Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-28 / 176. szám
1967. július 28. TOT.WA MT:r,n?T NÉPÚJSÁG 3 Szocialista vállalkozóként gondolkozva Ahogy közeledik a gazdasági tette szükségessé. Az a tény pe- mechanizmus átalakításának idő- dig, hogy e problémákkal küsz- pontja — és túl vagyunk már az ködve bár. de fejlődik a.népgaz- esztendö felén! — úgy növekszik daság egésze, és e fejlődés ered- az érdeklődés a reform minden ményeképpen a jelenlegi, becsül- ága-boga. vonatkozása iránt. Ám ni való szintre emelkedett, teszi ahhoz, hogy e részletek megoldá- lehetővé a gazdasági reform ■sában minél tökéletesebben egyet- megfontolt, megalapozott megva- értsünk, hogy a nyilvánosságra lósítását. kerülő határozatoknak ne csak a .. , __, _ b etűjét, hanem a szellemét is A. fejlődés következetes vonasa magunkévá tehessük, újra és új- ~ €s nem veletlenszeru jatesa — ra szólni kell a reform alapkér- most' /mikor időszerűnek déseiről. Ilyen a többi között an- J/Juk 3 S^zdaségi : 3 ®3Z" nak megítélése is, hogy volta- daságiranyitas átalakítását, egyképpen milyen helyzetben és bá- szersmmd mar lehetségesnek is zison, s ezzel összefüggésben miérezzük azt, ideértve a szabad lyen 'személyi feltételek mellett bírálatot és vitát nemkülönben szervezzük át a gazdaságot. az es s2e.!f™ képesseget a gazdasag megújítására. Ez az Akár a gazdasági fejlődés jel- anyagi és szellemi képesség az a zőszámait vizsgáljuk, akár a kő- vagyon, — ha úgy tetszik tőke — rülöttünk zajló, való életet fog- amelyet sok-sok éven .át építettük vallatóra, kitűnik, hogy nem tünk. gyűjtöttünk, a legfőbb bá- csupán ^ megszokásból beszélünk zisunk, kiindulópontunk a reform „fejlődésről ’. Ez a szóhasználat megvalósításához. Nem kell „elól- nágymértékben jogosult. Elég egy ről” kezdenünk a munkát, pillantást vetni az ötéves terv tavalyi, első évének, vagy az idei másodiknak már mutatkozó gazdasági növekedésére — az ipari és a mezőgazdasági termelés, a Mindez nem indokolja, hogy akár megszokásból, akár túlzott óvatosságból ragaszkodjunk olyan módszerekhez, vezetési és gazdáitermélékenység, a nemzeti jőve- kodási formákhoz, amelyeket a delem és a lakosság reáljövedelme alakulására — azt látjuk, reform joggal tett. bírálat tárgyává. Az elért eredményeket meghogy kisebb vagy éppen nagyobb becsülni es elavult módszereinken mértékben meghaladják a terv bátran változtatni éppen nem el- eredeti, igaz, mértéktartóan meg- í/tmond ásos. Ki-ki a saját mun- szabott. célkitűzéseit. Ez, tenné- 1 “ /n is talál rá könnyen péiszetesen. nem hatálytalanítja an- úát, iSazolást. "f* 3 megállapításnak az igaz- Azért is emiítjük, ezt, mert ,?agát, hogy a gazdaságiranyítas akadnak, akik á fürdővízzel a megreformálására szükség van. A Kvereket is kiöntenék. Úgy teszik re ormot ugyani nem egy-ket ev föi a kérdést, hogy vajon azok az szükséglete! hanem a gazdasági, üzeml vállalati intézményi veze- tarsadalmi fejlődés hosszabb távú. t5 emberek, akik megfeleltek az nem csupán hatra, hanem előre eddigi követelményeknek, hogyan is tekintő, alapos vizsgalapnak jesznek jó vezetők a reform új eredményei indokoljak es alakit- körülményei és követelményei kö- J zött? Mondani sem kell. hogy Az örvendetes fejlődés mellett ilyenformán már a kérdés mégsem tekinthetünk el. persze, a fogalmazása is túlságosan ál tangazdaság. problémáitól, így a be- nos. hogy azt ne mondjuk, felruházások bővítésének nehézsé- l®tes. Ezért csak általánosítva legeitől, a tőkés fizetési mérleg hét válaszolni is rá. Mégpedig alakulásától, bizonyos termékek úgy. hogy akik valóban jó veze- hiányától, amelyeknek ismétlődő fői képességekről tettek tanúsá- vagy éppen krónikus jelenléte a főt ^dig, minden bizonnyal meg•• e,. __,, . . álljak majd a helyüket az uj felm élyebb összefüggések vizsgáló- tételek' mellett is. Hiszen túl- tát és új megoldások keresésétnyomó többségük rendkívül sok tapasztalatot szerzett az elmúlt években, évtizedekben, tapasztalatokat, amelyek nélkül — bátran állíthatjuk — éppenséggel a gazdasági reform is nehezen Volna megvalósítható. A tanácskozásokon és vitakon — mégha panasz, vagy berzenkedés formájában is — vajon nem ők tesznek-e tanúságot róla, hogy szíwel-lélekkel izgatja, érdekli őket ami készülőben van? Nem vitás, a reform sikerének egyik legfontosabb eleme a vállalatvezetés kezdeményező képessége, találékonysága, kockázat- vailalási készsége. Hamarosan objektíve is szükségessé válik, hogy a gazdasági vezelo szocialista vállalkozóként gondolkozzék, és cselekedjék. azaz saját belátása szerint ügyeljen a termelés minden költségére, foglalkozzék az új termékekkel, a vállalat pénzügyeivel és mindenekelőtt a külső és a belső piaccal, az értékesítéssel. Ezek azonban, ha jól méggondoljuk, manapsag már nem merőben új követelmények, mondhatnánk már „a levegőben vannak'’ nem utolsósorban éppen a mai vállalati vezetők sok-sok kívánsága, követelése eredményeképpen, és ha csak nagyon is korlátozva valósulnak még meg, az nem az ő hibájuk, hanem a körülményeké. Egy szó, mint száz: gazdasági vezető embereink jő része már hosszú Ideje behatóan foglalkozik azonnal a kérdésekkel és feladatokkal, amelyeket az új mechanizmus annyira előtérbe állít és nem túlzás, alig várja a pillanatot hogy élhessen jogaival és felelősségével. Ez a válasz, ismételjük, meglehetősen sommás, és bizonyára akadnak kevésbé tiszteletre méltó kivételek. De aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy igen sok „régi” vezető ember hamarosan nagyon is új vezetőként fog bemutatkozni, helytállni. b. J. Népszerűbb a magasabb szintű A szekszárdi járásban fel- készültek a pártoktatásra. Valamennyi község pártalapszer- vezete befejezte az előkészületeket és a járásnál kiválasztották, megbízták a propagandistákat. A községi, üzemi pártszervezetek összegezték és beküldték a járási pártbizottsághoz az úgynevezett jelentkezési összesítő lapokat. Növekedett a tavalyi induláshoz képest a jelentkezők száma, ősztől 3120 kommunista és pár- tonkívült vesz részt a különböző szintű tanfolyamokon. A járási választott pártszervek ülésének megállapítása szerint a korábbi pártbizottsági és végrehajtó bizottsági útmutatásoknak megfelelően végezték el az előkészítést. Ezért a pártszervezeteknek elismerésüket fejezték ki, néhányat azonban jogos kritikával illettek. A szekszárdi járás pártoktatásának előkészítése során is be- gazolódott, hogy a nívósabb, alaposabb marxista műveltséget nyújtó esti középfokú marxista iskolák felé fordult az érdeklődés. Szemben a két esztendővel ezelőtti két tanfolyammal, az 1967—68-as pártoktatási évadban már 7 helyen indítanak középfokú marxista iskolát. A régiek továbbvitele mellett, újakat szerveztek őcsény községben és a járási tanácsnál. A jobb szervezettség bizonyítéka, hogy az irányelveket megvalósítva most mér a párttagság 73 százaléka kapcsolódik be az ősszel induló oktatásba Csaknem hétszázzal növekszik e járásban a múlt évi induláshoz viszonyítva a marxizmus—leninizmust szervezett keretek közt tanulmányozók száma. Szerves egységben, folyamatában nézve elemezték a pártbizottságnál a beiskolázást, a múlt és a jövő évi tematikát is figyelembe véve. A községek és az egyéb különböző munkaterületek pártvezetőségi tagjai és a tömegszervezeti vezetők a káderképző középfokú marxista középiskolán, a gazdasági középkáderek pedig a gazdaságpolitikai tanfolyamok ipari, mezőgazdasági tagozatán vesznek részt A sikeres faddi példa nyo- mán tovább bővítik a pedagógusok körében nagy érdeklődést kiváltó, magasabb színvonalú, egyedi tematikájú előadásos propagandát. Az ősszel induló évadban Kölesden, Bátaszéken és Tolnán Is indítanak hasonló sorozatot, a párt- és állami vezetők előadásával. A propagandisták közt sok új, esti egyetemet végzett párttag található, akik képesek lesznek az évadra megjelölt fő feladatok — a marxizmus—leninizmus alapvető kérdéseinek, a IX. kongresz- szus anyagának, gazdaságirányítási reformunk és a nemzetközi kommunista mozgalom elemzésének — jobb megértésére. A pártoktatás előkészítése során jelentős segítséget nyújtott, emellett elemezte a munkát a tizenhárom tagú járási társadalmi szerv, a propaganda-művelődési osztály mellétt működő járási oktatási bizottság. Jó előkészítéssel, felkészülten várják a szekszárdi járásban a pártoktatási évad ősszel kezdődő beindulását Tengelicen, fogorvosi diplomával Üzemel a. dombóvári üzemanyagtöltő állomás Fotó: Bakó Jenő Óriási szerencséje van Tenge- licnek. Fogorvost kapott, mégpedig igen bájcq, megnyeri külsejű, kedves ifjú hölgyet: olyan fogorvost, akinek máskülönben félelmetes fogúja alá sokkal könnyebb szívvel ül oda az ember. Sőt, vannak, akik még az egészséges fogukat is kihúzatnák ilyen körülmények között. Ezt az utóbbit a község ugyancsak fiatal, és hasonlóképpen kedves modorú gyógyszerésznője mondja, dr. Priszetzky Ferenc- né. Persze tréfálkozva. De mondja ezt más is. Beszéltem egy középkorú emberrel, aki szó szerint így nyilatkozott: egy jó fogamat is kivetetném ezzel a doktornővel. Nagyobb elismerést aligha kap fogorvos. Dr. Bendula Erzsébet nemrég jött Tengelicre, márciusban kezdte a munkát és máris népszerű. Nagyon várták. Két év óta hirdetnek fogorvosi állást a faluba. Szép, korszerű lakást is építettek, háromszoba- összkomfort. Azelőtt Szekszárd- ra, vagy Szedresbe kellett járniuk fogászatra a tengelidek- nek. A ház, ahol dr. Bendula Erzsébet lakik, olyan tekintélyes, szép épület, hogy azt hittem, albérlő itt valakinél. Egy nagy farkaskutya őrködik az udvaron. Kiderült, a doktornőé a kutya is, a h!áz is, az állatot Borsod megyéből hozta, testőrnek. Egyedül él, bár asszony: a férje egyelőre Budapesten maradt, amíg Tolna műövében nem kap megfelelő ' ™’~í oépészmémök. A fiatalasszony számára sok szempontból teljesen új ez az élet. Mrs: b-rv.lt ki az egyetemről, most rMn először falusi környezetben és a férjétől is, meg a szüleitől is távol. A szülei ózdiak. Vajon bírja-e a falusi életet egy városban nevelkedett, nagyvároshoz szokott ember, egyedül? — Az első perctől kezdve nem vagyok egyedül — mondja. Megvan a társaságom, az értelmiségiek majdnem mind fiatalok Tengelicen. A másik orvosnő is fiatal, aztán a gyógy- szerésznő... Mielőtt idekerültem, elhatároztam, rengeteget fogok olvasni az unalom elűzésére és megtanulok egy nyelvet. Egyelőre szó sincs unalomról. A gyógyszertárban beszélgetünk. illetve kint a xrerandán. Idejár sokszor munka után dr. Bendula Erzsébet, egy kis csevegésre. A téma: minden, amiről csak beszélhet két művelt nő. Lényegesen tzűkebb körű a kettőnk témája. Hogyan érzi magát falun, marad-e, vagy csak átmeneti megoldásnak tekinti? — Gondolt már arra, hogy néhány év után lAsszamegy Budapestre? — Ez eszembe sem jutott. Egyelőre semmi szándékom elmenni innen. Budapesten lakást szerezni nagyon nehéz, faluhelyen viszont szép lakással várják az embert, ezért is választottam így. — Hány helyet nézett meg, mielőtt döntött volna? — íregszemcsét és Tengeticet. Iregszemcsén nem kínáltak ilyen lakást. De nagy előnye Tenge- licnek orz is, hogy közel van Szekszárdhoz. Férjemmel együtt döntöttünk, eljött velem körülnézni. Rendkívül kedvesen fogadott a tanácselnök. Minden segítséget megígértek a község vezetői, meg is adták. A lakást az állam építtette, de sok pénze van benne a falunak is. Jó község ez, ügy hallottam, jóinduia- túak az emberek, barátságosak. Nem nagy körzet, csak hatezer emberem van. — Csak? — Nem sok ez, mert átlagosan tíz-tizenötezer emberre jut egy fogorvos Magyarországon. Nagyon Jo, hogy hozzám nevesebb tartozik, így nyugodtabban lehet aolgozni. borzasztó, amiicor már csak egy óra van hátra a rendelési időből és kint még harmincan várnak. Volt egy jó esetem. Jöttek a cigányok, hogy sikáljam fehérre a fogukat, mert az nekik is jár. Egészséges, fehérfogú emberek voltak. — De azért bizonyosan nincs hiány rossz fogakból Tengelicen sem? — Sok a rossz fog. Kölesden is fogok rendelni, nemcsak Tengeti cen és hozzám tartoznak ezek a puszták: Katalin, Közép- hidvég, Felsőhídvég... Sorolja őket. Már ismeri a körzetét, pedig tele van apró településekkel. Falusi ember lett és jól érzi magát, bár semmiféle emlék, egyetlen szál nem fűzte eddig a faluhoz. Az igényeiből semmit nem adott fel. Ugyanolyan csinos, elegáns, mintha a pesti belvárosban élne, s nem a tenge- lici homokon. Igaz, persze, hogy ez a homok nagyon kivirágzóit az utóbbi időben. Egymást érik a * szép, modem házak, meg az autók, és a cipő tűsarka nem süllyed el a laza földben: betonjárdán kopog. Úgy. hogy dr. Bendula Erzsébet Borsodban sem talált volna szilárdabb talajra, mint válunk. GEMENCZI JÓZSEF
