Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

TOL Na MEGYEIu VKJtC NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam 166. szám ÁRA: 80 FILLER Vasárnap, 1967. július 16. Az országgyűlés határozata a közel-keleti kérdésről A magyar országgyűlés meg­tárgyalta a közel-keleti helyze­tet és — tekintettel arra a ve­szélyre, amely az arab államok ellen végrehajtott izraeli katonai agreszió nyomán nemcsak e térség, hanem a világ békéiért és biztonságát is fenyegeti —, ál­lásfoglalását az alábbi nyilatko­zatban ismerteti: A magyar országgyűlés a fegyveres konfliktus miatt ki­alakult, súlyos közel-keleti helyzetért, az arab államok szu- verénitása és területi integritása ellen előre kitervelt katonai ag­resszióért egyértelműen Izrael állam szélsőséges, . kalandor po­litikáját . követő kormányköreit, valamint az Egyesült Államok imperialista vezető csoportját te­kinti felelősnek és mélységesen elítéli a békebontókat a nemzet­közi jog elemi szabályainak dur­va megsértéséért. A magyar országgyűlés meg­állapít, hogy a közel-keleti béke helyreállításának útja: az ögrSsszió következményeinek ma­radéktalan megszüntetése. Ez az grab népeknek, Izrael népének és e térség biztonságának egy­aránt érdeke. Minden más kí­sérlet, amely előnyökhöz kí­vánja juttatni az agresszort, a béke további veszélyeztetéséhez vezet. A magyar országgyűlés ezért követeli, hogy Izrael hala­déktalanul vonja vissza csapa­tait a június 4-i fegyverszüneti vonalak mögé. A magyar országgyűlés egy­úttal testvéri szolidaritásáról biztosítja az agresszió áldozatául esett arab országokat és népei­ket Kész velük közösen tevé­kenykedni aa agresszió követ­kezményeinek felszámolásáért, segítséget nyújt a népeik fel- emelkedését szolgáló, békés tár­sadalomépítő munka folytatásá­hoz, amelyet az izraeli agresszió az amerikai, angol és nyugat­német imperializmus jóváhagyá­sával és együttműködésével kí­sérelt meg eltéríteni helyes útjáról. A magyar országgyűlés a fen­tiek figyelembevételével helyes­li, hogy az ENSZ rendkívüli és sürgős közgyűlése összeült. An­nak a reményének ad kifejezést, hogy a békebontó erők mester­kedései ellenére is létrejön olyan határozat ezen a rendkívüli ülésszakon, amely elítéli az ag­ressziót, megengedhetetlennek tartja, hogy bármely ország az általa jogtalanul megszállt terü­leteket annektálja, vagy ütő­kártyaként használja a vitás kér­dések rendezésénél. A terület­hódítás gyakorlatának egyértel­mű elítélését annál is inkább szükségesnek tartja, mivel en­nek elmulasztása a jövőben bíz­tatást jelenthet bármely agresz- szor számára. A szocialista or­szágink testvérpártjai és kormá­nyai vezetőinek a napokban Budapesten megtartott tanácsko­zása szellemében az országgyű­lés ugyancsak helyesli az ag­resszió elleni harc és a közel- keleti béke helyreállítása érde­keit szolgáló törekvések és esz­közök még hatékonyabb alkal­mazását. Ezzel egyidejűleg a magyar országgyűlés kifejezi azt a meg­győződését, hogy az arab népek az őket ért imperialista agresz- tírió ellenére tovább haladnak előre, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás maguk vá­lasztotta útján és e küzdelmük­ben számíthatnak a világ sza­badságszerető népeinek, köriük a magyar rxs« cselekvő szolida­ritására. (MTI) Az országgyűlés határozata az európai biztonság kérdéséről A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet a vietnami háború fokozása, a közel-keleti háború kirobbantása és más im­perialista provokációk miatt fe­szültebbé vált. Mindez fenyegeti a világ békéjét és ezen belül veszélyezteti kontinensünk béké­jét és biztonságát is. Szükség van tehát a békeszérető erők fo­kozottabb együttműködésére és erőfeszítéseire. Európában az utóbbi időben növekedtek a békés fejlődés, az országok közötti politikai, gazda­sági, kereskedelmi, kulturális és tudományos együttműködés lehe­tőségei. Az európai biztonság megszilárdítása és a békés egy­más mellett élés biztosítása ör­vendetes módon egyre több eu­rópai parlament, politikai párt és államférfi részéről növekvő megértéssel találkozik. Ezzel egyidőben azonban olyan nyugtalanító jelenségeknek is tanúi vagyunk, amelyek újabb erőfeszítéseket tesznek szükséges­sé Európa békéjének biztosításá­ra. Ezeknek az erőfeszítéseknek és kezdeményezéseknek a sorában kiemelkedő jelentőségű a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének a múlt év júliusá­ban kibocsájtott felhívása, va­lamint az európai kommunista és munkáspártok ez évi Karlovy Vary-i közös nyilatkozata. Az európai helyzet kedvező alakulását olyan tendenciák aka­dályozzák, amelyek — ha érvé­nyesülhetnek — veszélyeztetik Európa békés fejlődésének fo­lyamatát. Amíg a Német Szövet­ségi Köztársaság és számos más kormány a két német állam té­nyét nem veszi tudomásul, amíg külpolitikai tevékenységükben és a nemzetközi fórumokon tagad­ják ezt a realitást, amíg a két német állam mai határainak ér­vényét a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya és egyes szö­vetségesei nem ismerik el, min­dig fennáll az európai államközi viszonyok romlásának veszélye. Ez az európai feszültség állandó forrása, amely egyben szerves része a NATO tevékenységének is. A stabilitásra törekvés, a bé­kés fejlődés kedvező tendenciái leginkább akkor kerülnek ve­szélybe, amikor egyrészről meg­feledkeznek az elmúlt, emberöltő keserű tapasztalatairól, más­részről nem ismerik el, vagy nem ismerik fel, a második világhábo­rú után kialakult realitásokat. A magyar országgyűlés az aláb­biakban látja az európai bizton­ság megszilárdításának feladatait: — Alapvetően fontos, hogy valamennyi európai parlament és kormány ismerje el a máso­dik világháború után kialakult realitásokat, a fennálló határok sérthetetlenségét és nemzetközi kapcsolataiban mondjon le az erőszak alkalmazásáról. — Nagymértékben elősegítené és könnyítené az Európában fennálló helyzet enyhítését az összeurópai együttműködési és biztonsági szerződés megkötése. Egy ilyen szerződés jelentősen hozzájárulna az Európában egymással szembenálló két szö­vetségi rendszer viszonyának a javításához és feltétlenül csök­kentené a fegyveres konfliktu­sok kitörésének veszélyét. Az összeurópai biztonsági szerző­dés megvalósítását előmozdíta­ná, ha Európa különböző térsé­geiben az egyetemes biztonsá­got szolgáló regionális megál­lapodások jönnének létre. — Elengedhetetlen követel­mény Európa népeinek érdeke és biztonsága szempontjából a két Németország tényének tu­domásulvétele, a jelenlegi ha­tárok elismerése és a lemondás a határok megváltoztatásának követeléséről. — Nagy jelentőségű az Euró­pában egymással közvetlenül szembenálló két katonai szö­vetség viszonyának alakulása is. A két szövetség viszonyát úgy kell rendezni, hogy — ad­dig is, amíg kölcsönös és egy­idejű feloszlatásuk lehetővé vá­lik — a közvetlen konfliktus kitörésének veszélye és lehető­sége a minimálisra csökkenjen. A magyar országgyűlés, népétől nyert megbízatása alapján leg­főbb feladatának tekinti népe bé­kés életének biztosítását, vala­mint minden nép békés fejlődé­sének előmozdítását. A magyar országgyűlés — tel­jes összhangban az európai par­lamentek értekezletét előkészítő belgrádi tanácskozással — támo­gatja és helyesli azt a javaslatot, hogy az európai biztonság és együttműködés érdekében hívják össze valamennyi európai állam közös értekezletét. A magyar országgyűlés felhí­vással fordul Európa parlament­jeihez: népeik érdekében fokoz­zák az európai béke és bizton­ság megszilárdításáért folytatható akciókat és működjeneK együtt Európa biztonságának, országaik béikés fejlődésének, politikai, gaz­dasági. kereskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatai fejleszté­sének és ej mélyítésének érdeké­ben. II vietnami szabadságharessok sikeres rakétatámadása Da Hang ellen — Vietnami szabadságharcosok szombatra virradó éjszaka idei harmadik eddigi legnagyobb raj­taütésszerű támadásukat hajtot­ták végre az amerikaiak Da Nang-i támaszpontja ellen, amely a VDK elleni légitámadásokra felszálló amerikai gépek legfonto­sabb bázisa Dél-Vietnam északi részében. Az AP tudósítója megállapítja, hogy a támadás óraszerű pontos­sággal zajlott le. Helyi idó sze­rint este 11 órakor a Da Nang-tól 22 kilométerrel délre fekvő Hói An helység katonai objektumai­ra lőttek ki gránátokat a parti­zánok. Az amerikaiak azt hit­ték, hop* a partizántámadás fő célpontja Hoi An és ezért erő­sítéseket irányítottak oda. Köz­ben a partizánok néhány grá­nátja rést ütött az ottani börtön falán és a támadt zűrzavarban több politikai fogoly megszö­kött. Miközben a Da Nangot kö­rülvevő amerikai védelmi gyű­rűből csapatok indultak a grá­náttűz alatt álló Hoi An felé, az amerikai támaszponttól mintegy kilenc kilométerre le­vő hegyről a szabadságharcosok rakétatűzzel árasztották el a hatalmas légibázis legfonto­sabb berendezéseit. A partizá­nok szovjet gyártmányú raké­tái halálos pontossággal talál­tak célba. A mintegy negyven percig tartó támadás során ötven ra­kétát lőttek ki a támaszpontra. A 120—140 milliméteres raké­ták egymás után találták el a hangárokat, kifutópályákat és a szabad ég alatt álló repülőgé­peket Hatalmas tűzgolyó emelkedett a magasba, az égbolt tűzvörös- sé vált: egy hatalmas muhició- raktár repült a levegőbe. Köz­ben a repülőtérnek szinte egész területén lángnyelvek és füst­oszlopok emelkedtek a magasba. Robbantak a lőszeresládák, üzemanyagtartályok és a kifu­tásra kész, üzemanyaggal feltöl­tött repülőgépek. A légitámaszponton elpusztult az amerikai légierő és haditen­gerészet legmodernebb típusú hat vagy nyolc vadászbombázó­ja, három .hatalmas négymoto­ros szállítógép, legalább tíz re­pülőgép súlyosan megrongáló­dott. A partizántámadás során tizenhárom amerikai katona életét vesztette, százötven meg­sebesült. Az anyagi károk érté­ke eléri a 26 millió dollárt Az amerikai lökhajtásos bom­bázók pénteken tévedésből tá­madást intéztek öt folyami bárka ellen, amelyen dél-vietnami kof- mánycsapatokat szállítottak, öt dél-vietnami katona életét vesz­tette. Pénteken B—52-es óriás- bombázók három légitámadást hajtottak végre Dél-Vietnam te­rületén. Tíz és fél milliárd forintos import? 2,6 milliárdos belkereskedelmi árucsere Sajtótájékoztató a belkereskedelem nemzetközi forgalmáról, kapcsolatairól Szombaton a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Juhár Zol­tán főosztályvezető sajtó tájékoz- totón ismertette a belkereske­delem importforgalmát, s köz­vetlen nemzetközi kapcsolatai­nak fejlődését, a lakosság jobb ellátását szolgáló, s az áru- választékot gazdagító árucsere­forgalom eredményeit Elmon­dotta, hogy a fogyasztási cikk importforgalmunk évről évre nö­vekszik, s az idén a tavalyi 7,4 milliárddal szemben 10,5 mil­liárd forintot tesz ki. Az import­cikkek egyébként több mint 10 százalékát adják a kiskereske­delmi forgalomnak. Jóllehet a fő árubeszerzési forrás devizakeretből adódik, fontos „csatorna” a belkereske­delmi árualapok cseréje is, amely a múlt évihez képest csaknem 50 százalékkal növekszik. Bel­kereskedelmünk 2,6 milliárd fo­rint értékű árut szállít a szov­jet. a lengyel, az NDK. a cseh­szlovák. a román, a bolgár, a jugoszláv kereskedelemnek, s ugyanilyen értékben kap külön­féle cikkeket tőlünk. A bel­kereskedelmi választék csere­forgalom mintegy 60 százaléka a szovjet kereskedelemmel bonyo­lódik, s például az idei. mint­egy 22 millió rubeles forgalom nagymértékben hozzájárul a la­kosság jobb ellátásához. Az import és a választékcsere segíti áruellátásunkat. Ilvmódon szerzünk be csupán a Szovjet­unióból egyebek között 27 500 tonna sertés-, 2000 tonna marha­húst, 13 000 tonna étolajat, 102 000 hektoliter bort, 60 000 tranzisztoros rádiót, 810 tonna zománcedényt. 15 000 hűtőgépet, 100 köbméter gömbfát, építőfát. Az import, főleg azonban a belkereskedelmi választékeserét használta fel a kereskedelem ae építőanyag-ellátás javítására. A baráti országokból például 87 millió téglát, 6 millió cserepet, 160 000 ajtó-ablakkeretet, 120 000 négyzetméter parkettát, 120 000 köbméter fenyő fűrészárut szer­zünk be. A belkereskedelem arra törek­szik, hogy közvetlen kapcsolatai­nak javítása révén mindjobban gazdagítsa, újdonságokkal bő­vítse az áruválasztékot. Ennek alapján az idén például a szov­jet kereskedelemtől bútort, hő­álló háztartási üvegárut, a cseh­szlovák és lengyel kereskede­lemtől tranzisztoros rádiókat vá­sárolnak. Még az idén először a jugoszláv, majd a román ke­reskedelemmel, megindul a kishatármentd árucsere-forgalom, amelynek alapján például a sze­gedi, a pécsi, a , nagykanizsai nagykereskedelmi vállalatok ma­guk döntenek, hogy milyen cik­keket kémek, illetve ajánlanak fel árucserére, s a behozott cik­keket területükön hozzák forga­lomba. A kereskedelem három válla­lata kapott önálló import, Illet­ve exportjogot. Az Ofotért ezen­túl maga gondoskodik a külön­féle optikai és fotócikkek im­portjáról, míg a Pannónia és a Hungária vállalat exportál kü­lönféle ételeket. Belkereskedelmünk jelenleg 7 baráti országgal tart közvetlen kapcsolatot, az árucserén kívül együttműködnek tervezési, beru­házási, szervezési stb. kérdések­ben. A KGST-n belül az NDK és a lengyel kereskedelemmel közös munkacsoportban tevé­kenykedik kereskedelmünk. Szep­temberben megalakul a román­magyar belkereskedelmi munka­csoport is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents