Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-06 / 131. szám
A ft ▼ 1í)6?. Június 6, •TOLNA MEGYEI NEP'OJSAG 5 Városfejlesztés—1967 Sze leszárd on állandó téma a városfejlesztés. Cikkünkben, amely összefoglalója az 196 í. évi város- építési munka gondjainak, eredményeinek, csak arra vállalkozhatunk, hogy a főbb kérdésekkel . ismertessük meg a lakosságot. Pontosabban, szeretnénk mi is hozzájárulni ahhoz az egészséges törekvéshez, amely a város pártós állami vezetőinek munkamódszere: megismertetni a lakossággal az épülő várost, terveinket, gondjainkat. Mert így az ismeretek birtokában a lakosság jobban tud segíteni, közreműködni a feladatok végrehajtásában. A megyeszékhelyen olyan változásoknak vagyunk évek óta tanúi, mely előtt nemcsak a patrióták, hanem az idegenek is meghajtják fejüket, elismerően nyilatkoznak. Pedig az idegen, de még a városlakó sem tudja teljes egészében felmérni, hogyan fejlődik a város. Szekszárd adottságai révén vált szükségessé olyan városépítési módszer alkalm zása, amely talán másutt nem található meg. A korábbi évtizedek mulasztását rövid idő alatt pótolni nem lehet. Az erőfeszítések, a tervek, hogy Szekszárdot modem kisvárossá fejlesszék, dicséretet érdemel. A várost felfelé kell építeni Az 1967. évi városfejlesztő terv tartalmazza azokat a lényeges vonásokat, amelyeket a városfejlesztés korábbi éveiben kialakítottak: az anyagi lehetőség legjobb kihasználása; többszintes lakóépületek; nem merev ragaszkodás a városfejlesztési tervhez; az új módszerek széles körű terjesztése; előrelépés a szociális Kommunális ellátásban. Amikor még nem tisztázódott Szekszárd jövője, az akkori tervek elsősorban a mezőgazdasági tevékenység uralkodását tervezték a megyeszékhelyre. Ehhez indoklásképpen a családi házas, kertes városfejlesztés volt programon. Megszabta a városépítést a korábbi évelőben, hogy kevés anyagi, technikai eszköz állt rendelkezésre. A mostani, nagyobb arányú bérházépítés, a társas- lakóépületek tucatjai már azt sejtetik, hogy milyen lesz ez a város. Az épületeket felfelé kell vinni, nem szétteríteni. S legfőképpen, városi építményeket készíteni, hogy a városnak városképe legyen. Az ipari kisvárossá való fejlesztést indokolja több dolog. Érdemes a statisztikát segítségül hívni. Tíz, tizenöt év múlva a város ipari üzemeiben dolgozók száma eléri a 17 ezret. 1950-ben Szekszárdon 1157 ipari és 3994 mezőgazdasági alkalmazott élt. A két foglalkozási ágban 1960-ban már 2156-ot, illetve 3125-öt tartottak számon, 1965-ben az ipari létszám 3178-ra nőtt, a mezőgazdaság pedig 2473-ra csökkent, tehát ezres növekedést és csaknem ezres csökkenést figyelhettünk meg öt év alatt. A korábban ismertetett iparosítási program, amely a városi pártértekezleten, a választási gyűléseken, a lakosság körében ismertté vált, bizonyossá teszi, ezt a 17 ezres lélekszám elérését. A tárgyalás, amely több irányú iparfejlesztést hoz Szekszárdin, eredményesen folyik. A legtöbbet várhatunk a Sió-zsilip, illetve a darugyár munkába állásától. Az olcsó víziót, idehozza a városba azokat az üzemeket, amelyek szállítási gondokkal küzdenek. Éppen a vasút, illetve a közút túlterhelése miatt. A regionális vizsgálatok, a 2-es számú általános városfejlesztési terv alapjait képezték. Zsákutcábanu a társasházépítés? Ez a terv határozza meg például a hatos, nyolcas, tizenkét- lakásos társasházi ormaKat. Sajnos a Pollack utcában elkezdett társasházépítés problémáihoz hasonlók már jelentkeznek a parásztai négylakásos társasházaknál: minőségi kifogások, határidő-eltolódás stb. A Mérey utcában, ahol a kisajátítás már elkezdődött, folyik a geodéziai feldolgozás, 1967. végére már részleteiben is megtekinthető lesz a lakótelep terve. Itt több típus, több forma ajánlását tervezik az építtetőknek, hogy megszűnjön a skatulya- negyed jelleg, mint a Toldi utcában. Készül a Munkácsy utca feletti területre is a beépítési terv. Ezen a részen körülbelül ezer lakost lehet majd elhelyezni, mintegy háromszáz lakás építését alapul vévé. Itt állami és társasházaik épülnek. 338 lakás épül a mentőállomás előtti térségen is. Becslések szerint 10—15 évnek kell eltelni, amíg a városban a lakások építése és az igények találkoznak, tehát, amíg elérjük, hogy nem lesz lakáshiány. A lakóépületek szaporodása az ipari telepek növekedésével várható. A bőrdíszmű új telepének felépítése, az Öra- és Ékszeripari Vállalat fejlesztése, valamint a Darugyár és más ipari üzemek, majd lakásokat is fognak építtetni, illetve a városnak lakásépítési hozzájárulást adnak. Egyébként eredményesen folyik a tárgyalás, hogy a város fejlesztéséhez, szépítéséhez az itt tevékenykedő, de minisztériumi ipari üzemek is járuljanak hozzá, a bevételeiktől függően. A városfej lesztés egyik legfontosabb tényezője az ivóvízellátás, szennyvíz és csapadékvíz elvezetésének megoldása. A víznyerő helyek a városi igényt kielégítik. Épül a víztároló medence az Előhegyen. De hozzá kell fogni a Város északi részén a szennyvízelvezetés csatornájának kiépítéséhez, ugyanis az ősszel átadják a régi temető helyén épült új gimnáziumot, de itt épül fel két 30 lakásos panelház is, sőt, megkezdik a Rákóczi út környékén a társasházak építését. Ezek szennyvízének elvezetése már a jövő év elején jelentkezik, tehát akkorra a csatornát üzembe kell helyezni. Útépítés utólag Sokan és gyakran vitatkoznak: rosszak a város útjai. A városi tanácsnak anyagi lehetőségei igen korlátozottak utak építésére, illetve felújítására. Állami segítséggel elkészült a Rákóczi utca a Hármashídig. A Hunyadi utca építése megkezdődött, ezt az idén be kell fejezni. A jövő évi program a Széchenyi utca, illetve a Béri Balogh Ádám utca elkészítése. A terhelés ezeken az utakon a jövőben még fokozódik, éppen ezért azzal foglalkoznak a város vezetői, hogy a várost kikerülő utat kell építeni az átmenő forgalom számára. Az új lakótelepeken minden utcába nem tudnak utat építeni. Éppen csak a meglevők felújítására lehet költséget felhasználni a régi városrészekben. A lakótelepek olyan rohamosan nőnek, hogy az útépítéssel nem lehet utolérni. A városi utak felületi kezelése minden évben terv szerint megtörténik. A járda építését még az új lakótelepeken is gyorsan befejezik. A város házi brigádja jó munkát végez. Más kérdés, a világítás korszerűsítése. A DÉDÁSZ a város területén jelentősen korszerűsítette a világítást. A kábelezés már a mai kor igényei szerint készült. Baj, hogy a kábelezések utómunkái sokáig elhúzódtak. A város vezetői elégedettek a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat villanyszerelői munkájával. Nem így az állami építőipar tevékenységével. Ez a vállalat a Tarcsay utcában több mint három hónapig nem tudta üzembe helyezni a már elkészített higanygőzlámpás világítórendszert. A város építéséhez, fejlesztéséhez tartozik Szekszárd különleges specialitása, a csapadékvíz elvezetése, illetve az erózió ellen való védekezés. Mindkét fontos kérdésben megfelelő szakemberekkel, bizottságokkal tárgyal a város vezetősége, s remélhetően ezek nyomán megoldódik a Bencze Ferenc utcai, a Wesselényi utcai fő-gyűjtő építése, elkészül a Munkácsy utcai víznyelő, ugyancsak üzembe lehet állítani majd a Babits utcai víznyelőt. E műtárgyak elkészítése azonban több évet vesz igénybe. Islet negyed a város központjában A város életébe szorosan tartozik a kereskedelem. Elkészült a városközpont fejlesztése. A PIÉRT helyén lesz a bizományi áruház, a földművesszövetkezeti áruházból, amely ugyancsak a kívánatosnál hosszabb ideig és lassan épül, bútor- és lakberendezési áruház lesz. Az ipari szakmunkásképző iskola szomszédságában körülbelül 100 méter hosz- szan négy kereskedelmi egységet építenek. Az új Kispipa mellett építik az állami gazdaság mintaboltját. Ezzel szemben épül a Statisztikai Hivatal épülete. A jelenlegi bútorüzlet helyén a könyvesbolt kap helyet. A KI- SZÖV szomszédságában szolgáltatóház épül. Az AKÖV régi telephelyén szuperett lesz, és elköltözik végre a benzinkút is a város központjából. Az új töltő- állomás építését azonban csak az Autófenntartó Tröszt üzemének építésével egyidőben kezdhetik el! Most olyan tárgyalások folynak, hogy a benzinkút építését válasszák le az autójavító üzemtől, s már a jövő évben készítsék el az ÁFOR új telephelyét. A Mészáros Lázár utcai lakótelepen többen kifogásolják, hogy a nagyfokú parkosítás miatt a gyerekeknek nincs játszótere. A város távlati tervében itt lesz nagy játszótér, de pillanatnyilag ennek helyén még szanálásra ítélt házak állnak. így csak négy kisebb játszóteret lehet itt építeni, amelyek körülbelül öt-hat éves korú gyerekeknek felelnek meg. Az elmúlt heteikben a város vezetői az Erdészeti Fő- Igazgatósággal tárgyaltak. A fásítási program elkészült, és a város zöldövezeteinek kialakítása is megindult. Elsősorban a holt Sió környékén, a Csörge-tó- nál és az ipartelepeknél lesz erdősítés. Elkészült a Kálvária oldal parkosításának terve. A város építésének 1967. évi programját helyszűke miatt nem lehet teljes egészében bonckés alá venni. Az itt elmondottakból is következtethetünk arra, hogy a távlati városfejlesztési terv milyen fő elvekre épült. A most folyó jelentős munka, a különböző lakó- és ipamegyedek- ben. bizakodással tölthetnek el minden várost szerető polgárt. A városi pártértekezleten elhangzott városfejlesztő program a tanács munkája nyomán megvalósul. A lakosság támogatja, segíti Szekszárdot modern kisvárossá építeni. De igényli, hogy a városfejlesztés kérdéseiről gyakrabban tájékoztassák. PÁLKOVÁCS JENŐ, Az aparhanti A lányokból álló kertészbrigád tíz bold dohány végzi. Füle József halász és Juhász József csónakból szórja a takarmányt a halastóba Tizenöt hold szőlője is van a termelőszövetkezetnek. Javában folyik a kapálás és a napokban már a kötözéshez és permetezéshez is hozzákezdenek. ötvenöt hold területet öntöz a háromtagú öntözőbrigád. Palkó András. Farkas Imre és Läufer József indításra készítik elő az U—28-as gépek Boté: Bakó Jen*
