Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-15 / 191. szám

# 1967. augusztus 15. TOTSA MEGYEI NÉPÚJSÁG Pak» ■Pécs—Harkány és vissza A hajnali kelés ellenére jó a hangulat. Pakstól Pécsig az út legnagyobb része ismerkedéssel, a már korábbi ismerősök egymás közötti élcelődéseivel telik el. A nagy hőség sem akadálya a jó­kedvnek. A kétnapos IBUSZ-utazáson a paksi járás nyolc termelőszövet­kezetének 33 dolgozója vesz részt. A pár nap gazdag programja, ki- kapcsolódást. pihenést jelent a nagy nyári mezőgazdasági mun­kák idején. A több heti kemény, megfeszített mun Ica próbára teszi ilyenkor nemcsak a férfiak, ha­nem a nők erejét is. Ezért nem csoda, hogy akik most itt ülnek a buszban, valamennyien szíve­sen vették tudomásul, hogy a tsz-vezetőségek őket jelölték az útra. Paks—Pécs—Harkány az útvo­nal. A kedves kis kirándulást az Állami Biztosító tette lehetővé azoknak a tsz-dolgozók-nak. »akik a biztosítási és önsegélyezési cso­portok tagjai. Olyan csoport­tagok ülnek elqttem az autóbusz bőrhuzat.os ülésein, akiket a járás különböző termelőszövetkezetei­nek vezetői munkájuk után java­soltak e kirándulásra. . (I j-Mecsekalj a a sláger ______________ M ire a busz Pécsre érkezik, a hajnalban még ismeretlenek, jó ismerőseikké válnak. Tudják egy­másról ki. melyik tsz-ben, dolgo­zik, a beszélgetésekből kiderül, miként . dolgoznak a bölcskei, kömlődi, a dunaföldvári. a paksi, a madoesai. a dunaszentgyörgyi, a gerjeni és a györkönyi terme­lőszövetkezetekben. Kialakulnak a baráti csoportok, akik nemcsak a múzeum- és városlátogatásnál, hanem a borkóstolásnál sem hagyják el egymást. A falusi em­ber nehezen barátkozik, de ha ismeretséget köt, akkor azt a ba­rátságot hosszú ideig tartja is. Az új-mecsekaljai városrész volt Pécsett a „sláger’'. A s’zikártermetű kömlődi Nán­dori Lajos még a buszban is el­ragadtatva beszélt, a hatalmas, emeletes bérházak sokaságáról, a rendezett városrészről. — Még nem láttam soha éle­temben modem lakótelepet, csak a televízióban — mondta társai­nak. — Úgy éreztem magam, mintha Amerikában lennék. Na­gyon tetszett, de azért megmon­dom, nem jönnék ide lakni. Nem cserélném fel a nemrég „restau­ráit” kis vityillómat. Már csak azért sem. mert itt Uj-Mecsekal- ján nincs Szabadság Tsz. , Maguk nem éhesek? A szűk utcákon kanyarogva a következő állomás a székesegyház monumentális épülete. Az idegen­vezető szavait és az értékes mű­emlékeket sokáig csodálták, itt is minden tetszett mindenkinek, csak egy idősebb néniké. Fekete Józsefné csóválgatta a fejét elé* gedetlenül: — Szép, szép, csak azt nem ér­tem, miért kell fizetni, azért, hogy megnézzük a templomot? Próbálták megmagyarázni töb­ben is. de ő csak legyintett: — Ha. így kell lennie, hát le­gyen. — Órájára pillantott, majd megjegyezte: — Elmúlt ám dél. Maguk nem éhesek? És félórával később már a Me­csek szerpentinjein kanyargott a busz. Az ebédet a dömörkapui turistaházban fogyasztották el. majd néhány órát az állatkertben és a vidámparkban töltöttek. A fiatalabbja kipróbálta a körhin­tát, s a „veszélyesebb” játékokat, az idősebbek inkább a poharaz- gatást választották. Várkápolna, vár- börtön, vármúzeum Három órakor, mindenki pon­tosan a helyén ült és érdeklődés­sel hallgatta a bájos idegenvezető kislány. Budai Júlia szavait: A következő állomásuk a sik­lósi vár, majd annak megtekin­tése után megérkezünk útunk végcéljához, Harkányba. A tu­ristaszállóban alszunk, kérek mindenkit, hogy a meghatározott időpontokat tartsa be. társai ér­dekében is. A nagy hőség ellenére kitartó volt a csoport a várban is. Sokat időztek a várbörtönben, a Várká­polnában és