Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

I 1967. július 13. TOLNA (VTFOYF1 NÉPÚJSÁG (Folytatás a 2. oldalról) rének rendezése során határoza­tokat hoztunk az év végéig vég­rehajtásra kerülő létszámcsökken­tésekre. Várható az is, hogy ha az üzemekben és a hivatalosban javul a munka szervezettsége, szilárdabb lesz a munkafegyelem, hasznosítják a belső munkaerő- tartalékokat, akkor lehetővé és szükségessé is válik, hogy elbo­csássanak olyan embereket, akik­re ott már nincs szükség. A foglalkoztatottak száma végeredményben mégsem csökkenni, hanem emelkedni fog. Jó néhány területen a jelenleginél több dolgozó foglalkoztatására lesz szükség. Számolhatunk azzal is, hogy a gyermekgondozási se­gély hatásaiként szép számban maradnak otthon átmeneti időre az anyák kisgyermekeik mellett, a javarészük helyett — ha időle­gesen is — új dolgozókat vesznek fel. Az új mechanizmus a vállala­tokat a szükségletnek megfelelő termelés dinamikusabb fejleszté­sére serkenti, mi pedig arra ösz­tönözzük a gazdasági vezetőket, hogy a vállalati tevékenységet ésszerűen fokozzák, bővítsék. Ahol mindezek ellenére is lét­számcsökkentésre kerül sor, az emberekről való gondoskodás, a szocialista humánum jegyében mindent megtesznek a vezetők, a szakszervezetek és az állami szervek, hogy mindenki, aki dolgozni akar, munkához jusson. Átfogó intézkedéseket hozott a kormány, hogy biztosítsa a szén- bányászatban feleslegessé váló dolgozók elhelyezését. Magától értetődő kötelezettsége volt ez a nép államának. Ugyanúgy köte­lezettségünknek tekintjük más állampolgárok esetében is annak biztosítását, hogy tisztességgel végzett munkájuk alapján meg­legyen a megélhetésük. (Taps.) Továbbra is számolunk azzal, hogy a harmadik ötéves terv időszakában nem mezőgazdasági ágazatokban mintegy 260 ezerrel növekszik a dolgozók száma. A mezőgazdaságban dolgozók szá­ma körülbelül 80 ezerrel csök­ken, s ez a folyamat úgy megy végbe, hogy javul az ott dolgo­zók korösszetétele; az idősek él­nek a nyugdíj lehetőségével. A felnövekvő fiatalságnak az eddi­ginél nagyobb része választja a mezőgazdasági munkát élethiva­tásul és ezenkívül a városban dolgozó fiatalok közül is mind többen térnek vissza falura. lyozottan dolgozni. Fontos elő­feltétele ennek, hogy az üzemi életben kialakuljanak a gazda­sági vezetők és a társadalmi szer­vek — a párt és a szakszerveze­tek — közötti jó kapcsolatok. Kérem a tisztelt képviselő elv­társakat, kérjük a dolgozókat, egész népünket arra, hogy ha nehézségekkel találkoznak, ne veszítsék el a bizalmukat, egy- egy hibából ne vonjanak le álta­lánosító, túlzott következtetése­ket. Életünket, gondjainkat ér­tékeljék reálisan és — ami a leg­fontosabb — összpontosítsuk erőinket, fog­junk össze, hogy a nehézsé­geket áthidaljuk és meg­oldjuk. Ha a kölcsönös bizalom szelle­mében dolgozunk, a gazdasági mechanizmus reformja biztosan meghozza a várt, kívánt nagy eredményeket. Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolójának arányai is azt kívánják érzékel­tetni, hogy most a kormányzati tevékenység homlokterében a gaz­dasági mechanizmus reformjá­nak bevezetése áll. A gazdálko­dási stílus, a vezetés módszerei­nek változása nemcsak a terme­lés, az elosztás és forgalmazás viszonyaira hat. Az új gazdasági mechanizmus hatást fog gyakorol­ni a kulturális és művészeti élet­re, illetve az itt folyó gazdálko­dásra is. Alapelveink e téren is tisztázottak, kidolgozottak. A részletes szabályok kimunkálása még előttünk áll. Az oktatás, a kottára és az egészségügy kérdései A fiatalok elhelyezkedési lehetőségének javítása Kiemelt gonddal foglalkozunk az ifjúság elhelyezkedési lehető­ségeinek javításával. Különösen fontos ez most, mert ettől az évtől kezdve lényegesen nő a ta­nulmányaikat befejező fiatalok száma, jelentkeznek az úgyneve­zett demográfiai hullám csúcsai. Olyan intézkedéseket tettünk te­hát és olyanokon dolgozunk je­lenleg is, amelyek lényegesen enyhítik ezeket az átmeneti gon­dokat. Elhatároztuk, hogy bővítjük a szakmunkásképzésben a tovább­tanulási lehetőségeket és itt mind több leányt is kiképezünk. Szé­lesítjük a falusi ifjúság kétéves továbbképző iskoláinak hálóza­tát. Több lehetőséget biztosítunk a városokban és az ipartelepeken élő fiatalok négy- és hatórás foglalkoztatásához. Vizsgáljuk a részmunkaidős és a bedolgozó foglalkoztatási lehetőségek bőví­tését, a bedolgozók kereseti és egyéb problémáit. Meggyorsítjuk az érettségizett leányok oktatá­sának ütemét az egészségügy te­rületén, hogy ezzel is elősegítsük állásba lépésüket, egyben tovább javítsuk népünk egészségügyi el­látását. Tisztelt Országgyűlés! A közvélemény választ vár ar­ra is, miként befolyásolja majd az új gazdasági mechanizmus be­vezetése a dolgozók életszínvona­lát. A reform eszköz: a cél, amit ezzel is el aka­runk érni, hogy hazánk erő­sebb, gazdagabb legyen, pol­gárai pedig — végzett mun­kájuk értéke, hasznossága szerint — egyre kulturáltab­ban. jobb körülmények kö­zött, jólétben éljenek! Az új gazdaságirányítási rend­szerben az eddiginél sokkal hatá­rozattabban érvényre akarjuk juttatni azt az elvet, hogy min­denki legjobb képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően részesüljön a termelt javakból. Uj bértarifa-rendszert dolgo­zunk ki, amely az eddiginél job­ban értékeli a kvalifikáltabb, nagyobb felelősséggel járó mun­kát. A vállalatok a nyereségré­szesedési alapból a kiemelkedő egyéni teljesítményeket megfele­lően díjazhatják és jutalmazhat­ják. Hasonlóképpen a termelő- szövetkezeteknél is az eddiginél sokkal inkább biztosítja majd a tagok anyagi érdekeltségét a ré­szesedési alap képzésének és fel­osztásának rendszere. Az új gazdasági mechanizmus­ban a részesedési alap legfőbb forrása a személyi jövedelmek növelésének. Csak annak a vál­lalatnak lesz módja a bérszín­vonalat növelni, nyereségrésze­sedést, jutalmakat stb. fizetni, amely jól gazdálkodik. A nyere­ség növekedése esetén nagyobb lesz a részesedési alap. Joggal vetődik fel olyan kér­dés, hogy milyen kereseti lehe­tőségek lesznek az olyan válla­latoknál, ahol a termelés költ­ségei magasak a technikai szín­vonal elmaradottsága miatt. Ha a népgazdaságnak a termékre szüksége van, akkor a dolgozók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a technikailag magasabb színvonalon álló vál­lalatoknál foglalkoztatottak. Mind a vállalatnak, mind a felsőbb szer­veknek törekedniük kell a tech­nikai körülmények megjavításá­ra. A vállalatot versenyképessé kell fejleszteni, hogy belátható időn belül megszüntethető legyen az állami támogatás. A továbbiakban az oktatás és a kultúra, majd pedig az egész­ségügy néhány kérdésével fog­lalkozom. Oktatási rendszerünket az el­múlt években korszerűsítettük, s igyekeztünk alkalmassá tenni ar­ra, hogy megfeleljen gazdasági és politikai fejlődésünk fokozó­dó követelményeinek. Mindez újabb feladatokat jelentett a pe­dagógusok részére. Nevelőink be­csülettel igyekeznek megfelelni a megnövekedett követélmények­nek, elismerésre méltó eredmé­nyeket értek el. Sokat javult a középiskolás és egyetemi fiatalok tanulmá­nyi eredménye, szilárdult er­kölcsi politikai szemléletük, világnézetük, növekedett köz­életi aktivitásuk. Gyarapodnak politikai, tanulmá­nyi és kulturális akcióik, amelyek a fiatalok nagy tömegei számára tanműhelyek bővítésére és kor­szerűsítésére kereken 200 millió forintot fordítunk, de nagyobbak a jogos igények. Segíti a megol­dást, ha az üzemek és a vállala­tok a nélkülözhetetlen gyakorlati feltételek biztosításában a jövő­ben is közreműködnek. A középiskolákban érettségizők számának eme Védésével együtt nő azoknak a száma, aikik felső- oktatási intézményekben szeretné­nek továbbtanulni. Felsőoktatási intézményeink első évfolyamaira mintegy 14 ezer hallgatót veszünk fel. Évről évre több jó képességű pályázó közül válogatjuk ki a leg­megfelelőbbeket. ösztöndíjrendszerünk is általá­ban jól szolgálta a.dolgozók gyer­mekeinek továbbtanulását, mégis úgy látjuk, hogy valamelyest vál­toztatnunk kell rajta. A szociális jellegű támogatást differenciál­tabbá, a tanulmányi ösztöndíjat serkentőbbé tesszük. A társadalmi ösztöndíjat megreformáljuk hogy Fock Jenő miniszterelnök beszámolóját tartja (Wormser Antal felvétele.) A* üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztése Tisztelt Országgyűlés! A reform bevezetésével fontos politikai és gazdasági célkitűzé­sünket közelítjük; az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését. A dolgozók az eddiginél na­gyobb beleszólási jogot kap­nak üzemük, vállalatuk közös gazdaságuk munkájába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozókat az eddiginél is jobban áthatja a felelősség azért, hogy jobban gazdálkodja­nak munkahelyükön, maguk fog­nak őrködni azon, hogy lefarag­ják a fölösleges kiadásokat, ész­szerűen növeljék a nyereséget. A dolgozóknak növekvő jogaik birtokában lehetőségük lesz arra, hogy közvetlen fellépésükkel és beleszólásukkal biztosítsák a szo­cialista bérezési és elosztási el­vek megvalósulását, a jogok és a kötelezettségek összhangját. Gondoskodjanak arról, hogy fel­számolják az egyenlősdit, többet keressen az, aki munkájával ki­érdemli, szűnjenek meg a mun­kaerkölcsbe, általában a szocia­lista erkölcsbe ütköző nem kívá­natos jelenségek. Mindezt akkor tudjuk elérni, ha a vezetők a jelenleginél job­ban figyelembe veszik az irányí­tásuk alatt álló kollektíva véle­ményét a dolgozók hasznos, épí­tő javaslatait. Enélkül nem tud­nak eredményesen és kiegyensú­jelentettek maradandó politikai élményt, közösségi tevékenységet. A fiatal szocialista hazafiakban is elmélyül a proletár internaciona­lizmus érzése. Nagy gondot kell fordítanunk a középiskolák megfelelő arányai­nak javítására, a szakközépisko­lák fejlesztésére. A szakközépiskoláknak nagyobb terület, egész megye, sőt eseten­ként több megye iskolázási igé­nyét kell kielégítenie, ezért úgy határoztuk, hogy — természete­sen a mezőgazdaságiak kivételé­vel — szákközépiskolákat csak nagyvárosokban létesítünk. Ez maga után vonja, hogy kollégiu­mokat is kell létrehoznunk és fenntartanunk. Bár az ötéves terv időszakában 800 középiskolai tantermen kívül 3700 kollégiumi helyet is létesí­tünk, nyíltan megmondjuk, hogy a kollégiumi elhelyezés feszültsé­geit a legközelebbi években még nem tudjuk megszüntetni. Az ipari szakközépiskoláknál a céljának jobban megfeleljen. A kezdő szakemberek részére eddig megfelelő számú állást tudtunk biztosítani, mégis vol­tak problémák az elhelyezkedé­sükkel. Ezek elsősorban abból erednek, hogy a felkínált mun­kahely a végzett hallgatók igé­nyével nem mindig vágott egy­be. Változatlanul gond, hogy jó néhány fiatal nem akar vidéken munkát vállalni, hanem a fő­városban akar dolgozni. Ennek van objektív oka is. A budapesti egyetemek hallgatóinak nagyobb része fővárosi