Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-29 / 177. szám

i

4

TOLVA MECVET NEPŰJS AO

T9G". július 29>:

Biztonságuk érdekében

Látszólag olyan, mint a többi falusi óvoda. Az átalakított régi paraszt-,- ház udvara talán még rendezettebb, mint más községekben.

Mégis különbözik a többitől. Kútja fertőzött, mellékhelyiségei szinte kiáltanak a tatarozás és újítás után.

Húszon felüli a második otthon gyermeklétszáma. Az apróságok az udvaron hancúroznak, zsivajuk megtöri a délelőtt kihalt főutcának csendjét. Tisztára sepert udvar, hangulatos kis babaház, beépített asztalok, és pirosra mázolt padok, a szabadban. Mögötte, a keresztbe épült öreg pajta elé rakott lécek jelzik, hogy új kerítést építenek a szálkai óvodánál.

Rozoga az óvoda és a pajta teteje, utóbbit az oszlop tartja. Kérdéses, hogy meddig . . .

Az intézmény ellenörzőkönyvében a következő szöveg olvasható:

,,Sürgősen meg kell oldani az óvoda WC-jét. Vegye fel a kapcsolatot az óvónő ennek érdekében a tanáccsal!”

— Hiábavaló nálunk ez az utasítás. A költségvetésből csak a fenntartásra futja. Pénz kellene — sóhajt a magas, barna fiatal- asszony. Ű a szálkai óvoda vezetője, Szetteli Ferencné. Beosztott és vezető óvónő egyszemélyben.

Bámész tekintetű kicsinyek állnak körül bennünket. Tiszta, szép gyerekek. A dadus terelgeti a sündörgőket.

— Nálunk ritka a látogató, ezért is e nagy érdeklődés. Kiestünk Bonyhádtól a járási székhelytől, — magyarázza a kis kíváncsiak magatartását.

— Milyen időközönként jöttek ellenőrzésre?

— Csak évente — feleli, majd invitál, tekintsük meg épületüket és a helyiségeket.

Elindulunk. Toldozták-foldoz- ták a vertfalú öreg parasztházat. Nagytermük tágas, világos, tavaly készült a furnírborító és olajlábazat, valamint a nagy hármasablakok. Nézzük a mellék- helyiségeket. Az épület hátsó sarkában van a gyermek-WC. Latrina. Ülőkéje ragyogó fehér, minden más riaszt ebben a helyiségben. Nem csak a hepehupás, földes alapzat, de a falon látható ujjnyi vastag repedések és a téglákkal elbarikádozott nedves sarok miatt sem lép be ide szívesen az, akinek nem muszáj.

Viklizett mennyezetén nagy lyukak éktelenkednek, kiszáradt pelyvás rögök hullanak és potyog a vakolat. Mivel nincs hol tárolni a szemetet, a pajta szemét- gyűjtőnek is beillik. Ezen keresztül kell vergődni a felnőtt WC-hez. Ugyan minek? Használhatatlan, megdőlt fala miatt élet- veszélyessé válhat oda belépni.

— Nem történt még baleset? v— kérdezzük.

— Szerencsénkre nem. Nagyon vigyázunk — mondja Szetteliné, miközben visszatérünk az udvarra.

Két kis neveltje lepi meg:

—■ Övó néni! Nézze csak... Ide adta nekem, most meg visszakéri — mutatja a játékot, majd hozzábújik a Bandikénak szólított kedveskedő kis durcás. Miután gyorsan igazságot tett köztük, kérésére ivóvizet ad a másiknak.

— Honnan használnak vizet? Ez az a kút, amelyben kólibacilust találtak? — kérdezem. A bejárat mellett a kerekeskút.

— Ebből a kútból fogyasztunk. Sajnos, községszerte fertőzöttek a kutak. Ritka a kivétel Eddig még semmi baj nincs tőle — feleld.

— Mit szól ehhez a KÖJÁL,a közegészség őre?

— Pontosan ötödször állapították meg idén áprilisban a kóli-fertőzést — magyarázza.

— Történt valami intézkedés?

— Azóta sincs semmi változás — panaszolja az óvónő.

Két kilométernyire van az óvodától a tanácsháza.

Keressük a tanácselnököt.

— Mik a kilátások a fertőzött Kúttal kapcsolatban? Mit tudna vállalni a községi tanács az óvodai mellékhelyiségeknél? — kérdezzük Nagy Ferenc elvtársat, a községi tanács vb-elnökét.

— Holtpontra jutott nálunk a fertőzött kutak ügye. A KÖJÁL talán alakulása óta veszi nálunk a vízmintákat. Mindig megállapítja mind az óvodai, mind az iskolai kút fertőzöttségét. Próbáltunk intézkedni. Jártunk a szekszárdi tűzoltóknál, kértük, hogy mélyszívóval tisztítsák meg a fertőzött víztől a kutakat. Csak akkor vállalnák, ha a KÖJÁL írásban garantálja, hogy utána nem lesz ismét kóli- baciluiS a vízben* A KCJÁLnem nyilatkozott, így abbamaradt;

— Es a mellékhelyiségek?

— Építeni kellene az óvodánknál. Hatszáz lelkes kis községünkben — kevés a község- fejlesztési keretünk —, mindenre neim tudunk .saját erőből vállalkozni. Sok a tennivalónk. Ha a járástól kisebb építkezés címén kaphatnánk rá pénzt, megépíttetnénk a WC-ket, a szálkai magánkőművesekkeL Természetesen besegítene a község is, munkával, kisebb összeggel — nyilatkozik a községi vb-elnök.

•

Hosszú évek óta húzódik a legfiatalabb szálkai honpolgárok biztonságának, az óvoda alapvető higiéniájának megteremtése. A megnyugtató megoldáshoz se- sítségre van szüksége a dombok közé ékelt kicsiny falunak. Bízunk abban, hogy most már öszefognak és intézkedni tudnak végre az illetékesek.

SOMI BENJAMINNÉ

Szociológiai vizsgálat az ország 32 termelőszövetkezetében

Hogyan élnek ma a tsz-tagok? Milyen változások mentek végbe az utóbbi másfél évtizedben a mezőgazdasági lakosság körében? Ezekre a kérdésekre keres választ a Szövetkezeti Kutató és Dokumentációs Iroda legújabb vizsgálatai során. A hamarosan megkezdődő felmérések idején 4000 tsz- tagot kérdeznék meg, az ország 32 termelőszövetkezetében.

Az új. közös gazdálkodási forma nagymérvű változást idézett elő a parasztság élet- és munka- körülményeiben. A vizsgálat során feltett mintegy 100 kérdés ezekről az új tényezőkről kíván képet adni. A legfontosabb problémát a falusi családok életkörülményeiben végbement változások felmérése jelenti. A jól működő szövetkezetek jelentősen emelték

a tagok, életszínvonalát, s mivel a közösségi élet a munkastílust, az életről való elképzeléseket is megváltoztatja, így a szociológusok kíváncsian várják a választ arra a kérdésre, hogy melyek jelenleg a fejlődés új mozgatórugói.

Kapcsolódik ehhez a problémakörhöz a parasztság áruigényének megváltozása is, A különféle közszükségleti cikkek kereslete és kínálata közötti viszony megismerése bizonyára elősegíti majd a vidék jobb áruellátását.

Több oldalról vizsgálják a tsz- tagok és a vezetőség viszonyát, Mennyire elégedettek a tsz-doigőzök saját munkakörükkel? Egyet- értenek-e általában a vezetőség döntéseivel? Ismerik-e saját szövetkezetük helyzetét? Mennyire képesek eligazodni a szövetkezet

ügyeiben? — ezeknek a kérdések* nek a feldolgozása majd a sző* vetkezeti demokrácia érvényesük léséről ad tájékoztatást.

Lényeges, s az előbbiektől ej nem választható csoportot képeznek a kulturális helyzetre és a szabad időre vonatkozó vizsgálódások.

A 302 tsz-t tudományos módszerek alapján választották kij úgy, hogy azok tartalmazzák aa országban működő szövetkezetek főbb tipikus sajátságait

A szociológiai vizsgálat szervek zői őszinte válaszokat kémek, hiszen az adatok feldolgozása főnk tos célt — a szövetkezeti mozgat lom további fejlesztését — szóik gálja. J

A. ZUBOV — L. PEROV — A. SZERGEJEV:

• • / i\

50

J

FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA

Elővette a dossziéjából a Pjotr Makszimovics- csal folytatott beszélgetésről készített feljegyzéseit. Ismét felkeltette a figyelmét, hogy Jegorov másodszor is találkozott azzal az emberrel, aki horgászfelszerelésért jött«;.. Véletlen, hogy az üzletből a lány után az „Atléta” jött ki? És ha nem az? ...

