Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

4 tffiofx sresffs wepűjsag Í9€7. Július T£ ARATUM a o o Az öreg diófa ágai csaknem föl­dig hajlanak, ele­den sátort vonva az alatta ebédelő kombájnosok fölé Már az utolsó fa­latoknál tartanak. Horváth Sándor és Juhász József testvériesen a lá­basból kanalaz­zák a pörköltet. Komáromi J ános eltolja maga elől a tányért, a zo­mánckannában lé­vő, jó tejfeles uborkasalátából még bekap egy kanállal. — Mi az, talán nem ízlik? — kér­dezi Keresztes Já­nos, a szövetkezet párttitkára. — Dehogynem.. Csak rettentően jóllaktam — pas- kolja meg elége­detten a hasát Komáromi, és nyújtózik egyet a fű vön. Utána nyomban fel is pattan, és mire a többiek körülnéz­nek, már fent van a „kakas­ülőn”, a kombájn Evek óta a legjobbak között zérgép”, Tóth Józseffel a nyer- kormányánál, és a tábla szélén gében. Megáll mellettünk egy Tóth József gépe után iramodik, pillanatra, szemüvege mögül le- A többiek utána. hunyorít cinkosan, aztán ismét A négy kombájn ma reggel gázt ad, a gép zúgásától szavai­kezdte az aratást a nagydorogi ból csak annyit érteni: szövetkezetben. A múlt héten — .. .majd ha ezzel a táblá- már „lerohanták” az árpát, de val végeztünk... az elmúlt, esős, hideg napok tét- A tábla egyik sarka, mintha lenségre kárhoztatták őket. Most esak lehajtották volna, olyan azzal az áhítattal látnak ismét hirtelen lejt Komáromi János munkához, amellyel nem is olyan ezt a sarkot sem akarja kihagy- régen még a parasztember az ni, majdnem meg is bánja, mert első kaszavágást megtette. a laza, homokos talajban csak­Keresztes János a domb mö- nem bentmarad a gép. Kicsit gött eltűnt kombájnok nyomá- visszatolat, felbőgeti a motort és >>an, a tarló között kotorász, ha lassan is, a hatalmas gép majd időnként nagyokat fúj a azért kivánszorog az emelkedőn, földre. — Tóth Jóska egyik legrégibb, — Hát te mát keresel? — kér- legjobb kom báj nősünk — mond­dezi tréfálkozva Rizner Gyula, ja a főmérnök. — Komáromi is az éppen odaérkező gjépállcimási tapasztalt, így közöttük elmegy főmérnök. a két kezdő is. A párttitkár „veszi a lapot”. Horváth Sándor, de különösen — Gyere csak... Nézd meg... Juhász József még tapasztalat­Állóhelyben is elhullatta a ma- lan, kezdő. így esett meg az got. Hát micsoda gép ez? egyik fordulónál, hogy Juhász — Nektek nem elég hogy le- gépén eltömődött a dob. Eltelik arat? Még utána fel is nyalja a néhány perc, amíg megtisztítja, maradékot? A másik három addig elhúz A tréfálkozásból komolyra vál- mellette, tanaki, együttesen állapítják meg, A tábla túlsó végén közben hogy a szemveszteség jóval a feltűnik egy világos ruhás alak. megengedett két százalék alatt Messziről csak azt látni, hogy van. időnként lehajol, majd szertar­Közben ismét feltűnik a „ve- tásszerű mozdulattal az ég felé emeli a kezeit. Amint közelebb ér, akkor látjuk: Gyura József, a szövetkezet főagronómusa. Éc a különös, szertartásszerű moz­dulatok; felmarkol egy-egy cso­mó elhullott töreket, kiszeleli, nem maradt-e benne mag. Kérdezzük, milyen termést vár. — Úgy tizenkét mázsa körül., Ebben a homoktalajban ez még elfogadható termés. De lesz jobb táblánk is. A négy kombájn a húszholdas táblát meglepően rövid idő alatt, valósággal lerohanta. * A györkönyi termelőszövetke­zet műhelye előtt egy nagy- dorogi kombájnos, Szűcs János káromkodik veszettül. A többiek a búzát vágják, neki meg a borsóba kell menni. No, nem a borsó miatt mérgelődik, hanem, mert fel kell szerelni a csúszó- ujjakat, a szövetkezetbeli szere­lők pedig nem akarnak segíteni — Nyilván én is keresni aka­rok, de nemcsak az én bajom, ha félóra helyett egyet áll a gép. Igaz, még csak a kezdet kezdetén vagyunk, de már most is drága minden el pepecselt idő — mondja kicsit megenyhültem A földön szanaszét heverő csúszóujjak azt árulják el, hogy az imént odavágta őket mérgé­ben a földhöz, amúgy istenesen. A többiek a búzát vágják. A háromtagú mezőnyt Fors­ter Mátyás vezeti. Forster Mátyás... Öreg gép- állomási „bútordarab”. A ré­gebbi évek szántási versenyei­nek egyik legjobbja, és most már évek óta kombájnosnak is az élharcosok egyike. Még a kívülállónak is öröm végignézni a györkönyiek ga­bonatábláin. A Fertődi, amely­ben a kombájnok dolgoznak, mellig ér. A szomszédos Bezosz- tája-tábla meg... — Borsó után vetettük, há­romszori szántásba, és megkap­ta a műtrágyát is becsületesen — mondja a motoron érkező Bá- niczky György üzemegység- vezető. — Hogy mennyit várok róla? Húsz-huszonkét mázsát. — Ilyen gabonában öröm dol­gozni — kiált le a gépről Fors­ter Mátyás —, ez nyomja a tel­jesítményt. .: Azzal el is porzik, utána Stei­ner Mátyás és Gangl János. Rö­videsen elnyeli őket a domb­hajlat. .. Verseny ez a javából. A hír­névért, a keresetért, és azért, hogy a termés mielőbb bizton­ságban legyen. És azért is, mert talán utoljára aratnak gépállo- mási kombájnok... BI. A szőlő vegyszeres gyomirtásáról tanácskoztak Kanacson Különböző növényvédelmi problémákról és a szőlő vegysze­res gyomirtásáról tapasztalatcse­rét rendeztek a Kanacsi Állami Gazdaságban csütörtökön, amely­re előadóként meghívták az egyik legilletékesebb szakembert, dr. Virág Árpádot, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem do­censét. A tanácskozáson részt vett dr. Nagy Elemér, a Megyei Növényvédő Állomás igazgatója és Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának főagronómu­sa. A nagyszámú hallgatóság — termelőszövetkezeti, állami gaz­dasági és más szakemberek — előtt dr. Virág Árpád egyebek között a következőket mondotta: — A világon ma százötven olyan vegyület van, amit fel­használnak a növényvédelemben. Ez több, mint a rovarölő szerek, vagy a gombaölő szerek száma. Márka névvel ellátott gyomirtó szer már több mint ezer van forgalomban. Természetesen kö­zülük sok azonos tartalmú, de mintegy 500 teljesen különböző. Magyarországon 1959. óta meny- nyiségileg tízszeresére nőtt a nö­vényvédő szerek használata. Az eredményekről szólva az egyetemi docens elmondta, hogy nagyon sok függ a körülmények­től és a szakszerűség betartásá­tól. Minden gyomirtó szert csak normális agrotechnika mel­lett lehet teljes eredménnyel alkalmazni. Az agrotechnikai hibákat, példá­ul a rossz szántást nem lehet helyrehozni a vegyszeres gyom­irtással. A gyomirtó vegyszerek nem csodaszerek, így csak a kö­vetelmények betartása mellett hatnak kellőképpen. De száz szá­zalékos eredményt még akkor sem adnak, ha a körülmények ideálisak. Nem beszélve arról, hogy az erősen elgyomosodott területeken a vegyszeradag eme­lésével sem tudják elérni a tel­jes gyommentességet. Ha valaki gyomirtó vegyszert használ, szánja rá magát, hogy a meg­maradt gyomokat gépi, vagy ké­zi erővel kiirtja. Ha 99 százalé­kos a vegyszerezési eredmény, még akkor is elengedhetetlen a kapálás, illetve a gépi munka, mert az az egy százalék gyom erőteljesen felnő és ismét el­szaporodik. Külön részletesen foglalkozott dr. Virág Árpád a szőlő vegy­szeres gyomirtásával. Mint mon­dotta, ez a munka tízéves múltra tekint vissza. Hazánkban több helyen is folynak kísérletek és legutóbb a Kanacsi Állami Gazdaság szőlészetében is beállítottak nyolc hektárnyi területet kü­lönböző vegyszerekkel való kezelésre. Ezek a szőlők mind korszerűen telepített, széles sortávolságú ül­tetvények, tehát gépi művelésre alkalmasak. A vegyszerezés szempontjából előny, hogy köny- nyű homoktalajról van szó, így a vegyszer könnyebben eljut a talaj bizonyos mélységéig, a gyomok gyökérzetéig. Ennek el­lenére igen különbözőek az ered­mények, bizonyos vegyszerekből évente többször is kell perme­tezni, hogy megfelelő eredményt érjenek el. A költségszámítás még nem történt meg, legalább is a tapasztalatcserén nem is­mertették a résztvevőkkel, pe­dig ez rendkívül lényeges, alap­vető. Különösen akkor, ha hoz­závesszük, hogy a vegyszerezés mellett még gépi talajmunkára is szükség van a kívánatos teljes gyommentesség eléréséhez. Radványi Béla, a Megyei Nö­vényvédő Állomás laboratóriu­mának vezetője ismertette az adatokat és bemutatta a hely­színen a különböző kísérletek eredményeit. A jelek szerint a Prefix nevű vegyszer a legjobb, különösen szemcsézett formában, úgynevezett granulátumként. Ez angol készítmény, egyelőre csu­pán kísérleti célokra alkalmaz­zák nálunk. A tapasztalatcsere előadója, dr.' Virág Árpád beszélt a K—64-es kukoricagyom-irtó vegyszer hasz­nálatával kapcsolatos problémák­ról is, tekintettel arra, hogy en­nek a vegyszernek bizonyos he­lyeken negatív hatása mutatko­zott. Elmondta, hogy a K—64-es- re is vonatkozik a körülmények Ideális kialakítása és az adag legszakszerűbb megválasztása. Az egyetemi docens megemlítet­te, hogy várhatóan a cukorrépa gyomirtó vegyszere is megjele­nik 1968-ban, vagy 1969-ben. A. ZUBOV— L. PEROV — A. SZERGEJEV: FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA Az együttható két erő — a nagymama és a nagybácsi — eredménye az idegen nyelvű fő­iskola lett. No és — gondolta a professzor —, jó lesz, ha elvégzi a főiskolát, elhelyezem az intézetben fordítónak, lehet, hogy kedvet kap a tudományos munkához is ... Vagy pedagógus lesz ... Nagyszerű hivatás ... A nagymamának is sajátos tervei voltak: Diplomata férj, külföldi szolgálat. Ez a maxi­mális program. A minimális program — az intézet tolmácsa, könnyű, szép élet, állandó kapcsolat a nevezetes és gazdag külföldiekkel... Ami Natalit illeti, még nem döntött arról, hogy melyik variáció lesz jobb. A főiskolán sok barátja volt. A különféle barátok sokasága különféle módon értelmezte az emberi boldogságot. Egyszer, amikor Nataliék lakásán jöttek össze az évfolyamtársak, valaki olvasta az album mottóját és vita keletkezett. — Csak nem ez a hitvallásod? — érdeklődött Szása a csoportbizalmá. — Csak nem hiszed, hogy a szerelem többre képes, mint a munka? — És eközben állhatatosan nézte a fiatal „há­zigazdát”. A lány elnevette magát és kíváncsian tekin­tett barátaira. — Nem hiszek sem a szerelem, sem a mun­ka erejében. A pénz hatalmát hiszem. Az élet művészete a pénzcsinálás művészete. Hogy hogyan? Ez teljesen egyéni. Nemde? És anélkül, hogy választ várna, harsányan kacagni kezdett, úgy, hogy nehéz volt eldönteni, komolyan gondolja-e, vagy csak Szását mér­gesíti. .. Késő este, amikor a barátai eltávoztak. Na­tali a nagymamával is összejött. Azzal kezdő­dött, hogy a nagymama dicsérte: — Derék lány vagy Natali... Jól elbántál ezzel a Száskával... Ne hallgass rá... A nagy­bátyádra se... Mennél távolabb tőle ... Nem érti az életet. Ekkor váratlan dolog történt. A nagymama még meg is remegett a Lány fellángolásától. — A nagybácsit se bántsd! Érted? Meg ne próbáid! GYIMKA KAKTUSZ Nem, még nem tudni ki győz, a nagybácsi, vagy a nagymama? És ekkor a nagybácsinak segítőtársa akait — Gyimka, fiatal építészmér­nök, Fjodor Sztyepanovics régi barátjának a fia. Egy hangversenyen mutatta be egymásnak a fiatalokat. N itali ezen az estén különösen szép volt. A bácsika mindjárt észrevette milyen ha­mar összetalálkozott Gyimka és Natasa pillan­tása. Mindez, ami a következő napokban történt, újabb csapás a kételkedőknek, akik nem hisz­nek az első látásra győzedelmeskedő szerelem­nek. A nagymama nagyon zavart volt. Gyimka nem azok közé tartozott, aki véleménye szerint, boldogságot tud teremteni unokájának. Törek­vései a fellobbanó érzés megakadályozására — kudarcot vallottak. Natasa elemében volt. Minden, minden tet­szett neki Gyimkában: a sportalkat, a sötét hullámos haj, melynek bozontjai elgondolkozó szemére hullottak, az, hogy tud zongorázni, jól táncol. Úgy tűnt, először szeretett meg igazán embert. A fiú valamiért a naevbátyját juttat­ta eszébe. Natali kaktusznak hívta őt. Egy este Natasa közölte nagymamával, hogv Gyimka Szibériába utazik új várost épí­teni és elviszi magával, természetesen, ha el­végzi a főiskolát.

Next

/
Thumbnails
Contents