Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
8 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1967. július Z. A Meteorológiai Intézet jelenti: JÓSOLNI Nagy ünnepen voltam. Azerbajdzsánban, pontosabban llhicsi faluban, ahol közösen eltöltött életük egy évszázados jubileumát ünnepelte a 130 éves Balakisi Orudzsev és a 114. éves felesége, Amina. Hét országra szóló lakodalom volt, mert még Azerbajdzsánban is nagy dolog az, hogy valaki 100 évet kibír egymással. A nagy lakodalmazáskor mondták el nekem, hogy Orudzsev 130 éve ellenére még mindig dolgozik, hogy 100 éves korában ment nyugdíjba, most paradicsomot kapál- gat, és eljár halászni a tengerre, amely két és fél kilométerre van a lakásától, meg, hogy vele van a legkisebb fia, a 61 éves Alijar is. Egyébként e hosszú élet alatt 12 gyermeket nemzett, harminchét unokája van... Találgattam, mi lehet a hosszú élet titka? Azt hiszem az, amit nálunk is egyre többen gyakorolnak: fiatal nőt vesznek feleségül, és a fiatal nők mennek is, ha van a .leendő férjnek villája a Balatonon, autója a garázsban, betétkönyve, mindegy, hogy az ország melyik takarék- pénztárában. Talán ez az oka, de ki lát a jövőbe? Danny Kaye amerikai színész is a jövőbe akart látni. Ezért felkeresett egy párizsi jósnőt. — Uram — meresztette szemét kristálygömbjére a derék asszonyság —, ön egy tündéri szépségű, dúsgazdag nőt feg elvenni feleségül. — Nagyszerű! — örvendezett az ismert komikus. — Most még csak azt mondja meg, hogyan szabailulhatnék meg a régitől?! Nem tudom, hogy erre mit válaszolt a jósnő, azt viszont tudom, hogy a férjek közül kik azok, akik otthon is urak. Herbert Propnow nyugatnémet filozófus árulta el nekem a titkot. Szó szerint ezt mondta: — Annak a férjnek, aki azt állítja, hogy ő az úr a házban, nyilván soha sincs otthon a felesége. < Ebből mindenki tudhatja, hogyan lehet a férfi úr otthon, ha felesége van. Egy malmöi fiatalember más utat választott. A .Svenska Dagbladet című malmöi újságban közzétett egy hirdetést. 4 hirdetés szövege a következő: Huszonkét éves, 182 centi magas, kreolbőrű fiatalember barátnőt keres. Nagyon intelligens vagyok, házasságról szó sem lehet". Ő mindig úr marad otthon. Ha kedve támad, felteheti és meghallgathatja Charles Wilp hanglemezét, amelyen az űrszimfonikus zenekar játszik. Ezt a lemezt különben én is megvettem, és amikor úr lettem a házban, vagyis nem volt otthon a feleségem, feltettem, hogy meghallgassam. Minden rendben volt. Forgott a korong, a tű is rajta volt a lemezen, már teljesen a lemez végére ért a tű, a lemez megállt. Egy mukk sem iött a hangszóróból. Megvizsgáltam a lemezt. Egy barázda sem volt rajta. S én mégis megvettem. És sokan mások is megvették. És miközben lepörgették rájöttek: az űrszimfonikus nem is létezhet. Látja, szerkesztő úr! Ezt teszi a reklám. Nyugaton még n nincset is eladják, nálunk meg a vaut is alig lehet kapni. Persze van más is Nyugaton, ami nálunk nincs. Például ott nemcsak a tejet, a kiflit, a zsemlét szállítják házhoz, de a tüzet is. Egy angol kisvárosban láttam a következő esetet. A szemétgyűjtő kocsi hirtelen kigyulladt. A szemetesek azonban nem estek kétségbe. A gépkocsivezető beletaposott a pedálba és irány a tűzoltóság. Mire odaértem, már el is oltották. A tűzoltóparancsnokot inegkérdez- tem: előfordult-e már hasonló ßset? Így vglgszglt: — Első ízben fordult elő, hogy házhoz szállították a tüzet. Igaz, hogy első ízben fordult elő, de a jövőben szaporodni fog, mert hírek szerint a tűzoltóság vezetői úgy határoztak: amennyiben az illetékesek a jövőben is ház hoz szállítják a tűzeseteket, akkor a szállító megkapja unnak az összegnek a kétharmadát, amibe a tűzoltóságnak a kiszállás került volna. E sorokat no.gy örömmel írom. Mert nagy dolog az, ha egy olyan nemzet, mint a francia, tanul tőlünk. Méghozzá nyelvet. Amikor Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter francia kollégájával tárgyalt, annak az óhajának adott kifejezést: szeretné, ha megbeszéléseik haszontalan fecsegés nélkül zajlanának le. Mivel hamarjában egyik tolmácsnak sem jutott eszébe, hogy mondják franciául a fecsegést, némi tanácskozás után a következő szóval helyettesítették: — Blabla! Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: — Tessék, ez itt Európa tegnapi időjárása! — Elég súlyos. Legalább másfél kiló. Kezemben tartom a felhőket, szeleket, Celsius fokokat, esőket és havat — számokban. A gondosan összegöngyölt papírtekercs — Európa tegnapi időjárása — a beavatatlannak nem több, mint végtelen hosszúságú szamoszloook sora. Papírkígyón titokzatos jelek, amelyek ezer kilométerekről érkeztek Budapestre, az Országos Meteorológiai Intézet telex-szobájába. A meteorológusoknak ebből a titokzatos eszperantójából lesz a mindannyiunk számára érthető időjárásjelentés és előrejelzés is. Táviratok 600 városból A hosszú, keskeny teremben éjjel-nappal kattognak a telexgépek. Dr. Kardos Béla, az előrejelző osztály meteorológusa a falon függő térképre mutat. Vastag vonalak futnak Budapestről Moszkvába, Prágába, Belgrádba és Maina-Frankfurtba. Ezekkel a városokkal tart közvetlen kapcsolatot az intézet. A vékony vonalak egész Európát átszövő pókhálója^ Párizstól Stockholmig, Génitől Londonig minden nagyvárost érint: ezekből érkeznek az adatok. A táviratok Európa mintegy 600 városának, körzetének időjárási jellemzőit juttatják Budapestre. — Az intézetben működő hálózattal minden szükséges adat beszerezhető a szél irányáról, sebességéről, a hőmérsékletről, légnyomásról, légnedvességről, a felhőzet szintjéről és fajtájáról — mondja a meteorológus. — Sőt, van egy készülékünk, amely azonnal meg is rajzolja az átlagos hőmérsékleti térképet. A moszkvai és a Maina-Franfurt-i adóból rádión kapjuk a teljes északi félgömb hőmérsékleti értékeit. Légtömegek a térképen A Meteorológiai Intézet előrejelző osztályán is megszakítás nélküli a munka. A külföldi központokból három, hat és tizenkét óránként az ország 22 városából pedig minden órában jönnek a táviratok. A táviratokat itt fordítják le — időjárási térképekre. A fordítások sokféle „műfajban” készülnek: a legalacsonyabb éjszakai és legmagasabb nappali hőmérsékletekről talajszinti térképek, magaslégköri és széldiagrammok, a légtömegek vándorlását jelölő térképek. Mind között a legfontosabb az a négy térkép, amely az Atlanti-óceán keleti felétől az Uraiig, Grönlandiéi Észak-Afrikáig terjedő terület időjárásjellemzőit mutatja. Az egész világon azonos időpontokban, a greenwichi idő szerint minden 6 órában végeznek meteorológiai méréseket, s a külföldi központoktól kapott adatok alapján készül el mindennap négyszer a meteorológiai nagytérkép. — Ezek a térképek olyanok, mint egy film különálló kockái. S mint a filmen a mozgást, az időjárás folyamatát ,is csak úgy látjuk, ha ezeket a kockákat egymás mellé tesszük. Ezekből történik az előrejelzés. 75 százalékban beválik Az. előrejelzés 75—85 százalékban válik be. Hivatalosan 36 órára jelzik előre a várható időjárást, de előfordult már az is, hogy kétszeres időtartamra előre látják a folyamatokat — viszont nem egyszer még 24 órán belül is nehéz „jósolni”. A hazai állomáshálózat egyes pontjai ugyanis távol esnek egymástól, s az állomások közti területek időjárási viszonyai — „láthatatlanok”. Olyan „varázsszem” kell tehát, amely itt is látóvá teszi a meteorológust, ez pedig az időjárási radar lesz. Az idén állítják fel a Ferihegyen, s ez majd száz-kétszáz kilométeres körzetből ad tájékoztatást a légkörben kicsapódó termékekről. A távprognózisosztályon egy bécsi biztosítási társaság megrendelésére készült időjárási naptárát teszi elém dr. Berkes Zoltán, — Magyar lapok is átvették — pedig közönséges szélhámosság. Tudományosan teljesen lehetetlen egy évre előre jelezni, melyik napon mennyi eső esik. Ez, Magyar- ország földrajzi fekvése miatt még egy hónapra sem lehetséges. Rendkívül változékony időjárásunkban — Európában miénk a pálma ebben a tekintetben — az atlanti-óceáni, földközi-tengeri és a szárazföldi éghajlat egyenlő súlyban érvényesül; negyedik hatásnak pedig itt van a legközelebbi, a Kárpátok. Az összes rendelkezésre álló adatokat, a száz évre visszamenően vizsgált éghajlati valószínűséget, a tihanyi Geofizikai Obszervatóriumból naponta jelentett mágneses változásokat figyelembe véve, legfeljebb két hétre jelezhető előre az időjárás — 70—75 százalékos pontossággal. A jövő q műholdban — A fejlődést a műholdak „bevetésétől” várjuk. A terv: a légtérben 2000 léggömb végezné a méréseket, az adatokat a meteorológiai műhold venné fel és közvetítené a földi megfigyelőállomásokra. Dr. Tänczer Tibor, a, műholdmeteorológia kutatója szerint Magyarország talán már az idén bekapcsolódik a műhold-meteorológiai hálózatba, s Földünk „útitársainak” méréseit nálunk is felhasználják a prognózishoz. A műhold — az atomkor meteorológiai varázsszeme — 600 és 1400 kilométer közötti magasságból teszi láthatóvá a meteorológus számára a földi felhőzetet. — Milyen lesz az idei nyár? A távprognosztizőr széttárja karját. Bársony Éva A színes televízió Nemrégen tárgyalták Moszkvában a szocialista tábor szakemberei a színes televízió problémáját. Több napos vita után a bizottság a francia SECAM- rendszer bevezetését fogadta el. Ismeretes, hogy Amerikában — mintegy másfél évtizede — az ún. NTSC színes tévé rendszer terjedt el. Ennek a bonyolult elektromos és mechanikai rendszernek az átvétele azonban nehézségekbe ütközött. Elsősorban is a szabványkülönbség okozott jelentékeny problémát, mivel Amerikában a televíziós szabvány 525 sor képenként, míg nálunk 625. Az NTSC és a német PÁL rendszernél a berendezés színhordozása elég bonyolult folyamat eredménye, mindamellett meglehetősen nagy frekvenciapóntos- ságot kíván. A színhűség tartásához tízmilliomod mp szükséges; az eltérés már a szomszédos szín megjelenését eredményezi. A PÁL rendszer ugyan képes bizonyos mértékben kiegyenlíteni ezeket a hibákat azzal, hogy a sorinformációkat átlagolja, de ez a megoldás elég költségessé teszi az amúgy is méregdrága vevőkészüléket. Ezektől és még más hibáktól kívánt elszakadni a francia SECAM, amely megoldásánál fogva a lehető legnagyobb üzem- biztonsággal sugározza a valóságnak megfelelő színeket. A rendszer a gyakorlatban ezt úgy valósítja meg, amit a „Séquenti- em á memoire" utáni rövidítés is elárul, hogy a beérkező színjeleket bizonyos időegységig tartalékolja. Fontos körülmény, hogy alapelveiket tekintve a ma használatos rendszerek egységesnek mondhatók, csupán a színjelek átvételi módja különbözik. A képfelvétel és a -leadás is azonos a fekete-fehér rendszerével, ami különben alapigény is volt, hogy a színes adást a későbbiekben venni lehessen a hagyományos rendszerű vevőkészülékkel. Ez pedig mindenképp szükséges szempont a régi előfizetők jelentékeny száma miatt. A felvétel módjában sem lesz a maitól eltérő különlegesség, csupán megfelelő módon alkalmazzák az optikai és az elektromosságtani törvényeket, másszóval: a továbbítandó képeket a kamerák az ismert alapszínekre bontják, mégpedig úgy, hogy a felvevő csövek optikája elé színszűrőt helyeznek. A felvevő csövek azután (az egyik piros-, a másik kék-, a harmadik zöldszínű jeleknek) megfelelő rezgést állítanak elő; a rezgéseket a berendezés összegezi és továbbítja. A vevögépben a képcső alakítja vissza az elektromos rezgést optikai képpé, az ún. területi színkeverés segítségével. A világ színes televíziós rendszere most van kialakulóban, Európában különösen. Hazánkban is előreláthatóan két éven belül sor kprül már a kísérleti adásra. Elképzelhető, hogy a szí-, nes adás kezdeti szakaszában, különösen a színházi vagy a sportközvetítést a jelenlegi nagyadó csatornáján sugározzák majd és az adásokat minden készülékkel, a hagyományossal és színessel egyaránt lehet venni. Előreláthatólag 1970-ben kezdődik a rendszeres színes tévé adás. Erre hazánkban minden adottság megvan, fejlett híradás- technikánk csak beindításra vár, és a legutóbbi moszkvai megállapodás alapján — minden bizonynyal — teljes sikerrel. . SZIGET BALÁZS
