Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-29 / 177. szám

i 4 TOLVA MECVET NEPŰJS AO T9G". július 29>: Biztonságuk érdekében Látszólag olyan, mint a többi falusi óvoda. Az átalakított régi paraszt-,- ház udvara talán még rendezettebb, mint más községekben. Mégis különbözik a többitől. Kútja fertőzött, mellékhelyiségei szinte kiáltanak a tatarozás és újítás után. Húszon felüli a második otthon gyermeklétszáma. Az apróságok az udvaron hancúroznak, zsivajuk megtöri a délelőtt kihalt főutcának csendjét. Tisztára sepert udvar, hangulatos kis babaház, beépített asz­talok, és pirosra mázolt padok, a szabadban. Mögötte, a keresztbe épült öreg pajta elé rakott lécek jelzik, hogy új kerítést építenek a szálkai óvodánál. Rozoga az óvoda és a pajta teteje, utóbbit az oszlop tartja. Kérdéses, hogy meddig . . . Az intézmény ellenörzőkönyvében a következő szöveg olvasható: ,,Sürgősen meg kell oldani az óvoda WC-jét. Vegye fel a kapcsolatot az óvónő ennek érdekében a tanáccsal!” — Hiábavaló nálunk ez az uta­sítás. A költségvetésből csak a fenntartásra futja. Pénz kellene — sóhajt a magas, barna fiatal- asszony. Ű a szálkai óvoda veze­tője, Szetteli Ferencné. Beosztott és vezető óvónő egyszemélyben. Bámész tekintetű kicsinyek állnak körül bennünket. Tiszta, szép gyerekek. A dadus terelgeti a sündörgőket. — Nálunk ritka a látogató, ezért is e nagy érdeklődés. Ki­estünk Bonyhádtól a járási szék­helytől, — magyarázza a kis kí­váncsiak magatartását. — Milyen időközönként jöttek ellenőrzésre? — Csak évente — feleli, majd invitál, tekintsük meg épületü­ket és a helyiségeket. Elindulunk. Toldozták-foldoz- ták a vertfalú öreg parasztházat. Nagytermük tágas, világos, ta­valy készült a furnírborító és olajlábazat, valamint a nagy hár­masablakok. Nézzük a mellék- helyiségeket. Az épület hátsó sarkában van a gyermek-WC. Latrina. Ülőkéje ragyogó fehér, minden más riaszt ebben a he­lyiségben. Nem csak a hepehu­pás, földes alapzat, de a falon látható ujjnyi vastag repedések és a téglákkal elbarikádozott nedves sarok miatt sem lép be ide szívesen az, akinek nem mu­száj. Viklizett mennyezetén nagy lyukak éktelenkednek, kiszáradt pelyvás rögök hullanak és potyog a vakolat. Mivel nincs hol tárol­ni a szemetet, a pajta szemét- gyűjtőnek is beillik. Ezen ke­resztül kell vergődni a felnőtt WC-hez. Ugyan minek? Használ­hatatlan, megdőlt fala miatt élet- veszélyessé válhat oda belépni. — Nem történt még baleset? v— kérdezzük. — Szerencsénkre nem. Nagyon vigyázunk — mondja Szetteliné, miközben visszatérünk az udvar­ra. Két kis neveltje lepi meg: —■ Övó néni! Nézze csak... Ide adta nekem, most meg vissza­kéri — mutatja a játékot, majd hozzábújik a Bandikénak szólí­tott kedveskedő kis durcás. Mi­után gyorsan igazságot tett köz­tük, kérésére ivóvizet ad a má­siknak. — Honnan használnak vizet? Ez az a kút, amelyben kóli­bacilust találtak? — kérdezem. A bejárat mellett a kerekeskút. — Ebből a kútból fogyasztunk. Sajnos, községszerte fertőzöttek a kutak. Ritka a kivétel Eddig még semmi baj nincs tőle — feleld. — Mit szól ehhez a KÖJÁL,a közegészség őre? — Pontosan ötödször állapí­tották meg idén áprilisban a kóli-fertőzést — magyarázza. — Történt valami intézkedés? — Azóta sincs semmi válto­zás — panaszolja az óvónő. Két kilométernyire van az óvodától a tanácsháza. Keressük a tanácselnököt. — Mik a kilátások a fertőzött Kúttal kapcsolatban? Mit tudna vállalni a községi tanács az óvodai mellékhelyiségeknél? — kérdezzük Nagy Ferenc elvtár­sat, a községi tanács vb-elnökét. — Holtpontra jutott nálunk a fertőzött kutak ügye. A KÖJÁL talán alakulása óta veszi nálunk a vízmintákat. Mindig megálla­pítja mind az óvodai, mind az iskolai kút fertőzöttségét. Pró­báltunk intézkedni. Jártunk a szekszárdi tűzoltóknál, kértük, hogy mélyszívóval tisztítsák meg a fertőzött víztől a kutakat. Csak akkor vállalnák, ha a KÖJÁL írásban garantálja, hogy utána nem lesz ismét kóli- baciluiS a vízben* A KCJÁLnem nyilatkozott, így abbamaradt; — Es a mellékhelyiségek? — Építeni kellene az óvo­dánknál. Hatszáz lelkes kis köz­ségünkben — kevés a község- fejlesztési keretünk —, minden­re neim tudunk .saját erőből vál­lalkozni. Sok a tennivalónk. Ha a járástól kisebb építkezés cí­mén kaphatnánk rá pénzt, meg­építtetnénk a WC-ket, a szálkai magánkőművesekkeL Természe­tesen besegítene a község is, munkával, kisebb összeggel — nyilatkozik a községi vb-elnök. • Hosszú évek óta húzódik a legfiatalabb szálkai honpolgárok biztonságának, az óvoda alap­vető higiéniájának megteremtése. A megnyugtató megoldáshoz se- sítségre van szüksége a dombok közé ékelt kicsiny falunak. Bí­zunk abban, hogy most már öszefognak és intézkedni tudnak végre az illetékesek. SOMI BENJAMINNÉ Szociológiai vizsgálat az ország 32 termelőszövetkezetében Hogyan élnek ma a tsz-tagok? Milyen változások mentek végbe az utóbbi másfél évtizedben a mezőgazdasági lakosság körében? Ezekre a kérdésekre keres választ a Szövetkezeti Kutató és Doku­mentációs Iroda legújabb vizsgá­latai során. A hamarosan megkez­dődő felmérések idején 4000 tsz- tagot kérdeznék meg, az ország 32 termelőszövetkezetében. Az új. közös gazdálkodási for­ma nagymérvű változást idézett elő a parasztság élet- és munka- körülményeiben. A vizsgálat so­rán feltett mintegy 100 kérdés ezekről az új tényezőkről kíván képet adni. A legfontosabb prob­lémát a falusi családok életkörül­ményeiben végbement változások felmérése jelenti. A jól működő szövetkezetek jelentősen emelték a tagok, életszínvonalát, s mivel a közösségi élet a munkastílust, az életről való elképzeléseket is megváltoztatja, így a szociológu­sok kíváncsian várják a választ arra a kérdésre, hogy melyek je­lenleg a fejlődés új mozgatórugói. Kapcsolódik ehhez a probléma­körhöz a parasztság áruigényének megváltozása is, A különféle köz­szükségleti cikkek kereslete és kínálata közötti viszony meg­ismerése bizonyára elősegíti majd a vidék jobb áruellátását. Több oldalról vizsgálják a tsz- tagok és a vezetőség viszonyát, Mennyire elégedettek a tsz-doigő­zök saját munkakörükkel? Egyet- értenek-e általában a vezetőség döntéseivel? Ismerik-e saját szö­vetkezetük helyzetét? Mennyire képesek eligazodni a szövetkezet ügyeiben? — ezeknek a kérdések* nek a feldolgozása majd a sző* vetkezeti demokrácia érvényesük léséről ad tájékoztatást. Lényeges, s az előbbiektől ej nem választható csoportot képez­nek a kulturális helyzetre és a szabad időre vonatkozó vizsgá­lódások. A 302 tsz-t tudományos mód­szerek alapján választották kij úgy, hogy azok tartalmazzák aa országban működő szövetkezetek főbb tipikus sajátságait A szociológiai vizsgálat szervek zői őszinte válaszokat kémek, hi­szen az adatok feldolgozása főnk tos célt — a szövetkezeti mozgat lom további fejlesztését — szóik gálja. J A. ZUBOV — L. PEROV — A. SZERGEJEV: • • / i\ 50 J FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA Elővette a dossziéjából a Pjotr Makszimovics- csal folytatott beszélgetésről készített feljegyzé­seit. Ismét felkeltette a figyelmét, hogy Jegorov másodszor is találkozott azzal az emberrel, aki horgászfelszerelésért jött«;.. Véletlen, hogy az üzletből a lány után az „Atléta” jött ki? És ha nem az? ... — Konsztantyin Petrovics, amikor az „ Atlétá”- val találkozik, mondja neki, hogy a legújabb adatokat Kruglovtól szerezheti meg, aki önnek jó ismerőse, de a beszélgetésnél zavarja önöket legközelebbi munkatársa Jegorov, aki előtt a professzor tartózkodó ... — Igen. Megmondom neki és azután? — Nyugalom. Tartson ki. Az „Atlétá”-val el — 43 — kell ezt hitetnie. Mondja neki, hogy csütörtökön hosszabb ideig beszélget Kruglovval... Persze akkor, ha nem zavarja önöket Pjotr Makszimo- vics... Sok sikert Péntek reggel Ptyicin telefonált Pjotr Mak- szimovicsnak és találkát beszélt meg. ... Minden a helyére került. Igen, a kém, aki akkor jött a csemegeboltból, mikor Jegorov má­sodszor találkozott az ügynökkel. Csütörtökön is pontosan teljesítette feladatát. Jegorov hiába mondta: „érts meg Natasa, reggelre jelentést kér az öreg”, a lány hajthatatlan maradt: „Azt akarom, hogy velem gyere. Ez a kívánságom”. Ptyicinnek megmondja az igazat. Ez nem könnyű dolog. De nem lehet másként. Sejt is már valamit, meg az ügy is ezt kívánja. ...A tóparton sétáltak, ez a kedvenc helyük, itt találkoztak először, itt kezdődött minden. Most meg úgy néz rá, mint aki már tud minden szörnyűséget. Lesz-e ereje nem. beszólni erről? Nem beszélhet, nagyon kicsi elégtétel ez mind­azért, ami történt. — Mire gondolsz Petya? Nem figyelsz rám? — Bocsáss meg. Elgondolkoztam. Nyugtalanít a külföldi látogarasa, javaslata a cikkel kapcso­latban. Aztán meg a hirtelen visszavonulás... — Engem is nyugtalanít valami azóta. Emlé­kezz csak Petya, nem fecsegtél el valamit ittas fejjel? — kérdezte riadtan, — Nyugodj meg, Natasa. Tudod, nem szoktam fecsegni. Válaszoltam néhány 'kérdésére — és felsorolt azokból néhányat. — 44 — — Túlságosan őszinte voltál vele_ —- Ne izgulj értem, A mi felfedezésünkben egészen más a lényeg, nem az, amit vele ismer­tettem. Sokáig beszélt a lánynak az intézet kutatásai­ról. Natasa azonban nem nagyon figyelt. Nyíltan ásítozott. — Bocsáss meg Natasenyka, számodra ez unalmas dolog, nekem meg az élet. Meleg szombat délután volt. Elmentek a strandra Natasa vidám volt és nagyon kedves. Másnap, munka után Natasa ismét a Moszkva környéki strandra utazott. Úgy beszélték meg Jegorovval, hogy este a tóparti kijáratnál talál­koznak és együtt vacsoráznak. ...Messze beúszott. Egyszer csak egy férfi ter­mett mellette. Körülöttük nem volt senki. Egy pillanatig egymás mellett úsztak, aztán a lány a fürdőruhából egy vízhatlan zacskót vett elő és átadta a férfinak. — íme a legújabb adatok. Jegorovtól tudtam meg. — Rendben van. Az utasítást és a jutalmat a kettes számú titkos helyen találja meg. . Este hét órakor Pjotr Makszimovics a meg­beszélt helyen várta a lányt. Az asztal mellett Natasa kedves szavakat mondott. Fagyosan hall­gatta, de eszébe jutott, hogy mosolyogni kell. A tolmácsnőt tíz nappal azután tartóztatták le, hogy Moszkvába érkezett a folyóirat, az 50 sornyi cikkel. Ugyancsak aznap fogták el „Atlétát’’ is, mikor a szibériai professzorral találkozott. — 45 —

Next

/
Thumbnails
Contents