási tanács elnöke hangsúlyozta, hogy helyes a Kapos szabályozása, rendezése, de már most gondolni kell a fenntartására, karbantartásának biztosítására is, különben veszendőbe megy a nagy költség. Császár József Szekszárd város Tanácsának elnöke a város környékének eróziós pusztulásáról beszélt. Javasolta, hogy ezt 3 problémát a belvízrendezéssel együtt komplex módon oldják meg. Dr. Binszki Istvánná a bátaszéki új lakótelep vízrendezését sürgette. Felszólalt a tanácskozáson Tolnai Ferenc, a megyei párt-vb titkára is. A többi közt elmondotta, hogy a megyében igen sok baj van a belvízzel, mert ennek következtében jelentős területek mennek évenként veszendőbe. Ugyancsak azt javasolta, hogy a vízgazdálkodással összefüggő különböző problémákat komplex módon oldják meg, mert szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Szabó János, a tamási járási tanács előadója a községek belterületén lévő árkok tisztításának gondjaival foglalkozott. Hegyi Ferenc Szekszárd városa Tanácsának építési osztályvezetője kitért az erózió elleni küzdelemmel, valamint a belvízvédelemmel kapcsolatos feladatokra. A vita, a tanácskozás eredményes volt. Maga Dégen Imre az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetője is hangsúlyozta a tanácskozás végén: — Örülök, hogy Tolna megyében ilyen komolyan veszik a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. A délutáni órákban a TIT szervezésében nagyszámú érdeklődő előtt előadást tartott Dégen Imre. A vízgazdálkodás népgazdasági jelentősége címmel. BODA
