Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

1967. augusztus 23. í*Ot,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Munkavédelmi felügyelők Napi háromszáz mázsa tanácskozása a balesetek megelőzéséről A földhivatal működéséről Az Állami Földmérési és Tér­képészeti Hivatal megszűnt. A 2028;1967-es számú kormányren­delet szüntette meg, ezt a hiva­talt. Ezzel egyidejűleg megjelent a rendelkezés, a járási és a me­gyei földhivatalok megalakításá­ról. A Tolna megyei Földhivatal ennek megfelelően, megkezdte működését. Vezetője Vajda Ist­ván, aki korábban a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztály­vezető-helyettese volt. A föld­hivatal jelenleg a Béla téren, a régi megyeháza épületében székel, a volt ÁFTH helyén. Pontosabban ma még helyszűke miatt dolgozói a város különböző köz- és magán­épületeiben kaptak ideiglenes szállást A földhivatal vezetőjének egyik legnagyobb gondja, miként biztosíthatja a megfelelő munka- körülményeket. Miután új hivatalról van szó, a közvéleményt elsősorban az ér­dekli, hogy milyen ügyekkel fog­lalkozik, mekkora hatáskörrel rendelkezik. Erről Vajda Isván elvtárs tájékoztatta a Tolna me­gyei Népújság munkatársát. El­mondotta, az Állami Földméré­si és Térképészeti Hivatal járási szervvel nem rendelkezett. Tolna megye három körzetre volt fel­osztva, s ezek a körzetek a köz- igazgatási határokhoz nem iga­zodtak. Az illetékes járási szer­vekkel tehát nem lehetett kielégí­tő a kapcsolat, előfordult, hogy az érdekelt járási szervek emberei nem is tudták, hogy ki az ÁFTH kerületvezető j e. A földhivatal megalakulásával — mondotta Vajda István — a megyei tanácsnál, illetve a járási tanácsoknál működő földbirtok­politikai részlegek megszűntek. Ezekből és az ÁFTH apparátusá­ból jött létre tulajdonképpen a megyei földhivatal és a járási földhivatalok. Szekszárd járási jo­gú városnak és a szekszárdi já­rásnak egy földhivatala van, ezen belül külön részleg foglal­kozik a megyeszékhely idetarto­zó ügyeivel. A telekkönyvezés még nem tartozik hozzánk, min­den más természetű feladatot mi végzünk el, Tájékoztatója során Vajda Ist­ván első helyen a termőföldek vé­delméről és rendeltetésszerű hasz­nálatáról szóló kormányhatározat betartását hangsúlyozta. Húsz ka­taszteri holdig a művelési ágvál­tozást a járási földhivatal en­gedélyezi, ezen felül a megyei földhivatal javaslatával a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. Készül az új földtörvény, amely az eddiginél is szigorúbb­nak ígérkezik, művelési ágváltoz­tatásra tehát csak nagyon indo­kolt esetben kapják meg a mező- gazdasági üzemek a hozzájárulást. Itt természetesen a szántóföldek­ről van szó. Arról a nemzeti va­gyonról, amely az elmúlt évek­ben 600 ezer kataszteri holddal csökkent, - ennyi szántóterület — jó minőségű termőföld >— került más művelési ágba. Sor kerül a közeljövőben a földtulajdonnal kapcsolatos jogi problémák véglegies rendezésére. Elmondotta Vajda Isttván elv­társi, hogy egy-egy ügy még a földreform időszakára nyúlik vissza, olyképpen, hogy jogilag még ma sincs tisztázva, a föld­tulajdon. Ez a körülmény vissza­élésre, és spekulációra ad alkal­mat. Az állami kisajátításhoz a földhivatal feladata elkészíteni a birtokívet és a vázrajzot Te­kintettel arra, hogy a termelő- szövetkezetek a tagoktól és a kí­vülállóktól megvásárolhatják a földet, körültekintően szükséges rendezni a termelőszövetkezet tulajdonjogával kapcsolatos kér­déseket is. E munka lebonyolí­tásának mikéntjére a közeljö­vőben megjelenő rendelkezés ad útbaigazítást Bizonyára meg­nyugtatóan tisztázódik az a kér­dés is, hogy annak a szövetke­zeti gazdának jár-e foldjáradék, aki bérelt földdel lépett a ter­melőszövetkezetbe? Pontosabban, hogy ilyen esetben mi legyen a törvényes eljárás? Sor kerül a zártkertek felülvizsgálatára is. A földhivatal hatáskörébe tartozik a szőlő- a gyümölcsöstelepíté­sek, az ipari létesítmények a la­kónegyedek helyének előzetes kijelölése. Ennek a szervnek kell véleményeznie az üzemi talajvé­delmi terveket. Nagy körültekin­tést igénylő feladat a síkvidé­ki erdőterületek felülvizsgálása, és visszaminősítése. Ha ugyan­is a síkvidéki erdőterület szán­tóföldi művelésre alkalmas, ak­kor a földhivatal által megálla­pított határidőn belül az erdőt az üzemnek ki kell termelni, és a területet szántóföldi művelés­be venni. Minden évben májusban, ha­társzemlén köteles a földhivatal részt venni. A műveletlen terü­leteket állami tulajdonba adják. Elmondotta még Vajda István elvtárs, hogy a feladatok elvég­zéséhez a szükséges szakember- gárda rendelkezésre áll. A járási földhivatalok és a megyei földhiva­tal a ráháruló feladatokra fel­készült, ési máris az alapító ren­delkezés szellemében dolgoznak. Gyakran telnek a zsákok, sűrűn kell őket cseréink Üres zsákot tesz fel a lisztleszedőre Bognár István, A maloroudvar madártávlatból. Foto; Bakó Az SZMT munkavédelmi bi­zottság a közelmúltban foglalko­zott az üzemek baleseti helyzeté­nek alakulásával, a SZOT, illet­ve az MSZMP 1966. május 10-i határozatának végrehajtásával, annak tapasztalataival. A bizottság a megye üzemei­ben dolgozó munkavédelmi aktí­vák tevékenységét úgy értékelte, hogy a fél év során munkájuk eredményes volt, a helyzet javult. Foglalkozott az értekezlet a moz­galmi munka szélesítésével, erő­sítésének fontosságával. Tovább­ra is kiemelten kell foglalkozni a dolgozók biztonságát, jogait sértő intézkedések megelőzésével. Az üzemi balesetek az egyéni, családi tragédiák mellett jelentős anyagi kárt is okoznak. Zavarják, hátráltatják a termelést. A bal­esetek miatt kiesett munkanapok csaknem valamennyi üzemnél, vállalatnál pótolhatatlan hiányt okoznak a termelőmunkában. Megyénkben több mint 1700 dolgozó sérült meg egy év alatt és ebből következően 30 000 mun­kanap esett ki a termelésből, amely azt jelenti, hogy annyi termelési érték esett ki, mint egy 100 dolgozót foglalkoztató üzem egy éves munkája. Az üzemekben előforduló sú­lyos, valamint halálos kimenete­lű balesetek miatt kiesett munka­napok nagy száma arra figyel­meztet, hogy a munkavédelem szervezett, de kialakításában és eredményes működése érdekében még sok tennivalónk van. Ma még elég gyakori az olyan üzemi baleset, mely az óvórend­szabályok és munkahelyi követel­mények hiányos ismerete, védő- berendezések és -felszerelések hiánya, nem egy esetben azok használatának lebecsülése miatt következik be. A gazdasági vezetők, és termé­szetesen a szakszervezeti aktívák gondosabb munkával, elősegít­hetnék a balesetek számának je­lentős csökkentését. A veszélyfor­rásokat a baleseteket előidéző szervezetlenségeket egészségtelen munkahelyeket meg kell szüntet­ni. Különös jelentősége lesz en­nek az új gazdaságirányítási rendszerben, mivel a vállalatok­nak problémáikat önállóan kell megoldani. Érdeke is lesz ez a vállalatoknak, mert nem mind­egy a szocialista társadalomban az emberek biztonságának, egész­ségének alakulása mellett, a nyereséget is befolyásolja, a betegség miatti hiányzás, vagy amikor ennek következ­tében gyakran cserélődnek a dolgozók munkahelyeken. E szemlélet elterjedésében, munkánk szélesebb társadalmi alapokra való helyezésével, igen jelentős szerep hárul a szakszer­vezetekre, és konkrétan a mun­kavédelmi aktívákra. Az értekezleten megállapítot­ták, hogy a balesetek száma csak jól szervezett, széles körű társa­dalmi hálózat közreműködésével, egyes gazdasági vezetők szemlé­letének megváltoztatásával, he­lyes intézkedéseivel csökkenthe­tők. A munkavédelmi tevékeny­ség csak akkor válik ered­ményessé, ha a dolgozók is részt vesznek a biztonságos munkakörülmények megte­remtésében, a baleseti ve­szélyforrások felderítésében és megszüntetésében. A munkavédelmet társadalmi üggyé, minden ember ügyévé kell tenni. Ennek egyik leghatásosabb eszköze a munkásvédelmi őrség­mozgalom további szervezése, irányítása, elismerése. A munkásvédelmi őrök és munkavédelmi aktívák példa- mutatásukkal és nevelő munká­jukkal már eddig is kivívták ve­zetőik és dolgozótársaik elisme­rését, megbecsülését A gazdasági vezetők a munkásvédelmi őrök javaslataira megszámlálhatatlan sok veszélyforrást szüntettek meg. A munkavédelem társadal­mi üggyé tétele leghatásosabb módszer arra, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni tudjunk. Zrínyi János SZMT munkavédelmi bizottság vezető Teljes kapacitással, három műszakban dolgozik a szekszárdi ma­lom. Széli István hengerőr hat dupla henger működését ellen­őrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents