Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-26 / 174. szám
í 1967. július ÍÖ. fÖCTÄ WlÜfíS NEFŰJMB Elszabadult a pokol? Milyen a középiskola és a KISZ-szervezet közt a kapcsolat? Miért passzív a gimnazista KISZ-tagok többsége? Miért van az, hogy az érettségizett KISZ-tagok jelentős hányada a továbbiak során elvész a KISZ számára? Mit tesznek az iskolai KlSZ-szerve- zetek a hazafias neveléssel kapcsolatban? JEs kérdés ... és kérdés ... és kérdés ... Mindegyik külön- külön egy-egy problémakör. S mindegyikről rengeteg mondanivalója akad a középiskolásnak. A középiskolásoknak általában, és a tamási gimnazistáknak is. A tamási gimnázium néhány napos házi vezetőképző tanfolyamot rendezett KISZ-vezetőségi tagjai, titkárai részére. Az első nap délutáni programjaként Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára nagyon őszinte hangnemben lezajlott beszélgetést folytatott a házi vezetőképző tanfolyam résztvevőivel. A kérdésözönt ő zúdította a fiatalokra rövid bevezető előadásában. Azután „megindult a lavina” és a másodikos, harmadikos gimnazisták, — főként lányok — bátran, lelkes hévvel, kamaszos lendülettel, néhol erőltetett és divatos pesszimizmussal mondják, sorolják részben életkori sajátosságaikból adódó problémáikat. A velük lévő pedagógus, Zsuzsa néni, aki két évvel ezelőtt végezte el az egyetemet* igyekszik közbeszólni, s helyes irányba terelni a beszélgetést. Szóval milyen problémákkal küzdenek a középiskolás fiatalok? Mert amint a beszélgetésből kiderült, egy-egy helyi sajátos dologtól eltekintve általános problémákat feszegettek. Teljességigény nélkül néhány gondolat a Tamásiban elhangzott beszélgetésből. mávaí alig akad pedagógus* akit fel lehet keresni, Erzsi: — Én az otthoniakkal való kapcsolatról szeretnék néhány szót mondani. Általában az embert levegőnek nézik. Ha dolgozni kell; „ekkora nagy lány” vagyok* ha táncolni szeretnék menni: „a gyereknek otthon a helye”. Az egyik véleményükkel a felnőttek agyonütik a másikat. Margó: — Én szeretek felnőttek társaságában lenini, hiszen végső soron a felnőttek alakítják ki a mi világnézetünket. De ha véleményükkel ellenkező álláspontom van, azt is megmondom és én ezt nem is tartom tiszteletlenségnek. A véleményem, csak azért, mert egy fél_________________________ nőttnek úgy lenne szájaíze szerint, nem alakítómét. Szerintem . a felnőttekkel is ki lehet jönni. Éva: — Arról szólnék néhány Zsuzsi néni: — Valahogy ilye- Csak tudni kell velük beszélni szót, hogy szerintem miért pasz- nek. Fiatalok még nagyon, 16—17 ...... . « ha szív a gimnazista KiSZ-tagok évesek. Nem látják a reális való- Margit. ™iná többsége. Az úttörőből hozzák ságot sem a faluból, sem a vá- tanárok ^ol^nemterek volnámagukkal a passzívságot, a visz- rosból. Azt hiszik, ha itt hagyják katedrán^A kettősség nagyon szahúzódást a gyerekek. Ott meg- Tamásit, beköltöznek egy város- ápn-nünket S szokják, hogy azt csinálják, amit ba, ott csupa moziból, színházmondanak nekik. Pedig nekünk bői áll a világ. De csak a peda- Szabó Géza: (aki közben is akcióprogram összeállításánál kell gógus, akinek ezer más munká- sok kérdésre adott választ és már arra törekednünk, hogy ne ja és társadalmi munkája van, több problémára volt részlete- irányítsuk a tagságot, hanem ve- kevés ennek a nézetnek a meg- sebben kíváncsi). — Nagyon lük együtt dolgozzunk, — közösen változtatásához. A mi gimnazis- hasznosnak tartottam ezt a betervezzünk és közösen hajtsuk iáinkkal ritkán találkoznak a já- szélgetést. Szinte valamennyi vá- végre elképzeléseinket. Nagy rási KISZ-bizottság munkatársai, laszból az tűnik kd, hogy nagyproblémánk, hogy sok a bejáró De hiányolják ők időnként a nagy magabiztossággal töreked- tenuló. Kisebb falvakban még na- pártapparátuS; no meg a tanácsi tek n*5°bb önállóságra gyón erős a vallásos világnézet, , ’ . _ és minél tóbb cselekvésre, de különösen olyan házaknál, ahol a dolgozok latogatasait is. Tálán ér- emeUett mellett egyre nagyszülők is élnék. Ilyen ta- demes volna megnézni, milyen fe]merm svaitok kö_ nulónak otthon szinte szégyen- kapcsolataik vannak a íelnőt- k°keznie kell a KISZ megbízatása tekkel logy tobb s^tségre, tamiatt, s ha ennyire végletekig ' __ mogatásra, irányításra vágytok, nem is mennek a dolgok, de (Szintén csak egy-kettőt a tí KISZ-vezetők vagytok, akik- büszkélkednle semmiképpen sem jellemző feleletekből.) nek a vezetési módszereket meg Tpasszivitás ,.Éva:, ~ Z,SU+ZSa "énin. ,^V?1 .taJ kel1 tanulniok. Ezért több taná- egyik fő oka, hogy a KISZ-hatá- lan me§ ket tanart emlitnetnenk csőt kell kérnetek: és elsősor- rozatok túl általánosak, nehezen aa iskolából, akivel igazi kapcsö- ban a tanáraitoktól kell választ tudjuk konkretizálni őket. És latunk van. Az igazi alatt emberi várnotok problémáitokra. Teraz, hogy a KISZ-szervezet nem kapcsolatot értek. KISZ-problé- mészetesen a KISZ-től is. egyseges: a táborokban például olyan hatások érik a gyerekeket, ' : ; j j * amelyek nem mindig felelnek _ meg az iskola céljának és a neve- Hogyan? A diák bírálhatjaa tanárt, a gyerek mondhat lésnek. Él a KISZ-szervezet az ítéletet a felnőtt felett? Közép skolások hányhatják községi ve- iskolában, de nem tudja produ- zetők szemére, hogy nem'' törődnek velük? KISZ-vezetők, akik kálni magát. Nem, mert nagyon mindössze 16—17 évesek, ejthetnek ki egy község életét bíráló sok tisztázatlan problémával megjegyzéseket a szájukon? Hát elszabadult a pokol? küszködnek a gyerekek. Nem Nem hiába valók a kérdések. A fentieket olvasva, bizolátják a feladatukat Nem mert ny^ra sokak ajkára tolulnak hasonlók. Mindazokéra, akik el- mi pedagógusok sem és aKISZ- felejtkeznek arról, hogy helyesebb, ha a gondolataikat ki- esek sem tnrinak eléo e=7ménvké- mondják ezek a kamasz lányok és fiúk. Helyesebb, mert ha Tápét, társadaLfpállt mutatnf a válaszolni lehet gondjaikra, irányítani lehet nézeteitanulóknak. két. ÍCsak eev-két iellemző felelen Hevességük, túlzásaik, egy-egy megjegyzésük, amely más Margó: El akarunk innen menni. ™z,vef erősen vitatható vagy Jáfogásolható volna. Főiskola Után ha les, feiiőHés ~ mind-mind fiatal energiájuk, onallosagra törekvésük, életkori esetleg visszajövünk hí ihn akii sajátosságaik jellemzői. Bátorszavú, véleményt alkotó és mondó »-.mk m- itt /-t3 o* • fiatalság ül a középiskolai órákon, lakik a kollégiumokban, néz . g/r 1U % ala“11 ujal’ ,aj. végig filmeket, olvas könyveket. Nem bólogató Jánosok, hanem eronKDoi nem megy az. taegitse- — állásponttal, véleménnyel rendelkező, gyermekmivoltú, de tel- geí, me® nagy°n keveset! kapunk. jes értékű emberek. Érdemes véleményüket kérni. Érdemes vi- riizsi. A városi liataiokkal tatkozni velük. Érdemes időtöltés egy-egy ilyen, vagy hasonló szemben nagy hátrányban va- tartalmú beszélgetés. Messzemenő következtetések levonására gyünk. Szórakozási lehetőségeink ^ár nem alkalmasak az ilyen összejövetelek, — de gondolatot jóval korlátozottabbak. Az ifjú- sokat ébreszthetnek a pedagógusokban, a társadalmi vezetőkben, sági házban nincs rendszeres es szülőkben és felnőttekben egyaránt. szervezett program. S ha időn- MÉRY ÉVA ként el is jövünk ide, külön vannak a gimnazisták és külön a ■ ■ ■ "■ — ...— — 1 ..................... t öbbi KISZ-esek. Nincs közös programunk, amely összetartson bennünket. Tamás: — Én is csak azt mondhatom, amit a lányok. Nincs itt szórakozási lehetőségünk. Ha legalább berendezhetnénk egy klubszobát! Láttam a tv-ben, hogy fiatalok pincehelyiséget alakítottak át klubbá. Az iskolánkban is van pince. Vagy nem kaphatnánk meg minden héten egy napra az ifjúsági ház klubtermét? Éva: — Az a baj, hogy a község vezetői nem törődnek a problémáinkkal. Ha előadás van az ifjúság} házban, átszólnak a kollégiumba, jöjjenek a diákok, mert nincs közönség. Vége az előadásnak, kezdődik a tánc, kilenc óra és nekünk már ilyenkor haza kell mennünk. Felhasználnak bennünket, amikor kellünk valamilyen célra, aztán már nem érdekes, hogy mit gondolunk, mit szeretnénk. Ilyen körülmények miatt vágynak'el innen az iskoln végeztével a diákok. A 66. (Tudósítónktól.) Országos értekezleten adott tájékoztatást a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár előkészületeinek állásáról Fehér Gyula, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tájékoztatási Osztályának vezetője és Szőke Mátyás, a leállítás igazgatója a megyei agropropa- gandistákmak. Elmondották, hogy a rendezőket az az elv vezérelte a szervezés, tárgyválasztás, bemutatás, elrendezés során, hogy a kiállításom már érvényesüljön' az új mechanizmus során követendő egységes szemlélet: nevezetesen a termelés, feldolgozás, fogyasztás egysége, így a látogató vertikális felépítésében látja a három évvel ezelőtti kiállítás óta minőségileg is sokat fejlődött magyar mezőgazdaságot. Ez évben 400-zal több témával mutatkoznak be a mezőgazdasági üzemek, mint az 1964. évi kiállításon. Ezen belül a növénytermesztési, zöldségtermesz- tési, szőlőtermesztési témákban alig van változás, a szarvasmarha-tenyésztési bemutató 40 százalékkal nőtt, a gyümöílcstermeszté- si. dísznövénytermesztési és faiskolai bemutatók megduplázódtak. A kiállítás 33 hektár területén, 165 épületben, 44 ezer négyzetméter szabadtéri bemutatóterületén 609 gazdaság, üzem. vállalat 2291 témával szerepel. A kiállítás legfőbb mondanivalóját a főpavilon foglalja össze. A pavilon a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás módszereit népszerűsíti, megismertet a mezőgazdaság népgazdasági jelentőségével, az exportbáíi elfoglalt előkelő helyével, a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok ipari feldolgozásával. E témával a kiállítás egyéb pavilonjaiban Is találkozik a látogató, mivel a mezőgazdasági ipar is méltóan kénviselteti magát Részt vesznek a bemutatón a konzervgyárak, hűtőházak, húsipari vállalatok, a baromfifeldolgozó ipar, dohánygyárak is. A széles körű, gazdag hazai bemutatókon kívül színesíti a kiállítást, hogy a baráti országok is felsorakoztatják eredményeikét és különösen a nagy érdeklődésre számító gépbemutatóik több mint 6000 négyzetméteren helyezkednek el. A baráti országok bemutatóin kívül 9 tőkés országbó’ 73 cég jelentkezett és több mint 10 ezer négyzetméteren mutatja be termékeit. Nyilatkozik az állatforgalmi Nőtt a tenyésztési kedv — Jobb az exportszállítás — Október 1-től új ár A sertés- és marhahizlalásról, az első félévi forgalomról tájékoztatást adott Tárnok Lajos, az Allatforgalmd Vállalat igazgatója. — A körülményekhez képesít elég jól sikerült az első félévi felvásárlásunk. Hízott sertésből valamivel kevesebbet tudtunk vásárolni a múlt évi tényszámnál. Nem volt erőltetett a munka, hagytuk, hogy nagyobb súlyban tudják előállítani a hízott sertéseket a szövetkezetek. Az átlagsúly 110 kiló. Az elmúlt esztendőben a 100 kilós sertéseket kerestük elsősorban. — A kiesés abból adódik, hogy háztáji sertést kevesebbet vásároltunk a korábbi időszaknál, ez főleg az árhelyzetből adódott: magas volt a szabadpiaci hízóár és a süldő ára még mindig magas. Október 1-től azonban változás várható, mert új árral dolgozunk és ez remélhetőleg a háztáji gazdaságokban is érezteti majd a hatását. — Kifejezetten jó volt az első félévben a vágómarha-felvásárlásunk. Külön jó eredmény, hogy 40 százaléka exportra került, szemben a múlt évi 27 százalékkal. A termelőszövetkezetekben igen jó a hizlalás, de hasonló a Üj hatósági jogkörrel rendelkező szervek Néhány nappal ezelőtt arról adtunk hírt, hogy július 1-i hatállyal kezdte meg a működését a megyei tanács vb. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya Szűcs Lajos vezetésével, aki az átszervezés előtt a mezőgazdasági osztályt irányította. A mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály létrejöttével, azzal egyidejűleg új hatósági jogkörrel rendelkező szervek kezdték meg működésüket. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megszűnt. helyette földjogi problémákkal az újonnan alakult megyei földhivatal foglalkozik. Feladata a 6-os törvény betartatása, a földnyilvántartás, egyszóval mindaz, ami egységesen ehhez a problémakörhöz tartozik. A megyei földhivatal vezetője Vajda István, aki korábban a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya helyettes vezetője volt A növényvédelemmel kapcsolatos feladatokat július 1-ig, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya végezte, a növényvédő állomás közreműködésével és segítségével.* Az átszervezés során a megye növényvédelme teljes jogkörrel a növényvédő állomásra hárul. Ennek megfelelően a Fácánkerti Növényvédő Állomás igazgatója, dr. Nagy Elemér egyúttal megyei növényvédelmi főfelügyelő és a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének szakhelyettese, Hatósági feladatokat lát el az állategészségügyi állomás, amelynek dr. Kováts Jenő az igazgatója, aki korábban a megyei főállatorvosi tisztet látta el. D. Kováts Jenő, mint állomásvezető, egyúttal szakhelyettese Szűcs Lajosnak, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének. Az állattenyésztési felügyelőség kirendeltségként működik a megyében, teljes mértékben a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz van rendelve. Az állattenyésztési kirendeltség vezetője Bessenyei Zoltán, aki korábban a felügyelőség munkáját irányította. helyziet a háztájiban is. Az átlagsúly 17 kilóval emelkedett a múlt évhez viszonyítva. Nagyon jó minőségűek az exportmarhák: 37 százalék „A” minőségű volt. Tavaly az első félévben ez az arány csupán 28 százalék. — A lehetőségeink továbbra is nagyok a külfölddel való kereskedelemben. Reméljük, az év végéig a 40 százalék nem csökken, sőt még emelkedik. Egészségéáeíx alakul a közös gazdaságok marha- hizlalása olyan szempontból is, hogy a nőivarú állományból kiszűrik a tenyésztésre alkalmas egyedeket. Ezt bizonyítja: 1208 üszővel kevesebbet hizlalnak, mint tavaly. — A tenyésztési kedv, különösen a sertéseknél, örvendetesen javult. Véleményem szerint a helyes árpolitikával már körülbelül egy hónappal ezelőtt megközelítettük a piaci árakat a szabad felvásárlási árakkal. A vállalat egyébként négyszáz kocasüldőt adott ki a szerződéses hízóállo- mánybód, a tenyésztés segítése céljából. — Nagyon jó lenne, ha a harmadik negyedévben is megtelelő mennyiségben adnának el vágómarhát a gazdaságok, mert akkor az utolsó negyedben elkerülhető a torlódás, a felvásárlási probléma — fejezte be nyilatkozatát Tárnok Lajos igazgató. Hatmillió szőlővadalany Mórágyon A nagy melegben rohamosan nőnek a szőlövadalanyok a Szőlógvü- mölcs Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat mórágyi telepén. A domboldalon elterülő ültetvény most pótolja a hideg tavaszon visszamaradt fejlődését, már a négy méter magasságot is eléri, s csak állványokról kötözhetik’ a betonoszlopokon kifeszített huzalokra felfutó szőlővesszőket. Mintegy százan jelenleg negyedszer kötözik a vadalanyokat, amelyekből terv szerint majdnem hatmillió darabot szállítanak majd a télen — szabványméretben feldolgozva — a termelőszövetkezetekbe országszerte, szőlőoltvány-, készí tűshez.,
