Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
4 tffiofx sresffs wepűjsag Í9€7. Július T£ ARATUM a o o Az öreg diófa ágai csaknem földig hajlanak, eleden sátort vonva az alatta ebédelő kombájnosok fölé Már az utolsó falatoknál tartanak. Horváth Sándor és Juhász József testvériesen a lábasból kanalazzák a pörköltet. Komáromi J ános eltolja maga elől a tányért, a zománckannában lévő, jó tejfeles uborkasalátából még bekap egy kanállal. — Mi az, talán nem ízlik? — kérdezi Keresztes János, a szövetkezet párttitkára. — Dehogynem.. Csak rettentően jóllaktam — pas- kolja meg elégedetten a hasát Komáromi, és nyújtózik egyet a fű vön. Utána nyomban fel is pattan, és mire a többiek körülnéznek, már fent van a „kakasülőn”, a kombájn Evek óta a legjobbak között zérgép”, Tóth Józseffel a nyer- kormányánál, és a tábla szélén gében. Megáll mellettünk egy Tóth József gépe után iramodik, pillanatra, szemüvege mögül le- A többiek utána. hunyorít cinkosan, aztán ismét A négy kombájn ma reggel gázt ad, a gép zúgásától szavaikezdte az aratást a nagydorogi ból csak annyit érteni: szövetkezetben. A múlt héten — .. .majd ha ezzel a táblá- már „lerohanták” az árpát, de val végeztünk... az elmúlt, esős, hideg napok tét- A tábla egyik sarka, mintha lenségre kárhoztatták őket. Most esak lehajtották volna, olyan azzal az áhítattal látnak ismét hirtelen lejt Komáromi János munkához, amellyel nem is olyan ezt a sarkot sem akarja kihagy- régen még a parasztember az ni, majdnem meg is bánja, mert első kaszavágást megtette. a laza, homokos talajban csakKeresztes János a domb mö- nem bentmarad a gép. Kicsit gött eltűnt kombájnok nyomá- visszatolat, felbőgeti a motort és >>an, a tarló között kotorász, ha lassan is, a hatalmas gép majd időnként nagyokat fúj a azért kivánszorog az emelkedőn, földre. — Tóth Jóska egyik legrégibb, — Hát te mát keresel? — kér- legjobb kom báj nősünk — monddezi tréfálkozva Rizner Gyula, ja a főmérnök. — Komáromi is az éppen odaérkező gjépállcimási tapasztalt, így közöttük elmegy főmérnök. a két kezdő is. A párttitkár „veszi a lapot”. Horváth Sándor, de különösen — Gyere csak... Nézd meg... Juhász József még tapasztalatÁllóhelyben is elhullatta a ma- lan, kezdő. így esett meg az got. Hát micsoda gép ez? egyik fordulónál, hogy Juhász — Nektek nem elég hogy le- gépén eltömődött a dob. Eltelik arat? Még utána fel is nyalja a néhány perc, amíg megtisztítja, maradékot? A másik három addig elhúz A tréfálkozásból komolyra vál- mellette, tanaki, együttesen állapítják meg, A tábla túlsó végén közben hogy a szemveszteség jóval a feltűnik egy világos ruhás alak. megengedett két százalék alatt Messziről csak azt látni, hogy van. időnként lehajol, majd szertarKözben ismét feltűnik a „ve- tásszerű mozdulattal az ég felé emeli a kezeit. Amint közelebb ér, akkor látjuk: Gyura József, a szövetkezet főagronómusa. Éc a különös, szertartásszerű mozdulatok; felmarkol egy-egy csomó elhullott töreket, kiszeleli, nem maradt-e benne mag. Kérdezzük, milyen termést vár. — Úgy tizenkét mázsa körül., Ebben a homoktalajban ez még elfogadható termés. De lesz jobb táblánk is. A négy kombájn a húszholdas táblát meglepően rövid idő alatt, valósággal lerohanta. * A györkönyi termelőszövetkezet műhelye előtt egy nagy- dorogi kombájnos, Szűcs János káromkodik veszettül. A többiek a búzát vágják, neki meg a borsóba kell menni. No, nem a borsó miatt mérgelődik, hanem, mert fel kell szerelni a csúszó- ujjakat, a szövetkezetbeli szerelők pedig nem akarnak segíteni — Nyilván én is keresni akarok, de nemcsak az én bajom, ha félóra helyett egyet áll a gép. Igaz, még csak a kezdet kezdetén vagyunk, de már most is drága minden el pepecselt idő — mondja kicsit megenyhültem A földön szanaszét heverő csúszóujjak azt árulják el, hogy az imént odavágta őket mérgében a földhöz, amúgy istenesen. A többiek a búzát vágják. A háromtagú mezőnyt Forster Mátyás vezeti. Forster Mátyás... Öreg gép- állomási „bútordarab”. A régebbi évek szántási versenyeinek egyik legjobbja, és most már évek óta kombájnosnak is az élharcosok egyike. Még a kívülállónak is öröm végignézni a györkönyiek gabonatábláin. A Fertődi, amelyben a kombájnok dolgoznak, mellig ér. A szomszédos Bezosz- tája-tábla meg... — Borsó után vetettük, háromszori szántásba, és megkapta a műtrágyát is becsületesen — mondja a motoron érkező Bá- niczky György üzemegység- vezető. — Hogy mennyit várok róla? Húsz-huszonkét mázsát. — Ilyen gabonában öröm dolgozni — kiált le a gépről Forster Mátyás —, ez nyomja a teljesítményt. .: Azzal el is porzik, utána Steiner Mátyás és Gangl János. Rövidesen elnyeli őket a dombhajlat. .. Verseny ez a javából. A hírnévért, a keresetért, és azért, hogy a termés mielőbb biztonságban legyen. És azért is, mert talán utoljára aratnak gépállo- mási kombájnok... BI. A szőlő vegyszeres gyomirtásáról tanácskoztak Kanacson Különböző növényvédelmi problémákról és a szőlő vegyszeres gyomirtásáról tapasztalatcserét rendeztek a Kanacsi Állami Gazdaságban csütörtökön, amelyre előadóként meghívták az egyik legilletékesebb szakembert, dr. Virág Árpádot, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docensét. A tanácskozáson részt vett dr. Nagy Elemér, a Megyei Növényvédő Állomás igazgatója és Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főagronómusa. A nagyszámú hallgatóság — termelőszövetkezeti, állami gazdasági és más szakemberek — előtt dr. Virág Árpád egyebek között a következőket mondotta: — A világon ma százötven olyan vegyület van, amit felhasználnak a növényvédelemben. Ez több, mint a rovarölő szerek, vagy a gombaölő szerek száma. Márka névvel ellátott gyomirtó szer már több mint ezer van forgalomban. Természetesen közülük sok azonos tartalmú, de mintegy 500 teljesen különböző. Magyarországon 1959. óta meny- nyiségileg tízszeresére nőtt a növényvédő szerek használata. Az eredményekről szólva az egyetemi docens elmondta, hogy nagyon sok függ a körülményektől és a szakszerűség betartásától. Minden gyomirtó szert csak normális agrotechnika mellett lehet teljes eredménnyel alkalmazni. Az agrotechnikai hibákat, például a rossz szántást nem lehet helyrehozni a vegyszeres gyomirtással. A gyomirtó vegyszerek nem csodaszerek, így csak a követelmények betartása mellett hatnak kellőképpen. De száz százalékos eredményt még akkor sem adnak, ha a körülmények ideálisak. Nem beszélve arról, hogy az erősen elgyomosodott területeken a vegyszeradag emelésével sem tudják elérni a teljes gyommentességet. Ha valaki gyomirtó vegyszert használ, szánja rá magát, hogy a megmaradt gyomokat gépi, vagy kézi erővel kiirtja. Ha 99 százalékos a vegyszerezési eredmény, még akkor is elengedhetetlen a kapálás, illetve a gépi munka, mert az az egy százalék gyom erőteljesen felnő és ismét elszaporodik. Külön részletesen foglalkozott dr. Virág Árpád a szőlő vegyszeres gyomirtásával. Mint mondotta, ez a munka tízéves múltra tekint vissza. Hazánkban több helyen is folynak kísérletek és legutóbb a Kanacsi Állami Gazdaság szőlészetében is beállítottak nyolc hektárnyi területet különböző vegyszerekkel való kezelésre. Ezek a szőlők mind korszerűen telepített, széles sortávolságú ültetvények, tehát gépi művelésre alkalmasak. A vegyszerezés szempontjából előny, hogy köny- nyű homoktalajról van szó, így a vegyszer könnyebben eljut a talaj bizonyos mélységéig, a gyomok gyökérzetéig. Ennek ellenére igen különbözőek az eredmények, bizonyos vegyszerekből évente többször is kell permetezni, hogy megfelelő eredményt érjenek el. A költségszámítás még nem történt meg, legalább is a tapasztalatcserén nem ismertették a résztvevőkkel, pedig ez rendkívül lényeges, alapvető. Különösen akkor, ha hozzávesszük, hogy a vegyszerezés mellett még gépi talajmunkára is szükség van a kívánatos teljes gyommentesség eléréséhez. Radványi Béla, a Megyei Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetője ismertette az adatokat és bemutatta a helyszínen a különböző kísérletek eredményeit. A jelek szerint a Prefix nevű vegyszer a legjobb, különösen szemcsézett formában, úgynevezett granulátumként. Ez angol készítmény, egyelőre csupán kísérleti célokra alkalmazzák nálunk. A tapasztalatcsere előadója, dr.' Virág Árpád beszélt a K—64-es kukoricagyom-irtó vegyszer használatával kapcsolatos problémákról is, tekintettel arra, hogy ennek a vegyszernek bizonyos helyeken negatív hatása mutatkozott. Elmondta, hogy a K—64-es- re is vonatkozik a körülmények Ideális kialakítása és az adag legszakszerűbb megválasztása. Az egyetemi docens megemlítette, hogy várhatóan a cukorrépa gyomirtó vegyszere is megjelenik 1968-ban, vagy 1969-ben. A. ZUBOV— L. PEROV — A. SZERGEJEV: FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA Az együttható két erő — a nagymama és a nagybácsi — eredménye az idegen nyelvű főiskola lett. No és — gondolta a professzor —, jó lesz, ha elvégzi a főiskolát, elhelyezem az intézetben fordítónak, lehet, hogy kedvet kap a tudományos munkához is ... Vagy pedagógus lesz ... Nagyszerű hivatás ... A nagymamának is sajátos tervei voltak: Diplomata férj, külföldi szolgálat. Ez a maximális program. A minimális program — az intézet tolmácsa, könnyű, szép élet, állandó kapcsolat a nevezetes és gazdag külföldiekkel... Ami Natalit illeti, még nem döntött arról, hogy melyik variáció lesz jobb. A főiskolán sok barátja volt. A különféle barátok sokasága különféle módon értelmezte az emberi boldogságot. Egyszer, amikor Nataliék lakásán jöttek össze az évfolyamtársak, valaki olvasta az album mottóját és vita keletkezett. — Csak nem ez a hitvallásod? — érdeklődött Szása a csoportbizalmá. — Csak nem hiszed, hogy a szerelem többre képes, mint a munka? — És eközben állhatatosan nézte a fiatal „házigazdát”. A lány elnevette magát és kíváncsian tekintett barátaira. — Nem hiszek sem a szerelem, sem a munka erejében. A pénz hatalmát hiszem. Az élet művészete a pénzcsinálás művészete. Hogy hogyan? Ez teljesen egyéni. Nemde? És anélkül, hogy választ várna, harsányan kacagni kezdett, úgy, hogy nehéz volt eldönteni, komolyan gondolja-e, vagy csak Szását mérgesíti. .. Késő este, amikor a barátai eltávoztak. Natali a nagymamával is összejött. Azzal kezdődött, hogy a nagymama dicsérte: — Derék lány vagy Natali... Jól elbántál ezzel a Száskával... Ne hallgass rá... A nagybátyádra se... Mennél távolabb tőle ... Nem érti az életet. Ekkor váratlan dolog történt. A nagymama még meg is remegett a Lány fellángolásától. — A nagybácsit se bántsd! Érted? Meg ne próbáid! GYIMKA KAKTUSZ Nem, még nem tudni ki győz, a nagybácsi, vagy a nagymama? És ekkor a nagybácsinak segítőtársa akait — Gyimka, fiatal építészmérnök, Fjodor Sztyepanovics régi barátjának a fia. Egy hangversenyen mutatta be egymásnak a fiatalokat. N itali ezen az estén különösen szép volt. A bácsika mindjárt észrevette milyen hamar összetalálkozott Gyimka és Natasa pillantása. Mindez, ami a következő napokban történt, újabb csapás a kételkedőknek, akik nem hisznek az első látásra győzedelmeskedő szerelemnek. A nagymama nagyon zavart volt. Gyimka nem azok közé tartozott, aki véleménye szerint, boldogságot tud teremteni unokájának. Törekvései a fellobbanó érzés megakadályozására — kudarcot vallottak. Natasa elemében volt. Minden, minden tetszett neki Gyimkában: a sportalkat, a sötét hullámos haj, melynek bozontjai elgondolkozó szemére hullottak, az, hogy tud zongorázni, jól táncol. Úgy tűnt, először szeretett meg igazán embert. A fiú valamiért a naevbátyját juttatta eszébe. Natali kaktusznak hívta őt. Egy este Natasa közölte nagymamával, hogv Gyimka Szibériába utazik új várost építeni és elviszi magával, természetesen, ha elvégzi a főiskolát.
