Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-27 / 149. szám

1 T 4 TötNS MEGYH WBPÜJSÄQ ISC’?, június 2"^ KÉPREGÉNVVÁlTOZAT: SARLÓS ENDRE n\argarjbi~ Úgy érssz- I teí hogy /weea/ttAO eÚÖL A AAENNYDÖe&ö I M4«J-OGA'í-7D't-. MgW£' KÖLT A ^ZOGA'.YA fYSLé. VNSZAPtLLAMTYA DIESTt, \ tűnt ecé&e, s a lyOyy \ I VALAAA! ZAVA/ZT- és- || | £GYÖTré&2és T- vácr\| 1 kiolvasni a sze/v\é m y^„IM£ RÁDIÓ­JA RÖK, AZT AAOMD |-í JA A SEREGEK | URA, ÉS FÜSTTÉ JÉGETE/V\ SZÉKÉ I REJT. OROSZLÁN I KÖLYKEIDET KARI FRIEDRICH /VARGA RETHEZ f=OfZOULT AAEG AKA/ZTA CSÓKOLKII lányt. A KI Lesz helyük az öregeknek I A dunaszentgyörgyi tanács jól gazdálkodik a község­fejlesztési alapra befizetett fo­rintokkal. 1958-tól kezdve majd­nem minden évben épült valami­lyen jelentősebb létesítmény. A sor az óvoda építésével kezdődött, folytatódott a négytantermes, kétszintes iskola, az egészségház, a tűzoltószertár építésével. Neve­zetes dátum a községben a törpe­vízmű építése, amelyet 1965-ben adtak át rendeltetésének. Az idei évben ismét kitesznek magukért a dunaszentgyörgyiek. A lakosság érdekeinek szempont­jából két igen hasznos létesít­mény átadására került sor. A község építőbrigádja bölcsődét épít, átadására szemtemberben kerül sor. Épül a 12 helyiségből álló művelődési otthon, ahol az öregeknek is biztosítanak helyet. Az építők a belső munkálatokkal végeztek. Sürgeti a befejezést az egyre jobban közeledő dátum, a július elseje. A művelődési ott­hon átadásának időpontjáról még nem nyilatkoznak a község veze­tői, de az öregek napközi ottho­nának megnyitásáról, amelyet jú­lius elsejére terveznek, igen. Dunaszentgyörgyön napközi ott­hont kapnak az öregek. Erre a célra a művelődési ház két szép fekvésű, napos helyiségét jelölték ki. A művelődési otthon megte­kintése során Kovács Lajos, a községi tanács vb-titkára volt a kalauzunk, aki elmondta, kik szá­mára létesül a napközi, és mi­lyen ellátást biztosítanak. A köz­ségnek 15 szociális segélyezettje van, akik havonta bizonyos össze­get kapnak. Ezek olyan idős emberek, akik saját otthonukban laknak, de nines eltartásra kötelezhető hoz­zátartozójuk. Szép számban van­nak nyugdíjasok és öregségi jára­dékosok is, akik a munkában el­töltött évtizedek után magukra maradtak. Az öregekről való gondosko­dás, s a humanitás jegyében készül az új létesítmény, amely­nek megnyitását az öregek már nagyon várják. Egyelőre 18 rá­szoruló idős nőt, férfit vettek feü a napközi otthonba, akik ré­szére napi egyszeri étkezést is biztosítanak. Azok az öregek, akiknek jö­vedelme nem haladja meg a havi 406 forintot, térítés nélkül kapnak ebédet, míg a 400 forin­ton felüli jövedelemmel rendel­kezők havi 14 forintot fizetnek. Az öregek teljesen szabadon járnak be a napközi otthonba, amikor éppen akarnak. Lesznek, akik a nyári hónapokban csak ebédre mennek be, egyébként otthonukban, a ház körül tevé­kenykednek, vagy sétálgatnak a faluban. Különösen a téli hóna­pokban lesz nagy jelentősége a napközi otthonnak. Az idős em­bereknek nem kell magukért otthon tüzelni. Idejüket meleg és kulturált környezetben tölt­hetik el. Gondoskodnak étkez­tetésükről, szórakoztatásukról. A klubszerűén berendezett helyi­ségben tv, rádió, újság, folyó­irat, társasjáték áll rendelkezé­sükre. A helyi termelőszövet­kezet, az Ezüstkalász Tsz is hozzájárul a költségekhez. A szociális alapból 5600 forintot utaltak át a napközi otthon számlájára, hogy az indulást, a kezdést megkönnyítsék. | Rohamosan közeledik július elseje, a napközi meg­nyitásának napja. Az iparosok a belső munkákkal végeztek. Nagyjából a berendezés is meg­van. Az élelmezés biztosítását a gyerm ek- n a pkö'ríotthon főző­személyzete vállalta. Rövidesen döntenek arról is, ki legyen az öregek napközi otthonának a vezetője. Olyan személy ki­választására gondolnak, aki sze­reti az öregeket, ért a nyelvü­kön, és megfelelő szórakoztatá­sukról is tud gondoskodni. Dunaszentgyörgyön a község összefogásával létesül az öregek napközi otthona. A cél az, hogy tartalmas, és emberhez méltó életet biztosítsanak a község öregjeinek, hogy megkönnyítsék és széppé tegyék hátralévő nap­jaikat. P. 1VT. Vadászat, vadászerhöles9 vadászillem Hazánkban a vadállomány ál­lami tulajdon s a vadászati jog az államot illeti meg. E jogot az állami erdőgazdaságok, vadgazda­ságok, vadásztársaságok útján hasznosítja az állam. Az ország területének nagyobb részét — több mint 80 százalékát — va­dásztársaságok bérlik. Csaknem 800 vadásztársaság működik ma Magyarországon s ezekben mint­egy 20—25 ezer vadász , műkö­di k. Ki vadászhat? Aki 18. élet­évét betöltötte, vadászfegyver tartására engedélye van és va­dásztársaság tagja vagy bérkilör vésre szerződést köt. Mindez már a vadászerkölcs fogalmába tartozik. Hasonlókép­pen annak tisztázása, hogy ki hol vadászhat. Egyéni vadász a társasága által bérelt területen, vagy idegen területen, meghívott vendégként vadászhat. Természetesen a vadászerkölcs­höz tartozik azoknak <iz előírások­nak betartása is, amelyek meg­határozzák: mire és mikor va­dászhat valaki. Ezeket a rendel­kezéseket, a tilalmi időket álta­lában ismerik a vadászok. De például itt van mindjárt a nyár, amikor szabad selejtezésre ítélt őzbakot lőni. Vét a vadászerkölcs ellen, aki a nem selejtes bakot elejti. Selejtezés címén kapitális bakot „tévedésből” kilőni a leg­nagyobb mértékben ellenkezik a vadászerkölccsel, amelyhez szigo­$ ruan hozzátartozik a vadálfo* mány védelme. Hozzátartozik a vadászerkölcs­höz a rendeletek betartása, da van sok olyan íratlan szabályt amelyet valójában csak a vadász­illem ír elő. így például nem illik nyulat, fácánt térdelve vagy fekve lőni, körvadászaton vagy hajtásban a másik vadász elöl ellőni a vadat, sebzett vadat kín­lódni hagyni, elejtett vadra rá­lépni, saját eredményességünket mások rovására kierőszakolna Végül, de nem utolsó sorban még egy vadászillem-szabály: vadászat közben, töltött puskával ne szed­jük elő a bütyköst! Jobb azt a vadászat utánra hagyni — abból soha se lehet baj* Bibi egyedül maradt az idegen világban. Egészséges életerejével azonban felül tudott kerekedni csalódásán. Munkát kapott itt a snack-tbiárban. Dolgozik keményen. S mint em­lítettem, utálja az amikat. Az ablak mellé, a sarokban lévő asztalhoz ülök. Bili, Bibi főnöke lép ki a konyhából. Bili egy nagy benzintársaságtól bérli a snack- bárt. A benzinkutat a társaság üzemelteti, a snack-bárra viszont nem költenek, de az, áz országban lévő többi tízezerrel együtt a bérlők folytán mégis búsás hasznot hoz nekik. Persze Bili sem jár rosszul. Az országúton és a ben- zintkútnál nagy a forgalom. így remekül megy a snack-bár is. Ennek persze roppant örülök. Ha minden jól megy, gazda leszek itt nem­sokára. Bill a városba akar költözni. Nőnek a gyere­kei, városi iskolában szeretné neveltetni őket. Tíz esztendei bérlete során már összegyűjtött 28 ~ ___—......n. I ............ .... a nnyi tőkét, hogy a városban egy szerényebb * éttermet nyithat. Kedvel bennünket és azt mondta, átadja Bibinek és nekem a snack-bár bérletét. Ehhez azonban húszezer dollár kell. Annyi kauciót kell letenni a benzintársaságnál. Bibi és én, kuporgatjuk a dollárokat. A zsoldo- mat minden elsején és tizenötödikén pontosan átadom Bibinek. Csak annyit tartok magamnál, hogy cigarettára jusson. Bibi sem költ. A kosztot ingyen kapja, főnökéék olcsón szállást is adnak neki egy parányi szobácskábán. Tizenötezer dol­lárunk van már a bankban. Még ötezer kell. Bibi, hogy gyorsabban menjen a dolog,'ját­szani akar a tőzsdén. Példákat mondott arról, hogyan gazdagodtak meg emberek a tőzsdei spekulációval egyik napról a másikra. Én vi­szont arról példáztam, hogyan ment rá jóval több embernek ? gatyája is a tőzsdére. Ezen összevesztünk. Bibi aztán mégiscsak nekem adott igazat, hogy ne kockáztassuk kis vagyon­kánkat. Ha meglesz a húszezer akkor átvesszük a boltot. Nekem még három évem van a had­seregnél. Amíg leszerelek, addig Bibi egyedül vezeti majd az üzletet. Aztán majd beszállok én is. Bárcsak már ott tartanánk. — Mi újság Fort Braggben? — kérdi Bili. , — Öreg fiú, ha lehet beszéljünk másról — hárítom el a kérdést. — Persze, igazad van — kap észbe Bili. Tudja ő is, amit én. A CIC nem veszi jó­néven, ha Fort Bragg lakói fecségnek. Akinek eljár a szája, azzal kíméletlenül elbánnak. Ép­— 29 — pen ilyesmi miatt volt nemrégen nagy ramazuri. A szakaszunkban volt egy horvát. Még sihe- der korában beállt az üsztasák közé. Aztán a francia idegenlégióba került. Onnan pedig hoz­zánk. Tapasztalt legény volt és mégis ráfizetett. Szabadsága idején megismerkedett egy csinos nővel. A nő etette, itatta, szerelmeskedett vele. Egyszóval alaposan az ujja köré csavarta. Egy sereg dolgot kiszedett belőle. A nő valami pa­cifista újságnál dolgozott. Megírta, hogy mi történik a Fort Braggben. Az elhárítok persze hamar kiszagolták, hogy kitől szerezte az érte­süléseit. Letartóztatták a fiút. De nem került a hadbíróság elé. Szökés közben agyonlőtték. Ezt persze senki sem hiszi el. De senki sem kíván­csiskodik. A CIC emberei hidegre tették és kész. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Ehhez tartsa magát az ember és akkor nincs baj. Bibi közben a pultnál dolgozik. Felveszi a vendégek számira fenntartott csábmosolyát. Jól­esik itt ülni. Falatozni, kortyolni a sörből. Nézni, ahogy Bibi sürög-forog. Csak már tíz óra lenne. A KUTYAKALAND \ Tanteremben ülünk. Taylor főhadnagy a rob­bantási szakértő egy újfajta plasztikbomba sa­játosságait. kezdési módját és hatásfokát ma­gyarázza. Lassan már ki sem tudunk igazodni a sokféle robbanóanyag és robbantási eljárás között. Egyik agyafúrtabb mint a másik. — 30 — » 'ii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents