Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-30 / 152. szám

1961 jűnins 30= TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 NEB-vizsgálat a személyszállítás helyzetéről A riporterőrs jelenti: Dombomban hét őrtűs • és hét fáklya köszöntötte a KISZ VII. kongresszusát A KISZ VII. kongresszust? alkalmából a fadd-rtombori KISZ- vezetöképzb táborban színpompás estet rendeztek. Sötétedés után hét színes rakéta jelezte az ünnepség megnyitását. A Duna túlsó partján hét fáklya gyűlt, a KISZ VII. kongresszusa tiszteletére, majd a fáklyavivő csónakok átmentek a táborba. A tábor terü­letéről kiindulva, három fáklya vivő kislány meggyújtotta a tá­bortüzet, mintegy jelezve az ünnepi műsor kezdetét. A pajtások verssel, énekkel köszöntötték a kongresszust. Kajári Antal, a tá­bor vezetője tájékoztatta az úttörőket a VII. kongresszus céljá­ról, feladatairól és jelentőségéről. A fellobbanó őrtüzek lángjánál elhatározás született: munkánkat a jövőben még lelkiismereteseb­ben, eredményesebben végezzük. M. I. —L A. —F. ZS. Módosították a propán-bután gáz és az olajkályha elosztási rendjét A hazánkban végbemenő gaz­dasági, társadalmi átalakulás, kulturális fejlődés egyre na­gyobb igényeket támaszt a sze­mélyszállítással szemben. Az iparosodás következtében meg­nőnek a dolgozók munkába szállí­tásával kapcsolatos feladatok, a közoktatás fejlődése következté­ben egyre több tanulót kelt rendszeresen szállítani az isko­lákba és haza, rohamosan nő a pihenési, üdülési céllal utazók száma. Hogyan látja el az egyre nagyobb személyszállítási fel­adatokat a két fő közlekedési ágazat, a vasúti és az autóbusz­közlekedés, miként lehetne javí­tani a helyzeten, ennek elemzé­sét és megfelelő javaslatok ki­dolgozását célozna az az orszá­gos vizsgálat, amit a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium kezdeményezésére bonyolít le közösen a minisztérium és a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A vizsgálatba — lévén az or­szágos jellegű —, bekapcsolódott a megye népi ellenőrzési appa­rátusa is. Két hónappal ezelőtt alakultak meg a munkacsopor­tok és most, miután minden já­rástól beérkeztek a jelentések, azok összesítése folyik. Július kö­zepén tárgyalja meg a vizsgálat anyagát a megyei népi ellenőr­zési bizottság. Mint arról a megyei népi el­lenőrzési bizottságnál tájékoz­tattak bennünket, a vizsgálat­ban közel száz népi ellenőr vett részt. Harminchét vállalatnál, intézménynél — köztük a me­gye legnagyobb olyan vállalatai­nál, melyek dolgozóinak tekin­télyes része rendszeresen vonat­tal, vagy autóbusszal jár be munkahelyére —, végeztek hely­színi vizsgálatot. Bekérték az adatokat a megye középiskolái­tól, a szekszárdi szakmunkás- képző intézettől, valamint 25 körzetesített iskolától is, a be­járó tanulókra vonatkozóan. A munkabizottságok több alkalom­mal utaztak is vonaton és autó­buszon, hogy személyes tapasz­talatokat is szerezzenek. Az egyik dombóvári munkacso­port például egy napot töltött e4 azzal, hogy—"mint utasok —, megvizsgálják az utasellátás színvonalát a Bátaszék—dombó­vári vonalon. A minden kérdésre kiterjedő vizsgálat tehát igen sok problémát hozott felszínre, ezek megoldása az elkövetke­zendő évek feladata lesz. Itt csak a teljesség igénye nélkül tudunk ismertetni néhány meg­állapítást. Megyénk községeinek csak ki­sebbik része rendelkezik köz­vetlen vasúti összeköttetéssel, a járási székhelyeket is csak nagy kerülővel lehet vasúton a megye- székhelyről megközelíteni. A sze­mélyszállítási feladatok zöme tehát az autóbuszközlekedésre hárul. Az AKÖV a rendszeresen jelentkező igényeket többé- kevésbé mennyiségileg ki tudja elégíteni, — 1960-tól 1966-ig a vállalat személyszállítási telje­sítménye megduplázódott —, azonban a csoportos kirándulá­sokra irányuló különjárat-kérel­meknek közel felét kénytelen — járműhiány miatt — visszauta­sítani. Igv a különjárati kocsi­kat igénylő vállalatok, intézmé­nyek gvakran csak a szomszéd megyékből tudnak autóbuszt kapni, ezek azonban sokba ke­rülnek, mivel meg kell fizetni azt az utat is, amit üresen tesz­nek meg Pécsről, vagy Duna­újvárosból az indulási helyig. Kívánatos lenne a személy­szállítás további átterelése is az autóbusz-közlekedésre. Súlyos problémák vannak a megyeszékhely északi vonzáskörzetében: Tolnáról, Faddróíl, Bogyisalóról sokan járnak be úgy, hogy autóbusszal jutnak el a tolna- mözsi vasútállomásra, ott vonat­ra szállnak, bejönnek Szekszárd- ra és innét ismét autóbusszal mennek a munkahelyükre, pél­dául a műszergyárba. Rengeteg időt veszítenek ezáltal a dolgo­zók, kevesebb jut pihenésre, ke­veset lehetnek otthon. Sokkal célszerűbb lenne teljes egészé­ben autóbusszal megoldani e dolgozók szállítását. Várakozási idő: 103 perc A megye 5242 középiskolai ta­nulójának több mint egyharma- da, kereken 1800 fiatal jár be távolabbról az iskolába, ötszá­zan vonattal, a többiek busszal. A vonattal bejárók közül mind­össze háromnak nem kell a be­érkezéstől számítva negyedórá­nál többet várakoznia a tanítás megkezdéséig. Dombóváron pél­dául 49 középiskolai tanuló már a reggeli, 6 óra 01 perckor be­futó személyvonattal beérkezik, két óra telik el, a tanítás meg­kezdéséig. A busszal bejáró 1300- ból csak ötvennek nem kell reg­gel várakoznia. Hasonló a hely­zet e fiatalok hazautazásánál is. A körzetesített általános isko­lákba bejáró ezer, autóbusszal utazó fiatal átlagos várakozási ideje 29 perc, az ugyancsak kö­zel ezer vonattal bejárónak pe­dig 103 perc. Miután a vonatok menetrendjét, sokkal nehezebb a tanítás kezdéséhez és befejezé­séhez igazítani, itt is csak az segíthet, ha újabb autóbuszokat, „iskolajáratokat” állítanak be. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság számos javaslatot tesz majd a helyzet javítására. A ja­vaslatok egy része olyan, hogy helyileg, nagyobb beruházások nélkül is megvalósítható, több­höz azonban központi beruhá­zás, vagy egyéb intézkedés szük­séges. Az AKÖV-nél már most tanulmányozzák — még a' vizs­gálat lezárása előtt —, hogy mi­lyen intézkedésekre futná saját erőből. Az országos vizsgálat — melyhez a megyei személyszállí­tási helyzet elemzése is hozzá­járul — megfelelő támpontot ad a közeli és távolabbi jövő közlekedésfej lesztési intézkedé­seinek, terveinek kidolgozásá­hoz. J. J. A propán-bután gáztermelés nö­vekedése, valamint a palack- és készülékellátás megfelelő fedeze­te lehetővé tette, hogy 1967. jú­lius 1-től módosítsák a propán­bután gáz elosztási rendjét. Mint ismeretes eddig az idő­pontig a tanácsok vb kereske­delmi osztályai adták ki a la­kosság részére a propán-bután gáz használati engedélyeket. A jövőben a tanácsok ilyen irányú tevékenysége teljes egészében megszűnik, mivel a propán-bután gáz kereskedelmi .forgalomba ke­rül, s az engedélyek a gáz- és a -készülék mennyiségének függvé­nyében kerülnek kiadásra, a te­rületileg illetékes gázszolgáltató vállalat részéről. Ezek után önkéntelenül is fel­vetődik a kérdés az emberben: mi lesz a tanácsoknál nyilvántartott több ezer igény további sorsa? Az új rendelkezés értelmében a tanácsok vb kereskedelmi osztályán lévő kérelmeket idő­rendi sorrendben összeállított címjegyzék kíséretében 1967. jú­nius 25-ig megküldték a terüle­tileg illetékes gázszolgáltató vál­lalatnak. Itt a kezdeti időszakban a bekapcsolási lehetőségeknek megfelelően elsősorban a taná­csoktól átvett kérelmeket elégí­tik ki. Az újonnan igénylők, a gáz­készülékeket árusító vas- és edényboltokban a vásárlás alkal­mával, vagy a gázszolgáltató vál­lalatnál beszerezhető igénybe­jelentő űrlapon, személyesen, vagy postán jelenthetik be igényeiket. Az igénybejelentő lap adatainak felülvizsgálása után a gázszolgál­tató vállalat írásban közli a fo­Figyelő gyasztóval, hogy a bekapcsolás­ra előreláthatólag mikor kerül sor, illetve milyen összegű költ­ségek merülnek fel azzal kap­csolatban. Az új rendelkezés leegyszerű­síti az átírást is. A jövőben elég lesz egy lemondó nyilatkozat, amelyben a régi tulajdonos le­mond — költözés stb. címén — gázkészülékének használatáról az új tulajdonos javára. Ennek a lemondó nyilatkozatnak a figye­lembevételével a gázszo’gáltató vállalat átírja a használati enge­délyt az új tulajdonos javára. Az igéhylő és a gázszolgáltató vállalat szerződést köt egymás­sal, amellyel egyidejűleg az igénylő befizeti a szerelvények árát és a bekapcsolási díjat. A szerelvényeket azonnal meg is kapja a vállalatnál. Ugyanakkor az igénylő megkapja a palack árának befizetéséhez szükséges csekkszelvény is, amelyet be­fizetés után az első tele palack elszállításánál köteles felmutatni. Mindez egyben azi is jelenti, hogy a jövőben a propán-bután gáz használatával jcapesolatos ügyekben nem a tanácsok vb. kereskedelmi osztályait kell meg­keresni az igénylőknek, hanem a gázszolgáltató vállalat területi­leg illetékes kirendeltségét. Ugyancsak 1967. július 1-től megszűnik az olajkályha-igény- lés is. A tanácsok vb kereskedel­mi . osztályain nyilvántartott igényléseket megsemmisítik, mi­vel a kereskedelem megfelelő mennyiségben rendelkezik olaj­kályhával, s így azt a vas- és edényboltokban bárki megvásá­rolhatja. Napirenden: a tsz-szövetségek megalakítása A Ülést tartott a megyei előkészítő bizottság A termelőszövetkezetek orszá­gos kongresszusa óta eltelt idő nem ment el nyomtalanul. Ter­melőszövetkezeti, párt- és állami vezetők ezt az időt arra használ­ták fel, hogy alaposan előkészít­sék a szövetkezetek társadalmi- érdekvédelmi szervezetének a tsz- szo vétségnek létrehozását A szövetség céljai általánosan ismertek, hiszen a tsz-kongresz- szus kidolgozta és elfogadta az alapszabály-tervezetet. A terme­lőszövetkezeti vezetők Hőgyészen,' majd utána Szekszárdon megtar­tott tanácskozásokon — sokszor egész szenvedélyes hangvételű vi­tákba bocsátkozva — tárgyaltak a következő lépésről; az előkészí­tésről, majd pedig a szövetségek megalakításáról. A szövetségek megalakításáról — rpert a Párt Központi Bizott­sága mellett működő szövetkezet- politikai munkaközösség me­gyénként több szövetség megala­kítását javasolta, emellett foglalt állást a párt megyei végrehajtó bizottsága, és sok termelőszövet­kezeti vezető is... Ilyen előzmények után ült ösz- sze Szekszárdon a megalakítást előkészítő bizottság, amelyben helyet foglalnak tsz-elnökök, a megye párt-, állami és más szerveinek képviselői. Horváth József, a megyei tanács elnök- helyettese tartott; tájékoztatót. A jövőre nézve; a megyei elő­készítő bizottság fennmarad, vi­szont önállóan, az elfogadott ja­vaslatok alapján dolgozik a két szövetséget előkészítő külön- küiön bizottság. A területi elha­tárolásnak megfelelően a tamási, a dombóvári és a bonyhádi járás néhány termelőszövetkezetét ma­gába foglaló előkészítő bizottság elnöke Varga Imre szakcsi tsz- elnök. Tagjai: Lóki Miklós és Szuprics János, a dombóvári és a tamási járás tanácselnök-helyet­tesei, Palócz Tamás, Molnár Já­nos, dr. Varsányi József, Erős Mátyás, Siklósi Imre tsz-elnökök, azonkívül Kelemen László és Ko- lozs István járási mezőgazdasági osztályvezetők. A szekszárdi, a paksi és a bonyhádi járás többi szövetkeze­teit átfogó szövetség előkészítő bi­zottságának elnöke Lakos József pálfai tsz-alnök. Tagjai: Vass Já­nos, Vincze József, Vayer Mátyás, Ruzsdcs Tibor, Széki János, Hor­váth István, Pfundtner Sándor, Ettig László és Háhner József, Hosnyánszky György, Kiss Antal és Prick Imre. A megyei előkészítő bizottság javaslatot tett megfelelő munka- program kidolgozására és arra, hogy a megalakítandó szövetsége­ket milyen programmal „indítsák majd útnak”. György József, a megyei párt­bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője az előző két, tsz-elnöki tanácskozás véleményét összegez­ve tájékoztatta az előkészítő bi­zottságot, és javaslatot tett; a két előkészítő bizottság mihamarabb üljön össze, közben a tagok tár­gyaljanak a szövetkezeti vezetők­kel a szövetséghez való csatlako- zásróL A szövetség megalakítására ak­kor kerül sor, ha a területileg érintett termelőszövetkezeteknek 70—75 százaléka közgyűlési hatá­rozattal kimondja a csatlakozást. Mint az előző tanácskozásokon, itt 'is szóba került, hogy a szö­vetségeket mielőbb létre kell hoz- zi, éppen annak érdekében, hogy a szövetkezeteknek minél hatha­tósabb segítséget adhassanak majd az új mechanizmusra való felkészüléshez — elsősorban a szerződéses feltételek kidolgozásá­ban, az értékesítési lehetőségek­ről adott tájékoztatással. De ugyanakkor az előkészítést nem szabad elsietni, mert a feladatok­nak csak egy jól előkészített tár­sadalom-érdekvédelmi szervezet tud megfelelni. Ennek megfelelően a megyei előkészítő bizottság úgy foglalt álhást, hogy a szövetségeket leg­később október elejéig létre kell hozni — de ha a feltételek úgy alakulnak, akár előbb is. A kölesdiek társat keresnek Kibővül a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenysége. Az er­ről szóló kormányrendelet a kö­zelmúltban jelent meg és felté­telezhető, hogy a megye közös gazdaságaiban mind a vezetők, mind a tagok, nagy figyelem­mel tanulmányozzák. Az érdek­lődés annál is inkább elképzel­hető, mert a rendelet által is hangsúlyozott ésszerű keretek között, máris hasznos • kezdemé­nyezések figyelhetők meg, he­lyenként Tolna megye termelő- szövetkezeteiben. Ebből a szem­pontból a kölesdi Egyetértés Tsz jó néhány fejhosszal már meg is előzte a többi mezőgazdasági nagyüzemet. Az üzleti életben a siker egyik velejárója, a gyorsaság. A kö­lesdiek hetekkel ezelőtt, kapcso­latot teremtettek a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalattal. A termelőszövetkezet ajánlatot ka­pott, hosszú távra, arra vonat­kozóan, hogy a vállalat biztos zöldség- és gyümölcsfelvásárló­ként, üzletfél óhajtana lenni. A lehetőség megmozgatta a köles­diek fantáziáját. Később a Pest- Budai Vendé glátóipari Vállalat is jelentkezett. \Ennek megfelelő­en megegyezés történt, hogy 196S. január 1-től a kölesdi Egyetértés Termelőszövetkezet vállalja, a két vállalat burgonyá­val stb. való ellátását. Sőt, rész­ben a feldolgozást is. Ennek megfelelően készítették el a szer­ződéstervezetet. A fő vállalkozó az Egyetértés Tsz, s ehhez tár­sulnak a környező közös gazda­ságok, elsősorban a nagydorogi és a sár szentlőrinci, A vállalatok évi szükséglete 80 vagon hámozott, 20 vagon há- mozatlan burgonya, két vagon mák, öt vagon bab, két vagon lencse, húsz vagon tisztított ve­gyes zöldségféleség, öt vagon tisztítatlan vegyes zöldségféleség, továbbá bab, gyümölcs, fagylalt­alapanyagnak, és más egyéb, vendéglátáshoz nélkülözhetetlen áruféleség. Ahhoz, hogy a válla­latok igényét maradéktalanul ki­elégítsék, a vállalkozáshoz most még egy olyan termelőszövetke­zet is kellene, amelyik rendelke­zik gyümölcsössel. A kölesdi termelőszövetkezet üzleti vállalkozása hasznosnak látszik. Enyhíthetnek a foglalkoz­tatottság gondjain és növelhetik a szövetkezeti tagok jövedelmét. Az áru feldolgozásához szüksé­gük lesz majd gépekre is. A megegyezés értelmében a válla­latok eladják a termelőszövetke­zetnek a tisztítóberendezéseket, és a háztartási robotgépeket. — ír —v

Next

/
Thumbnails
Contents