Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-25 / 200. szám
7951 augusztus SB». tOLNA MEGYEI NEP^JSAÖ Nem kellett volna aláírnom a jegyzőkönyvet Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség rendszeresen ellenőrzi az üzleteket, hogy a vevőt ne érje károsodás. Pénzbírsággal sújtják a törvények, az előírások megszegőit. Tamás Bélára, a hőgyészi ímsz- húsbol-t vezetőjére az idén ezer forint, Szabó Zoltánra, a szekszárdi Garay-étterem pincérére sorozatos fogyasztói megkárosításért hétszáz forint, Vajdahunyadi János bonyhádi boltvezetőre osztályos áru drágább értékesítése címén hatszáz forint bírságot szabtak ki. Vajdahunyadi János tizenkét forint miatt kapta a hatszáz forintos büntetést. A legnagyobb mértékben helyeselhető az AKF eljárása. Tevékenysége hasznos és közérdekű. * — Kifizetődik megkárosítani a vevőket? — Nem csaptam be senkit Ezzel kezdtük a beszélgetést Tamás Bélával, a hőgyészi földművesszövetkezet húsboltvezetőjével, aki ezer forinttal szerepel a listán. Úgy véltük, a közvéleményt érdekli, ha a megbírságoltak közül valakitől nyilatkozatot kérünk. ^ Az igazgatósági elnöktől, Mi- kóczi Györgytől megkérdeztük, mi a véleménye az egész ügyről. — Nézzék kérem, általános vizsgálat volt, és tudomásunk szerint mindössze egy húsboltvezető Úszta meg bírság nélkül — mondta az igazgatóság elnöke. Ha értesülései pontosak, akkor a vevők érdekvédelmét egész más megvilágításból kell szemlélni, hiszen jószerivel indokoltnak látszik az ellenőrzés generális megváltoztatása. — Mikóczi György ezt más alternatívában fogalmazza meg. — Működik egy húsbolt. Hogy kielégítő legyen benne az ellenőrzés, egy szakellenőrt kellene füg■ getleníteni. Megoldhatatlan kérdés. Viszont a mi ellenőrző apparátusunk például a húsbontásban nem jártas. Megítélésem szerint: egyszerűsíteni kellene a bontást, hiszen gyakran a túlrészletezett húsárakon még a háziasszonyok sem igazodnak el, nem mindig tudnak különbséget tenni a különféle húsfajták között. — A lakosság részéről volt-e panasz a húsboltvezető működésére? — Nem. — mondta az elnök. Tuma Erzsébet, az ellenőrzési osztály vezetője is bekapcsolódott a beszélgetésbe és elmondotta, hogy súlycsonkítást egyetlen egyszer sem észleltek, bár gyakran végeztek ellenőrzést. Azt viszont maga az ellenőrzési osztály vezetője sem tudja megállapítani, hogy szabályos-e a sertés, vagy a marha felbontása, húsnemenként való osztályozása. „Ennek az ellenőrzésére képtelenek vagyunk.” Végül is tisztázni kellett, tulajdonképpen miért bírságolták meg Tamás Bélát — A kereskedelmi üzleti szabályzat előírja, hogy hitelezés nincs. Az ellenőrzés viszont felfedte, hogy Tamás Béla nem magánosoknak, közületeknek, mégis ■ hitelezett. Ez egyébként sajátságos probléma, nem tudom az új gazdasági mechanizmusban hogyan lesz. A magam részéről úgy vélem, üzleti szempontból a nagykereskedelmi vállalatokkal szemben hátrányosabb helyzetben vagyunk, ha az azonnal ki nem fizetett közületi vásárlás hitelezésnek minősül. Ez nekünk forgalomkiesés. A vagyonvédelmi szabályok betartásával lehetne megnyugtató módszert találni — állapította meg Mikóczi György. Ezzel egy olyan témát vetett fel, amely nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de figyelmet érdemel, mert egyrészről a büntetés előidézője, másrészről a jelek szerint a megoldás erősen foglalkoztatja a fogyasztási és értékesítési szöyetkezetet. Az igazgatóság elnökétől és az ellenőrzési osztály vezetőjétől megtudtuk még, hogy a bírság házon belül nem vont maga után újabb fegyelmi eljárást. Ellenkezne ez az érvényben lévő rendelkezésekkel, abból a szempontból, hogy egy vétségért nem büntethető kétszer a dolgozó. Amikor Tamás Bélával beszélgettünk, első szava az volt, hogy nem károsított meg senkit. — De akkor miért büntették meg? A fiatalember vonakodva válaszolt. A bírságot részletekben fizeti, ehhez megkapta a hozzájárulást, a fellebbezési jogával is élt, de elutasították. — Nem kellett volna aláírnom a jegyzőkönyvet — mondta. A jegyzőkönyvet aláírta, ezzel maradéktalanul elismerte az ellenőrzés során feltárt hibákat. De miért nem kellett volna aláírnia a jegyzőkönyvet? — Elmondom, hogyan történt? Én abban voltam hibás, hogy hitelt adtam közületnek. Másban nem. Ebben igazuk volt. Pénteken érkezett a hús, beraktam a hűtőszekrénybe. A szekrény kicsi, a húst nem bontottam fel rendesen. A hússzakértő emiatt marasztalt el. Pedig a szabályzat kimondja, hogy csak a fogyasztó előtt lévő húst kell előírásszerűén felbontani, tehát amelyik a fogason lóg. Én az előírásszerű felbontást a szabályzatnak megfelelően, később elvégeztem. — Ha nem értett egyet a hússzakértő megállapításával, miért nem reklamált? — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőségtől itt lévő elvtárs Mátyás Tibor nagyon rendesen viselkedett* azt mondta, ebből legfeljebb csak figyelmeztetés lesz. Kezdő vagyok, meg is voltam ijedve, és aláírtam a jegyzőkönyvet. A szakértő azt mondta, ha rajta múlik, nagyon megbüntetnek. — Ki volt a hússzakértő? — Handler János, a Népbolt dolgozója. Bonyhádon nála voltam segéd, és amikor bírósági eljárás folyt ellene, én voltam az egyik tanú. Katonaidőmet teljesítettem akkor.» A fiatalembernek az a meggyőződése, hogy Handler Jánost rosszindulat vezette. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálata, hatósági vizsgálat. Semmilyen körülmények között sem engedhető meg, hogy a dolgozók érdekeit védő hatósági tevékenységet az elfogultság gyanúja vegye körül. De ebben az esetben valami nem látszik szabályosnak. Néhány kérdés megválaszolatlan. Hússzakértői minőségben képviselheti-e a hatóságot olyan személy, akiről nyomós ok van feltételezni adott esetben és helyzetben az elfogultságot? Az ÁKF miként ügyel arra, hogy vizsgálatainak maradéktalanul hitele legyen, hogy a bírság mögött félreérthetetlenül ki lehessen mutatni az azzal arányban lévő szabálysértést Tamás Béla húsboltvezetőt a kereskedelmi szabályzat be nem tartásáért bírságolták meg, de most felvetődik bennünk az a gondolat: a felügyelőség betartotta a szabályokat? (És itt nem csupán ezer forintról van szó, ennél többről. Erkölcsi veszteségről is, amely egyaránt érinti a húsboltvezetőt és a szövetkezetei) Ezt Halász Istvántól, az ÄKF Tolna megyei vezetőjétől kérdeztük meg. — Fellebbezést — kezdte az ÁKF vezetője — Tamás Béla nem adott be, csupán részletfizetési kérelmet. De először kezdjük ott, hogy hitelezésre nincs mód. A vizsgálat időpontjában Tamás Bélának 1057 forint hitelezése volt. Praxisom alatt nem egyszer előfordult, hogy ilyen esetben, ha egyezik a leltár, a boltvezető elhallgatja és eltulajdonítja, s amennyiben hiány ugrik ki, nyomban jelentkezik, megfeledkezett a kintlévőségről. Ezért a törvény szigorúan tiltja a hitelezést De nézzük talán a vizsgálatot összegező jegyzőkönyvet, melyet Tamás Béla feltételezésem szerint nem azért volt kénytelen aláírni, mert kezdő, vagy mert megijedt hanem azért mert a jegyzőkönyv cáfolhatatlan tényeket közöl: például egy darab sertéscombot és két darab lapockát úgy bontott, hogy a csülökrészt eltávolította, ennek következtében a 22 forintos csülökhús, a drágább combhúshoz került. — De a boltvezető azt állítja, hogy a vizsgálat időpontjában még fel sem volt bontva a hús — vetettük közbe. •— A csülökről a combhúshoz levágott részt visszahelyezni nem lehet, azt úgy kell tekinteni, hogy értékesítésre volt előkészítve. Ismét idézek a jegyzőkönyvből: két darab karaj részen -az alacsonyabb egységárú combhúst rajta hagyta, amely 2,70 forint fogyasztói megkárosítás előidézője. Hogy a grót- csontot rajta hagyta a karajon, ismét 5,10 forintos fogyasztói megkárosítást követett el. A sertéskarajon rajta maradt a tarja egy része is. Az általános iskola így akarta elvinni, nem engedtük. A sertéscsülköt is szabálytalanul, ferdén vágta le. Ez eléggé alátámasztja és kimeríti a súlycsonkítás fogalmát, a büntetés tárgyát. Szeretném megjegyezni, éppen azért növelték meg hatósági jogkörünket, hogy a jövőben, de különösképpen az új mechanizmus gyakorlatában fokozottabban védjük a dolgozók érdekeit kereskedelmi vonatkozásban. Erre valóban szükség van, mert gyakori a burkolt árdrágítás. — Maradéktalanul egyetértünk az ÁKF vezetőjének álláspontjával. Egy dolgot azonban még meg szeretnénk kérdezni. Abban az esetben, ha a szakértő és a vizsgált személy között feltételezhető a régebbi eredetű nézeteltérés, helyes-e odaküldeni a szakértőt a vizsgált személyhez? — A felügyelőségnek nem volt tudomása arról, hogy Tamás Béla Bonyhádon együtt dolgozott Handler Jánossal. Itt egy általános érvényű tájékoztatást szeretnék adni, ilyen helyzetben jogában áll bármelyik boltegység vezetőjének bejelenteni, hogy a szakértőt nem fogadja el. Ebben az esetben a felügyelőség ott lévő képviselője lehúzza a rolót, s más szakértőt hív a vizsgálatot befejezni — mondotta Halász István. Az ÁKF vezetője közölte még, hogy Handler János hússzakértői minőségben kifogástalan munkát végzett. Az ÁKF dolgozói az egész lakosság érdekeit képviselik, viszont az ellenőrzések megszigorítása folytán a szabálytalankodók körében fokozódik a nyomás és a vádaskodás. Volt arra is példa, hogy a felügyelőket Dombóvárott a fogyasztási és értékesítési szövetkezet vendéglátó- ipari osztályvezetője megtámadta. • A közvélemény álláspontja, egyértelmű: ne a szabálytalankodók kapjanak védelmet, hanem azok, akik ellenük harcolnak. A hőgyészi igazgatósági elnök, arra hivatkozott, hogy tudomása szerint az általános vizsgálat a megye valamennyi húsboltját érintette. Ez kiigazításra szorul: a megye húsboltjainak csak egy részét vizsgálták, az azonban tény, hogy ezek közül, egy kivételével mindnél találtak szabálytalanságokat, és mindössze egy fellebbezett. .. Sz. P. — Pj. Elkészült, de még nem lehet használni Ki fixessé kinek ax exer forintot ? Szekszárd város iparosításával kapcsolatos munkák szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Lapunkban is megírtuk már több mint két éve, hogy a vasipari vállalat autójavító üzemét kiköltöztetik. Először arról volt szó, hogy az AKÖV régi forgalmi telepére, újabban pedig az az álláspont, hogy az autósokat az AKÖV Kesélyűsi úti darabárus telepére költöztetik. E költözéssel kapcsolatban vált szükségessé, a KPM és a város megállapodása alapján egy darabáruk raktározására, kezelésére alkalmas épület felépítése az AKÖV részére, hogy az AKÖV elhagyhassa mostani darabárus telepét. Az új raktár építési költsége több mint kétmillió forintot tesz ki. A korszerű begyűjtő, elosztó és raktárkomplexum tulajdonképpen elkészült. Használatba is lehetne adni, de az AKÖV nem veszi át, mert a fűtés még nincs megoldva. A generálkivitelező, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat álvállalkozónak — a Csőszernek — adta a fűtésszerelést. A Csőszer azonban nem tudta a munkát elvégezni, amikor az építők készre jelentették a raktárt. Érthető, hogy az AKÖV félig kész létesítményt nem fogad el. Hisz sok a romlandó áru, fűtés nélkül a raktárt használni nem lehet. — A kivitelezőnek azt ígérte a Csőszer — mondja Piegl Ferenc AKÖV-igazgató —, hogy október tizenötre befejezik a fűtésszerelést. Ameny- nyiben nem, úgy a generál- kivitelező, a TOTÉV kap naHárom év jelentős export ponta ezer forint kötbért a Csőszertől. Ha mi költöznénk, úgy semmi biztosítékunk nincs arra, hogy a fűtés elkészül október tizenötre. Mert a beruházó, a megyei beruházási iroda, s nekünk a kivitelezéssel, az üggyel kapcsolatban csak annyi a dolgunk, hogy kiköltözzünk a Keselyűsi úti telepről és eljöjjünk ide. Kértük, hogy biztosítékot adjon a Csőszer nekünk is: naponta ezer forintot. Bennünket az érdekel, hogy a fűtés elkészüljön. Hogy a „bánatpénzt” a TOTÉV, vagy mi kapjuk a Csőszertől, az nem lényeges. Itt a fűtést kell elkészíteni, hogy nyugodtan tudjunk költözni. Tehát az új létesítmény tulajdonképpen már használható. A fűtési szezonig még két hónap vissza van. Ha az AKÖV költözne a Keselyűsi úti telepről, a Vasipari Vállalat hozzáfoghatna az itt szükséges építőmunkák elvégeztetéséhez, előbb tudna kiköltözni a város központjából, a város központját át lehetne adni más munkák megkezdésére. Tehát meg lehetne adni a folyamatát a város egy jelentős problémájának megoldásához. Most biztosíték hiánya miatt, ki fizesse kinek az ezer forintot, áll egy kész létesítmény kihasználatlanul. Az AKÖV — mint az ügyben érdektelen, de a raktárt használó — nem sokat tehet a mielőbbi költözés érdekében. Itt csak a beruházási iroda gyorsíthatja meg ezt a holtpontra, jutott költözési ügyet.- Pj után ismét lucernamagbél Az utóbbi években még a hazai szükségletet sem fedezte a lucernamag, annyira lecsökkent a lucerna vetésterülete az emlékezetes pocokinvázió miatt. Pedig a lucernamag igen jó exportcikke hazánknak. Most végre ismét eljutottunk odáig, hogy külföldi eladásra is jut belőle jelentps mennyiség. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat három megyére kiterjedő dombóvári alközpontjának főmérnöke, Miklósi László elmondta, hogy Baranya, Somogy és Tolna megye gazdaságaiban jó közepes termést takarítanak be az idén. A betakarítás most kezdődött, de a terméskilátás már felmérhető. Tolna megye aprómag- termesztő gazdaságai közül ez- ideig a hőgyészi és a lengyeli takarította be a lucemamagof. A dombóvári alközpont vezetőinek értesülése szerint országszerte jó közepes a termés, így minden valószínűség szerint a Délkelet- Dunántúl terméséből exportra szánt mennyiség valóban külföldön értékesül, nqm kell hazánk más vidékeit kisegíteni az értékes vetőmaggal. Dombóvár 12 vagon lucemamagot szánt exportra. Természetesen ez nem végleges számadat, még módosulhat. Hozzávetőleges számítások szerint körülbelül másfélszeresét tudják exportálni a tavalyi mennyiségnek. A vöröshere nagyon gyenge magtermést hozott, viszont étkezési borsóból jók a terméseredmények. Tolna megyében átlagosan mintegy nyolc-kilenc mázsa lesz a holdankénti terméshozam. A betakarítás, illetve cséplés a befejezéséhez közeledik. Már látni lehet, hogy az 1200 vagonos felvásárlási tervszám több mint száz vagonnal megnövekszik. Nyugati exportra jelentős tételt szállít a dombóvári vetőmagközpont. Miklósi László főmérnök azt mondja, növekszik az érdeklődés a nyugati országokban a magyar borsó iránt. Köztudott, mennyire keresik a lucernamagot mindig* és ez a kereslet most újabb cikkekkel bővüL A bükkönyfélékből elsősorban a szöszös bükköny kelendő, 15 vagonnal fog exportálni a három megye. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Délkelet-dunántúli Alközpontja az elmúlt évihez hasonló hatalmas forgalmat fog lebonyolítani a vetőmagvak értékesítésével. Az elmúlt évi felvásárlási érték a 250 millió forintot is elérte. A Szekszárdi Vasipari Vállalat FELVÉTELRE KERES azonnali belépéssel szerszámszerkesztő munkakörben 2—5 éves gyakorlattal rendelkező gépipari technikust. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi u. 13. Fizetés megegyezés szerint. (313)