lakos, a részükre meghirdetett munkahelyek több­sége vidéken van. Úgy véljük, meg kell majd vizsgálnunk az ezzel összefüggő problémákat. A jövőben a kezdő szakembe­reket — a főhatóságok közbe­jötté nélkül — közvetlenül a vál­lalatok alkalmazzák. Ezzel je­lentősen megnő a képző intézmé­nyek feladata és felelőssége is. A művészeti ágak jó alkotói légkörben, egészségesen fejlőd­nek. Művészeink az utóbbi évek­ben sok értékeset alkottak Az idei könyvhétre megjelentetett könyvek jól mutatják az élő iro­dalom sokszínűségét, íróinknak a mai valóság iránti érdeklődé­sét,^ a korszerű kifejezésmódra való törekvésüket. Filmművészetünkben folytató­dott a néhány éve kezdődött fel­lendülés, az utóbbi időben több kiemelkedően értékes, művészi­leg rangos magyar film született. Zene- és táncművészetünk újabb eredményei — hagyományaink­hoz méltóan — nemzetközileg is kiemelkedtek. A magyar kultúra, a magyar művészek alkotásai egyre jelentősebb helyet foglal­nak el a nagyvilágban. Tisztelt Országgyűlés! Népünk életkörülményeinek alakulásáról szólva szükséges rö­viden kitérnem az egészségügyi ellátás helyzetére. A lakosság egészségének védelme, élet- és munkakörülményeinek állandó javítása széles körű társadalmi cselekvést, összefogást igényel. Nagy felelőssége van ebben el­sősorban a tanácsok, a vállala­tok és intézmények vezetőinek. Az egészségügy kérdéseiről szól­va ki kell emelnünk, hogy ma már az ország lakosságának 97 százaléka részesül ingyenes or­vosi és kórházi ellátásban, na­gyon olcsó gyógyszerellátásban. A fejlődés azonban nem min­den tekintetben tartott lépést a megnövekedett mennyiségi igé­nyekkel. Néhány intézményünk korszerűsége, felszereltsége, mű­szaki állapota még sok kívánni­valót hagy maga után. A kormány törekszik megvaló­sítani a harmadik ötéves terv­ben foglalt egészségügyi célokat. A többi között — főleg a váro­sokban — a gyermekorvosi ren­delőintézeteket és a fogászatokat fejlesztjük. Az egészségügyi el­látás szempontjából elmaradott területeken városi és járási kór­házakat építünk. Intézkedtünk, hogy csökkenjen a rendelőintézetek túlzsúfoltsága és az orvosok túlterheltsége. Je­lenleg kb. 3 ezer lakosra jut egy körzeti orvos. Legközelebbi cél­nak azt tekintjük, hogy egy-egy körzeti orvosra átlagosan 2700 lakos jusson. Nemzetközi kérdések Tisztelt Országgyűlés! Kép­viselő Elvtársak! Az utóbbi hónapokban a nem­zetközi helyzet ismét feszülteb­bé és bonyolultabbá vált. Kor­mányzatunk külpolitikájának céljai és alapelvei természetesen ilyen körülmények között is változatlanok maradtak: min­den fórumon képviseljük nem­zeti érdekeinket, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten kivesz- szük részünket az imperializmus háborús terveinek meghiúsítá­sáért folyó nemzetközi harcból, szolidaritást vállalunk a függet­lenségükért, szabadságukért küz­dő nemzetekkel. Erősítjük a test­véri szocialista országok baráti, szövetségi viszonyát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmiban, ötven évvel ezelőtt megszületett a Szovjetunió. Va­lamennyi szocialista ország és egyben a szabadságukért, a füg­getlenségükért, a felemelkedé­sért küzdő valamennyi nép, az egyetemes emberi haladás leg­biztosabb támasza. A Szovjetunió politikai és er­kölcsi tekintélye, gazdasági és technikai eredményei, s nem utolsó sorban katonai ereje az az alapvető tényező, amely- képes gátat vetni az imperia­lizmus új világháború M'-ob- bantására irányuló terveinek, A szovjet nép igen nagy áldo­zatok árán létrehozta a világ i—rprősebb nukleáris rakétaere­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents