Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-02 / 128. szám

t tolna megyei■ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 128. szám ÁRA: 60 FILLER Péntek, 1967. június 2. Ifjúságunk részese sikereinknek Tanácskozott a KISZ megyei küldöttértekezlete Nagy jelentőségű eseményre került sor csütörtökön Szekszár­dim. Egész napos tanácskozásra gyülekezett közel kétszáz ünnep­lőbe öltözött ifjúmunkás, falusi- és diákfiatal, hogy a KISZ VII. kongresszusára készülődve ta­nácskozzon megbízói, a 15 000 KISZ-tag és megyerik ifjúsága képviseletében. A megyei pártszékház nagyter­mét külsőségekben is méltóvá varázsolták a megye legmagasabb szintű ifjúsági tanácskozásához a fiatalok. A küldöttértekezlet elnöki tisz­tét Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője lát­ta el, tanácselnök Tóth Éva a dombóvári gimnázium tanulója volt. A fiatalok között foglaltak he­lyet az elnökségben: K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Szabópál Antal, a megvei tanács vb-elnöke, Somi Benjamin, a pártbizottság titká­ra, Putics József, az MSZMP Központi Bizottságának munka­társa. A KISZ Központi Bizott­ságát Szuh Csaba osztályvezető, a KISZ KB tagja képviselte. a küldötteknek már korábban kiküldött írásos beszámoló ki­egészítéséül Király Ernő, a KISZ MB. első titkára tartott rövid szóbeli vitaindítót, miután meg­választották a különböző munka- bizottságokat. A revíziós bizott­ság beszámolójának előadója a bizottság elnöke, Bóta János volt. kenykednek. A minden áldoza­tot meghozó fiatal értelmiségiek mellett azonban találhatók olya­nok is, akik „előkelő idegenként” szemlélik a falu életét. Megítélésük mércéje az lehet; milyen felelősségtudattal készül­nek fel a munkáséletre, a teljes jogú állampolgárrá válás ide­jére. Diák-fiatalságunkra a nyílt­ság, az igazság szenvedélyes ke­resése, az őszinte vélemény­nyilvánítás a jellemző. Tettekkel bizonyítják, hogy szeretik hazán­kat, komolyan veszik feladatai­kat. Gyönkön az „Ismerd meg szülőfölded” mozgalomban 400 társadalmi munkával segítik a közül évről évre többen jelent- ®^tal.ves? r^szt’ f tamasi, duna- városrendezést. keznek tiszti iskolára, földvári es dombóvári gimmaziu- KISZ- és úttörőszervezeteink Miután részletesen foglalkoz­Szavaznak a küldöttek mokban történelmi nyomolvasó Ifjúságunkra nagy hatással van megyénk fejlődése jó politikai nevelő munkával, tak a nevelés terén megjelölt fel­A VII. KISZ-kangresszusra készülődve, megyénk valameny- nyi KISZ-szervezete megvitatta az elmúlt hónapokban lezajlott la° °vűléseken a három esztendő munkáját. A gondos elemzések összegezése szerint, megyénk fia­taljai — élükön az ifjúkommu­nistákkal — - segítették azoknak a politikai, ideológiai, gazdasági feladatoknak megoldását, melye­ket a megyei pártbizottság me­gyénk továbbfejlődése érdekében megjelölt. Tolna megye fejlődése jelentős lehetőséget teremtett az itt élő fiataloknak a társadalmi, kö­zösségi gazdasági bekapcsolódás­ra. Munkásifjúságunk megyénk fiataljainak legöntudatosabb, legösszeforrottabb rétege. Létszámában is nőtt az elmúlt három esztendő idején a mun­kásifjúság, mely nagy hatással bírt a KISZ egész tevékenységé­re. Munkásifjúságunk Tolna me­gyében nagy felelősséggel vesz részt az építőmunkában. Ezt tükrözi az á tény ás, hogy 1966-ban 221 fiatal „Kiváló dolgozó” jelvényt, 450-en pe­dig oklevelet kaptak, az ezzel járó egy-két heti fizetés­sel. A Tolnai Selyemgyár kis kollektívájában nyolc fiatal büszkélkedhet a „Könnyűipar kiváló dolgozója” iparági kitün­tetéssel. A becsületesen végzett munkát elismerik a munkáskol­lektívák, a gazdasági vezetők, s ez serkentően hat ifjúmunká­sainkra. Megyénkben a mumká&ifjúság sajátos helyzetben van. Többsé­gük, körülbelül 60 százalékuk pár évvel ezelőtt még a mező­gazdaságban dől gozott. Ezeknek a fiataloknak meg kellett szok­niuk és tanulndók az üzemi mun­kásra jellemző nagyobb fegyel­met, pontosságot, a szolidaritásit. Üzemeink jelentős részében az átlagéletkor alig haladja meg a 30 évet, s ez üzemi KlSZ-szer- vezeteinkre az átlagosnál na­gyobb felelősséget, feladatot ró. munka során dolgozták fel köz- megalapozott pályaválasztási ta- adatokkal, a kulturális nevelés séguk társadalmi, gazdasági fej- nácsadással segítsék elő a kellő új mozgalmait elemezték, lődéset, A szekszárdi sízakmun- számú és arra alkalmas fiatal Ugrásszerűen fejlődött a falusi késképző intézet tanulói jelentős beiskolázását. ifjúsági klubhálózat. Míg 1964­ben 52 ifjúsági klub volt a me­Fokozzuk az erkölcsi-politikai SS.Ät 2&Ä nevelésért folytatott küzdelmet «*• rSÜ ,, , ,, ........ zatosabbá vált a kulturális szerr.­A KISZ megyebiaottsaganak a A honvédelmi neveles kulono- lék hatésára a műkedvelő mű­küldöttértekezlet számára készí- sen középiskolai és szakmunkás- v<vsze+; mozgalom A képző - tett beszámolója a továbbiakban képző intézeti KISZ-szervezc- mßv^szeti nevelés előrelépését a termelési mozgalmakkal fog- teinkre hárít nagyobb felelőssé- jelzi, hogy 1966-ban 257 pályázó­lalkozott. A KISZ-esek mellett a KISZ- en kívüliek ezreit mozgósítottuk a KISZ VI. kongresszusa óta a Fiatalodásí folyamat a mezőgazdasági szektorokban Megyénk fiatalságának leg­újabb rétege a szocialista mező- gazdasági nagyüzemekben dol­gozó ifjúság. Pártunk helyes agrárpolitikájának következtében, a mezőgazdasági nagyüzemek fej­lődése, a kereseti lehetőségek és a szociális ellátottság javulása folytán lelassult a fiatalok el­vándorlási folyamata. A koráb­bi évek átlagához viszonyítva komoly javulásnak értékelhet­jük, hogy 1966. október 1-től több mint kétezren kérték felvételüket termelőszövetkezeteinkbe. Harminc év alatti 39.7 szá­zalékuk. Az általános iskolából kikerülők közül egyre többen választják élethivatásuknak a mezőgazdasá­gi pályát. Nem okoz ma már gondot a mezőgazdasági szakis­kolákra a fiatalok beiskolázása, bár a középiskolákban tovább­tanulni szándékozóknak csak tíz százaléka jelen'Skezik mezőgaz­dasági technikumba. A fiatalodási folyamat leg­szembetűnőbben a mezőgazdaság állami szektoraiban indult meg. A Várdombi Gépjavító Állomás munkáslétszámának 34 év az át­lagéletkora. Részt vállal megyénkben a falusi értelmiség a KIS lo­munkéból. Sokat tettek a KISZ VI. kongresszusa óta eltelt időben a szocialista falu megterem­téséért a falun élő pedagógu­sok és agronómusok. "ogítik az úttörőcsapatok és, a KISZ-alapszervezetek munkáját, esetenként mint vezetők tevé­get. Középiskolát végzett ifjaink tói 1169 pályamunka érkezett be. Élenjárnak a megyei fiatalok a termelési mozgalmakban Lendítően hatott a párt IX. kongresszusára, majd a KISÓ VII. kongresszusára való készü­lődés. Ipari üzemeinkben különböző politikai, termelést segítő akciókon keresztül. Változatos formái alakultak ki a fiatalok politikai-termelési megnyilatkozásainak. Vietnami műszakok, ifjúsági találkozók, kulturális és sport- rendezvények, vietnami őr­tüzek alkalmával fejezték ki szolidaritásukat az elnyomot­takkal. Akcióink színesebbé, korszerűb­bekké váltak, de a tömegekkel való foglalkozást nem követte az egyéni meggyőzés, mely több esetben érezhető a nevelés gyen­geségeiben. közel ötezer fiatal vesz részt a különböző versenymozgal­makban. A szocialista bri­gádmozgalom nemes verse­nyébe közel 1800 fiatal kap­csolódott be. Élharcosa e mozgalomnak a Tolnai Selyemgyár Braun Évá­ról elnevezett ifjúsági brigádja, amely most, május elsején kapta meg az ezüstplakettes szocialista brigád kitüntetést. Hasonló ered­ményeket értek el a Simon tor­nyai Bőrgyárban. Uj termelési mozgalmaink közül a másik legelterjedtebb forma a Szakma ifjú mestere mozgalom, melynek keretében idén már 709 fiatalunk vizsgá­zott. A kisipari termelőszövet­kezetek ifjúsága kiemelkedő eredményeket ér el e téren. Változatos formái jöttek létre üzemeinkben az ifjúsági őrjárat­nak. Ilyenek többek között a Bonyhádi Cipőgyár „Ne add to­vább hibásan” és a Várdomb. Gépjavító Állomás „Hulladékot ne taposs el” mozgalma. Három . esztendő alatt két na­gyobb és több kisebb védnökség­vállalás történt megyénkben. Legnagyobb a Paksi Konzerv­gyár rekonstrukciója, ahol be­tartják a határidőket. KIS7- védnökség alatt épült a Bony­hádi Zománcgyár alagútkemen eéje, mely már üzemel. Hozzájárultak a falusi KISZ­szervezetek a szövetkezeti gaz­dálkodás megszilárdításához, mezőgazdasági nagyüzemeink termelési eredményeihez. A mezőgazdasági termelési versenyekben megyénkben éven­te mintegy 9000 fiatal vesz részt. Két év elteltével, 1967-ben négy­szer annyi, számszerint 45 ifjú­sági brigád küzd a szocialista címért. Uj kezdeményezés a mező- gazdaságban a KISZ MB fel­hívására- indult belvizek elleni védekező munka, melynek kere­tében eddig mintegy 1600 holdon vezették le a fiatalok a belvize­ket. A termelési feladatok opti­mális idejű elvégzése érdekében két év alatt mintegy félmillió társadalmi - munkaórát teljesítet­tek a fiatalok. Külön említésre .méltó az 1966-ban működött 35 készenléti rakodóbrigád késedel­mektől mentes, temjalést segítő munkája. Mind a beszámolóban, mind pedig a szóbeli kiegészítés során hangsúlyozottan kiemelés,* nyert e kettős feladat fontossága. Komoly figyelmeztetést jelent a küldöttértekezlet számára, hogy megyénkben a KISZ a fiata­lok 30 százalékát tömöríti magában és intő az a meg­állapítás, hogy nem megfe­lelő a húsz éven felüli KISZ- tagok aránya. Vonzóbb programokkal,, terv­szerű, folyamatos tagfelvételi munkával kell fokozatosan vál­(Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents