Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
1967. július 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 H it is jelent a szó: népművelés? Az Uj magyar lexikon szerint: Jórészt az iskolában szer. zett tudásra épülő műveltségfej- lesztő, ízlésnemesítő és nevelő tevékenység. Ennek megfelelően formál változatosabbak, rendszere kötetlenebb, mint az iskolai oktatásé. A szocialista országokban, társadalmi jellegű mozgalom, a társadalom legszélesebb rétegeinek részvételével, amelyet a párt és az állam irányít. Feladata, hogy sokoldalú, művelt, közösségi szellemű embert neveljen, terjessze a marxizmus—lenini zmus világnézetét, megismertesse és fejlődésükben mutassa be a tudományok és a művészetek jelen* tősebb , eredményeit, fontosabb összefüggéseit, technikai és köz- gazdasági alapműveltséget nyújtson. Sokrétű feladatához méltón, változatos eszközökkel dolgozik. A népművelés legfontosabb területei: az Ismeretterjesztés, az_ olvasónevelés, a műkedvelő, művészeti tevékenység és a társas szórakozás. Intézményesen az MSZMP és a tanácsok művelődésügyi osztályai, művelődési otthonok, könyvtárak és az ismeret- terjesztés egyik fontos bázisa, a TIT foglalkozik népműveléssel. A felsorolás azonban nem teljes. És itt vetődik fel a kérdés: Reszortmunka-e a népművelés? Lehet-e csupán egyes osztályok, művelődési ház igazgatók, előadók feladata? Lehet-e például egy község művelődésügye egyetlen megbízott ember ügye? Csak a pedagógusoknak kell-e fáradozniuk egy-egy faluban a magasabb és nemesebb kulturális szint eléréséért? A megyében közel 100 függetlenített művelődésüggyel, népműveléssel foglalkozó ember van. Számuk — ha figyelembe vesszük, hogy á megyében több mint száz községet tartanak nyilván — csekély. így a népművelés kiterjedt tiszteletdíjas és aktívahálózattal működik, akiknek száma jóval meghaladja a függetlenítettekét. Ilyen alapon tehát a népművelési munka mozgalmi munkának tekinthető. És ha mozgalmi munkáról van szó, már eleve kizárt dolog, hogy reszortmunkáról, egyes emberek sajátos feladatairól beszéljünk. A népművelés tehát nem lehet csupán egyes emberek reszortja, széles és kiterjedt társadalmi aktivizálódás és összefogás szükséges a sürgetően várt és mindig fokozódó cél, a művelődésügy előrelendí tűsének eléréséhez. Jelenleg milyen problémái vannak a népművelésnek? Az első, amellyel okvetlenül számolnunk kell, hogy kevés — és különösen vidéken kevés — a népművelési szakember. Az egyetemi végzettséggel rendelkező népművelők többsége városban helyezkedik el, aki vállalná a vidék kulturális életének alakítását, olyan végzett szakember kevés akad. Miért? A jelenségnek csak részben vannak anyagi okai. A nyomósabb ok az, hogy a hivatásos népművelő általában nem kapja meg, vagy csak nagyon szívós és hosszas bizonyítás után érheti el az őt megillető társadalmi megbecsülést. S nem Is valamiféle kiváltságos megbecsülésről, megkülönböztetett elismerésről van szó. Legtöbb községben csupán arról, hogy ne tekintsék „lótó-futó bolondnak" azt. aki a kultúra ügyében fáradozik. Í gy azután kimondottan népművelési szakember hiányában, a vidéki községekben általában egy-egy. vagy néhány pedagógusra hárul a falu kulturális életének iráhyítása. ■» Sajnos számolni kell azzal, hogy nagyon sok helyen még ma Is csupán egy, vagy néhány pedagógus képviseli a községben az értelmiséget. Ahol így van. a helyzet állít tények elé, amelyen elsősorban közigazgatásilag és közgazdaságilag kell változtatni. De semmiképpen sem lehet napirendre térni a túlzott pedagógus centrikusság szemléletén, ahol már egyéb magasabban kvalifikált, technikusi, főiskolai egyetemi végzettségű szakember- gárda is él. Sajnos azonban az értelmiség egyéb rétegeiből nagyon kevesen kapcsolódnak a népművelési munkába. Pedig a községekben élő orvosok, agronó- musok, mérnökök, technikusok — valóban nagyfokú elfoglaltságuk mellett is, a vidék kulturális életének irányítói kell. hogy legyenek. Kell, mert a pedagógus, bármennyire agilis és sokoldalú is, ma már nem felelhet meg például mezőgazdasági, vagy műszaki, egészségügyi témák tartalmas előadójának. S elsősorban saját hibáján kívül nem, mivel ezek sajátos szakmai tudást igényelnek. kJ ivei a népművelés ügye * ■ nem egyes emberek feladata, éppen ezért kellene nagyobb gondot fordítani a népművelési irányelvekben is lefektetett szempontra, arra. hogy az egyes népművelési szervek — egy-egy község életében művelődési otthon, könyvtár, mozi és a különböző rendezvényeket tartó társadalmi szervek — határozottabban, céltudatosabban együtt dolgozzanak, szervezetükben és tartalmukban támogassák egymás mun. káját. Ennek érdekében folynak tárgyalások a megyei könyvtár és a szakszervezet között, s Dombóváron már megszületett és néhány hónap tapasztalatából ítélve bevált a könyvtárösszevonás. Ép. pen így az együttműködést segíti elő, bogy a termelőszövetkezetek is bekapcsolódnak a művelődési házak irányításába, és anyagilag is támogatják azokat. Elképzelésekről beszélnek a választott művelődésügyi szervek és a tanácsok munkájának és viszonyának bizonyos mérvű megváltoztatásával kapcsolatban is. A népművelési tanácsadó mellett működő szakbizottságok felállítása is kívánatos volna. A nép széles körű műveltségi színvonalának tervszerű, folyamatos és módszeres emelése, ismereteinek gyarapítása ma már megkövetelné, hogy a népművelő szociológiai, pszichológiai műveltséggel és szaktudással is rendelkezzen. Napjainkban — éppen az egyre növekvő társadalmi, kulturális igények jelentkezésével — erőteljesen napirendre került a nép művelés ügye. Uj utak, módszerek, tematikák kidolgozása folyik. S mivel a népművelés a mindennapok szívós és kitartó munkáját igényli, előre meg kell mondani, hogy forradalmi, ugrásszerű változásra nem számíthatunk. MÉRY ÉVA Mini-úthenger a szekszárdi útépítkezésen. Háttérben a „bátyja” Halló itt Balaton Bonyhádon vendégszerepeltek a fiatalok kedvencei A bonyhádi cipőgyári kultúrotthon szervezőinek leleményességét, ügyességét bizonyítja, hogy a nyári fő szezonban „meg tudták szerezni” az idény legnépszerűbb műsorát, a „Halló, itt Balaton” című összeállítást. Pénteken délután jelentősen megnőtt Bonyhád „idegenforgalma”. Az esti előadásra ugyanis a környező településekről, de még Szekszárdról is csoportosan érkeztek zenerajongók — főként fiatalok — a fellelhető összes közlekedési eszközzel. A zsúfolásig megtelt szabadtéri színpadon nagy taps köszöntötte a beat-muzsika első magyar képviselőit, a népszerű Illés zenekart. A non stop műsorban egymás titán léptek színpadra a fiatalok kedvencei: Koncz Zsuzsa, Korda György, Koós János, Toldy Mária, Ticho Mariann, majd az Illés zenekar mutatott be néhányat saját szerzeményeiből. A műsort Brachfeld Siegfried összekötő szövege, konferálása tette színessé. Kétszer is visszatapsolták Hofi Gézát, a tehetséges parodistát, aki többek között a Televízió „bemutatásával” nevettette meg a közönséget. Sok olyan új táncdalt hallhattunk, amelyekkel áz Illés zenekar az Ezek a fiatalok című új magyar filmben is szerepel, amelyet megyénkben még nem vetítettek. A meglehetősen borsos árú belépőjegyek ellenére a közönség nem csalódott, valóban ízelítőt kapott a modem magyar muzsikából és táncdalból a legjobbak tolmácsolásában. S végezetül a fiatalokat is dicséret illeti: higgadtan, illetve mértéktartó lelkesedéssel élvezték végig a pezsgő ritmusú műsort. (d. k. }.) Vezetőfülke MTZ traktorra Csak amíg dolgozik ? Naponta jöttek a gyáriak. Néha húszán is voltak a kis szobában. Eljöttek a gépek mellől a régiek, akikkel szinte gyermekkora óta jóban-rosszban együtt volt, és jöttek az újabbak, a mai munkatársak is. Nem múlt el olyan nap, hogy ne kérdezték volna meg tőle, mire van szüksége. Még olyan látogatója is akadt, akivel korábban késhegyig folytatott politikai vitái voltak. Most eljött ő i*. Segítettek amiben tudtak. Sorra kérdezgették ápolóját, mire van szükségük. Kivették a gyengülő erejű öregasszony, „Anya" kezéből a vizeskannát. Mire észbe kapott, teli edénnyel tértek vissza a fiatalok a közeli kút- tói. Mikor elmentek a gyári látogatók és a beteg kipihente a figyelmességből fakadó fáradalmait, megszólalt az édesanya: — Most sem jöttek... Ennél valamit? Ekkorra elhagyta lelkiereje a beteg asszonyt. Csendes monológba kezdett: — Hiába, csak elfelejtik az embert. Itt fekszem hónapok óta. Tudják, hogy műtötték. Észre- vehették, hogy nem veszek részt a közéletben. Érdemes volt éjjelnappal futkosnom a választás idején faluról falura ... Eszükbe sem jutok az elvtársaknak. — Addig kell csak az ember, amíg dolgozik? — fakadt ki keserűséggel. — Dehogyis .,. Majd csak jönnek, ne szomorkodj — bizonygatta a fejkendős édesanya, bánkódva, hogy szóvá tette a dolgot. — Hiszen nem vagy egyedül! Jönnek, sokan látogatnak ... Magányérzete nincs, nem is lehet. De azóta is, naponta lesi, várja, mikor nyitják végre rá az ajtót azok, akiktől joggal elvárja a látogatást. Nem csak addig kell az ember ... A munkából Időlegesen kiesett betegekkel való törődés is a szocialista emberséghez, a társadalmi munka megbecsüléséhez tartozik.-i -é A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál szériában gyártják a traktor-vezetőfülkéket. Ma már az új traktorokat gyárilag látják el vezetőfülkével* a korábban forgalomba került gépeken azonban semmi sem védi a traktorost a széltől, esőtől, hidegtől. A vállalat a múlt évben kapta a megbízást az új gyártmány bevezetésére, elkészítették a kétféle prototípust az UE—• 28-as, illetve az MTZ traktorokhoz. Az UE—28-as traktor-vezetőfülkék szériagyártását még a múlt évben megkezdték, az MTZ-vezetőfÜlkék gyártása ez év márciusában indult meg. Azóta folyamatosan szállítják a szekszárdi üzemből — az AGROKER-vállalatok közvetítésével — a mezőgazdaságnak a vezetőfülkéket. Rövid idő alatt el kell látni ugyanis a régebbi traktorokat vezetőfülkével. Az MTZ vezetőfülkékből — felvételünk ezekről készült — az idén eddig négyszáz darab készült el. Az év végéig további hétszázat szállít le a vállalat. RESZORTMUNKA-E A NÉPMŰVELÉS ?
