Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
196?. augusztus 13. TOLNA MEGYEI NÉPÍJSAG Ö Nyár a kastélyban Ilyenkor nyár van a kastélyban is. A szépen rendezett parkban ezerszínű virágok nyílnak, dúsan zöldek a fák és sűrűn nőtt a fű. A medencében — amely eredetileg csak a park díszítését szolgálta — most néhány gyerek lubickol. Csak néhány, mert a vakációban éppen az adja a kastély legfőbb nyári hangulatát, hogy csak néhány gyerek lakja termeit. A kastély és a szép park Iregszemcsén van. Hivatalos neve: Gógypedagógiai Nevelőintézet, de lakói csak így emlegetik megyeszerte: az iregszemcsei kastélyban tanulok. így jobban hangzik, s hallatán nem fakad annyi gyerekesen gúnyos megjegyzés. Nyárra a tantermeket bezárják. A gyerekek többsége hazamegy. Leginkább az állami gondozottak maradnak itt. Úgy közel húszán. Hogyan telik idejük? Lexikális tudása szédületes — Mit szeretsz a legjobban csinálni? — Újságot olvasni. — Milyen újságot? — Népsportot, Képes Sportot, Labdarúgást... Népsportot... — Azt már mondtad. És még...? Mit olvasol még? — Újságot... — Csak újságot olvasol? Semmi mást? — De az Egri csillagokat is, meg a Pál utcai fiúkat... — ragyog fel Csombi arca. — Miről szól az Egri csillagok? — Az 1552-es harcról, Egerben. A vár kapitánya Dobó István volt, meg még szerepelt benne Bornemissza Gergely is ... És Csombi mesél... Csombi, azaz Batta Jóska, aki 1961 óta az intézet lakója. Elmeséli az Egri csillagok tartalmát, beszél a szereplőkről is... Néha elgondolkodik ... Ha a sportról beszélhet, gyorsabban forog a nyelve: — Milyen nagyobb sportesemények zajlottak most a közelmúltban? — Az atlétikai kupa elődöntők. — Mely országok kerültek a hatos döntőbe? — Szovjetunió, Franciaország, Lengyelország, NSZK, az NDK és Magyarország csapata. — Milyen nagy eredmény született ezeken a versenyeken? — Például a háromezer akadályon Jóni ideje 8.32,6. — Kalapácsvetésben ki tartja a magyar csúcsot? — Zsivótzky Újpestről 73 méter 64 centivel. — Ki nyeri a labdarúgó-bajnokságot? — Azt nehéz eldönteni — húzza szélesre mosolyát Csombi, aki bár gyógypedagógiás, de túlzás nélkül mondható, hogy szédületes lexikális tudással rendelkezik mindennemű sporteseményekben. Ö súlyos eset — Mit szeretsz te itt csinálni? — ... jó lenni... — Jó volna, ha jó lennél... De mit szeretsz csinálni? Mi az, amit szívesen teszel? — Jó lenni... aztán ... na . . meg... Bogdán János súlyos eset. Két keze csípőn. Majd ujjaival hol a szájában kotorászik, hol a levegőbe kapkod. Amikor bekerült az internátusba, még enni sem tudott. Most már az ő képességeihez mérten szépen halad. Enni már megtanult. — Az iskolában mit tanultál? — Számolni... — No, számolj gyorsan! — Egy ... kettő . .. három . .. négy ... öt... — számolja le az ujjain. — És visszafelé tudod-e? — Hat... hét. .. nyolc ... kilenc ... tíz ... Visszafelé már nem megy Gyerekanyagunk ■ r jo — Az érdekes gyerekeink közé tartozik a Csombi. Közepes képességű, a mi mértékeink szerint is. A Bogdán Jancsi súlyos elmés. — mondja Ürményi Győző igazgatóhelyettes. — Hány gyerek él az otthon ban amikor telt ház van? — Intézeti UO, beiskolázott gyerekünk 137 van. Ebből 41 állami gondozott. — Milyen gyerekek élnek itt? — Szellemi fogyatékos gyerekek kerülnek hozzánk. Ilyen határokon belül azt mondhatom, hogy „jó gyerekanyagunk” van. Úgy 75 százalékuk debilis, azaz enyhén szellemi fogyatékos. Ök általában képesek a gyógypedagógiai nyolc osztály elvégzésére. Gyerekeinknek, mintegy 25 százaléka inbecilis. ök már súlyosabb esetek. Tizenhat éves korig élhetnek itt az intemátus kötelékében, s eddig a korig az in- becilisek nagy erőfeszítéssel csak a második, harmadik osztályt képesek befejezni. — Milyen célkitűzései vannak az iskolának? — Az általános iskolai tananyag gerincét sajátítják itt el a tanulók. Aki