Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-28 / 150. szám

4

mcm Megye? nepejsag '

ifié1?. Június 2$;

Mennyit ér az iparengedély, ha egy maszek a bírói ítéletet nyugodtan semmibe veszi?

Annak idején országos botrány kerekedett abból, hogy megros- kadt az AKÖV épülő irodaházának fala Szekszárdon. A megros- kadást előidéző hibát az állami építőipari vállalat rövid idő alatt helyrehozta. •

Nem sokkal később — 1965, elején — Szekszárdon a Liszt Fe-' renc utcában megsüllyedt egy családi ház, az építő. Fodor Ferenc kőműves gondatlan, felelőtlen munkája miatt. A ház tulajdonosa — miután felhívására Fodor Ferenc nem volt hajlandó a helyreállításra — a bírósághoz fordult^ (A hosszú ideig húzódó tárgyalássorozatot lapunk is figyelemmel kísérte és beszámolt róla.)

A szekszárdi járásbíróság a szakértői vélemények alapján helyt adott a háztulajdonos keresetének, és megállapította Fodor Ferenc felelősségét az okozott kárért. Ezért — 1966. november 29-én hozott ítéletében — arra kötelezte, hogy az épület helyre- állítását saját költségére és felelősségére végezze el. Egyben kötelezte 1200 forint illeték, és 1500 forint perköltség megfizetésére. A bíróság mérlegelte, hogy a téli időszakban a helyreállítást végezni nem lehet, ezért úgy döntött, hogy azt a tavassá hónapokban úgy kell megkezdeni, hogy június 1-i határidőre befejeződ j ön.

Ugyanakkor felhívta a tulajdonost, hogy a munkák idejére az épületből költözzön ki és ürítse ki. Az ebből eredő költségek, kiadások megtérítését külön perben kérhetik Fodor Ferenctől.

Az ítéletben meghatározott időn belül egyik fél sem fellebbezett — tehát az jogerőre emelkedett

Ezek után azt lehet hinni, hogy a kisiparos hozzálát elfuserált munkájának helyreállításához. Azt lehetett hinni, érvényre jut a bírósági ítéletben is kifejeződő igazság. .. i .; . , ■-..itiül

De nein.;.'

Az elmúlt napokban felkerestük a "kérdéses lakóházat, miután egy hónappal már elmúlt a helyreállításra kitűzött határidő.

Nyugodtan kimondhatjuk; Fodor Ferenc a helyreállítás érdekében még ez ideig egyetlen téglát nem tett odább. Pedig a tulajdonos megtette a bírósági ítélet rá vonatkozó részét, kiürítette a házat. A városi tanács is megadta azt a segítséget, hogy átmeneti lakást adott a helyreállítás várható időtartamára.

Ezek után már úgy kell feltenni a kérdést; mennyit ér egy bírósági ítélet, amelyre nyugodtan fittyet mer hányni egy maszek kőműves. Nem fellebbezte meg, de nem is tett annak eleget.

De Fodor Ferenc úgy gondolja; húzza, halasztja a bírói ítéleten alapuló helyreállítást, hátha nyílik valami kibúvó, amely- lyel mentesülhet a felelősség alól.

A bíróság ítélete kimondatta azt is: „Amennyiben az alperes az épületet a bíróság által meghatározott időben nem hajlandó kijavítani, illetve a javítási munkálatokat nem végzi el, a felperesek jogosultak az alperes költségére a munkát mással kijavíttatni, végrehajtási eljárás keretében”.

Hát itt lát lehetőséget a kibúvóra. .. A bíróság majd ismét eltárgyalgat néhány hónapig, azalatt fjedig csak történik valami...

Ha egy maszek ilyen nyugodtan packázhat a törvénnyel, fel kell tételezni; nagyon biztosan érzi a zsebében az iparengedélyt.

Azt ezek után máir kérdezni sem merjük, a tulajdonos mikor költözhet be ismét a házába. A helyreállított, lakható házba. *2

BT.

Kőkorszakbeli ragasztó — nyírfakéregböl

W. Sandermann nyugatnémet professzor megvizsgált több, Svédország és Németország területéről származó paleolitkori leletet. Megállapította, hogy a kőkori ember nyírfakéregböl párolt szurokkal ragasztotta össze használati tárgyait, nem pedig gyantával, vagy borostyánnal, mint azt korábban hitték. A neves kutató úgy véli, hogy a nyírfakérget kevés levegő hozzávezetőiével fölhevítették, így nyertek belőle ragasztó- anyagot a kőfegyverek, pajzsok és használati eszközök össze- erősítéséhez. Sandermann reprodukálta ezt a műveletet. A nyírfa kérgéből tehát nemcsak edényeket, deszkát, fáklyát készítettek a kőkorszak emberei, hanem ragasztó- és tömítőanyagot is.

KEPREGENYVM.TOZAT: SARLOS%ENDREU'

RÁDTÖ- RÖK, AZT MOND" Íí. 'JA A SEREGEK

j ura, és füstté

f ÉGETE/WÍZEKE- I RElT.OROSZLAMi

\ KOLYKEIDET KARO I EMÉSZTI aaeg.ú"J

NEAA A KAfZTA ? CSAK

ANNAÍt- ?/2&ACAAA ~ SAJ33TfSOtCAK/ TESZ- A/EKi /&Y, AdAGA

atagyoat széf ca'aíy.

W KIS ALLATKAM , CSAK EN VOLNÉK. NEM FOG MAGA & SIKOLTOZNI. IGAZ ?

AAAKGARET LE - % NYE-L-TE FÉLTŐfí-\Í A/f AKARÓ fcÖhJY-\ MYE/T. Fft/eoRJCtf SzOR/TF<S-s\ /VIOS7

GY&JGÜCrS A .a ZAVVV /Vt !/YD A TÍZ

vec- eelszam-^, -tova A F&ZFf a .

„ __ — í A — f-., __ ____ ; / &

^

AZ ALMOK NÉHA PONTOSAM */JI /LYEAJE/Z 'SZOKTAK- í-EA/ÁJT.éQY Kézi la'gyaw vég rostKLr/c A^'| EaABETZ BÖééAÍ?BGV /2AAÓS* S20R.OA/G-A TAT/, Öí-ELÁ/f *KLE2Dt. £ KKO/Z AAA /ZG/\ fPF 7;t &&ED T. VA LA A£/ AfézAE- \rOC-^BESZÉL, HOZZA'..A

Utón az új SZOT-üdülőhajó

Kétezren építették, ötezren üdülnek az új üdülőhajón. A magyar hajógyártás történetében először történt meg, hogy a szokásos egyévi építési időt hat hónapra rövidítették: első üdülő vendégei a legjobb hajóépítők lesznek, ott töltik szabadságukat a SZOT „Szocialista Forradalom 50” elnevezésű üdülőhajó fedélzetén. Ezt követően hatnapos utakat terveznek az új hajón Bra- tislavába, Bécsbe, az Aldunára és háromszor tíznapos utat ugyancsak az Aldunára. A szakszervezeti üdülésben részesülő beutaltak választhatnak olyan útirányok között, mint Belgrad—Russe—Csemovoda—Constanza—Ma- maia—Efória, illetve Belgrád— Turnu-Severin—Herkules-fürdő,

Giurgiu—Bukarest—Russe—Novi- Sad. A kikötőkből autóbusz viszi az utasokat a távolabbi jugoszláv és román városokba, üdülőhelyekre. Áthalad a hajó a Duna csodás szépségű szakaszán, a Kazán-szoroson, és a Vaskapun. A bratislavai út részvevői kirándulnak autóbuszon a Kis-Kárpáto- kon át Vöröskővárba és Pöstyén gyógyfürdőhelyre.

Egy-egy turnusban 200 vendége lehet az új üdülőhajónak, amelynek formái, kényelmes berendezése, hangulatos színei, valódi pihenést nyújtanak. Turista- és pámás kabinjai négy- és kétszemélyesek, szellőzőberendezéssel, folyóvízzel, beépített szekrényekkel, a hajó mosókonyháját gépesítették, vasalóhelyisége, orvosi rendelője, hatalmas korszerű konyhája, százszemélyes étterme, presszója, kártyaszobája biztosítja az utasok kényelmét, szórakozását. A presszóban televízió és zenegép is rendelkezésére áll az üdülőknek. A hajó egyik legszebb része a tat emeleti panorámaszalonja, ahonnan hatalmas üvegablakon át tárul az utasok elé a dunai táj. Szép időben a fedélzeten napozni, zuhanyozni lehet, akiknek pedig olvasáshoz van kedvük, könyvet kölcsönözhetnek a könyvtárból. A kultúrközpont stúdiójából hangszórókon ismertetik a Duna menti helységeket, a partvidék műemlékeit és más nevezetességeit, kiszálláskor pedig idegen- vezetők kalauzolják az utasokat.;

A katedra fölött a falon egy felírás van. Százszor és ezerszer elolvastam már és még sokszor elolvasom, amíg itt leszek:

„Kegyelmet nem adhatsz és nem várhatsz!*

Ez a mi jelszavunk. Egyszer megkértük Murdock őrmestert, hogy magyarázza meg nekünk mélyebben a jelszó tartalmát. Röviden így szólt:

— Akció esetén foglyot nem ejtünk és senkit sem kímélünk! Világos? Ez egyben megmagyarázza a jelszó második részét. Akinek nyúlszive van, az jobb, ha most szól.

Mindenki hallgatott.

— Tíz perc szünet!

Kitódulunk a folyosóra. Rágyújtunk. Beppo sodródik mellém.

— Milyen volt az eltávozás?

— Jó — mondom kurtán.

— Bibi?

— Kösz, megvan.

— Mi ütött beléd, hogy ilyen mogorva vagy?

— Nincs kedvem dumálni.

Beppo nem kérdezősködik tovább. Némán szívjuk cigarettánkat.

Most dr. William J. Morgan alezredes áll a katedrán. Ö csak időnként látogat el hozzánk. Fontos ember. A CIC központjában dolgozik. Könyvet mutat.

— War of Wits — Az agyafúrtság háborúja a címe önnek a munkának. Hozzáértő szakemberek állították össze. Felolvasok belőle egy részletet. Figyeljenek!

Az alezredesnek kellemes, behízelgő hangja van. Hangsúlyosan, jól érthetően olvas:

— Mi a szabotázs? A szabotázs a felforgató hadviselés egyik formája. Általában olyan erőteljes intézkedésekről van szó, amelyeknek a célja az ellenség katonai, vagy gazdasági apparátusának megkárosítása.

Aztán a hazaszeretetről beszél.

Az ölés, a harc rendjén van, de a haza érdekeinek a hangoztatása roppant furcsán csendül ebben a tanteremben. Hiszen született amerikai alig van közöttünk. Németek, lengyelek, csehek, ukránok, olaszok, s még ki tudja hányféle náció?

Hazaszeretet! A haza szolgálata és érdeke! Kár ezekről Morgan alezredesnek itt beszélnie. Megfizetnek bennünket és azt tesszük, amit parancsolnak. Persze akad közöttünk, akit ezen felül még a gyűlölet is hajt. Gyűlölet szülőhazája társadalmi rendje ellen.

Régi homokbányában folytatódik a gyakorlat. Kifújjuk magú kai. A kiképzőtiszt jeppel érkezik utánunk. A fiatal, szőke hajú hadnagyot nem is— 32 —

merjük. Még nem volt vele dolgunk. King tizedes jelenti neki, hogy a foglalkozásra készen állunk.

A jeepben sötétszürke kutya nyüszít. Meg van kötözve. Vajon minek hozta azt ide a hadnagy?

— Stevens a nevem — mutatkozik be a kiképzőtiszt. — Feladatom, hogy egy különleges gázzal ismertessem meg magukat.

A hadnagy bádogdobozt vesz elő a kocsijából. A dobozban üvegfiolák vannak. Az üvegfiolák halványsárga színű folyadékot tartalmaznak.

A hadnagy belép a kiképzési négyszögbe és jobb kezével magasba emel egy üvegfiolát.

— Ebben a fiolában vegyi hadtestünk laboratóriumának nagyszerű találmánya, GB-típusú idegölő gáz van. — magyarázza lelkesen. — Ezt a szagtalan, ízetlen, cseppfolyós gázt kézigránátok, tüzérségi lövedékek, bombák, rakéták, vagy lángszórók segítségével juttatjuk el az ellenséghez. Rendkívül hatásos fegyver. Először légszomjat, nyálfalyást, erős verejtékezést, majd később hányingert, pupillaszűkülést, görcsöket és végül halált okoz. A hadnagy ezután megparancsolja, hogy két ember vegye le a kutyát a jeepről, verjenek egy cöveket a földbe és kötözzék ahhoz az állatot.

Goncsarenkó és Andy Idens hajtja végre a parancsot. A kutya egyre keservesebben szűköl. Éles fogaival kétségbeesetten kapkod Goncsarenkó keze után. Az ukrán erős markába szorítja a kutya orrát és állkapcsát.

— 33 —