Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. július 9. Különös végrendeletet olvastam a minap. Egy amerikai milliomos hagyta hátra. Többek között ez állt benne; összes vagyonomat jótékonysági intézményekre hagyom, a maradékot pedig a kövekezőképpen osztom el: autóm legyen a sofőrömé, hogy zavartalanul befejezhesse az évek óta folytatott motorgyilkoló munkáját, fiamat abban az örömben részesítem, hogy ezentúl maga keresheti meg a kenyerét, kedves feleségemre pedig rátestálom szeretőjét, éljen vele boldogan". Hát, ami azt illeti, jól elosztotta a vagyonát. Min- dmki kapott' valamit. Ha élt volna, amikor ezt a végrendeletet nyilvánosságra hozták, bizonyára ő is ugyanazt kapta volna a feleségétől, mint Quitóban egy trapézművész kapott a nejétől. Ilyent én még nem láttam trapézen. Lélegzetellálli- ió mutatványuk közben egyszeresük veszekedni kezdtek. 4 művésznő szemére vetette a férjének, hogy kikezdett egy nővel, majd amikor a férje tagadni próbált, röptében lekevert neki néhány pofont. Ettől a mutatvány olyan kitűnő lett, hogy ütemes tapssal követeltük a megismétlését. A művésznőnek nem is volt ellene kifogása, a férjnek annál inkább.., Ebből is látszik, hogy a nőknek nagyobb az érzékük a művészi produkciók iránt. És más iránt is. Ugye, emlékszik még a szerkesztő úr arra a levelemre, amelyben beszámoltam arról: hogyan gondoskodott egy angol gyár a kimaradás férjekről? Azt írtam akkor, hogy ez a gyár zajtalanul működő zárakat készített, így a férjek nyugodtan mehettek haza, bármilyen későn, a feleségük nem ébredt fel a kulcs- zajra. Nem sokáig örülhettek azonban a férjek a zajtalan ajtózárnak, Ugyanis egy másik gyár a feleségek kedvében akart járni, és olyan parányi automatát szerkesztett, amely a zajtalan zárba beépítve, másodpercnyi pontot* Sággal jelzi, hogy a derék családapa mikor dugja a kulcsot a zárba. Hát így van ez. A technika fejlődik, a férjek mérgelődnek, mert túljártak az eszükön, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan lesz olyan készülék is, amely arra kényszeríti a ma még elmés készüléket, hogy ne jegyezze a pontos időt, és aztán lesz olyan masina, amely arra kényszeríti a kényszerítő gépet, hogy ne kényszerítse azt a. pontosan jelző masinát hazugságra. És, ha mindez megvalósul, akkor a férj az ablakon mászhat be, mert az ajtóban már annyi lesz a gép, hogy attól be sem lehet menni. Erről jut eszembe, hogy a bostoni börtön lakói közül is solan ablakon jártak be, amíg szabadok voltak. Most már nehezen mennének be az ablakon, mert az amerikai kormány beleegyezett, hogy egy tudományos kísér- _ let keretében három éven át annyi szeszt kapjanak a börtön iszákos rabjai, amennyi csak beléjük fér. Nem csodálom, hogn azóta nagy az érdeklődés a bostoni fegyház iránt. Hisz itt még skót whyskit is kapnak. Erről jut eszembe, hogy legutóbb, amikor Skóciában jártam, elmentem a borbélyhoz is. A borbélyüzlet ott is olyan, mint nálunk: várni kell, sportról, politikáról beszélnek. Egyszeresek sorra kerül egy skót, és amikor leül. megkérdi a borbélytól: — Mennyibe kerül a hajvágás? — öt pennybe. — És a borotválkozás? — Kettőbe. — Akkor kérem, borotválja le a hajamat. Ez a történet is azt bizonyítja, hogy a skótok még mindig skótok. A bejrúti rendőrök viszont nem. Amikor ott jártam, Bejrut környékén is sok volt a veszett kutya. Egy bemerészkedett Bejrutba is. A járókelők felhívták rá az egyik rendőr figyelmét, A rendőr azonnal üldözőbe vette a kutyát, kilőtte az egész tölténytárat és az eredmény: a kutya elszaladt, viszont két járókeló a golyóktól megsebesült. Azóta a bejrútiak jobban félnek a saját rendőreiktől, mint a veszett kutyáktól. Párizsban is jártam és ott láttam, hogy a kapitalizmus sem fenékig tejfel, Tudja a szerkesztő úr, hogy mit lopnak ott az emberek, könyvet. Nálunk könyvet nem lopnak. Néhány világrekordról is beszámolhatok. Az egyik ilyen rekord Stockholmban született. Négy ember és egy nriásdaru 40 nap alatt felépített egy nyolcvanlakásos, nyolcemeletes házat. A másik világrekordot New Yorkban jegyezték fel. Itt 47 óra és 57 pere alatt bevakoltak egy ötvenlakásos épületet. Szépek ezek az eredmények, de azért Szekszárdon is van mire büszkélkedni. Szekszárdon is született világrekord és ez még mindig születőben van. A Pirnitzer- házat hetek alatt úgy lebontották, hogy meg kellett támogatni és most csak egy földrengésre várnak, mert ha azt kibírják a falak, akkor az építkezést tovább folytatjákEzzel zárom soraimat, Tisztelettel: Gondolatok a házasságról Házasodjunk-e vagy ne ? Raymond Lavigne cikke az Humanité Dimacke-ból Amikor az emberek házasodni akarnak, gyakran folyamodnak közvetítőhöz. Régen idős hölgyek monopóliuma volt a magános szívek egymásra találásának egyen- getése. Most azonban beköszöntött az elektronikus gépek korszaka. ...Vajon nem lenne célszerűbb, ha a jövőben a házasság kérdését bonyolult elektronikus Készülékek döntenék el? Szerelem? Egyáltalán érdemes vele foglalkozni? A két ember jellemzőinek egyezése és az orvosi rendelő igazolása lesz majd a családi boldogság mércéje!? Ez azonban még távoli perspektíva. De már ma is akadnak emberek, akik úgy gondolják, helyesebb, ha az elektronikus technika segítségével keresik meg leendő élettársukat. Robotgép keresi meg a vőlegényt Pár héttel ezelőtt az „Elle" című francia nőújság lelkes hangú beszámolót közölt az „IBM 360/50" elektronikus számítógépről, amely „szívügyeket” old meg. „Kibe legyen szerelmes? Ki fogja szeretni önt? A gép elektronikus agya mindezt megmondja." „Hol és hogyan találhatja meg leggyorsabban álmainak lovagját?” ön milyen típusú férfi számára a legideálisabb nő? A tévedhetetlen emlékezetet, az elektronikus agy gyors é» logikus gondolkodását a világon először állították személyesen az ön szo'gá- latába! Az „IBM 360 50” a legrövidebb időn belül megrajzolja az ön álmainak megfelelő férfi fizikai, szellemi, erkölcsi és társadalmi képét!. i Képzelje el, hogy az ideális férjjelölt milyen könnyen elveszhet országunk 50 millió lakosa között! Vajon olyan sok lehetősége van önnek, hogy találkozzon vele? A lehetőségek száma matematikailag egyenlő a nullával. De elektronikus gép segítségével ezt a lehetőséget a maximumra lehet emelni...” Ka figyelembe vesszük, Hogy az egyéni jellemzők összeállításához speciális kérdésekre kell válaszolni (92 kérdésre a férfiaknak és 95 kérdésre a nőknek), akkor abszurdumnak tűnik az olyan felhívás, hogy minden fiatal töltsön ki ilyen kérdőívet. A haladás nem mindig jár jó eredménnyel A műszaki haladás tehát a házasság területét sem kerüli el. Párizsban a Saint-Lazare negyedben egy ultramodern stílusú épületben működik a házasságközvetítő hivatal, amelyet tulajdonképpen nem is lehet hivatalnak nevezni. A közvetítést alapjában véve ugyanis elektronikus számológépek intézik, amelyeket programozók egész hada kezel. A hivatalnak nem az a célja, hogy közönséges ügyfelekkel foglalkozzék, mert ugyan mennyit lehetne keresni agglegényeken és, unatkozó aggszüzeken? Ennek az „intézetnek” a felhívásai a mai fiatalok tömegeihez szólnak. A hivatal 22 oldalas reklámbrosúrája Is ezt bizonyítja. .Miért emelkedik a válások száma? A lakáshiány miatt? A fiatal házasok és a szülők együttlakása miatt? Egyáltalán nem! Mindennek az oka — a haladás!" „A válások számának növekedése arányos az autókatasztrófák számának emelkedésével...” ,A válások számának emelkedése szorosan összefügg a műszaki haladással" — írja a brosúra. Ha ez ígv van, akkor szörnvű dolog a haladás. A brosúra állítása szerint „a haladás önállóbbá tel+e a nőt. s ezért nehezen tűri a férfi uralkodó szerepét”. Ami viszont a férfit illeti, ő továbbra is „olyan barátnőt keres, aki a hitves hagyományos tulajdonságaival is rendelkezik...” ilyen értelemben ad gyakorlati tanácsot a brosúra: az érdeKlődő lelnek ki kell töltenie e""T kérdőívet, nyilatkozatot kell írnia és be kell küldenie két fényképet. Ezeket az anyagokat pszichoanalitikus, grafológus, pszichomoffoló- gus fogja tanulmányozni ás vizsgálataik eredményéről jelentés készül. A hivatal gondoskodik róla, — természetesen nem ingyen — hogy megismerteti egymással azokat, akiknek egyéni jellemzői azonosak. Itt a kívánalmak között a szerelem — nem szerepel. Hogyan házasodnak az emberek Franciaországban ? De fordítsuk komolyra a szót, mivel a szerelem, a házasság komoly dolog. A továbbiakban hagyjuk az elektronikus házasságkötők mesterkedéseit, akisnek sarlatánságát a tudomány színvonalára emelték. Néhány hónappal ezelőtt egy szociológiai tanulmány, jelent meg a házasságról. A tanulmány készítői 1700 családot kérdeztek meg. Vizsgálataik során a .következő megállapításokra jutottak: 1. A csaladok közötti ismeretség, vagy a szomszédság szerepet játszik a házasságkötésnél, Tiz házaspár közül hatan egy házban laktak, tíz közül heten egy lakónegyedben, tíz közül nyolcán egy kerületben, tíz közül kilencen egy megyében. 2. A születési, helynek is jelentősége van, még az esetben is, ha a házasság a. szülőföldtől távol jön létre. A megkérdezett családok kétötöd részénél a férj és a feleség egy faluban született, egyÜarmad részénél — egy járásban, felénél — egy kerületben, kétharmadánál — egy megyéden, háromnegyed részénél — egy Körletben. Négy közül csupán egy családnál lordul elő, hogy a ha- zastársak születési helye távol esik egymástól. A társadalmi helyzet szintén alapvető momentum a házasságkötésnél. Csak a szabályt erősítő kivétel az olyan eset, amikor a gazdag gyáros feleségül veszi a szegény gépírólányt. francia- országban a házasságok 45 százalékát „azonos társadalmi szinten” kötik. 4. A kulturális színvonal, a képzettség, az azonos vallás szintén nagy szerepet játszik a családalapításnál. 5. Hol taiamoztak a leendő házasok? Száz családnál 17 esetben a férj és a feleség bálon ismerkedett meg, 11 esetben közel laktak egymáshoz, 6 esetben — valamilyen családi ünnepségen, 15 esetben egészen véletlenül, 11 esetben — gyermekkortól barátok voltak, 13 esetben együtt dolgoztak va-- tanultak, 11 esetben — közös ismerősök révén, 10 esetben — moziban, színházban vagy hangversenyen, 3 esetbén — házassági hirdetés útján. 6. A házasságra lépők életkora átlag 26 év (a férfiaknál) és 23,5 év (a nőknél). A fiatalemberek azonban gyakran nősülnek 23 éves korukban, a lányok pedig gyakran mennek férjhez 20—21 éves korban. A 40 év körüli agglegények többnyire megmaradnak agglegénynek. A nagyon fiatal korban kötött házasságok száma nem haladja meg a század eleji arányt. Mit tehet itt ezek szerint az elektronikus gép? Ma még — semmit. És húsz év múlva? ötven év múlva? Talán... De nem valószínű! SZEKSZÁRDI UTCA 3SP l GB mém w* , Foto: Bakó Jenő