sikeresen vizsgázik a nyolc osztály anyagából, — különbözetivel általános iskolai bizonyítványt is szerezhet. Erre képesek is néhányan. Fő célunk azonban a munkára nevelés. A mezőgazdasági jellegű legfontosabb munkafogásokat sajátítják itt el. — Hol történik ez a munkára nevelés? — Itt a parkban. Négy évvel ezelőtt a mai park helyén valóságos őserdő volt. A gyerekek teremtettek rendet a pedagógusok irányításával. Mindent kiirtottunk, csak a fák maradtak. A közel húsz holdnyi parkot körülvevő kerítés is az ő munkájukat dicséri. Sportkombinátunk is saját erőnkből van. Közel két hold kertészetünkben egyetlen kertész és egy kisegítő dolgozik, a gyerekek segítsége nélkül nem sokra mennének. A négy holdnyi kukorica is sok munkát ad. Kora tavasztól késő őszig ezeken a helyeken tartjuk a politechnikát, télre beszorulunk a szobába. A lányok kézimunkáznak, a fiúk fémmunkákkal bajlódnak. A kisebbek papír- és famunkákkal dicsekedhetnek. Dolgozni általában tudnak. Majd talán holnap... — No Gyuri! Hogy telnek itt a napok? Jó gyerek vagy? — Hát, nem mondhatom, hogy jó vagyok. Azt igazán nem mondhatom! — Mit szeretsz a legjobban csinálni? Játszani, vagy valami más kedvenc szórakozásod van? — A szavalás ... És már mondja is a legkedvesebb versét, a Szeget szeggel-t értelmesen hangsúlyozva, bátran szárnyaló hanggal. Kollár Gyuri már 1959 óta tagja az intézetnek. — Mi szeretnél lenni, ha elvégzed a nyolcadikat? — Újságárus. — Újságárus? És hol árulnád az újságokat? — Siófokon ... — Nem jött még érted édesapád? — Nem... még nem jött. . majd talán holnap ... Mert Gyuri édesapja Siófokon van. És Siófoktól néhány kilométerre van Iregszemcse. Gyuri már több mint egy hete várja, hogy talán csak egyetlen napra érte jön. és elviszi magával. Csak '-ayetlen napra... Most azzal bíztatja magát, ez a nap holnap lesz. Mi szeretnél lenni? Itt áll Rostás Laci. ősztől már nyolcadikos lesz. Szolid, mindig csendes és mosolygó. A társai csak Brazilnak szólítják. — Miért hívnak Brazilnak? — Csak, úgy hívnak... — De máért? Az igazgatóhelyettes segítségé- vel derül ki, hogy nagyon ügyesen focizik. Akkor került az intézetbe, amikor a brazilok labdarúgó-világbajnokságot nyerteik. Akkor ragasztották rá a Brazil nevet. Nagyon visszahúzódó, gátlásos gyerek. Ginther Laci annál beszédesebb. Kínosan udvarias, heterogén egyéniség. Egy szuszra bemutatkozik', s elmondja életrajzát is. Kérés nélkül. Gondosan ügyel arra, hogy jó véleménnyel legyenek róla. Abszolút szétszórt egyéniség. — Hogyan érzed magadat itt az intézetben nyárom? — Nagyon jól érzem magamat. Van koszt elég. Lehet játszani, kirándulni is. Voltunk már néhányszor Siófokon. — Ha majd elmész innen a kastélyból, mit szeretnél csinálni? — Tovább szeretnék tanulni... — Tovább tanulni? Hol? — Azt még nem tudom pontosan. — Hát mi akarsz lenni? — Először újságíró akartam, de oda nagyon magas iskola kell és belátom, hogy nem lehetek. Azután úgy döntöttem, hogy pincérnek megyek. — Miért éppen pincérnek? — ...Itt állt meg először a „tudománya”. Megakad a folyékony beszédben. — No, hát szerinted milyennek kell lenni egy jó pincérnek? — Mozgékonynak... És kell, hogy ügyes keze legyen... mert nem sétálhat két tányérral... Azután eljátszuk, hogy mint leendő pincér állítson össze egy számlát, de itt már végképp megakad. Szemmel láthatóan bántja, hogy most mgr nem lehet olyan pózosan udvarias, hogy „megfogták”. Erőlködik, erős agymunkát végez, valósággal bele színesedik az arcbőre. Nem megy... * — Dolgozni általában tudnak, szeretnek és akarnak is. Csak az elmélet... — mondja az igazgató- helyettes. — Hiába, azért gyógypedagógiás gyerekek... És a sorsuk egyáltalán nincs megoldva... Itt igaz tisztességre, becsületes életre neveljük őket, azután kikerülnek az életbe és a semmibe vész néhányuk mivel nincs aki törődjön velük. Mert szinte akármelyiket meg lehet kérdezni, mindegyiknek akad valamiféle elképzelése az életről, arról, hogy mi szeretne lenni. De mivel nincs megoldva, egyáltalán nincs megoldva az utógondozásuk, sokuk elkallódik, néhányan esetleg elzüllenek közülük. Nemcsak az ő hibájuk. Igaz, az iregszemcsei kastélyban is nyár van, szünetel a tanítás, a gyerekek többsége szüleinél üdül, az intézetben maradottak programja is kötetlen. Olvasnak, sportolnak, kicsit segítenek a kertben, lubickolnak a park medencéjében és néha a Balaton vízében is. Este, ha nekik való a műsor, nem tartják be szigorúan a lefekvés idejét. Nyár van a'kastélyban is. Beszélgetés, játék, sport, szórakozás közben is komoly gondolatok törnek a felszínre. Mert most megvédik őket a kastély falai, vigyázza mozdulataikat a medence szélén ülő nevelő, mosnak és főznek rájuk, türelemmel tanítják rendre őket, szeretettel megértik problémáikat. De mi lesz velük, ha elkerülnek a kastélyból, ha önállóan kell sorsukat rendezniük az életben? MÉRY ÉVA Milyen életpályán dolgozhat ? Kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt négyszemközt az orvossal! Kéréssel fordulok önhöz; a fiam most végzett az általános iskolával. Az elhelyezkedés először nem is látszott nehéznek, mert festő és mázoló, vagy kőműves szeretett volna lenni. Ez ment is az orvosi vizsgálatig, de akkor jött az előre nem látott baj, illetve az egyik nem tudott baj, mert az orvosok szerint, születésétől a bal szemén tompán lát. Egyébként szemüveget hord. Ez volna az egyik, a másik, amiért nem mehet erre a pályára, az orvos szerint, a szive zakatol, tn nem tudom, hogy mi az, súlyos-e vagy sem. Az újságból olvastam, hogy a Bonyhádi Cipőgyár venne fel Ipari tanulókat vagy a Dombóvári Kesztyűgyár Is keres ipari tanulókat. Tanácstalan vagyok, mert azt megmondták, hogy ide, meg ide nem mehet, de azt már nem. hogy ezek után hová is mehetne.*' Kedves Olvasónk! Tanácsun- ják mondani, hogy „milyen élet- kat az alábbiakban adjuk meg. pályán dolgozhat”! Szívbetegség A bal szemén végzett, a kan- Is nagyon sokféle van. Igen so- csalságot kiküszöbölő műtét, a kan dolgoznak szívbajukkal. A szem látóképességét nem befő szívbetegségeket igen jól lehet lyásolja. A szemüveget vagy a gyógykezelni. Ma már megope- kancsalság, vagy látási hiba mi- rálják az egyes szívbetegeket, att rendelte el a szemorvos. A Sokan alig vesznek tudomást gyermek szivén talált „zakatolás’! szívbetegségükről. Jól megvan^ lehet egyszerű vérszegénység, nak, s örülnek az életnek. Revagy idegesség kövatkezménye! méljük, gyermekük problémája Tanácsunk: a körzeti orvosuk mielőbb helyes mederbe jut. utalja be a gyermeket kórhá- Sorsa érdekel bennünket, a ki- zunkba, ahol a szükséges vlzs- vlzsgélás eredményé^ ha nem gálatok megejtése után meg fog- esik terhűkre, közöljék velünk. Napszúrás Kedves négyszemközt az orvossal! A hőgutáról közölt cikk olvasásakor és azóta is, különösen ebben a nagyon nagy melegben, sokat gondolok a napszúrásra. Erről sokat beszélnek, különösen a nyári fürdőzők körében és mégis kevesen tudjuk, hogy ml ez? Van-e egyáltalán ilyen betegség? Hogyan jön létre? Sokan egész nap a forró napsütésben dolgoznak és mégsem kapják meg. Komoly betegség-e ez? Hogyan kell ellene védekezni? A választ nagyon köszöni egy régi olvasójuk.