Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

1967. Július 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kialakulóban Szekszárdon, a Kálvária hegy oldalában a régi négy vízmedence mellett most újabb két medence építése folyik. Jelenleg a szakem­berek az első medence betonozását végzik. Múzeumi tanácskozás Szekszárdon A szekszárdi múzeumi bízott- sor a Babdts-emlékérem kiosz- ság vasárnap délelőtt 10 órai tására. kezdettel ülést tart a szekszárdi Vasárnap délelőtt 11 órakor a múzeumban. Az ülésen a Nagy múzeum földszinti kistermében Októberi Szocialista Forradalom nyílik meg a szekszárdi és az 50. évfordulójának megünneplé- eszéki múzeum csereegyezménye sével, továbbá a Babits-emlék- alapján megrendezésre kerülő ház továbbfejlesztésével kap- jugosziáviai naív képzőművé- esolatban beszelik meg a felada- , „ - , , , tokát. Szóba kerül a szekszárdi szek című szobrászati es kep- borkiállítás terve, s a múzeum kiállítás is. A két múzeum közti igazgatója bemutatja a nemrégi- kulturális kapcsolat keretében ez ben Regölyben előkerült arany- már a második képzőművészeti kincs-leletet. Az ülésen kerül kiállítás Szekszárdon. A MESZÖV-nél is az új gazdasági mechanizmusra való át­térés az egyik alapvető, mindennapos téma Annál is Inkább, mert Tolna megyében kijelöltek 10 földművesszövetkezetet, ame­lyekben az új gazdasági mechanizmus számos elemét már az idei évtől alkalmazzák, hogy a következő év elejére minél több gyakorlati tapasztalat álljon rendelkezésre. A dunaföldvári föld­művesszövetkezetben már a múlt évben folytak ilyen kísérletek, a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás terén pedig az egész megyében. A témáról a MÉSZÖV három vezetőjével, Kálmán Gyula igaz­gatósági elnökkel, valamint Horváth János és Nika Károly elnök­helyettesekkel beszélgettünk. — Milyen szervezeti intézke­désekre került, illetve kerül sor? — Sok minden kiforratlan még, ezért nem is lehet sok kérdésre válaszolni. Bizonyos dolgok kör­vonalai azonban már egyre in­kább kibontakoznak, és ezek fi­gyelemre méltóak. Az új gaz­dasági mechanizmusra való át­térés egyik legizgalmasabb rész­témája a létszámgazdálkodás, köznapi nyelvre lefordítva: hol, hányán maradnak, mi lesz az egyes emberek sorsa. Az új gaz­dasági mechanizmus lényegéhez hozzátartozik a különféle irányí­tó szervek létszámának a csök­kentése is, a hatáskörök átadásá­val párhuzamosan. Ez pedig em­beri sorsokat is érint. — A MESZÖV-nél a helyzet nagyjából a következő. A SZÖVOSZ meghatározta a me­gyei szövetkezeti központok ré­szére, hogy milyen arányú lét­számcsökkentést kell végrehajta- niok. Ez az utasítás a Tolna me­gyei szövetkezeti központ mint irányító szerv részére azt jelenti, hogy körülbelül egyharmadóval kell csökkentenie az itt dolgozók létszámát. Ezt végre kell hajta­nunk, függetlenül attól, hogy ki mennyire ragaszkodik az író­asztalához. A végrehajtás azonban semmiképpen sem jelenthet va­lamiféle mechanikus, antihümá- nus intézkedést. A végrehajtás módszereire tulajdonképpen nin­csenek is részletes előírások, ami már önmagában is az önállóság jelentős megnövekedésének az egyik mutatója. Mi, a MÉSZÖV vezetői, elnöksége, úgy hajtjuk végre, ahogyan azt a különböző érdekek figyelembevételével a legmegfelelőbbnek találjuk. De ebben bennfoglaltatik az is, hogy senkit sem dobunk ki az utcára, hogy a megélhetése ne legyen biztosítva, egy nyugdíj előtt álló embernek nem mondjuk, hogy fel is út, le is út, és így tovább. Vi­szont ennek a másik oldalaként számolni kell azzal, hogy esetleg akad majd olyan, aki részére nem lehet ott és olyan új mun­kahelyet biztosítani, ami minden igényét kielégítené. Aki például íróasztal mellett ült, nem biztos, hogy íróasztalt kap, esetleg job­bat az eddiginél. — A szervezeti intézkedések következtében hogyan javulnak meg a gazdálkodás feltételei? — A személyi igények és az ez­zel párhuzamos irányító appará­tus duzzasztása helyett minde­nekelőtt a közösségi érdekeknek kiválnunk érvény t; szerezni. Az irá­nyító, adminisztratív részleg csökkentésével párhuzamosan a gazdálkodásban közvetlenül részt vevők arányát növeljük, az embe­reket tehát a termelési, gazdál­kodási területre irányítjuk át. Ez pedig azt jelenti, hogy a MÉSZÖV létszáma csökkeni fog, a földművesszövetkezetek irányí­tó, adminisztratív részlege ugyan­csak, a termelési, gazdálkodó rész viszont tovább bővül. Általá­nosságban véve tehát erőteljes arányeltolódás következik be, a termelés javára. A földművesszö­vetkezetek gazdasági, termelési feladatai erőteljes növekedést mutatnak: új üzemágak létesül­nek, a meglévők is bővülnek a népgazdasági és helyi igények­nek megfelelően. E téren szinte korlátlanok a lehetőségek, ami­kor tehát az adminisztratív, irá­nyító apparátusból ide irányítunk embereket, nem „létszámba ju­tást” jelent, hanem a termelés, gazdálkodás további fellendítését. — Ennek szerves része az a folyamat, ami már hónapok óta megfigyelhető a MÉSZÖV és a Szövetkezetek Értékesítő Köz­pontja keretében egyaránt. Már jóval korábban megindult egy olyan spontán létszámmozgás, ami összhangban van az új gaz­dasági mechanizmus szellemével. E két központi szerv apparátusá­ból többen kérték áthelyezésüket az dálkodó részlegeinél helyezked­tek el. A vezetőség az ilyen ter­mészetes létszámmozgást nem gá­tolta, inkább segítette, az irányí­tó apparátusban megüresedő stá­tuszokat pedig nem töltötte be. így e folyamat következtében le­csökkent a létszám csaknem a kívánt mértékre. Az irányító szervektől kilépettek 80 százaléka a saját gazdálkodó szerveinket erősítette. Csak a MÉSZÖV appará­tusa csökken? — A földművesszövetkezetek­nél, ahol közvetlenül gazdálkod­nak,^ termelnek, ugyancsak csök­kenő tendenciát mutat az irányí­tó apparátus. Ezt egyrészt az anyagi ösztönzők teszik lehetővé, másrészt pedig a hatáskörök ed­digi merevségének a feloldása. — Mi a tapasztalat az új bérezési formáknál? — A bérezésnél máris az erő­teljesebb ösztönzők vannak ki­alakulóban. A kiskereskedelmi dolgozók munkabérének 45—50 százaléka például már mozgóbér formájában kerül kifizetésre. Ez­zel elértük, hogy az átlagmun­kabér 18 százalékkal nőtt, de mögötte ott van a 28 százalékos termelékenységnövekedés. — A bérezés korábbi részben szabad, részben kötött rendszere sok ellentmondást szült, mert sok esetben nem a rugalmas gazdálkodás, hanem a mechani­kus intézkedés volt mögötte. Meg­esett, hogy bizonyos idényjellegű munkáknál egyesek érdemtelenül magas, az átlagkeresetek több­szörösét kitevő illetményhez ju­tottak. A körülményeknek meg­felelően továbbra is nagy lesz a differenciáltság, ám a gazdálkodó, termelő szervek úgyszólván teljes önállósággal rendelkeznek majd e téren, így a különböző munka­bérek kialakítását jobban össze tudják hangolni a gazdálkodás más szempontjaival. — A MÉSZÖV fokozatosan le­adja a legkülönbözőbb hatáskö­röket a földművesszövetkezetek­nek. Beruházási ügyekben a föld­művesszövetkezeteknek korábban nem volt döntési joguk, később alacsonyabb összeg erejéig kap­tak döntési jogot, jelenleg már 1 millió forintig saját hatáskö­rükben döntenek, és arról is szó van, hogy ezt az összeget tovább növeljük. szó szerint értendő. Ha más mon­daná, nem hinném él: az LPG- tagok (LPG = tsz) huszan-ótve- nen egész nap egy csoportban maradnak, és együtt járják végig a bemutatókat. Amikor a gép­rendszereket tanulmányozzak, a csoport tagjai körülállják az el­ső gépet, meghallgatják a szak­előadó rövid ismertetését a tel­jesítményről, a kezelésről, a mű­szaki adatokról. Közben kérdése­ket tesznek fel, majd ebben a szervezett rendben követik egy­mást a további csoportok. A szak­előadók szünet nélkül magyaráz­nak az egymás után sorakozó küldöttségeknek. Néha volt o'yan érzésem, hogy a főbejáratnál még azok is csoportot alkotnak, akik egyesével érkeztek. ’Mi ket- tesével-háxmasával csellengtünk, de ők a nagy söröző előtt még a fúvószenekart is együtt hall­gatták. Némi derűvel emlékeztem vlsz- sza a legutóbbi hazai mezőgazda- sági kiállításra. Legtöbb kollek­tív csoport az első félórában még együtt volt, de induláskor már többnyire a borkóstolókból meg a halászcsárdákból egyenként kel­lett összeszedni az embereket. Ahány ház, annyi szokás. A lip­csei kiállítás ebből a szempont­ból szolid hely. Nem arról van szó persze, hogy enni, inni nem lehet, arról csupán, hogy keve­sebb a csábító lehetőség.^ S a propaganda teljesen mellőzi az étellel, itallal való csábítást. Itt nem botlik az ember lépten-nyo- mon borkóstolókba, halászcsár­dákba, rétescsárdákba, pecsenye- sütő gombákba, virslibódékba. Van, van, de mértéktartóan. A nagy sörözőt a magyar pavilon szomszédságában állították fel (mindenki a sört issza), a mási­kat a gépi bemutató területe mö­gött, annak a környékén és van még egy kisebb talponálló a fő­bejárattól balra. Jóformán ennyi az egész. Mondom, erősen érző­dik; a rendező szerveknek eszük­be se jutott a szórakozást a kö­zönségszervezés szolgálatába állí­tani. Itt ennek talán nem is volna túl nagy vonzása. Lipcse nagyváros, de például a dülöngélő, vagy pedig a székről lelógó korhely hiánycikk. A mocs­kos talponálló ismeretlen foga­lom. Esténként bejártam a tágas város utcáit, és csak egyetlen egyszer találkoztam teljesen el­ázott társasággal. A Burg-Keller előtt civakodtak, később egymás gallérját markolászták. Négyen voltak, két civil és két katona. Az egyik katona csendesítette a másik kettőt. Németül beszélt de az izgágább civilt Lajosnak szólí­totta. Na mondom ez a Lajos bi­zonyára rokonlátogatóba érkezett Lipcsébe, és igyekszik bemutat­kozni. Vártam, mikor jön értük a rendőr, hogy ellássa őket hang­tompítóval. Nem jött. Végül ez a Lajos megcsendesedett és a tár­saság átvonult a szemközt lévő Auerbach-Kellerre. Lépcsőn kell lemenni, az egyik helyiségben hegedű- és harmonikaszó mellett esténként magasra hág a sörissza jókedv és akad a hosszú törzsasz­talok mellett néhány pityókás ember is. De más pityókásnak és más hullarészegnek lenni. Úgy láttam, ezek a német em­berek jól be tudják tartani a mindent a maga helyén és a ma­ga idejében. Szeretik a vígasságot, de amikor dolgoznak, akkor dol­goznak. Bad-Sandaunál léptük át az NDK államhatárát és Drezdán át. az autósztrádát megkerülve érkeztünk Lipcsébe, s útközben is sokat láttunk a mezőgazdaságból. Sok a jó legelő és nagy a mezei szorgalom. Feltűnt, hogy az NDK- ban ügyes ötlettel csökkentik a központi zöldségellátás gondjait, ezzel együtt kellemes kikapcsoló­dást biztosítanak az üzemek mun­kásainak. Az ipari centrumok környékén, Drezdában például a villamossal még megközelíthető külterületen 50—60 négyszögöles zöldségkerteket lát az ember. So­kat. Kísérőnk elmondta; a mun­kás vagy az alkalmazott jófor­mán ingyen kapja a kertet, aho­vá neki szórakozás kijárni, s ami igen lényeges, megterem a család frí ?s zöl d ségszükséglete. (Folytatjuk) SZEKULITY PÉTER különböző termelő, gazdálkodó A foldmuvesszövetkezeti tevé- egységekhez. Sokan kiléptek a ^enység mas vonatkozásaiban központ apparátusából, és más Ugyamgi' ^alakulóban van az új. szervek ugyancsak termelő, gaz­B. F. Szakszervezeti együttesek 11. tánc fesztivál ja Szegeden Második alkalommal rendezik meg Szegeden az ünnepi hetek keretében — augusztus 10—11— 12-én — a szakszervezeti együt­tesek táncfesztiválját. Az idén is gazdag program várja a néptánc-kedvelőiket a Tisza- parti város újszegedi szabadtéri színpadán. A szegedi találkozó az egyet­len a néptáncmozgalomban, amely nem verseny, hanem reprezentatív bemutató. A mű­vészeti bizottság végiglátogatta a meghívott együtteseket és a műsor kiválasztásában maga­sabb követelményeket támasz­tott, mint tavaly. A néptánckedvelők a részt vevő csoportok ■között ismerős­ként üdvözölhetik a Vasas Köz­ponti Művészegyüttest, az Épí­tők Vadrózsák Együttesét, a HVDSZ Bihari János Tánc- együttesét, az SZMT Zala Tánc- együttesét az SZMT Avas Tánc- együttesét és az ÉDOSZ Sze­ged Táncegyüttesét. Az idén új csoportokat is megismerhetnek Szegeden. Első ízben vesz részt a fesztiválon a Dunai Vasmű Táncegyüttes és a MÁV Törek­vés Táncegyüttese. Az érdekesnek ígérkező prog­ram a részt vevő együttesekből alakított, mintegy négyszáz fős óriás_ tánccsoport megnyitójával kezdődik. Erre a Széchenyi- téren, a város főterén kerül sor. A közös tánc után az együtte­sek átvonulnak Újszegedre, ahol a szabadtéri Színpadon, aste 8 óraikor kezdődik meg az első előadás, amelynek címe: „Ma­gyar táncok”. A második napon „Népek táncai” címmel mutat­ják be a hazai és külföldi együt­tesek a baráti népek táncait. A fesztivál érdekessége lesz, hogy a műsort nem konferál­ják. A nézőknek röplapokat osz­tanak, amelyek magyar, szerb- horvát, német és eszperantó nyelven ismertetik a gyorsan pergő műsort

Next

/
Thumbnails
Contents