Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
I 1967. július 13. TOLNA (VTFOYF1 NÉPÚJSÁG (Folytatás a 2. oldalról) rének rendezése során határozatokat hoztunk az év végéig végrehajtásra kerülő létszámcsökkentésekre. Várható az is, hogy ha az üzemekben és a hivatalosban javul a munka szervezettsége, szilárdabb lesz a munkafegyelem, hasznosítják a belső munkaerő- tartalékokat, akkor lehetővé és szükségessé is válik, hogy elbocsássanak olyan embereket, akikre ott már nincs szükség. A foglalkoztatottak száma végeredményben mégsem csökkenni, hanem emelkedni fog. Jó néhány területen a jelenleginél több dolgozó foglalkoztatására lesz szükség. Számolhatunk azzal is, hogy a gyermekgondozási segély hatásaiként szép számban maradnak otthon átmeneti időre az anyák kisgyermekeik mellett, a javarészük helyett — ha időlegesen is — új dolgozókat vesznek fel. Az új mechanizmus a vállalatokat a szükségletnek megfelelő termelés dinamikusabb fejlesztésére serkenti, mi pedig arra ösztönözzük a gazdasági vezetőket, hogy a vállalati tevékenységet ésszerűen fokozzák, bővítsék. Ahol mindezek ellenére is létszámcsökkentésre kerül sor, az emberekről való gondoskodás, a szocialista humánum jegyében mindent megtesznek a vezetők, a szakszervezetek és az állami szervek, hogy mindenki, aki dolgozni akar, munkához jusson. Átfogó intézkedéseket hozott a kormány, hogy biztosítsa a szén- bányászatban feleslegessé váló dolgozók elhelyezését. Magától értetődő kötelezettsége volt ez a nép államának. Ugyanúgy kötelezettségünknek tekintjük más állampolgárok esetében is annak biztosítását, hogy tisztességgel végzett munkájuk alapján meglegyen a megélhetésük. (Taps.) Továbbra is számolunk azzal, hogy a harmadik ötéves terv időszakában nem mezőgazdasági ágazatokban mintegy 260 ezerrel növekszik a dolgozók száma. A mezőgazdaságban dolgozók száma körülbelül 80 ezerrel csökken, s ez a folyamat úgy megy végbe, hogy javul az ott dolgozók korösszetétele; az idősek élnek a nyugdíj lehetőségével. A felnövekvő fiatalságnak az eddiginél nagyobb része választja a mezőgazdasági munkát élethivatásul és ezenkívül a városban dolgozó fiatalok közül is mind többen térnek vissza falura. lyozottan dolgozni. Fontos előfeltétele ennek, hogy az üzemi életben kialakuljanak a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek — a párt és a szakszervezetek — közötti jó kapcsolatok. Kérem a tisztelt képviselő elvtársakat, kérjük a dolgozókat, egész népünket arra, hogy ha nehézségekkel találkoznak, ne veszítsék el a bizalmukat, egy- egy hibából ne vonjanak le általánosító, túlzott következtetéseket. Életünket, gondjainkat értékeljék reálisan és — ami a legfontosabb — összpontosítsuk erőinket, fogjunk össze, hogy a nehézségeket áthidaljuk és megoldjuk. Ha a kölcsönös bizalom szellemében dolgozunk, a gazdasági mechanizmus reformja biztosan meghozza a várt, kívánt nagy eredményeket. Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolójának arányai is azt kívánják érzékeltetni, hogy most a kormányzati tevékenység homlokterében a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése áll. A gazdálkodási stílus, a vezetés módszereinek változása nemcsak a termelés, az elosztás és forgalmazás viszonyaira hat. Az új gazdasági mechanizmus hatást fog gyakorolni a kulturális és művészeti életre, illetve az itt folyó gazdálkodásra is. Alapelveink e téren is tisztázottak, kidolgozottak. A részletes szabályok kimunkálása még előttünk áll. Az oktatás, a kottára és az egészségügy kérdései A fiatalok elhelyezkedési lehetőségének javítása Kiemelt gonddal foglalkozunk az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek javításával. Különösen fontos ez most, mert ettől az évtől kezdve lényegesen nő a tanulmányaikat befejező fiatalok száma, jelentkeznek az úgynevezett demográfiai hullám csúcsai. Olyan intézkedéseket tettünk tehát és olyanokon dolgozunk jelenleg is, amelyek lényegesen enyhítik ezeket az átmeneti gondokat. Elhatároztuk, hogy bővítjük a szakmunkásképzésben a továbbtanulási lehetőségeket és itt mind több leányt is kiképezünk. Szélesítjük a falusi ifjúság kétéves továbbképző iskoláinak hálózatát. Több lehetőséget biztosítunk a városokban és az ipartelepeken élő fiatalok négy- és hatórás foglalkoztatásához. Vizsgáljuk a részmunkaidős és a bedolgozó foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a bedolgozók kereseti és egyéb problémáit. Meggyorsítjuk az érettségizett leányok oktatásának ütemét az egészségügy területén, hogy ezzel is elősegítsük állásba lépésüket, egyben tovább javítsuk népünk egészségügyi ellátását. Tisztelt Országgyűlés! A közvélemény választ vár arra is, miként befolyásolja majd az új gazdasági mechanizmus bevezetése a dolgozók életszínvonalát. A reform eszköz: a cél, amit ezzel is el akarunk érni, hogy hazánk erősebb, gazdagabb legyen, polgárai pedig — végzett munkájuk értéke, hasznossága szerint — egyre kulturáltabban. jobb körülmények között, jólétben éljenek! Az új gazdaságirányítási rendszerben az eddiginél sokkal határozattabban érvényre akarjuk juttatni azt az elvet, hogy mindenki legjobb képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően részesüljön a termelt javakból. Uj bértarifa-rendszert dolgozunk ki, amely az eddiginél jobban értékeli a kvalifikáltabb, nagyobb felelősséggel járó munkát. A vállalatok a nyereségrészesedési alapból a kiemelkedő egyéni teljesítményeket megfelelően díjazhatják és jutalmazhatják. Hasonlóképpen a termelő- szövetkezeteknél is az eddiginél sokkal inkább biztosítja majd a tagok anyagi érdekeltségét a részesedési alap képzésének és felosztásának rendszere. Az új gazdasági mechanizmusban a részesedési alap legfőbb forrása a személyi jövedelmek növelésének. Csak annak a vállalatnak lesz módja a bérszínvonalat növelni, nyereségrészesedést, jutalmakat stb. fizetni, amely jól gazdálkodik. A nyereség növekedése esetén nagyobb lesz a részesedési alap. Joggal vetődik fel olyan kérdés, hogy milyen kereseti lehetőségek lesznek az olyan vállalatoknál, ahol a termelés költségei magasak a technikai színvonal elmaradottsága miatt. Ha a népgazdaságnak a termékre szüksége van, akkor a dolgozók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a technikailag magasabb színvonalon álló vállalatoknál foglalkoztatottak. Mind a vállalatnak, mind a felsőbb szerveknek törekedniük kell a technikai körülmények megjavítására. A vállalatot versenyképessé kell fejleszteni, hogy belátható időn belül megszüntethető legyen az állami támogatás. A továbbiakban az oktatás és a kultúra, majd pedig az egészségügy néhány kérdésével foglalkozom. Oktatási rendszerünket az elmúlt években korszerűsítettük, s igyekeztünk alkalmassá tenni arra, hogy megfeleljen gazdasági és politikai fejlődésünk fokozódó követelményeinek. Mindez újabb feladatokat jelentett a pedagógusok részére. Nevelőink becsülettel igyekeznek megfelelni a megnövekedett követélményeknek, elismerésre méltó eredményeket értek el. Sokat javult a középiskolás és egyetemi fiatalok tanulmányi eredménye, szilárdult erkölcsi politikai szemléletük, világnézetük, növekedett közéleti aktivitásuk. Gyarapodnak politikai, tanulmányi és kulturális akcióik, amelyek a fiatalok nagy tömegei számára tanműhelyek bővítésére és korszerűsítésére kereken 200 millió forintot fordítunk, de nagyobbak a jogos igények. Segíti a megoldást, ha az üzemek és a vállalatok a nélkülözhetetlen gyakorlati feltételek biztosításában a jövőben is közreműködnek. A középiskolákban érettségizők számának eme Védésével együtt nő azoknak a száma, aikik felső- oktatási intézményekben szeretnének továbbtanulni. Felsőoktatási intézményeink első évfolyamaira mintegy 14 ezer hallgatót veszünk fel. Évről évre több jó képességű pályázó közül válogatjuk ki a legmegfelelőbbeket. ösztöndíjrendszerünk is általában jól szolgálta a.dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, mégis úgy látjuk, hogy valamelyest változtatnunk kell rajta. A szociális jellegű támogatást differenciáltabbá, a tanulmányi ösztöndíjat serkentőbbé tesszük. A társadalmi ösztöndíjat megreformáljuk hogy Fock Jenő miniszterelnök beszámolóját tartja (Wormser Antal felvétele.) A* üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztése Tisztelt Országgyűlés! A reform bevezetésével fontos politikai és gazdasági célkitűzésünket közelítjük; az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését. A dolgozók az eddiginél nagyobb beleszólási jogot kapnak üzemük, vállalatuk közös gazdaságuk munkájába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozókat az eddiginél is jobban áthatja a felelősség azért, hogy jobban gazdálkodjanak munkahelyükön, maguk fognak őrködni azon, hogy lefaragják a fölösleges kiadásokat, észszerűen növeljék a nyereséget. A dolgozóknak növekvő jogaik birtokában lehetőségük lesz arra, hogy közvetlen fellépésükkel és beleszólásukkal biztosítsák a szocialista bérezési és elosztási elvek megvalósulását, a jogok és a kötelezettségek összhangját. Gondoskodjanak arról, hogy felszámolják az egyenlősdit, többet keressen az, aki munkájával kiérdemli, szűnjenek meg a munkaerkölcsbe, általában a szocialista erkölcsbe ütköző nem kívánatos jelenségek. Mindezt akkor tudjuk elérni, ha a vezetők a jelenleginél jobban figyelembe veszik az irányításuk alatt álló kollektíva véleményét a dolgozók hasznos, építő javaslatait. Enélkül nem tudnak eredményesen és kiegyensújelentettek maradandó politikai élményt, közösségi tevékenységet. A fiatal szocialista hazafiakban is elmélyül a proletár internacionalizmus érzése. Nagy gondot kell fordítanunk a középiskolák megfelelő arányainak javítására, a szakközépiskolák fejlesztésére. A szakközépiskoláknak nagyobb terület, egész megye, sőt esetenként több megye iskolázási igényét kell kielégítenie, ezért úgy határoztuk, hogy — természetesen a mezőgazdaságiak kivételével — szákközépiskolákat csak nagyvárosokban létesítünk. Ez maga után vonja, hogy kollégiumokat is kell létrehoznunk és fenntartanunk. Bár az ötéves terv időszakában 800 középiskolai tantermen kívül 3700 kollégiumi helyet is létesítünk, nyíltan megmondjuk, hogy a kollégiumi elhelyezés feszültségeit a legközelebbi években még nem tudjuk megszüntetni. Az ipari szakközépiskoláknál a céljának jobban megfeleljen. A kezdő szakemberek részére eddig megfelelő számú állást tudtunk biztosítani, mégis voltak problémák az elhelyezkedésükkel. Ezek elsősorban abból erednek, hogy a felkínált munkahely a végzett hallgatók igényével nem mindig vágott egybe. Változatlanul gond, hogy jó néhány fiatal nem akar vidéken munkát vállalni, hanem a fővárosban akar dolgozni. Ennek van objektív oka is. A budapesti egyetemek hallgatóinak nagyobb része fővárosi lakos, a részükre meghirdetett munkahelyek többsége vidéken van. Úgy véljük, meg kell majd vizsgálnunk az ezzel összefüggő problémákat. A jövőben a kezdő szakembereket — a főhatóságok közbejötté nélkül — közvetlenül a vállalatok alkalmazzák. Ezzel jelentősen megnő a képző intézmények feladata és felelőssége is. A művészeti ágak jó alkotói légkörben, egészségesen fejlődnek. Művészeink az utóbbi években sok értékeset alkottak Az idei könyvhétre megjelentetett könyvek jól mutatják az élő irodalom sokszínűségét, íróinknak a mai valóság iránti érdeklődését,^ a korszerű kifejezésmódra való törekvésüket. Filmművészetünkben folytatódott a néhány éve kezdődött fellendülés, az utóbbi időben több kiemelkedően értékes, művészileg rangos magyar film született. Zene- és táncművészetünk újabb eredményei — hagyományainkhoz méltóan — nemzetközileg is kiemelkedtek. A magyar kultúra, a magyar művészek alkotásai egyre jelentősebb helyet foglalnak el a nagyvilágban. Tisztelt Országgyűlés! Népünk életkörülményeinek alakulásáról szólva szükséges röviden kitérnem az egészségügyi ellátás helyzetére. A lakosság egészségének védelme, élet- és munkakörülményeinek állandó javítása széles körű társadalmi cselekvést, összefogást igényel. Nagy felelőssége van ebben elsősorban a tanácsok, a vállalatok és intézmények vezetőinek. Az egészségügy kérdéseiről szólva ki kell emelnünk, hogy ma már az ország lakosságának 97 százaléka részesül ingyenes orvosi és kórházi ellátásban, nagyon olcsó gyógyszerellátásban. A fejlődés azonban nem minden tekintetben tartott lépést a megnövekedett mennyiségi igényekkel. Néhány intézményünk korszerűsége, felszereltsége, műszaki állapota még sok kívánnivalót hagy maga után. A kormány törekszik megvalósítani a harmadik ötéves tervben foglalt egészségügyi célokat. A többi között — főleg a városokban — a gyermekorvosi rendelőintézeteket és a fogászatokat fejlesztjük. Az egészségügyi ellátás szempontjából elmaradott területeken városi és járási kórházakat építünk. Intézkedtünk, hogy csökkenjen a rendelőintézetek túlzsúfoltsága és az orvosok túlterheltsége. Jelenleg kb. 3 ezer lakosra jut egy körzeti orvos. Legközelebbi célnak azt tekintjük, hogy egy-egy körzeti orvosra átlagosan 2700 lakos jusson. Nemzetközi kérdések Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet ismét feszültebbé és bonyolultabbá vált. Kormányzatunk külpolitikájának céljai és alapelvei természetesen ilyen körülmények között is változatlanok maradtak: minden fórumon képviseljük nemzeti érdekeinket, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten kivesz- szük részünket az imperializmus háborús terveinek meghiúsításáért folyó nemzetközi harcból, szolidaritást vállalunk a függetlenségükért, szabadságukért küzdő nemzetekkel. Erősítjük a testvéri szocialista országok baráti, szövetségi viszonyát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmiban, ötven évvel ezelőtt megszületett a Szovjetunió. Valamennyi szocialista ország és egyben a szabadságukért, a függetlenségükért, a felemelkedésért küzdő valamennyi nép, az egyetemes emberi haladás legbiztosabb támasza. A Szovjetunió politikai és erkölcsi tekintélye, gazdasági és technikai eredményei, s nem utolsó sorban katonai ereje az az alapvető tényező, amely- képes gátat vetni az imperializmus új világháború M'-ob- bantására irányuló terveinek, A szovjet nép igen nagy áldozatok árán létrehozta a világ i—rprősebb nukleáris rakétaere(Folytatás az 5. oldalon.)