*» Kedves olvasónk! Napszúrás dőzés következtében a bőr megvan, sőt strandokon még ma is égése kapcsán lép fel. Ilyenelég gyakran előforduló beteg- kor nyomott hangulat, rossz község, miért is válaszunkkal és ta- érzet, émelygés, étvágytalanság, nácsunkkal szívesen állunk ol- szívdobogás, if ejfáj ás, álmatlan- vasónk rendelkezésére. A beteg- ság jelentkezik. Ezért a napon ség oka: a napszúrás, a napfény való hosszabb tartózkodásnál, a ibolyántúli sugarainak hatására fejünket könnyű sapkával, a tarjön létre. A fejnek, és különö- kótájékot pedig az arróJ lelögó sen a tarkótájnak a besugárzása fehér kendővel védhetjük, mint jár ilyen veszéllyel. Leggyakrab-^ a beduinok. Elsősegélynyújtás: a ban a strandolók kapják meg, beteget feltétlenül azonnal árnyé- akik. ha az árnyékban elalsza- kos, hűvös, szellős helyre kell nak, sokszor nem gondolnak ai- vinni! Nagyon hűvös helytő; ra, hogy bizonyos idő elteltével (pl. pince) óvakodjunk, mert a már nem lesz felettük árnyék, tüdő hirtelen lehűlése veszélyes! A betegség felismerése: a nap- Testét friss, hideg vízzel moso- szúrás enyhébb eseteiben gyen- gassuk és vizes ruhával dörzsöJ- geség, émelygés, hányinger, fej- gessük, legyezzük. Fejét polcol- fájás lép fel. Súlyos esetekben juk magasra és minél hidegebb az arc kipirul, a test forró. Lük- borogatást tegyünk rá (jégtömlő, tető fejfájás, hányás, káprázás, vagy hidegvizes ruha). Ha es. mé- fülzúgás kínozza a beteget, gya- létén van, itassunk vele bőven kori a magas láz. Izgatottság, hideg vizet, feketekávét* teát. érzékcsalódások, deliriumok, gör- Szeszes italt adni szigorúan tilos! csők, eszméletlenség és mély al- Ha rosszul lélegzik és eszmé'et- vás (kóma) is előfordulnak. Olya- len előbb mesterséges légzést al- noknltl fordul elő különösen,, kalmazzunk. Ha az arca vörös, akik a napfényhez, — fokozato- eszméletre térés után ülve, ha son — nem szoktak hozzá. Nem sápadt és halvány, úgy fekve nevezhető napszúrásnak az az helyezzük el. Sürgősen küldjünk állapot, amely a túliott nnpfür- orvosért. Gombamérgezés Idézünk egy hozzánk érkezett levélből: „Manapság nem is ritkán, hallani lehet az itt-ott előforduló gombamérgezésekről. Legyen szíves erről írni rovatában. Különösen az érdekelne, hogy lehet teljes biztonsággal a mérgezést elkerülni és miből áll az elsősegélynyújtás addig is, ameddig a beteg orvosi kezeléshez juthat? Tisztelettel: egy olvasó juk.’* Kedves olvasónk! Az ehető rossz szagú, vagy élénk színű, gombák élelmiszereinket értékes ,,Az a gomba mérgező, amely anyagokkal egészítik ki és igen hulla fölött nőtt, vagy a dudva ízletesek. A gombamérgezéssel irtására kiszórt méreg anyagot már több ízben foglalkoztunk, szívta magába.” A gombamérge- mivel még ma is számos mérge- zés sokszor nem a mérges gom- zés .fordul elő, a lényeget lekö- bák, hanem inkább a romlott zöljük. gombák, vagy gombás ételek élA mérgezés fő oka a tudatlan- vezete után lép fel. A gombák ság és a babona. Sajnos, ez mór a nagy víz, fehérje és zsírtartal- igen sok ember halálát okozta. A muknál fogva könnyen romlanak babonások szerint, a „gombafő- és a rothadáskor keletkező vegyi zetben, ha az mérges, az ezüst termékek hasonló tüneteket vál- kanál megfeketedik’:. A megfe- tanak ki, mint a romlott hús. ketedést nem a méreg, hanem a hurka, sajt stb. A gombamérge- gombában levő kén okozza. „A zés tünetei: nyólfolyós, hányó?-, kukacos, vagy olyan gomba, amit a bőr elkékülése, görcsök stb. az állat megeszik, veszélytelen.” Addig is, ameddig az orvos meg- Az állati szervezet több mérgező érkezik, vagy a beteget kórházba anyagot kár nélkül elvisel. E2 szállítják: hány tatók, hashajtók támpontot az emberi mérgezések- izgató italok (feketekávé. koré nem nyújthat. „Kifőzött, vagy nyak stb.) beöntés, tejkúra stb. leforrázott gomba, mind ehető.:’ Megelőzés: csak ellenőrzött gom- Ez azért veszélyes babona, mert bát vegyünk! Különben is gom- a legveszélyesebb gombamérgek, bával házalni tilos! A frissen a leforrázás után is mérgezőek gyűjtött gombát nem szabad egy maradnak. Van még számos ba- rakáson, nyirkos, meleg helyen bona: „A zöldség a mérges gom- tárolni! Szárításkor gondosan te- bától megfeketedik. . .” A gom- regessük szét a gombákat, mert bát fedetlen edényben kell főz- egymásra rakva könnyen meg- ni. A mérges «ómba rossz izű, romlanak.
