Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

TW* Július * tolná mmm nefojsaíj ■ 3 KÉPREGÉNYVÁLTOZAT: SARLÓS ENDRE /VAGVOA/ CSINOS A FELESEGED... BE SLÉLJÜNK A M ÜvésZETKÖt. SZER/M TED MEM VAGYOK ELÉG m BE VAGY TE RÚGVA, VALuy.. Vendéglátás a megyében I. — hirdeti egy vastag betű a Tolna megyei Idegenforgalmi Hi­vatal bejárata előtt, jelezve, hogy itt információs szolgálat működik. Szekszárdon jól ismerik a hi­vatalt, de működéséről még azok is keveset tudnak, atkáik sűrűn lá­togatnak ide. Kik számítanak a megyén be­lül idegennek? Mi minden tarto­zik a hivatal hatáskörébe? — be­szélgettünk dr. Bercsényi Vincé­vel, a hivatal vezetőjével. így körvonalazta tevékenységüket: — A mi feladatkörünk minden, — a megyébe irányuló idegenfor­galom lebonyolítása, az IBUSZ-é, a megyéből kifelé tartó. Annak ellenére, hogy éles határ vonható, sok a két hivatal munkájában a közös vonás, nagyon fontos a jó kapcsolat, megyénk és más me­gyék IBUSZ-hivatalaával. — Vehetnénk pontról pontra a feladatokat? — Természetesen. Kezdjük a legismertebbel. Fizetővendég-szolgálat — turistaelhelyezés — Kicsi a szállodai férőhely a megyeszékhelyen. — Ezt kívánja kiegészíteni a fizetővendég-szolgálat. Magánhá­zakban 47, a turistaszállóban 71 vendéget tudunk elhelyezni. — Ez is kevés hét végén, azt hiszem. — Szombat—vasárnap a mi ke­zelésünkben van a Garay-azálló. Akkor féláron adhatjuk ki a szo­bákat. Zökkenő azért akad, főleg munkanapokon és olyankor, ami- kar egy-egy nagyobb szabású ese­ményre készülünk, mint legutóbb a Babits-ház avatása. Olyan je­lentős volt iránta az érdeklődés, hogy nem állt módunkban min­denkit elszállásolni. — A magánházaknál való elhe­lyezéssel elégedettek-« a vendé­gek? — Többnyire igen. Sokan azt is megjegyzik, hol szálltak meg utoljára. Ha a következő alka­lommal a megyébe érkeznek, már azt a szobát kérik és örülnek, ha üresen találják. Jó dolog persze, ha telefonon, vagy távirattal elő­re jelzik az érkezést, mert utolsó nap már bizonytalan lehet a szállás. Információ — Kik keresik fel a hivatalt ilyen igénnyel? — Tanulmányi kirándulások vezetői kémek anyagot a me­gyénkről. Idegenbe szakadt hon­fitársaik, akik hosszú idő után látogatnak haza és minden vál­tozás érdekli őket Külföldiek, akik most ismerkednek az or­szággal. Sorolhatnám még, de egyszerűbb úgy, hogy mindenki, aki valamire kíváncsi a megyé­ben. — Hogyan segítik a munkáju­kat a Különböző prospektusok? — Sokszor leegyszerűsítik, mert a szép felvételek megragadják az emberek fantáziáját,' és a rövid tájékoztatásokban majdnem min­dent, ami lényeges, megtudhatnak az adott városról. A könyvesbolt­tal kötött megállapodásunk értel­mében mi is árusítunk Panoráma könyveket, ez a sorozat az ország különböző vidékiéiről nyújt a tu­ristáiknak felvilágosítást, színes, szórakoztató stílusban. — Szó szerint érthetem, külföl­di csoportokat vezetnek? — Igen, de idegen a más me­gyéből érkező turistacsoport is. A megyeszékhely egyre több vá­rosnézőt vonz, és ahogy fejlő­dik, egyre több lesz a látnivaló is. Szekszárd szép fekvésű, mú­zeumunk országszerte az elsők közé tartozik, Babits, Garay, Liszt emlékei, néhány szépstüű köz­épületünk, az országszerte híres gemenci vadrezervátum, van a városról és a környékről mit be­szélni és mutatni az idegenveze­tőnek, Az idén nyílt meg először a gemenci erdő, turistacsoportok számára. Az érdeklődés máris olyan erős; hogy néhány cso­portot el is kellett utasítanunk, mert korlátozott számban — a kisvasút kapacitásának megfele­lően — fogadhatjuk csak a je­lentkezőket. Azoknak is elutasí­tó választ kellett írnunk, akik augusztusban akarták ellátogatni Gemenebe, mert engedélyünk, az Országos Erdészeti Főigazgatóság­tól, csak június, július hónapra szók A hivatal részt vesz a megye idegenforgalmilag jelentős meg­mozdulásainak szervezésében, le­bonyolításában. Figyelemmel kí­séri, hol található a megyében olyan idegenforgalmi nevezetes­ség, amelyet gondos munkával, több szerv összefogásával, kar­bantarthat, fejleszthet és bemu­tathat a látogatóknak. Vonatko­zik ez a művészeti emlékekre csakúgy, mint az egyéb érdekes­ségekre. csoport érkezik. A helyszínen van halfőzésá lehetőség is. A vá­rosi tanács megígérte, hogy a még hiányzó mintegy 400 méter­nyi földutat lekövezik a jövő év­ben, akkor autóval is könnyen megközelíthető lesz a pince. Le­hetőség nyílik az állandó nyitva- tartásra és arra, hogv bárki ked­ve szerinti időben fellátogathas­son oda és poharazbasson vidé­künk fajboraibóL Megnőtt a megyében a külföldi turistaforgalom is. Sok a jugo­szláv vendég, ha ünnepnap ér­keznek, nincs pénzbeváltási lehe­tőségük, osak Pakson, a halász- csárdában működik valutabevál­tó hely. — A pénzbeváltás az IBUSZ feladatkörébe tartozik, de hoz­zánk is érkeznek ilyen panaszok. Tudomásom szerint tervbe vet­ték, hogy a Garáy-szálló portá­ján létesítenek majd ilyen szol­gáltatást. — A Népművészeti és Háziipari Bolt kétszeres forgalmat bonyolít­hatna le, ha vasárnap is nyitva tartana Nincs a megyeszékhelyen még olyan pavilon se, ahol a turisták valamilyen emléktárgyát vásárolhatnának. Ezzel kapcsolat­ban van-e mód a változásra? — Bár a népművészeti bolt problémáját mi is Jól ismerjük, mert sok turistánk kifogásolja a nyitva tartást, idáig létszámhiány miatt a vállalat részéről nem ke­rülhetett sor a munkaidő módo­sítására Az emléktárgyak köre jelentősen bővült az utóbbi idő­ben, de még mindig kevés a ti­pikusan szekszárdi, vagy Tolna megyei jelleget kifejező emlék­tárgy. Reméljük, az illetékesek is felfigyelnek ezekre a kérdésekre, s mi vei a megye idegenforgalma növekszik, gondoskodnak is a megoldásról. M. L Puszták más tartalommal Ha pasztáról hallunk, valami sivárság is eszünkbe jut. Arra gondolunk, hogy a végtelen magány üressé teszi az otí tani életet, a pusztán lakók valahol hátrább vannak az éhet sodrában, távol a világtól, rohanó életünktől. S ha az ember 1967-ben időt szented arra, hogy néhány pusztát meglátogasson, kellemesen csalódik. Itt valamikor az Eszierházy-birtokok pusztái terültek el. Számuk igen nagy volt, s az idő ma már csak azokat hagy­ta meg, amelyek életképesek. György-pusztán, a DobrSköz melletti erdőség aljában néhány család él csupán. Csurgón* Vörösegyházán, Mászlonyban összesen nem él ötven csa­lód, de körülményeik nem rosszabbak a falvakban, köz­ségekben lakó családokénál. A puszta ad munkát az itt lakóknak. Állattenyésztés­sel foglalkoznak majd mindenütt. Az állami gazdaságok — legtöbb puszta az állami gazdaság területén van —, gon­doskodnak arról, hogy a pusztán az emberek úgy éljenek, ahogy a falvakban. Villany és víz ma már mindenütt van. Kecsegén az itt épült családi házak, illetve az átalakított régi cselédházak mind fürdőszobásak. Menetrendszerű autóbusz, kisvonat köti össze a pusztá­kat a világgal, — a rádió, a villany a világot hozza a pusztai népek szobájába. A gazdaságok orvost küldenek* a tanácsok fogadónapokat tartanak, de kijárnak a művelő­dési autók is. Nagyobb pusztákon vegyesbolt és italbolt is van. Sokszor az ember arra gondol, pusztán nyugodtabban lehet élni, mint községben — olyan az ellátás. Megváltozott a puszták képe. Néhány évvel ezelőtt szerkesztőségünk vendége volt egy német újságíró. Pusz­tát akart látni. Elvittük kollégánkat a decsi tanyavilágba. ■— Ez nem puszta — mondotta. Azután megmutattunk Ta­mási környékén néhány pusztát, végül eljutottunk Sár- szentlőrinc környékére, majd a dombóvári pusztákra. Egyikben sem találta meg ismerősünk azt, amit várt: nyargaló szelet, száraz, kiaszott növényeket, kietlenséget, sivár életet. — Hol a puszta? — kérdezte minduntalan. Mi kicsit bosszankodva magyarázgattük, hogy az a propagan­da, amely Bécsben, Berlinben és másutt a magyar vendég­szeretetet, a pusztát, a csikóst, meg a gulyást helyezi elő­térbe módosításra, szorul. Meghagyott az idegenforgalom számára egy ménest, néhány gatyás csikóssal együtt, ne­vezetesebb vidékünk irányító apparátusa, hogy legyen ltol csodálkozzék az idegen. Csináltunk pusztát, hogy ha már a propagandában vallunk róla, legalább meg is találják; akik ezt keresik. Mert a puszták megváltoztak. Mást értünk rriár* Ka pusztáról hallunk, tudjuk, hogy itt az élet megváltozott* hogy tartalmában gazdagabb, mint volt két évtizede. Csak erről keveset beszélünk. »— pg —• Űj szolgáltatások — A szekszárdi fmsz vállalko­zott arra, hogy a duna-parti bár­karakodónál, a gemenci erdőbe érkező turistacsoportok étkezését ellátja Eddig még az is problé­mát okozott, hogvan oldjuk meg a kisvasútion hosszan utazó láto­gatók szomjának eloltását. Most az fmsz saját hűtőberendezésével, frissítőkkel és friss élelemmel látja el a vendégeinket. Ezt a szolgáltatást július 1-től működ­tetjük. — A turistát sokszor elláto­gatnának egy-egy pincébe is... — Rendelkezésünkre áll a Ga­ray Tsz borpincéje, csak jelezni kell az ilyen szándékot. Ez is idei újdonság, egyelőre még csak akkor tart nyitva, ha turista­Több mint 1000 terven felül az Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium építőipari vállalatainak dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kezdett versenyben jelentősen túlteljesítették első félévi tervü­ket: mintegy 440 millió forint értékű munkát végeztek el az előirányzaton felül. Az év első hat hónapjában összesen 5543 lakást építettek fel az országban, s ebből több mint ezret a félévi terven felül adtak át. A Csong- rád megyeiek kivéte’ével vala­mennyi lakásépítő ÉM-vállalat dolgozói teljesítették, illetve meg­tetézték lakásátadási előirányza­tukat, Többek között a Fejér lakás épült fel első félévben megyeiek 141, a Tolna megyei építők 77, a szolnokiak 74 és a borsodiak 72 terven felüli új ott­hont adtak át Budapesten a munkaerőhiány nagy gondot okozott, de ezt je­lentősen enyhítette, hogy a leg­jobb megyei ÉVM-vállalatok szak­munkásokat és ipari tanulókat kölcsönöztek a fővárosi építkezé­seknek. A szolnokiaknak és a Tolna megyei építőknek még ar­ra is jutott erejükből, hogy a Vízivárosban csaknem 400, az Őr­lő utcában pedig 52 lakás tel­jes felépítését átvállalják a buda­pestiektől. A megyei vál'alatok támogatásával a fővárosi EVM- építők koncentrálhatták erőiket a legsürgősebb feladatokra. (MTI) MARADJUNK. A TÁRGY* na'l, öregedd aa£Gimi/ji ÉN és AÉKOfí. PRÓBÁLD AAÉLY LENN/, NEM SZE RETEM ÉN AZ '(.YEN FIATAL TAKNyOSOKAT, AA/ATr.TE, wh/tacre, KI IS RÚGNÁLAK, HA TŐLEM jt/z B n tudom, hogy m/cnael NAGYON SZERETI A AAAGA OARAJBJA't... MAGA NAGYON CSINOS' LÁNY, /'ARS. WH ITACR-E/ AAEG SOK BARÁTJA VAN DE ÜÉRE/vK, AAOST> _ tartsa a csŐRer.ffi , , fc,,wTO­R>..\T^RÖK?/UT/V\ONtr iífUA’A SEREGEK ^W^ÉSjFÜSTTj, EGETE/VVfSZEKE- || REIT. O RÓSZ LANi KÖtVKEIPeTJ<Aro E/AÉS2TTI AAÉ&?‘r MZ. YYHfTACJiE -NAKBE S2ÉUEN, AZ IS KOAAMV- NISTA , MINT ÖN, MR. PAfZZ/SR. AAADp/D&AN SEBEsOlj- MEG ÉS VISSZA FOG MENNlOCU TALÁR ME& >*' AHOL OLIR. AZ ILYEN KOMMUNIS­TÁT SZERETEM éN. MR. NAPBARNÍTOTTÁ par/ösh ÖNKÉNTES FIÚKÉRT JÖTT. AHELVETT, HOGY A AIEYY r~— i*tÁj <-***"- - — \BOi 1 MÉRT NBA YORK! ESTÉLYEKEN AT- MÉCY VAGY, VAGY MÉLY SPANYOL­hon&AN YYI7ACPE? MÉRTNEM MÉGY EL MR. PARZ/SH-el Oda

Next

/
Thumbnails
Contents