Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-09 / 134. szám
J 196?. június 9. 'TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Az új gazdasági mechanizmus és a jog Dr. Szily Lászlónak, a megyei bíróság elnökének nyilatkozata A jog, mint felépítmény, követi a társadalmi, gazdasági változá- •sokat. Indokolt a kérdés: az új gazdasági mechanizmusnak mint gazdasági változásnak milyen jogi vetületei vannak illetve lesznek E témakörrel kapcsolatban nyilatkozatot kértünk dr. Szily Lászlótól, a megyei bíróság elnökétől. — Milyen összefüggés van az új gazdasági mechanizmus és a jogi élet között? — Szerves, szoros a kapcsolat. Népgazdasági szinten azt a célt tűztük ki, a párt iránymutatásának megfelelően, hogy gazdasági életünk mechanizmusát ésszerűbb alapokra helyezzük. Ezt a célt kell szolgálnia a jognak, joggyakorlatnak is. Társadalmi, gazdasági létünket a jogrend testesíti meg, következésképpen az itt bekövetkező változások feltételezik a jogszabályok bizonyos változásait, módosulásait. Az új gazdasági koncepciók megvalósításához mindenekelőtt új törvények, rendelkezések szükségesek, ez már önmagában is egy sor új törvényt, rendelkezést tesz szükségessé. De ebből következően új módon merülhetnek fel a különböző visszaélések is, amelyek megtorlására ugyancsak részben új törvényeket, rendelkezéseket kell alkotni. Nem véletlen, hogy az új gazdasági mechanizmus témájának felvetése jogászi körökben is nagy visszhangot keltett, azóta mi is állandóan foglalkozunk vele. Egyrészt magyarázzuk az új koncepciókat, próbáljuk meghatározni az ezzel kapcsolatos teendőket, más részről pedig központi szerveinknél dolgoznak a jogszabályok megfelelő módosításán, modernizálásán — az új körülményeknek megfelelően. — Viszonylag nem régen jelent meg az új Büntető Törvénykönyv, azt megelőzően pedig £BZ új Polgári Törvény- könyv. Most újabb törvény- könyvek várhatók? — Nem. A módosítás a jognak arra a részére vonatkozik, amelyik közvetlenül kapcsolódik az új gazdasági mechanizmus különböző oldalaihoz. A Büntető Törvénykönyvben nyilván a népgazdaság rendjét sértő bűncselekményekkel foglalkozó rész szorul kiegészítésre, módosításra, mert a többi összhangban van társadalmi életünk követelményeivel. A jelenleg érvényben lévő BTK már foglalkozik ilyen jellegű témákkal, a 13. fejezet a népgazdaság elleni bűncselekményeket tárgyalja. Ebben új fogalomként szerepei a pazarló gazdálkodás és a népgazdaság szerveinek megtévesztése, amelyeket gazdasági rendünk erőteljes, szocialista fejlődése tett szükségessé. Ezek már eleve abba az irányba mutatnak, amely felé haladunk most, a gazdasági reform előkészítése jegyében. Az új feladatokat teljes szélességében azonban természetszerűleg nem tükrözhetik. Minden esetre érdemes megemlíteni, hogy ebből az évek folyamán kevés ment át a gyakorlatba, alig került a bíróságokhoz ilyen jellegű ügy. De már ez is felvetette a felelősség és kockázatvállalás problematikáját, ami az új helyzetből kiindulva a jog módosításának, továbbfejlesztésének is egyik Központi része. Nagyobb lesz az egyes szervek önállósága, a különböző vállalkozások kockázattal járnak, és azt kell majd szabályozni, eldönteni, hogy a kockázatvállalásnál hol az ésszerűség határa, hol kezdődik a felelőtlenség, a bűncselekmény, amiért viszont felelősségre keli vonni az embereket. Körükben éppen ez az egyik legtöbbet vitatott téma, hiszen az ésszerűség határa tulajdonképpen egy mozgó pont, esetenként lehet csak mérlegelni, eldönteni, nem lehet sémát adni hozzá, és természetesen a gazdasági, társadalmi élet alapos ismerete szükséges ahhoz, hogy a bírák döntése összhangban legyen majd az élet követelményeivel. — Egy-egy ügy kapcsán eddig gyakran támadt vita. Néha még az ügyben közvetlenül nem érdekelt szakemberek, közéleti személyiségek is bekapcsolódtak, és a vita többnyire éppen az ésszerűség és a mechanikus határvonal-meghúzás kap. csán alakult ki. — Igen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az eddigi joggyakorlatot meglehetősen sok mechanikus megkötöttség jellemezte, csakúgy, mint az egész társadalmi, gazdasági életünket. Az új gazdasági mechanizmus lényegéhez hozzátartozik ezeknek a bizonyos feloldása, és ha a jog lépést akar tartani az élettel, márpedig éppen erre törekszünk, a jogszabályokban és ennek megfelelően a joggyakorlatban is fel kell számolnunk e mechanikus kötöttségeket. íme egy gyakorlati példa: eddig egy beruházás kapcsán felmerült törvénysértési eseteknél elsősorban azt vizsgálta mindenki, hogy a dolog formális oldala rendben van-e. Ha mindenki mereven, mechanikusan a szabályok szellemében járt el. ha mindenki pontosan betartotta az előírásokat, nem vont senki senkit sem felelősségre, függetlenül attól, hogy a népgazdaság részére nagy kár keletkezett, s mindenki tudta, hogy ésszerűtlen volt, amit tettek. Az ilyen esetekben a jövőben nagyobb teret kell kapnia az eset érdemi, tartalmi elbírálásának, és kisebbet a formaliszti- kus kötöttségeknek. Egész társadalmi életünknek az egyik nagy rákbetegsége, hogy itt is, ott is veszendőbe megy egy csomó érték, de közben nincs felelős, mert a mechanikus előírások révén mindenki talált magának kibúvót, A különböző szintű vezetők és szervék önállóságának a jelentős növelése mindenekelőtt a felelősség növelését tételezi fel. Egy-egy személy könnyelműsége kihatással lehet egy egész vállalatra, munkásközösségre, ezért nyilván jogi téren is olyan intézkedések szükségesek, hogy a hatáskör növelésével a felelősségtudat is párosuljon. — Gyakorlati példát hallhatnánk erre vonatkozóan is? — Emlékezzünk vissza árra a bizonyos szekszárdi termény-ügyre. Ennék az egyik jellemzője az volt, hogy a felvásárlók becsapták, megkárosították azt a szervet, amellyel üzleti kapcsolatban álltak, és az így szerzett többletet sikkasztották el. Csakhogy kellett olyan szervnek is lenni, amelyik hagyta magát becsapni, e mögött pedig mindig olyan személyek vannak, akik nem törődnek különösebben azzal a szervvel, amelyet hivatalból képviselniük kellene, gondolván, hogy különben sem a saját zsebükre megy az egész. A sikkasztásban ugyan nem bűntársak, de nem is tesznek az ellen sokat, hogy saját Vállalatuk meglkárosodjék. Felvetődik, hogy az ilyen személyek büntetlenek maradhatnak? — Többen liberalizálódásnak minősítik gazdasági életünket, következésképpen úgy vélik, hogy a gazdasági életünkkel kapcsolatos bűnüldözésnek is liberálisabbnak kell lennie. Mi erről a vezető jogász véleménye? — Szó sincs liberalizálódásról sem a gazdasági életben, sem a bűnüldözésnél. így felvetni a témát tulajdonképpen fogalomzavar. Mint ilyennel, nem is lenne érdemes különösebben foglalkozni, de mivel ennek sok mellékkicsengése, elágazása van, és mivel a komoly felvetésekben is gyakori az ilyen jellegű megállapítás, nem árt bizonyos dolgokat leszögezni. A szocialista törvényesség erősítéséről és ennek részterületeként a bűnüldözésről nem hogy nem mondunk le, hanem alapvető feladatunknak tartjuk. Most egy olyan időszak következik a jogi életben, amikor egyes területeket bizonyos kiforratlanság jellemez. Ez törvényszerű. A szóban forgó új törvények, módosítások tulajdonképpen még nem jöttek létre, és nem is várható, hogy egyik napról a másikra minden a rendelkeMi lesz a cséplőgépekkel? A gabonakombájnok elterjedése az utóbbi években teljesen kiszorította a cséplőgépeket, eredeti céljuknak megfelelően ma rriár alig használják őket. Az ipar is már korábban megszüntette a gyártásukat. A gazdaságokban, _ issekben még ott állnak, használható, vagy egészen jó állapotban — legfeljebb a kombájnszérűkön használjó.k gabonatisztításra, de kapacitásuk elég kicsi. Viszont megfelelő átalakítással igen hasznosak lehetnek a cséplőgépek. Ireg- szemcsén már be is rendezkedtek a sorozatban történő átalakításra. Az előzmények; a Gabonatröszt a Tamási Gépjavító Állomás iregszemcsei telepéhez fordult a kéréssel, oldják meg a tulajdonában lévő cséplőgépek átalakítását, a teljesítmény növelésével egyidejűleg. Id. Gálosi György, a cséplőgépek régi szakembere sokat gondolkodott, tervezgetett —, nem is eredménytelenül. A Gizella-malom részére már elkészült az első négy gép. d dob- és a rostarend- szer átalakításával morzsc'ásra és tisztításra egyaránt alkalmas és teljesítménye is háromszorosára növekedett. ^ meghajtást beépített villanymotor adja. Az iregiek újabb három gépet alakítanak át és szállítanak Zalaegerszegre, de további, mintegy negyven darabos megrendelésre kaptak ígéretet. Az Iregben kigondolt átalakítás átvétele hasznos lehet a termelőszövetkezetek számára is, mert a nagyobb teljesítmény a kombájn- szérű k tisztító kapacitását lényegesen megnövelheti. Az iregiek a Gabonatröszttől ajánlatot kaptak a Farmer-szárítók felújítására, javítására is. zésünkre áill. Sok részkérdésben még egyszerűen nem lehet dönteni. mert meg kell várni majd magát a gazdasági gyakorlatot, mert csak annak tapasztalatait leszűrve lehet számolni bizonyos előre nem látható esetekkel, s azt törvényileg szabályozná Tehát semmiképpen sem várható, hogy 1968. január elsejével rendelkezésünkre áll jogi életünknek a teljes, az új gazdálkodás minden részletére kiterjedő módozata. Ez is folyamatosan alakul majd ki az új gazdasági mechanizmus gyakorlati kibontakozásával párhuzamosan. Egy azonban bizonyos, sem most, sem ebben a bizonyos „átmeneti” időben nincs helye liberalizmusnak: aki vét. a szocialista közösségünk gazdasági rendje ellen, elnyeri méltó büntetését — fejezte be nyilatkozatát dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke. Boda Ferenc NYERSGYÁRTÓK Percenként 170 nyers tégla kerül ki a présgépből a mázai téglagyárban, melyet szorgos kezek azonnal továbbítanak. Varga Sándor és Bencze György Keller-kocsikkal szállítja a nyers, és száraz téglát. Az összmennyiség több mint felét még kénytelenek a szabadban szárítani. Ennek lerakása az egyik legnehezebb munka a gyárban. Koto: 'Bakó Jená