— Konsztantyin Petrovics, amikor az „ Atlétá”- val találkozik, mondja neki, hogy a legújabb adatokat Kruglovtól szerezheti meg, aki önnek jó ismerőse, de a beszélgetésnél zavarja önöket legközelebbi munkatársa Jegorov, aki előtt a professzor tartózkodó ...

— Igen. Megmondom neki és azután?

— Nyugalom. Tartson ki. Az „Atlétá”-val el

— 43 —

kell ezt hitetnie. Mondja neki, hogy csütörtökön hosszabb ideig beszélget Kruglovval... Persze akkor, ha nem zavarja önöket Pjotr Makszimo- vics... Sok sikert

Péntek reggel Ptyicin telefonált Pjotr Mak- szimovicsnak és találkát beszélt meg.

... Minden a helyére került. Igen, a kém, aki akkor jött a csemegeboltból, mikor Jegorov másodszor találkozott az ügynökkel. Csütörtökön is pontosan teljesítette feladatát. Jegorov hiába mondta: „érts meg Natasa, reggelre jelentést kér az öreg”, a lány hajthatatlan maradt: „Azt akarom, hogy velem gyere. Ez a kívánságom”.

Ptyicinnek megmondja az igazat. Ez nem könnyű dolog. De nem lehet másként. Sejt is már valamit, meg az ügy is ezt kívánja.

...A tóparton sétáltak, ez a kedvenc helyük, itt találkoztak először, itt kezdődött minden. Most meg úgy néz rá, mint aki már tud minden szörnyűséget. Lesz-e ereje nem. beszólni erről? Nem beszélhet, nagyon kicsi elégtétel ez mindazért, ami történt.

— Mire gondolsz Petya? Nem figyelsz rám?

— Bocsáss meg. Elgondolkoztam. Nyugtalanít a külföldi látogarasa, javaslata a cikkel kapcsolatban. Aztán meg a hirtelen visszavonulás...

— Engem is nyugtalanít valami azóta. Emlékezz csak Petya, nem fecsegtél el valamit ittas fejjel? — kérdezte riadtan,

— Nyugodj meg, Natasa. Tudod, nem szoktam fecsegni. Válaszoltam néhány 'kérdésére — és felsorolt azokból néhányat.

— 44 —

— Túlságosan őszinte voltál vele_

—- Ne izgulj értem, A mi felfedezésünkben egészen más a lényeg, nem az, amit vele ismertettem.

Sokáig beszélt a lánynak az intézet kutatásairól. Natasa azonban nem nagyon figyelt. Nyíltan ásítozott.

— Bocsáss meg Natasenyka, számodra ez unalmas dolog, nekem meg az élet.

Meleg szombat délután volt. Elmentek a strandra Natasa vidám volt és nagyon kedves.

Másnap, munka után Natasa ismét a Moszkva környéki strandra utazott. Úgy beszélték meg Jegorovval, hogy este a tóparti kijáratnál találkoznak és együtt vacsoráznak.

...Messze beúszott. Egyszer csak egy férfi termett mellette. Körülöttük nem volt senki. Egy pillanatig egymás mellett úsztak, aztán a lány a fürdőruhából egy vízhatlan zacskót vett elő és átadta a férfinak.

— íme a legújabb adatok. Jegorovtól tudtam meg.

— Rendben van. Az utasítást és a jutalmat a kettes számú titkos helyen találja meg. .

Este hét órakor Pjotr Makszimovics a megbeszélt helyen várta a lányt. Az asztal mellett Natasa kedves szavakat mondott. Fagyosan hallgatta, de eszébe jutott, hogy mosolyogni kell.

A tolmácsnőt tíz nappal azután tartóztatták le, hogy Moszkvába érkezett a folyóirat, az 50 sornyi cikkel. Ugyancsak aznap fogták el „Atlétát’’ is, mikor a szibériai professzorral találkozott.

— 45 —