Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

1967. július 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 H it is jelent a szó: népműve­lés? Az Uj magyar lexikon szerint: Jórészt az iskolában szer. zett tudásra épülő műveltségfej- lesztő, ízlésnemesítő és nevelő te­vékenység. Ennek megfelelően formál változatosabbak, rendszere kötetlenebb, mint az iskolai okta­tásé. A szocialista országokban, társadalmi jellegű mozgalom, a társadalom legszélesebb rétegei­nek részvételével, amelyet a párt és az állam irányít. Feladata, hogy sokoldalú, művelt, közössé­gi szellemű embert neveljen, ter­jessze a marxizmus—lenini zmus világnézetét, megismertesse és fejlődésükben mutassa be a tu­dományok és a művészetek jelen* tősebb , eredményeit, fontosabb összefüggéseit, technikai és köz- gazdasági alapműveltséget nyújt­son. Sokrétű feladatához méltón, változatos eszközökkel dolgozik. A népművelés legfontosabb terü­letei: az Ismeretterjesztés, az_ ol­vasónevelés, a műkedvelő, művé­szeti tevékenység és a társas szórakozás. Intézményesen az MSZMP és a tanácsok művelő­désügyi osztályai, művelődési ott­honok, könyvtárak és az ismeret- terjesztés egyik fontos bázisa, a TIT foglalkozik népműveléssel. A felsorolás azonban nem teljes. És itt vetődik fel a kérdés: Reszortmunka-e a népműve­lés? Lehet-e csupán egyes osztá­lyok, művelődési ház igazgatók, előadók feladata? Lehet-e például egy község művelődésügye egyet­len megbízott ember ügye? Csak a pedagógusoknak kell-e fáradoz­niuk egy-egy faluban a magasabb és nemesebb kulturális szint el­éréséért? A megyében közel 100 függetle­nített művelődésüggyel, népműve­léssel foglalkozó ember van. Szá­muk — ha figyelembe vesszük, hogy á megyében több mint száz községet tartanak nyilván — cse­kély. így a népművelés kiterjedt tiszteletdíjas és aktívahálózattal működik, akiknek száma jóval meghaladja a függetlenítettekét. Ilyen alapon tehát a népművelési munka mozgalmi munkának te­kinthető. És ha mozgalmi munká­ról van szó, már eleve kizárt do­log, hogy reszortmunkáról, egyes emberek sajátos feladatai­ról beszéljünk. A népművelés te­hát nem lehet csupán egyes em­berek reszortja, széles és kiter­jedt társadalmi aktivizálódás és összefogás szükséges a sürgetően várt és mindig fokozódó cél, a művelődésügy előrelendí tűsének eléréséhez. Jelenleg milyen problémái van­nak a népművelésnek? Az első, amellyel okvetlenül számolnunk kell, hogy kevés — és különösen vidéken kevés — a népművelési szakember. Az egye­temi végzettséggel rendelkező népművelők többsége városban helyezkedik el, aki vállalná a vi­dék kulturális életének alakítá­sát, olyan végzett szakember ke­vés akad. Miért? A jelenségnek csak részben vannak anyagi okai. A nyomósabb ok az, hogy a hiva­tásos népművelő általában nem kapja meg, vagy csak nagyon szí­vós és hosszas bizonyítás után ér­heti el az őt megillető társadalmi megbecsülést. S nem Is valami­féle kiváltságos megbecsülésről, megkülönböztetett elismerésről van szó. Legtöbb községben csu­pán arról, hogy ne tekintsék „lótó-futó bolondnak" azt. aki a kultúra ügyében fáradozik. Í gy azután kimondottan nép­művelési szakember hiá­nyában, a vidéki községekben ál­talában egy-egy. vagy néhány pe­dagógusra hárul a falu kulturális életének iráhyítása. ■» Sajnos szá­molni kell azzal, hogy nagyon sok helyen még ma Is csupán egy, vagy néhány pedagógus képviseli a községben az értelmiséget. Ahol így van. a helyzet állít tények elé, amelyen elsősorban közigaz­gatásilag és közgazdaságilag kell változtatni. De semmiképpen sem lehet napirendre térni a túlzott pedagógus centrikusság szemléle­tén, ahol már egyéb magasabban kvalifikált, technikusi, főiskolai egyetemi végzettségű szakember- gárda is él. Sajnos azonban az értelmiség egyéb rétegeiből na­gyon kevesen kapcsolódnak a népművelési munkába. Pedig a községekben élő orvosok, agronó- musok, mérnökök, technikusok — valóban nagyfokú elfoglaltságuk mellett is, a vidék kulturális éle­tének irányítói kell. hogy legye­nek. Kell, mert a pedagógus, bár­mennyire agilis és sokoldalú is, ma már nem felelhet meg pél­dául mezőgazdasági, vagy műsza­ki, egészségügyi témák tartalmas előadójának. S elsősorban saját hibáján kívül nem, mivel ezek sa­játos szakmai tudást igényelnek. kJ ivei a népművelés ügye * ■ nem egyes emberek fel­adata, éppen ezért kellene na­gyobb gondot fordítani a népmű­velési irányelvekben is lefektetett szempontra, arra. hogy az egyes népművelési szervek — egy-egy község életében művelődési ott­hon, könyvtár, mozi és a külön­böző rendezvényeket tartó társa­dalmi szervek — határozottabban, céltudatosabban együtt dolgozza­nak, szervezetükben és tartal­mukban támogassák egymás mun. káját. Ennek érdekében folynak tárgyalások a megyei könyvtár és a szakszervezet között, s Dombó­váron már megszületett és né­hány hónap tapasztalatából ítélve bevált a könyvtárösszevonás. Ép. pen így az együttműködést segíti elő, bogy a termelőszövetkezetek is bekapcsolódnak a művelődési házak irányításába, és anyagilag is támogatják azokat. Elképzelé­sekről beszélnek a választott mű­velődésügyi szervek és a tanácsok munkájának és viszonyának bi­zonyos mérvű megváltoztatásával kapcsolatban is. A népművelési tanácsadó mellett működő szak­bizottságok felállítása is kívána­tos volna. A nép széles körű műveltségi színvonalának tervszerű, folya­matos és módszeres emelése, is­mereteinek gyarapítása ma már megkövetelné, hogy a népművelő szociológiai, pszichológiai művelt­séggel és szaktudással is rendel­kezzen. Napjainkban — éppen az egyre növekvő társadalmi, kulturális igények jelentkezésével — erőtel­jesen napirendre került a nép művelés ügye. Uj utak, módsze­rek, tematikák kidolgozása folyik. S mivel a népművelés a minden­napok szívós és kitartó munkáját igényli, előre meg kell mondani, hogy forradalmi, ugrásszerű vál­tozásra nem számíthatunk. MÉRY ÉVA Mini-úthenger a szekszárdi útépítkezésen. Háttérben a „bátyja” Halló itt Balaton Bonyhádon vendégszerepeltek a fiatalok kedvencei A bonyhádi cipőgyári kultúr­otthon szervezőinek leleményes­ségét, ügyességét bizonyítja, hogy a nyári fő szezonban „meg tud­ták szerezni” az idény legnép­szerűbb műsorát, a „Halló, itt Balaton” című összeállítást. Pénteken délután jelentősen megnőtt Bonyhád „idegenforgal­ma”. Az esti előadásra ugyanis a környező településekről, de még Szekszárdról is csoportosan érkeztek zenerajongók — főként fiatalok — a fellelhető összes közlekedési eszközzel. A zsúfolásig megtelt szabadtéri színpadon nagy taps köszöntötte a beat-muzsika első magyar kép­viselőit, a népszerű Illés zene­kart. A non stop műsorban egymás titán léptek színpadra a fiatalok kedvencei: Koncz Zsuzsa, Korda György, Koós János, Toldy Má­ria, Ticho Mariann, majd az Il­lés zenekar mutatott be néhányat saját szerzeményeiből. A műsort Brachfeld Siegfried összekötő szövege, konferálása tette színessé. Kétszer is vissza­tapsolták Hofi Gézát, a tehetséges parodistát, aki többek között a Televízió „bemutatásával” nevet­tette meg a közönséget. Sok olyan új táncdalt hallhat­tunk, amelyekkel áz Illés zene­kar az Ezek a fiatalok című új magyar filmben is szerepel, ame­lyet megyénkben még nem vetí­tettek. A meglehetősen borsos árú be­lépőjegyek ellenére a közönség nem csalódott, valóban ízelítőt kapott a modem magyar muzsi­kából és táncdalból a legjobbak tolmácsolásában. S végezetül a fiatalokat is di­cséret illeti: higgadtan, illetve mértéktartó lelkesedéssel élvez­ték végig a pezsgő ritmusú mű­sort. (d. k. }.) Vezetőfülke MTZ traktorra Csak amíg dolgozik ? Naponta jöttek a gyáriak. Né­ha húszán is voltak a kis szo­bában. Eljöttek a gépek mellől a régiek, akikkel szinte gyermek­kora óta jóban-rosszban együtt volt, és jöttek az újabbak, a mai munkatársak is. Nem múlt el olyan nap, hogy ne kérdezték volna meg tőle, mi­re van szüksége. Még olyan lá­togatója is akadt, akivel koráb­ban késhegyig folytatott politikai vitái voltak. Most eljött ő i*. Segítettek amiben tudtak. Sor­ra kérdezgették ápolóját, mire van szükségük. Kivették a gyen­gülő erejű öregasszony, „Anya" kezéből a vizeskannát. Mire ész­be kapott, teli edénnyel tértek vissza a fiatalok a közeli kút- tói. Mikor elmentek a gyári láto­gatók és a beteg kipihente a figyelmességből fakadó fáradal­mait, megszólalt az édesanya: — Most sem jöttek... Ennél valamit? Ekkorra elhagyta lelkiereje a beteg asszonyt. Csendes monológ­ba kezdett: — Hiába, csak elfelejtik az embert. Itt fekszem hónapok óta. Tudják, hogy műtötték. Észre- vehették, hogy nem veszek részt a közéletben. Érdemes volt éjjel­nappal futkosnom a választás idején faluról falura ... Eszükbe sem jutok az elvtársaknak. — Addig kell csak az ember, amíg dolgozik? — fakadt ki ke­serűséggel. — Dehogyis .,. Majd csak jön­nek, ne szomorkodj — bizony­gatta a fejkendős édesanya, bán­kódva, hogy szóvá tette a dol­got. — Hiszen nem vagy egyedül! Jönnek, sokan látogatnak ... Magányérzete nincs, nem is le­het. De azóta is, naponta lesi, várja, mikor nyitják végre rá az ajtót azok, akiktől joggal el­várja a látogatást. Nem csak addig kell az em­ber ... A munkából Időlegesen kiesett betegekkel való törődés is a szocialista emberséghez, a társa­dalmi munka megbecsüléséhez tartozik.-i -é A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál szériában gyártják a traktor-vezetőfülkéket. Ma már az új trak­torokat gyárilag látják el vezetőfülkével* a korábban forgalomba került gépeken azonban semmi sem védi a traktorost a széltől, esőtől, hidegtől. A vállalat a múlt évben kapta a megbízást az új gyártmány be­vezetésére, elkészítették a kétféle prototípust az UE—• 28-as, illetve az MTZ traktorokhoz. Az UE—28-as traktor-vezetőfülkék szériagyártását még a múlt év­ben megkezdték, az MTZ-vezetőfÜlkék gyártása ez év márciusában indult meg. Azóta folyamatosan szállítják a szekszárdi üzem­ből — az AGROKER-vállalatok közvetítésével — a mezőgazdaságnak a vezetőfülkéket. Rövid idő alatt el kell látni ugyanis a régebbi traktorokat vezetőfülkével. Az MTZ vezetőfülkékből — felvételünk ezekről készült — az idén eddig négyszáz darab készült el. Az év végéig további hétszázat szállít le a vállalat. RESZORTMUNKA-E A NÉPMŰVELÉS ?

Next

/
Thumbnails
Contents