Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-25 / 200. szám

7951 augusztus SB». tOLNA MEGYEI NEP^JSAÖ Nem kellett volna aláírnom a jegyzőkönyvet Az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség rendszeresen ellenőrzi az üz­leteket, hogy a vevőt ne érje ká­rosodás. Pénzbírsággal sújtják a törvények, az előírások megszegő­it. Tamás Bélára, a hőgyészi ímsz- húsbol-t vezetőjére az idén ezer fo­rint, Szabó Zoltánra, a szekszárdi Garay-étterem pincérére sorozatos fogyasztói megkárosításért hétszáz forint, Vajdahunyadi János bony­hádi boltvezetőre osztályos áru drágább értékesítése címén hat­száz forint bírságot szabtak ki. Vajdahunyadi János tizenkét forint miatt kapta a hatszáz forintos bün­tetést. A legnagyobb mértékben helyeselhető az AKF eljárása. Tevé­kenysége hasznos és közérdekű. * — Kifizetődik megkárosítani a vevőket? — Nem csaptam be senkit Ezzel kezdtük a beszélgetést Tamás Bélával, a hőgyészi föld­művesszövetkezet húsboltvezető­jével, aki ezer forinttal szerepel a listán. Úgy véltük, a közvéle­ményt érdekli, ha a megbírságol­tak közül valakitől nyilatkozatot kérünk. ^ Az igazgatósági elnöktől, Mi- kóczi Györgytől megkérdeztük, mi a véleménye az egész ügyről. — Nézzék kérem, általános vizsgálat volt, és tudomásunk sze­rint mindössze egy húsboltvezető Úszta meg bírság nélkül — mond­ta az igazgatóság elnöke. Ha értesülései pontosak, akkor a vevők érdekvédelmét egész más megvilágításból kell szem­lélni, hiszen jószerivel indokolt­nak látszik az ellenőrzés generá­lis megváltoztatása. — Mikóczi György ezt más alternatívában fogalmazza meg. — Működik egy húsbolt. Hogy kielégítő legyen benne az ellenőr­zés, egy szakellenőrt kellene füg­■ getleníteni. Megoldhatatlan kér­dés. Viszont a mi ellenőrző appa­rátusunk például a húsbontásban nem jártas. Megítélésem szerint: egyszerűsíteni kellene a bontást, hiszen gyakran a túlrészletezett húsárakon még a háziasszonyok sem igazodnak el, nem mindig tudnak különbséget tenni a kü­lönféle húsfajták között. — A lakosság részéről volt-e panasz a húsboltvezető működé­sére? — Nem. — mondta az elnök. Tuma Erzsébet, az ellenőrzési osztály vezetője is bekapcsolódott a beszélgetésbe és elmondotta, hogy súlycsonkítást egyetlen egy­szer sem észleltek, bár gyakran végeztek ellenőrzést. Azt viszont maga az ellenőrzési osztály veze­tője sem tudja megállapítani, hogy szabályos-e a sertés, vagy a marha felbontása, húsnemenként való osztályozása. „Ennek az el­lenőrzésére képtelenek vagyunk.” Végül is tisztázni kellett, tu­lajdonképpen miért bírságolták meg Tamás Bélát — A kereskedelmi üzleti sza­bályzat előírja, hogy hitelezés nincs. Az ellenőrzés viszont fel­fedte, hogy Tamás Béla nem ma­gánosoknak, közületeknek, mégis ■ hitelezett. Ez egyébként sajátsá­gos probléma, nem tudom az új gazdasági mechanizmusban ho­gyan lesz. A magam részéről úgy vélem, üzleti szempontból a nagy­kereskedelmi vállalatokkal szem­ben hátrányosabb helyzetben va­gyunk, ha az azonnal ki nem fi­zetett közületi vásárlás hitelezés­nek minősül. Ez nekünk forga­lomkiesés. A vagyonvédelmi sza­bályok betartásával lehetne meg­nyugtató módszert találni — álla­pította meg Mikóczi György. Ezzel egy olyan témát vetett fel, amely nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de figyelmet érdemel, mert egyrészről a büntetés elő­idézője, másrészről a jelek sze­rint a megoldás erősen foglalkoz­tatja a fogyasztási és értékesítési szöyetkezetet. Az igazgatóság elnökétől és az ellenőrzési osztály vezetőjétől megtudtuk még, hogy a bírság házon belül nem vont maga után újabb fegyelmi eljárást. Ellenkez­ne ez az érvényben lévő rendel­kezésekkel, abból a szempontból, hogy egy vétségért nem büntet­hető kétszer a dolgozó. Amikor Tamás Bélával beszél­gettünk, első szava az volt, hogy nem károsított meg senkit. — De akkor miért büntették meg? A fiatalember vonakodva vá­laszolt. A bírságot részletekben fizeti, ehhez megkapta a hozzá­járulást, a fellebbezési jogával is élt, de elutasították. — Nem kellett volna aláírnom a jegyzőkönyvet — mondta. A jegyzőkönyvet aláírta, ezzel maradéktalanul elismerte az el­lenőrzés során feltárt hibákat. De miért nem kellett volna aláírnia a jegyzőkönyvet? — Elmondom, hogyan történt? Én abban voltam hibás, hogy hi­telt adtam közületnek. Másban nem. Ebben igazuk volt. Pénte­ken érkezett a hús, beraktam a hűtőszekrénybe. A szekrény ki­csi, a húst nem bontottam fel rendesen. A hússzakértő emiatt marasztalt el. Pedig a szabályzat kimondja, hogy csak a fogyasztó előtt lévő húst kell előírásszerűén felbontani, tehát amelyik a foga­son lóg. Én az előírásszerű fel­bontást a szabályzatnak megfele­lően, később elvégeztem. — Ha nem értett egyet a hús­szakértő megállapításával, miért nem reklamált? — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőségtől itt lévő elvtárs Mátyás Tibor nagyon rendesen viselkedett* azt mondta, ebből legfeljebb csak figyelmeztetés lesz. Kezdő vagyok, meg is vol­tam ijedve, és aláírtam a jegy­zőkönyvet. A szakértő azt mond­ta, ha rajta múlik, nagyon meg­büntetnek. — Ki volt a hússzakértő? — Handler János, a Népbolt dolgozója. Bonyhádon nála vol­tam segéd, és amikor bírósági el­járás folyt ellene, én voltam az egyik tanú. Katonaidőmet telje­sítettem akkor.» A fiatalembernek az a meg­győződése, hogy Handler Jánost rosszindulat vezette. Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség vizsgálata, hatósági vizsgálat. Semmilyen körülmények között sem engedhető meg, hogy a dolgozók érdekeit védő hatósá­gi tevékenységet az elfogultság gyanúja vegye körül. De ebben az esetben valami nem látszik szabályosnak. Néhány kérdés megválaszolatlan. Hússzakértői minőségben képviselheti-e a ha­tóságot olyan személy, akiről nyo­mós ok van feltételezni adott esetben és helyzetben az elfo­gultságot? Az ÁKF miként ügyel arra, hogy vizsgálatainak mara­déktalanul hitele legyen, hogy a bírság mögött félreérthetetlenül ki lehessen mutatni az azzal arányban lévő szabálysértést Ta­más Béla húsboltvezetőt a keres­kedelmi szabályzat be nem tar­tásáért bírságolták meg, de most felvetődik bennünk az a gondo­lat: a felügyelőség betartotta a szabályokat? (És itt nem csupán ezer forintról van szó, ennél több­ről. Erkölcsi veszteségről is, amely egyaránt érinti a húsbolt­vezetőt és a szövetkezetei) Ezt Halász Istvántól, az ÄKF Tolna megyei vezetőjétől kérdez­tük meg. — Fellebbezést — kezdte az ÁKF vezetője — Tamás Béla nem adott be, csupán részletfizetési kérelmet. De először kezdjük ott, hogy hitelezésre nincs mód. A vizsgálat időpontjában Tamás Bélának 1057 forint hitelezése volt. Praxisom alatt nem egy­szer előfordult, hogy ilyen eset­ben, ha egyezik a leltár, a bolt­vezető elhallgatja és eltulajdonít­ja, s amennyiben hiány ugrik ki, nyomban jelentkezik, megfeled­kezett a kintlévőségről. Ezért a törvény szigorúan tiltja a hitele­zést De nézzük talán a vizsgá­latot összegező jegyzőkönyvet, melyet Tamás Béla feltételezésem szerint nem azért volt kénytelen aláírni, mert kezdő, vagy mert megijedt hanem azért mert a jegyzőkönyv cáfolhatatlan ténye­ket közöl: például egy darab ser­téscombot és két darab lapockát úgy bontott, hogy a csülökrészt eltávolította, ennek következté­ben a 22 forintos csülökhús, a drágább combhúshoz került. — De a boltvezető azt állítja, hogy a vizsgálat időpontjában még fel sem volt bontva a hús — vetettük közbe. •— A csülökről a combhúshoz levágott részt visszahelyezni nem lehet, azt úgy kell tekinteni, hogy értékesítésre volt előkészítve. Is­mét idézek a jegyzőkönyvből: két darab karaj részen -az alacsonyabb egységárú combhúst rajta hagyta, amely 2,70 forint fogyasztói meg­károsítás előidézője. Hogy a grót- csontot rajta hagyta a karajon, ismét 5,10 forintos fogyasztói megkárosítást követett el. A ser­téskarajon rajta maradt a tarja egy része is. Az általános iskola így akarta elvinni, nem engedtük. A sertéscsülköt is szabálytalanul, ferdén vágta le. Ez eléggé alátá­masztja és kimeríti a súlycsonkí­tás fogalmát, a büntetés tárgyát. Szeretném megjegyezni, éppen azért növelték meg hatósági jog­körünket, hogy a jövőben, de különösképpen az új mechaniz­mus gyakorlatában fokozottabban védjük a dolgozók érdekeit ke­reskedelmi vonatkozásban. Erre valóban szükség van, mert gya­kori a burkolt árdrágítás. — Maradéktalanul egyetértünk az ÁKF vezetőjének álláspontjá­val. Egy dolgot azonban még meg szeretnénk kérdezni. Abban az esetben, ha a szakértő és a vizs­gált személy között feltételezhető a régebbi eredetű nézeteltérés, helyes-e odaküldeni a szakértőt a vizsgált személyhez? — A felügyelőségnek nem volt tudomása arról, hogy Tamás Bé­la Bonyhádon együtt dolgozott Handler Jánossal. Itt egy általá­nos érvényű tájékoztatást szeret­nék adni, ilyen helyzetben jogá­ban áll bármelyik boltegység ve­zetőjének bejelenteni, hogy a szakértőt nem fogadja el. Ebben az esetben a felügyelőség ott lé­vő képviselője lehúzza a rolót, s más szakértőt hív a vizsgálatot befejezni — mondotta Halász István. Az ÁKF vezetője közölte még, hogy Handler János hússzakértői minőségben kifogástalan munkát végzett. Az ÁKF dolgozói az egész lakosság érdekeit képvise­lik, viszont az ellenőrzések meg­szigorítása folytán a szabályta­lankodók körében fokozódik a nyomás és a vádaskodás. Volt ar­ra is példa, hogy a felügyelőket Dombóvárott a fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezet vendéglátó- ipari osztályvezetője megtámad­ta. • A közvélemény álláspontja, egy­értelmű: ne a szabálytalankodók kapjanak védelmet, hanem azok, akik ellenük harcolnak. A hőgyészi igazgatósági elnök, arra hivatkozott, hogy tudomása szerint az általános vizsgálat a megye valamennyi húsboltját érin­tette. Ez kiigazításra szorul: a me­gye húsboltjainak csak egy részét vizsgálták, az azonban tény, hogy ezek közül, egy kivételével mind­nél találtak szabálytalanságokat, és mindössze egy fellebbezett. .. Sz. P. — Pj. Elkészült, de még nem lehet használni Ki fixessé kinek ax exer forintot ? Szekszárd város iparosításá­val kapcsolatos munkák szoro­san kapcsolódnak egymáshoz. Lapunkban is megírtuk már több mint két éve, hogy a vas­ipari vállalat autójavító üzemét kiköltöztetik. Először arról volt szó, hogy az AKÖV régi for­galmi telepére, újabban pedig az az álláspont, hogy az autóso­kat az AKÖV Kesélyűsi úti darabárus telepére költöztetik. E költözéssel kapcsolatban vált szükségessé, a KPM és a város megállapodása alapján egy darabáruk raktározására, kezelésére alkalmas épület fel­építése az AKÖV részére, hogy az AKÖV elhagyhassa mostani darabárus telepét. Az új raktár építési költsége több mint kétmillió forintot tesz ki. A korszerű begyűjtő, elosztó és raktárkomplexum tu­lajdonképpen elkészült. Hasz­nálatba is lehetne adni, de az AKÖV nem veszi át, mert a fűtés még nincs megoldva. A generálkivitelező, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat álvállalkozónak — a Cső­szernek — adta a fűtésszerelést. A Csőszer azonban nem tudta a munkát elvégezni, amikor az építők készre jelentették a rak­tárt. Érthető, hogy az AKÖV félig kész létesítményt nem fo­gad el. Hisz sok a romlandó áru, fűtés nélkül a raktárt használni nem lehet. — A kivitelezőnek azt ígér­te a Csőszer — mondja Piegl Ferenc AKÖV-igazgató —, hogy október tizenötre befe­jezik a fűtésszerelést. Ameny- nyiben nem, úgy a generál- kivitelező, a TOTÉV kap na­Három év jelentős export ponta ezer forint kötbért a Csőszertől. Ha mi költöznénk, úgy semmi biztosítékunk nincs arra, hogy a fűtés elkészül ok­tóber tizenötre. Mert a beru­házó, a megyei beruházási iro­da, s nekünk a kivitelezéssel, az üggyel kapcsolatban csak annyi a dolgunk, hogy kiköltöz­zünk a Keselyűsi úti telepről és eljöjjünk ide. Kértük, hogy biztosítékot adjon a Csőszer nekünk is: naponta ezer fo­rintot. Bennünket az érdekel, hogy a fűtés elkészüljön. Hogy a „bánatpénzt” a TOTÉV, vagy mi kapjuk a Csőszertől, az nem lényeges. Itt a fűtést kell elkészíteni, hogy nyugodtan tudjunk költözni. Tehát az új létesítmény tu­lajdonképpen már használható. A fűtési szezonig még két hó­nap vissza van. Ha az AKÖV költözne a Keselyűsi úti telep­ről, a Vasipari Vállalat hozzá­foghatna az itt szükséges építő­munkák elvégeztetéséhez, előbb tudna kiköltözni a város köz­pontjából, a város központját át lehetne adni más munkák megkezdésére. Tehát meg le­hetne adni a folyamatát a vá­ros egy jelentős problémájá­nak megoldásához. Most biztosíték hiánya mi­att, ki fizesse kinek az ezer fo­rintot, áll egy kész létesítmény kihasználatlanul. Az AKÖV — mint az ügyben érdektelen, de a raktárt használó — nem so­kat tehet a mielőbbi költözés érdekében. Itt csak a beruházá­si iroda gyorsíthatja meg ezt a holtpontra, jutott költözési ügyet.- Pj ­után ismét lucernamagbél Az utóbbi években még a hazai szükségletet sem fedezte a lucer­namag, annyira lecsökkent a lu­cerna vetésterülete az emlékeze­tes pocokinvázió miatt. Pedig a lucernamag igen jó exportcikke hazánknak. Most végre ismét el­jutottunk odáig, hogy külföldi el­adásra is jut belőle jelentps mennyiség. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat három megyére kiterjedő dombóvári alközpontjának fő­mérnöke, Miklósi László elmond­ta, hogy Baranya, Somogy és Tol­na megye gazdaságaiban jó kö­zepes termést takarítanak be az idén. A betakarítás most kezdő­dött, de a terméskilátás már fel­mérhető. Tolna megye aprómag- termesztő gazdaságai közül ez- ideig a hőgyészi és a lengyeli ta­karította be a lucemamagof. A dombóvári alközpont vezetőinek értesülése szerint országszerte jó közepes a termés, így minden valószínűség szerint a Délkelet- Dunántúl terméséből exportra szánt mennyiség valóban külföl­dön értékesül, nqm kell hazánk más vidékeit kisegíteni az értékes vetőmaggal. Dombóvár 12 vagon lucemamagot szánt exportra. Természetesen ez nem végleges számadat, még módosulhat. Hoz­závetőleges számítások szerint körülbelül másfélszeresét tudják exportálni a tavalyi mennyiség­nek. A vöröshere nagyon gyenge magtermést hozott, viszont étke­zési borsóból jók a termésered­mények. Tolna megyében átlago­san mintegy nyolc-kilenc mázsa lesz a holdankénti terméshozam. A betakarítás, illetve cséplés a befejezéséhez közeledik. Már látni lehet, hogy az 1200 vagonos felvásárlási tervszám több mint száz vagonnal megnövekszik. Nyu­gati exportra jelentős tételt szál­lít a dombóvári vetőmagközpont. Miklósi László főmérnök azt mondja, növekszik az érdeklődés a nyugati országokban a magyar borsó iránt. Köztudott, mennyire keresik a lucernamagot mindig* és ez a kereslet most újabb cik­kekkel bővüL A bükkönyfélékből elsősorban a szöszös bükköny ke­lendő, 15 vagonnal fog exportálni a három megye. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Délkelet-dunántúli Al­központja az elmúlt évihez ha­sonló hatalmas forgalmat fog lebonyolítani a vetőmagvak érté­kesítésével. Az elmúlt évi felvá­sárlási érték a 250 millió forintot is elérte. A Szekszárdi Vasipari Válla­lat FELVÉTELRE KERES azonnali belépéssel szerszámszerkesztő munkakörben 2—5 éves gya­korlattal rendelkező gépipari technikust. Jelentkezés: Szekszárd, Rá­kóczi u. 13. Fizetés megegye­zés szerint. (313)

Next

/
Thumbnails
Contents