a múzeumban. Az utóbbiban a mai magyar kerá­mia kiállítás nyerte meg légin kább tetszésüket. A modem szob­rok. vázák és egyéb kiállítási tár­gyak előtt több humoros meg­jegyzés hangzott el és vita ala­kult ki. A fáradságot a végén a várétterem jégbe hűtött italai oszlatták el’ Erős szürkület volt már, mikor Harkányba érkeztünk. Vacsora után újból kocsira szálltunk. Az út folyamán először fordult elő, hogy nem volt egységes a társa­ság. Amire megnyugodnak a kedélyek Fejlődik a GELKA megyei szolgálata Tolna megyében a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igaz­gatóságának jelentése szerint két­ezernél több televíziókészüléket vásároltak az eltelt félévben. A készülékek elterjedése megnövel­te a javítószolgálat tevékenysé­gét is. s amint' azt Szekeres Gyu­lától. a vállalat megyei vezetőjé­től megtudtuk, az első félévben a tervezett 7640-hez képest 9000 rádió- és televíziókészüléket javí­tottak meg a GELKA megyebeli szerelőszakemberei. Tavaly i.izen- hétezer készüléket hoztak rendbe, s az idei évi tervükben húszezer készülék javítása szerepel. Ezt minden valószínűség szerint tel­jesítik, hiszen a javítások „sze­zonja” az év végi hónapokra esik. Érdemes bepillantani a megyei GELKA üzemi eredményeibe is. 1964 óta kimutatható a rohamos emelkedés: 1964-ben 30 000. 1965- ben 182 000. 1966-ban 308 000 és 1967-nek csupán első félévében 221 000 forint a tiszta nyeresége a vállalatnak. A megyei szerviz szerelői nyolcvanöt községet is felke­resnek egyszer hetenként. Tervbe vették azt is, hogy — budapesti példára — Sze,k- szárdon is bevezetik a szom­bati és a vasárnapi javítási szolgálatot a televízióadások idejére. Pakson már folyamatban van egy fiókszerviz létrehozása a kör­nyékbeli lakosság ellátására, ha a kivitelező vállalatok eleget tesz­nek1. a terv szerint szeptember 15-én megkezdi működését. Szekeres Gyula megmutatta a szekszárdi új szervizház tervraj­zát is. 700 négyzetméter alapterü­letű, korszerű GELKA-szervlz épül majd a város központjában, a jelenlegi autójavító műhely he­lyén. Ez modem épületkomple­xum' lesz. amelyben a Magyar Nemzeti Bank. a KPM Közúti Igazgatóság és a GELKA megyei szervei kapnak megfelelő helyet. A GELKÁ-é csaknem négymillió forint költséggel épül fel és ön­álló épület lesz, távfűtéssel. A jó eredményekhez azonban jó szakemberek is szükségesek, olya­nok, akik kitűnően és lelkiismere­tesen látják el feladatukat. Sze­keres Gyula örömmel újságolta, hogy az idén hat érettségizett fia­tal vizsgázott ’ kimagasló ered­ménnyel, mindegyikőjük vörös­diplomás műszerész lett. Közülük egyelőre csak hármat tudnak al­kalmazni a jelenlegi égető lét­számhiány pótlására. Szeptember 15-től engedélyezte a központjuk a három új műszerész munkába lépését. Velük együtt tizenötre gyarapodik a GELKA megyei m ű sz.eré-szszakember-gárdája. ». t. — Jobb lenne'itt maradni, nem pedig megint a meleg buszba ül­ni, — mondogatták többen. Amikor azonban az idegenveze­tő közölte, hogy a ,cél a villányi borkóstoló, azonnal megnyugod­tak a kedélyek. Még az asszonyok, is helyeselték a javaslatot. Este 10 órakor már újból Harkány­ban voltunk. Itt már megoszlott a csoport. Voltak akik a szóra­kozóhelyeket keresték fel. többen pedig az alvást választották. — Amondó vagyok, hogy nem aludni jöttem, hanem szórakozni. — jelentette ki Németh Károly, a paksi Halászati Tsz dolgozóta. — Aki velem tart. jöjjön. Sokan akadtak társai, akikkel együtt a Bányász étterem kert- helyiségében foglalták el „állásu­kat”. Egy kis csoport az éjjeli fürdést választotta. Másnap a reggelinél esküdtek rá. hogy ők jártak a legjobban. Az azonban kiderült az elbeszélésekből, hogy valamennyien jól érezték magu­kat. Még az ágyban pihenők is! A második nap fénypontja a fürdés volt. Már reggel kilenckor szétoszlott a társaság, az említett kis csoportokra és ebédig, majd ezt követően este hat óráig, szin­te el sem hagyták a vizet. 109 kilométer nótázás Hazafelé sém. volt rosszabb a hangulat, mint jöttünkkor. Még egy utolsó borkóstolás a Tenkes- csárdában és vacsora Pécsett a restiben. Harkány és Paks kö­zötti távolság nem kevesebb, mint 109 kilométer. Becsülettel végignótázta mindenki. Kifogy­hatatlanok voltak a dalokból, a jókedvből. A búcsúzásnál már mindenki jóbarátként, barátnőként vált el egymástól. Még néhány nappal ezelőtt kissé idegenkedtek a ki­rándulástól, mert hisz a falusi embe? nem nagyon szeret kimoz­dulni otthonából, szűkebb pát­riájából. Az utazás végén azonban egyöntetű volt a vélemény: — Minden hónapban szervez­hetne az Állami Biztosító ‘ egy- egy hasonló (kirándulást. FERTŐI MIKLÓS ; WSSiHAMO Tárgy: Helyreigazítás —■ Tárgy: A sajtó jóindulatú segítsége — Tárgy: Köszönetnyilvánítás Visszhang rovatunk indí­tásakor, három héttel ezelőtt, némi aggály is volt a szer­kesztőségben. Feltettük a kér­dést, mi történik akkor, ha hetekig nem kapunk olva­sóinktól cikkekre reagáló le­veleket. Ebben az esetben a Visszhang rovatról ki fog de­rülni, hogy életképtelen. Mindegy. Vállaljuk a kopká- zatot. Ma már mindenesetre úgy látjuk, olvasólink seré­nyen segítik a „Vissz­hang” életbenmaradását. Kel­lő számban gondoskodnak a szükséges írásos anyagról, mi­vel egyre több, s gyakoribb a cikkekre reagáló levél. Ebben a mostani össze­állításban azt próbáljuk ér­zékeltetni, hogy van olyan postabontás, amikor az egyik levélben szidják, a másikban dicsérik a lapot, a harma­dikban meg éppen jóindulatú segítségét kérik. Érdekes az előzménye annak a levélnek, amelyet Nagy István, a Bony­hádi Járási Építőipari Ktsz elnöke juttatott a szerkesztő­ségbe. Egy rövid cikkben a bonyhádi állatkórház labora­tóriumával foglalkoztunk, amely immár hónapok óta nem bír elkészülni. Az állat- kórház vezetője megmondta őszintén, hogy a cikk a ba­jokon nem fog segíteni sem­mit. Minden jel arra nmtat, hogy ebben az esetben az ál­latkórház vezetőjének tesz igaza. ,,A 26/1959. (V. 1.) Korm. sz. rendelet ,73. §. alapján ltérem a Népújság július 26-i számában megjelent ,,Felkészülés a verseny- képtelenségre'’ c. cikkel kapcsolatban az alábbi helyréigazftás le- közlését: Szövetkezetünk <1966. évben a Bonyhádi ÁUatkórház bő­vítési és átalakítási munkálataira szerződést kötött. Ez év január 10-én kértük a műszaki átadást, de rajtunk kívülálló okokból meg­hiúsult. A ten: dokumentációban jeltüntetett termékszámú vegyi­fülkét szövetkezetünk megrendelte, az leszállítást is nyert, és ekkor bebizonyosodott, hogy az említett termékszámú vegyifülkét hely­telenül tervezték meg. Továbbá megrendeltük az ÉM Épületasztalos-ipari Vállalatnál a reluxa-redőnyöket, de a vállalat deviza hiányában a rendelést nem fogadta el. A fentieken túlmenően a villamossági tervek is hiányo­sak voltak, amelyet a DÉDÁSZ képviselője jegyzőkönyvben is rögzített. Az említettek alapján az a véleményem-, hogy nem volt meg­alapozott egyrészt a cikk, s még szerencsétlenebbül sikerült a cím megválasztása. Természetesen mindez nem fordult volna elő ha a. cikk szerzője a leközlés előtt meggyőződött volna a tényekről. Szövetkezetünk mindent megtesz annak érdekében, hogy meg­felelően felkészüljön az új gazdasági irányító rendszer bevezeté­sére, s ennek érdekeben az igények jobb kielégítésére Zombán építésvezetőséget hoztunk létre, bekapcsolódtunk az exportterme­lésbe, és az 1967. I. féléves eredményünk is jónak mondható. Ver­senyképességünket bizonyítja, hogy olyan területeken is végzünk kivitelezést, építést; ■ mint például Szekszárdon, ahol más építő­ipari szövetkezet, illetve állami vállalat is működik. Javaslom a tiszteit szerkesztőségnek,. mielőtt bizonyos kérdé­sekben messzemenő következtetéseket vonnak, le, győződjenek meg a birtokukban levő adatok he lyességéről, s •" akkor elkerülhető, hogy indokolatlanul rontanák szövetkezetünk hírnevét, (Nagy Ist­ván elnök.)” Válasz: A cikk szerzője sa­ját szemével győződött meg a tényekről. A laboratórium használhatatlan/ ‘Valószínűleg levélírónk sem tudja, hogy mikor lesz használható1, mert ha tudná, akkor ezt a dátu­mot közölné, hiszen tulajdon­képpen ez a * kérdés. Jellemző a témák sokféle­ségére, hogy a felsőnyéki Egyetértés Tsz az alábbi kí­sérő levéllel küldte meg az augusztus 5-én tartott köz­gyűlés beszámolóját: j,Közgyűlésünk egyhangúlag elhatározta, hogy termelőszövetke­zetünk belép az illetékes ,, Termelőszövetkezeti Területi Szövet­ségbe” amelynek működése elé, mind szövetkezetünk tagsága, mind vezetősége nagy várakozással tekint. Termelőszövetkezetünk vezetősége a tsz-pártszervezet vezető* ségére és tagságára, a helyi és felsőbb párt- és állami szervekre támaszkodva, az új gazdasági mechanizmus jegyében; kívánja üzemét fejleszteni, amihez kéri a sajtó jóindulatú segítségét is. r Kérjük, hogy beszámolónk ból közérdeklődésre számot tartó részleteket közölni szíveskedjenek. (Kiss János elnök, Réti Béla főmezőgazdász.y­A pohartolvajok keserűsé- városi tanács vb. szabályséi^ géré Pengős! Gyula levelével tési előadójának rövid nyi­együtt közöljük a szekszárdi latkozatát: v,A Tolna megyei Népújságban leközölt Pohárvész Dombóvá­rait” című cikkért ezúton mondunk köszönetét. Reméljük, hogy a leközölt cikk az utazóközönség körében megfelelő visszhangra talált és hozzájárul a valóban fennálló és igen nagy mérvű pohárlöpások megszüntetéséhez. Az. eset sajnos nem egyedülálló és nemcsak Dombóváron áll fenn, hanem úgy­szólván valamennyi ' kezelésünk alatt álló egységben. (Pengősz Gyula a MÁV Utasellátó Üzemi-Vállalat Baranya—Tolna megyei kirendeltségvezetője.)”- ' A szabálysértési előadó egy­mondatos nyilatkozata: „A pohárlopás a társadalmi tu­lajdon megkárosításának mi­nősül, szabálysértés címén 500 forintig terjedő büntetést von maga után, tavaly egy sze­mélynek 400 forintjába ke­rült a hamutartó eltulajdoní­tása”. A névtelen, az olvashatat­lan aláírású, vagy a monog­rammal ellátott leveleket kü­lön kategóriába soroljuk, olyképpen, hogy ezeknek a szavahihetőségét kétségbe­vonjuk. Most csupán a ku­riózum kedvéért közlünk sze- • melvényt egy géppel írt, mo­nogrammal ellátott levélből. 5,Hosszú évek óta olvasója vagyok a Népújságnak. Most küld* nősen „Az égőszemil” cikkre figyeltem fel. A cikk olvasása után majdnem a saját kis vállalatunkra ismertem rá. A cikket nagyon érdekesnek és különösnek tartom a következők miatt: Egy ember, aki igazsággal és az igazságát bizonyító iratokkal a táskájában lép a szerkesztőségi szobába, hogyan lehet félénk és bizonytalan, aki egyben az igazságkeresőnek az a típusa, aki szívós és kitartó, makacs elszántsággal járja kálváriáját? Érdekes és különös ember lehet ez a típus, mert aki félénk és bizonytalan, az nem makacs és elszánt, Mpndhatnánk ezt úgy is, hogy ami fekete, az nem fehér . •.” Ez a levél különben na»- miért nem írta alá a nevét? gyón érdekes. szívesen *kö- Az Anonymus-póz, ma már göltük volna az egészet. De divatja múlt póz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents