Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

w 1967. augusztus 19. TOLNA MFOYF1 NEPtf.ISAO A slices* egyik feltétele A dombóvári vajüzemben érde­kes kísérletezést folytatnak. A készülődés lényege, hogy új, ed­dig Dombóváron nem gyártott ementáli kemény sajt gyártásával próbálkoznak. A kezdeményezés kifizetődőnek ígérkezik és gazda­ságilag is megalapozott. Adva van egy tejtermék gyártására alkal­mas épület. Vannak több évtize­des gyakorlattal rendelkező tej­ipari dolgozók, műszakiak és irá­nyítani tudó gazdasági vezetők. Az üzemben jó néhány évvel ez­előtt, kazein gyártásával foglal­kozták. Mostanában étkezési te­jet szállítanak, savós vajat, óvári sajtot, tappistát és köményes saj­tot gyártanak. Az ementáli sajt gyártására való áttérést a gazda­ságos termelést, a piaci igények sürgetik. A külföldi és belföldi piacon egyaránt a kemény sajtot keresik. A Tolna megyei Tejipari Vál­lalat minden támogatást megad ra kötöttek megállapodást. A na- ki tsz tehergépkocsiját hetenként kétszer — kedden és csütörtökön — az üzem rendelkezésére bo­csátja. A szakcsi tsz elvállalta a körzetben összegyűjtött tej be­szállítását. A tsz gépkocsija vissz- fuvarban savót szállít a tsz-nek. Az ilyen módon összehangolt szállítással megoszlik a fuvarkölt­ség. ami hasznos az üzemnek és hasznos a tsz-nek. A dombóvári Alkotmány Tsz vezetői is megértéssel fogadták a tejfeldolgozó üzem szakemberei­nek javaslatát. A tehenészet egyik ötvenes istállóját a szakemberek tanácsa szerint rendezték be. A tsz azóta káros baktériumoktól mentes, higiénésén kezelt és meg­felelően takarmányozott állatok tejét szállítja az üzembe. helyzetét, a reformban biztosított önállóságot. Az ementálisajt-ter- melést előkészítő kísérlet rövide­sen befejeződik. Ezzel megterem­tik a siker egyik feltételét. A gazdasági reform sikerének má­sik és nem kevésbé fontos fel­tétele, hogy az üzemi pártszerve­zet, a párttagság is bekapcsolód­jék és segítse a feiadatol; megol­dását. A gazdasági vezetőknek és a pártszervezetnek közösen kell ki­alakítani egy olyan közszellemet, hogy a dolgozók ne féljenek az újtól _______________________________________ a z úi utakat keresd ij utak dombóváriaknak Jól jár az üzem és jól jár a tsz. Az új gyártmányra való áttérés 1 millió 500 ezer forintos beruhá­zást igényel. Az üzemben átalakí­tásokat végeznek, új pépeket, pasztőrözőt, hidraulikus préseket állítanak fel, növelik a sózó- és a raktárkapacitást. A kísérletezés során most még naponta 3000 li­ter tej kerül feldolgozásra. Az új gyártmány kikísérletezését segí­ti a vállalat főtechnológűsa, ter­melési osztályvezetője és dr. Tom­ka Gábor, a kutatóintézet munka­társa. A három szakember több mint egy hónapja dolgozik a dombóvári üzemben, s az ered­mények biztatóak. A tervek .sze­rint rövidesen emelik a feldolgo­zásra kerülő tej mennyiségét. Augusztus végéig naponta 18 ezer liter tejből készítenek ementáli sajtot. ­Az építkezés, a műhelyek átala­kítása, a gépek beállítása s maga a kísérletezés nagy erőpróbát je­lent. A meglehetősen feszített tempó mellett még szervező mun­kát is végeznek, a minden eshe­tőséggel számoló gazdaság! veze­tők. Bár az üzemnek eddig is jó kapcsolata volt a tejet szállító gazdaságokkal, de mostanában mégis azon dolgoznak, hogy a jo kapcsolat bővüljön, s üzletköté­sekkel párosuljon. Néhány ter­melőszövetkezettel, köztük a naki, és a szakcsi tsz-szel, tejszállítás­Az üzemen keresztül ugyanis kü­lön korpajuttatást kapnak. Sok irányú szervező munkát vé­geznek a dombóvári tejüzemben. Tárgyalásokat folytatnak a helyi és a járási földművesszövetkezet­tel, s megállapodtak, hogy egy tejterméket árusító mintaboltot létesítenek, a járási székhelyen. Az üzletben mindenfajta tejter­méket árusítanak, hogy így is reprezentálják az üzem termékeit. A termelőüzem és a kereskedel­mi egységek közötti kapcsolat, ja­vításával is próbálkoznak. Né­hány községben, Dalmandon, Má- göcsön, és másutt kiiktatták a fo­gyasztási tej kétszeri szállítását. Eddig a tejet minden közös gaz­daságból Dombóvárra kellett szál­lítani, s onnét kapták vissza azt a mennyiséget, amennyire a fo­gyasztóknak szükségük volt. Az említett községekben ezt úgy mó­dosították, hogy a helyi igények kielégítése a földművesszövetke­zeti boltokon keresztül történik. A tsz-ek ezekben a községekben egyenesen az üzletnek szállítják a tejet. A dombóvári tejfeldo1gozó üzemben készülnek a gazdasági mechanizmus bevezetésére. Fi­gyelembe vették az üzem sajátos és nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat. Az üzem életében ez az év lesz az ementálisajt-gyártás meghono­sításának éve. Nem kevesebbről, mint az üzem jövőjéről van szó. Ahhoz, hogy az üzem terméke a külföldi és belföldi piacon egy­aránt versenyképes legyen, fel kell számolni az újtól való félel­met, és az egyes emberek részé­ről mégnyilvánuló „patópálos” kényelemszeretetet. POZSONYIIGNÁCNÉ 200 lóerős a „D 708“ A Csepel Autógyár új „D 708” típusú tehergépkocsija nagy sikert aratott az idei BNV-ti. A 200 lóerős, 10 tonna teheií^rású gépko­csi rakfelülete alumínium lemezekből készült és vezetőfülkéje bil­lenthető. Korszerűbb raktárakat kér / A tamási járás termelőszövet­kezetei az utóbbi években ko­moly erőfeszítéseket tettek azért, hogy a gazdálkodás fő üzem- ágává az állattenyésztést tegyék. Ehhez a tárgyi feltételt részben megteremtették már a tervszerű tbc-mentesitóssel, nagyobb termőd képességű törzsek kialakításá­val. Számos kezdeményezés szü­letett arra is, hogy az istállók, szállások építését, a telepek ki­alakítását alárendeljék a tartási követelményeknek. Előtérbe ke­rült — mondhatnánk, alapvető igény — a korszerű építkezés, á fokozottabb gépesítés. Ezért szerveztek már külföldi tanul­mányutat, ezért teremtettek kap­csolatot az agráregyetem külön­böző tanszékeivel. A korszerű állattenyésztési módszerek keresése, kialakítása magával hozta a differenciál­tabb építkezés iránti igényt. A járásban tai'.n az utolsó mag- tárpadlásos istálló épül, illetve áll befejezés előtt Iregszemcsén. Ez az isíállótípus a korábbi igényeknek megfelelt, bár nagy hátránya azt volt, hogy nem le­a mezőgazdaság hetett kellőképpen gépesíteni. Tulajdonképpen az egyéni gaz­daság felnagyítása volt; mert a gazdák többnyire a padláson tartották a termény nagy ré­szét. Jó volt ez az építési mód még azért is, mert olcsóbb volt, mintha külön istállót, külön magtárat kellett volna építeni: Mivel a cél, az elképzelés a2, hogy a közös gazdaságok nem építtetnek . már magtárpadlásos istállót, új igények jelentkeznek; a korszerű raktárak iránt. Még­pedig olyan raktárak iránt, ame­lyek olcsók, gyorsan felépíthe­tők, befogadhatják a jelenlegi és majd a későbbi, modernebb raktári szállító-, tisztítógépeket, szárító és takarmánykeverő be­rendezéseket. Viszont' egyelőre hiánycikk az olyan raktártípus, amely a fel­sorolt igényeknek megfelel. El­képzelések már vannak, ezeket kell a mezőgazdasági építkezé­sekkel foglalkozó tervezőknek formába önteni, illetve az építő­iparnak felépíteni. Egyik követelmény, hogy a raktár legyen olcsó, gyorsan — Azt mondta a legjobb ba­rátom, nagy szamár vagyok, mi­nek vállaltam el. A férfi a fotelban ül. Arcán olyan mosoly fut át, mint ami­kor a barát „jótanácsát” hall­gatta. Nyugodt, tempós mozdu­lattal cigarettát vesz elő, meg­nyomkodja, rágyújt, mélyre szív­ja a füstöt. — Tulajdonképpen nem én vagyok az utód. Előttem volt egy ember, néhány hónapig. Ideigle­nesen. — Mit érzett, amikor abba az irodába lépett, amelyben az az ember dolgozott, aki börtönbe ke­rült. — Nehéz volt, — És? — Nagyon nehéz. Az íróasztal is az övé volt. A szék is. — Hőgyészi vagyok, ismerem az Ügyet. Az egész ország ismeri. Természetes a vállalat muntcá- sai is tudják, hogy az előd, bör­tönbe került. Pontosabban: elő­zetesben van még mindig. Las­san két éve bonyolítják az ügyet. Nehéz felgöngyölíteni. A rendőr­ségi emberek azt mondták, hn vége lesz, akkor megismertetik a részleteket, tanulságokat is a vállalat dolgozóival. As új igazgató — És a vállalat ügyfelei? — Nem akartak velünk szóba állni. Nem nyíltan. Dehogy. Ha­nem a hangsúly, a várakozó ál­láspont, a „három lépés” .., Ezt csak az tudja érezni, aki előtt így viselkedtek. Pedig az ügy Világos: lebukott az igazgató, az egész biatorbágyi bűnbanda, a termelésnek menni kell, a válla­lat dolgozói élni akarnak. Ami­kor Darvasné, az anyagbeszerző elment valahova, úgy fogadták, mintha lepratelepről jött volna. Űjabb cigarettára gyújt. Tele­fonhoz hívják, budapesti rende­lővel beszél. Exportárut szállíta­nak Tripoliba. Leül, megint csendben, határozottan mondja: — A feleségem azt mondja, maradtál volna a tanácsnál, jó helyed volt. Szekszárdra jártam dolgozni, a megyei tanácsra, Fő­előadó voltam, kétezer-háromért. Bejártam, de később érek haza most, korábban eljövök, mint amikor Szekszárdra jártam: Köz­gazdász vagyok. A közgazdaság- tudományi egyetemen Végeztem. Az egyik adminisztrátor statisz­tikai jelentéseket hoz. A terme­lésről, ennek a kis vállalatnak nagyon bonyolult munkájáról kezd nagy szenvedéllyel beszélni Lieb János igazgató. — Hat hónapig nem volt mű­szaki vezetőm. Nagyon nehéz volt a helyzetem. Most már el­fogadhatóan mennek a dolgok. A tervet teljesítettük. Néhány részkérdésben kell még előbbre lépni, aztán helyben leszünk. Addig még sok a dolog. Estén­ként, amikor a család már pi­hen, leülök, és készülök más­napra. Minden nap új feladatot, új izgalmakat, érdekes eseteket hoz. Mérlegelni kell, mit csinál­tam ma jól, mit tudtam volna másként megoldani, hogy hatáso­sabb legyen az intézkedés. Lieb János igazgató, talán a megye legfiatalabb igazgatója, olyan ember után irányítja a Tolna megyei Textilfeldolgozót, aki bűnt követett el. — Nagyon kényes dolog erről még beszélni is. Itt minden se­gítséget megkaptam. Ha azt mondom, hogy bizalmatlanságot éreztem az első napokban, ter­mészetes, hogy így van. Az em­berek tele voltak félelemmel: Jön az új igazgató, ki tudja ki kerül majd a seprűje alá. Azt mondtam az embereknek: — Dolgozzunk együtt, a munka majd feledtet. A keserűséget is. Mert a műszakiak, az adminiszt- ratívok s a munkások szégyell­tek, hogy az igazgatójuk börtön­be került. El sem akarták hinni... Még nem beszéltem ezekről az érzésekről senkivel. Nem kérdez­ték tőlem. Az ember, ha valamit elvállal, azt jól akarja megcsi­nálni. Ezzel voltam elfoglalva. Úgy érzem, akik kineveztek, nem csalódtak bennem ... De ha ezek­ről a dolgokról, meg az itteni javuló munkáról beszélek, akkor még azt találják mondani rólam, hogy nagyképű vagyok... Az ipari osztály, mikor H6- gyészre helyezte Lieb Jánost, azt ígérte, segíti, támogatja a fiatal igazgatót. Éneikül nem tudott volna a fiatal igazgató gyökeret verni és helytállni... Vitzl ügyében még folyik a nyomozás- Pj ­felépíthető. Szinte kínálják ma­gukat az ipari építkezések kor­szerű szerkezeti elemei; a vas-, vasbeton, alumínium váz- és te­tőszerkezetek, az azokat kitöltő panel-elemek. Esetleg csak mó­dosítani keil a mezőgazdaság követelményeinek megfelelően. A másik követelmény, hogy megfeleljenek a mostani és a Jövőbeni raktári gépeknek, szá­rító, takarmánykeverő berende­zéseknek. Ez az igény csak alá­támasztja az előzőt. : A raktáriények tulajdonkép­pen azt a gyors változást fejezik ki, amely ma a mezőgazdaság­ban végbemegy. Tavaly, tavaly­előtt még nagyon sok termény tönkrement, mert nem tudták hol tárolni. Akkor a szükség- góré volt a minimális igény. A most jelentkező • maximális igényt viszont több ok is indo­kolttá teszi. Az egyik a takar­mánybetakarítás közeli, gyors ütemű gépesítése; Erre lehető­séget adnak a speciális kuko- rica-betakarító gépek, és nem utolsó sorban az SZK-kombáj- nok. A betakarításhoz kapcso­lódnak a raktári berendezések, a szárítók, és a megfelelő raktár­tér. Miután egyre több termelő­szövetkezet tér át saját takar­mánykeverésre, még inkább in­dokolt a termények megfelelő tárolása. Ugyancsak igény a differen­ciált raktárterület, tehát nem egy központi mammutraktár, hanem az, állatállomány szük­ségleteinek megfelelő a szarvas marha-, a sertés-, a baromfi- telepen. Miután a szövetkezetek a vetésszerkezetet úgy alakították ki, hogy a takarmánytermő te­rületek — elsősorban a zöld­takarmány ott legyen az állat- tenyésztő telep közelében, indo­kolt, hogy a raktárakat is a te­lepek igényeinek megfelelően építsék fel. A mezőgazdaság olyan gyors léptekkel halad előre, hogy ami tegnap még jó volt, az a hol­napi igényeknek már nem felel meg. így jelentkezik a raktárigény is, egyre sürgetőbben, elsősor­ban azokban a szövetkezetek­ben, amelyekben az állat- tenyésztés lesz a gazdálkodás fő ága és ennek megfelelően kell felkészülni az építőiparnak is új építési anyagokkal, új épí­tési módszerekkel. BI.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents