Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

1967. július 19. TOT,NA MTOTRl NfiPOjSAO 3 Nem különös anyagból gyúrt emberek. Annyiban különböznek az üzem, a tsz, a munkahely többi dolgozóitól, hogy mint a pártalapszervezetek titkárai, ren­geteg társadalmi munkát végez­nek. Sokrétű feladatukra sab­lont alkalmazni nem lehet. A pártszervezet életének szabályait az MSZMP Szervezeti Szabály­zata határozza meg. Betartásáért a párttagság kollektiven felel, de különös felelősség hárul a párt- vezetőségre, s ezen belül a párt­titkárra. A párttitkárok szervezik, irá­nyítják a vezetőségi tagok mun­káját, a párthatározatok végre­hajtását, ellenőrzését. Biztosít­ják a pártvezetőség, a gazdasági és tömegszervezeti és más társa­dalmi szervek vezetői közötti összhangot. Kapcsolatuk a köl­csönös bizalomra, az elvtársi se­gítségre épül. Felelősek a párt lenini normáinak érvényesítésé­ért, törődnek a dolgozók gond­jaival, jobb munkára ösztönzik a dolgozókat. Tízéves párttitkáreág áll mögötte Bán Lajos a Vetőmagtermel­tető és -Ellátó Vállalat Dombó­vári Telepének párttitkára. Munkábeosztásánál fogva igen elfoglalt ember. A vállalat rak­tárosa, s több millió forint érték van a kezére bízva. Rendszerint már reggel hat óra — fél hét között munkahelyén van, bár hi­vatalosan hét órakor kezdenek. Megnézi, hogy az éjszakai órák­ban az iparvágányra nem érke­zett-e szállítmány. Intézkedik, hova legyei rakva. Van úgy, hogy a kirakodással még nem vé­geztek, de már az asztalán van a diszpozíció, bizonyos áru ki­szállítására. Az ő dolga a vagon biztosítása, a szállítás megszer­vezése, a tehergépkocsi igénylé­se. Gyakran előfordul, és ezt néhányszor már szóvá is tette, hogy az AKÖV a délutáni órákra hagyja a vállalati szállítást, arra való hivatkozással, hogy délelőtt az üzemeknek szállítanak. Ilyen­kor, akár tetszik, akár nem, a raktárosnak a munkaidőn túl is bent kell maradni. Legjobbal az izgatja, amikor vasárnap délután kedvenc futballcsapata, a Dom­bóvári VSE játszik, neki pedig éppen vagonkirakása van. Elő- jegyző naptárának tanúsága sze­rint sokszor kellett vasárnap dolgozni a párttitkámak. Mint mondja, állandóa i készenlétben kell lenni, mert az ő dolga, hogy a kirakodó brigádot mozgósítsa. Futballszeretetére jellemző, s nem egyszer volt rá példa, hogy a munkabefejezés után egyene­sen a futballpályára ment, csak azután ette meg az ebédet. Munkalapján ez áll: „Bán La­jos készáruraktár-vezető'’. Fele­lősségteljes a beosztása, és sok adminisztrációval jár. A raktár- készletről naprakészen pontos ki­mutatást kell vezetni. Ezért a munkáért kapja a fizetést. A másik felelősségteljes beosztása, társadalmi munkája a párttitkár­ság, ami ugyancsak sokrétű, ösz- szefogja, irányítja a pártszerve­zet, a pártvezetőségi tagok mun­káját. Foglalkozik a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Munkája erkölcsi elismeréseként nemrégen kapta meg a Kiváló Dolgozó jel­vényt. Korát tekintve fiatal em­ber, negyvenegy éves és huszon­hat év folyamatos munkaviszony és tízéves párttitkárság áll mö­götte. A nyilvántartás rendje A Bonyhádi Zománcgyár párt- alapszervezetének nyilvá i tartó füzete néhányszor már át lett vezetve. Négy párttag munka­helyet változtatott, egy fiatal párttag katonai szolgálatra vo­nult be, a kongresszus óta 11 párttagot vettek fel. Hetet a tag­jelöltség megszűnése óta, és négy tagjelölt tagfelvételi ügyében döntöttek. A zománcgyári párttagok fe­lelősségérzetére vall, hogy a tag­jelöltek ügyének rendezését nem formális aktusnak fogták fel. Egy-egy tag felvételének megíté­lésénél élénk vita folyt a tag­gyűlésen. A tagjelöltség megszüntetése bizonyos értelemben új helyzetet teremtett: megnőttek a követel­mények, mind a pártba jelentke­zők, mind az ajánlókkal szem­ben. A zománcgyár pártalapszer- vezete hét párttagot vett fel. Kedvező jelenség az utánpótlás szempontjából, hogy az új pártta­gok zöme fiatal szakmunkás. Nem­rég vették fel a KISZ javasla­tára Farkasfalvi Lazámét, aki mint KISZ-vezetőségi tag, jól dolgozott, s részt vett a KISZ politikai akciói iák megszervezé­sében. A pártszervezet titkára, Sebes- sy Sütő Albert volt Farkasfalvi- né egyik ajánlója, aki a követ­kezőket mondta: — Most egyszerre kell elbírál­ni, amit korábban két szakasz­ban — a tagjelölt- és tagfelvétel­nél — bíráltunk el.' A fiatal azonnal egyenjogú tagja lesz a pártszervezetnek. A tagfelvétel­nél a jövőt illetően megnőtt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták felelőssége. Nekik kell segíteni, hogy a pártol kí­vüli dolgozók megismerkedjenek a közösségi munkával, s minél többen váljanak alkalmassá a párttagságra. — A nyilvántartásban szerepel egy bejegyzés: Pataki Henrikné nyugdíjas. Pontos lakcíme: Cikó, Növekszik a költségvetési szervek pénzügyi önállósága A pénzügyminiszter legújabb utasítása kimondja, ha a költség- vetési szervek jobban gazdálkod­nak s így az év végén megma­rad pénzüknek egy része, ezt az összeget a következő évre átvi- hetik és felhasználhatják. Eddig a maradék pénzt a baíkfiókok elvonták, s mivel a különböző intézményeknek nem volt érde­kük a takarékosság, az év vége felé maradék pénzükért az egyéb­ként nélkülözhető árucikkeket is megvásárolták. Az előző évről áthozott pénzt az év közben felmerülő, előre nem látott feladatok önálló tel­jesítésére tartalékként használ­hatják majd fel az intézmények. Bérekre és egyéb személyi jel­legű kiadásokra nem lehet fel- hasziálni e tartalékot, kivéve a jutalmazásra fordítható előző évi bérmegtakarítást. • A maradék pénzt, vagy annak egy részét nem viheti át a kö­vetkező évre például az az in­tézmény, amely bizonyos felada­tainak elmulasztásával, gazdasá­gi érdekeket sértő intézkedések útján „takarékoskodott”. A miniszteri utasítás kiadása­kor azonnal hatályba lépett, első ízben az 1967-es költségvetési év lezárása után kell alkalmazni. Vitatják az „iregszemcsei“ elnevezés korrektségét munka Külterület. Titkár elvtárs, sza­bályos ez? — A nyilvántartás rendje elő­írja, hogy a párttagot nyugdíjba vonulása utál a területi, községi pártszervezethez kell átjelentoni. Pataki elvtársnőt, bár nyugdíjba vonult, saját kérésére továbbra is az üzemi pártszervezetnél vet­ték nyilvántartásba. Ragaszko­dott a megszokott környezethez, bár az üzem problémái már nem érintik olyan mértékben, mint amikor nálunk dolgozott. Azt mondja, jólesik neki, ha egy-egy pártre idézvén yen részt vehet, s a gyári életről hallva, feleleve­nednek benne a régi emlékek. Lehet, hogy nem egészen szabá­lyosan jártunk el, de 'nem volt szivünk visszautasítani a kérést. Amennyiben megsértettük a nyilvántartás rendjét, úgy ma­rasztaljanak el bennüiket. Nem marasztaljuk el sem a párttitkárt, sem a pártszervezetet. Bizonyosan okuk volt arra, hogy így cselekedjenek. Az első lépések után A dunaföldvárl Alkotmány Tsz legutóbbi párttaggyűlését alapo­san előkészítették. A pártveze­tőségi tagok többször figyelmez­tették a párttagokat, hogy pon­tosan jelenjenek meg, mintegy kihangsúlyozva a taggyűlés na- pireidi pontjának fontosságát „Rázós” téma került megvita­tásra. Olyan kérdésben kellett állást foglalni, amiben korábban maguk a pártvezetőségi tagok sem voltak egy véleményen, ugyanis a két termelőszövetke­zet: a dunaföldvári Alkotmány és a Dunagyöngye Tsz egyesí­tése volt a téma ezen a taggyű­lésen. — Kezdetben nem nagyon lel­kesedtünk az elgo idolásért. Az volt előttünk, most már stabil alapokkal rendelkezünk, s meg­erősödtünk annyira, hogy a saját lábunkon járjunk. Mi lesz, ha az egyesülés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket? Azóta több dolog tisztázódott, s be kellett látnunk, hogy a két tsz — az Alkotmány és a Dunagyön­gye egyesítése — célravezető és hasznos lesz — fejtegette Teller János párttitkár. Teller Jáios még párttagsága kezdetén részt vett a megyei pártbizottság titkárképző tanfo­lyamán. Legfőbb tapasztalatként a párthatározatok alapos tanul­mányozását, megértését, a tsz- tagság belső problémáinak meg­ismerését tűzte ki célul. Az Al­kotmány Tsz tavaly jól zárt. Azt szeretnék, ha ezentúl nem ke­vesebb, hanem több lenne a ta­gok jövedelme. Az egyesüléssel lényegesen nagyobb lesz a tsz területe és a hatezer holdas tsz- bei a jövedelem is több lesz. — A házasság is lutri, rai lenne, ha a házasulandók már előre sötét szemüvegen keresztül néznének mindent, s jövőjük ala­kulásáról helytelen következteté­seket vonnának le? — érvelt a párttitkár az aggodalmaskodók­kal szemben. A taggyűlésen első lépésként azt javasolták, tartson a két tsz együttes párttaggyűlést. Részle­tesen beszéljék meg az egyesí­téssel kapcsolatos ten ilvalókat, hogy az agitáció egységes legyen. Az első lépés megtörtént. A to­vábbiakban arra van szükség, hogy nyílt, őszinte légkörben ér­lelődjék tovább a két tsz egyesí­tésének politikai és gazdasági feltétele. POZSONYI IGNÁCNE Az ;regszemcse! takarmány- termesztési rendszer ma már országszerte ismert eljárás. A módszert hazánkban több száz termelőszövetkezetben alkal­mazzák, az eddigi tapaszta­lt tok szerint a várinak meg­felelő eredménnyel. Számos szctedkk is méltatta a közel­múltban, esen túlmenően ren­geteg tapasztalatcserét, szak­mai bemutatót tartottak Ireg­szemcsén, s ezeknek kizáró­lag az volt a céljuk, hogy még jobban megismertessék ar szóban forgó takarmányter- mesztés: rendszer gyakorlat­ban való alkalmazását, sok­sok előnyét. Legutóbb a Tolna megyei Népújságban, az eddigi ta­pasztalatok összegezéseként ri­A következőket írta: port jelent meg, Az ireg- szemcsei varázsszer címmel. Az írás megjelenése után levelet kaptunk Czapáry Lászlótól, Az Alsótengelic; K í&érleti Gazdaság állami díjas gazdaságvezetőjétől. Ez­zel a levéllel érdekes fordu­latot vett, a mindeddig ireg- szemcseinek tartott takar- mánytemiesztáa! eljárás meg­ítélése. Arról van ugyanis szó, hogy Czapáry László vi­tatja az elnevezés korrekt­ségét, sőt még mást is. Mi­után a Tolna megyei Nép­újság a jövőben még inkább vitafórum is óhajt lenni, az ájlisíoglalás igénye nélkül, az alábbiakban teljes terje­delemben helyt ad Czapáry László levelének. „Több alkalommal olvastam és olvassuk a napilapok­ban -Iregszemcsei zöld futószalaga, »Az iregszemcsei va­rázsszót-, *tb. cím alatt olyan állításokat, hogy ezen zöld futószalagot ár. Kumik Ernő igazgató találta fel és alkal­maztatta. A sajtó valószínű téigs információk alapján fémjelezte így ezt a zöldtakarmány-termesztést. A takar­mány féleségeknek keverését, termesztését az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság kezdte meg és alkalmazta, már 14 ev óta, és ezen formát adta át lregszemcsének. — Ezt csak öntözés beiktatásával módosították. Gazdaságunk nemcsak lregszemcsének adta át ezen kikísérletezett eredményeit, hanem a Tolna megyei ter­melőszövetkezeteknek (Mohar László és Póczik Zoltán út­ján), állatni gazdaságoknak, a megyei igazgatóságon keresz­tül, Nagy János igazgató elvtárs utasítására. A Debreceni Mezőgazdasági Főiskola elkérte ennek ismertetését, vala­mint a Borsodi Állami Gazdaság igazgatósága. Dr. Láng Géza, a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola rektora „Nö­vénytermesztés" című könyvében a tengeliei zöld futó­szalagról megemlékezik. Magam előadást tartottam az 1963-as évben a Magyar Televízióban, „Szálas tömegtakar­mányok termesztése" cím alatt, mely előadás több mint egy óráig tartott. Ezen előadásom rövid ismertetését annak az Országos Koordináló Bizottságnak adtam át, amelynek a fő feladata volt a „takarmánybázis növelése”. Ennek a bizottságnak tagjai dr. Antal József Szeged, dr. Bajai Je­nő Martonvásár, dr. Kumik Ernő Iregszemcse, dr. Posgay Elemér Szarvas és Czapáry László Alsótengelic. A mérnöktovábbképzőn már évek óta kétórás előadást tartok a Tengelicen használt és bevált szálas takarmány ■ termesztésről, és annak takarmányozásáról. Annak igazolására, hogy az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban alkalmazták először az általunk kipróbált zöld futószalagot, szolgál a következő is: az 1954/55. gazda­sági évben az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság tehenésze­tében egy tehénre jutó évi tejtermelés 3465 liter volt, és ez a termelés csökkent az 1965. évre 2540 literre. (így tehát ezen idő alatt a gazdaság a varázsszert nem alkalmazta). Az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban ugyanezen idő alatt, vagyis 1954 55 évben egy tehénre eső tejtermelés 3300 liter volt (15 százalékkal kevesebb, mint Iregszemcsé- nek), míg ez a termelés 1965. évben 4212 literre emelkedett. (Meg kell jegyeznem, hogy az utóbbi 10 évben állandóan 4000 liter fölött van a gazdaságnak egy tehénre eső tej­termelése). A fentiek elmondásával célom volt a tények ismerte­tése, és ezt szolgálja a mellékelten küldött tv-beli előadá- somiíak rövid kivonata amelyet a Koordináló Bizottságnak még 1963. évben megküldtem és mellékeltem hozzá azokat a táblázatokat, amelyeket a tv-ben teljes egészében le­közöltem. Örömmel koncedáljuk, hogy ezen takarmánytermesz- tési formát mily lelkesen terjeszti az iregszemcsei inté­tet, csak a mód „iregszemcsei" elnevezés alatt nem kor­rekt. CZAPARY LÁSZLÓ, állami díjas gazdaságvezető”. Tiszteletben tartjuk a vita írásoknak is, amelyek Czapá- és a véleménynyilvánítás jo- ry László elvtárs fenti leve- gát, éppen ezért, helyt kívá- lére reagálnak, nurak adni majd azoknak az Sz. P. A megyei KISZ-bizottság ülése Tegnap délelőtt fél kilenc óra­kor a megyei pártbizottság épüle­tében megtartotta első ülését az újonnan választott megyei KISZ- bizottság. Első napirendi pontként Somi Benjamin, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának titkára tartott beszámolót a Központi Bizottság legutóbbi üléséről. Ki­rály Ernő, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára a kong­resszuson részt vevő küldöttek munkájáról adott értékelést, be­számolt az ott tapasztaltakról, él­ményeiről. A továbbiakban a KISZ megyebizottság apparátu­sának munkabeosztását tárgyal­ták meg, délután pedig a megyei KISZ-vb tartott ülést. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents