Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

196?. június 25, TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 9 Hivatástudat borítékpénz Hivatastudat. Etikai kötelesség, nem tud korrumpálni. Csak a kezelés után .. . Én nem kérek Aktíy egészségvédelem. olyan eszközökkel gyógyíthat, senkitől egyetlen fillért sem. Aki Egy-egy szó a legmagasabb- amelyek mindenképpen a ren- önszántából úgy érzi, hogy adnia rendű fogalmak. Ami mögöttük delkezésére állnak, ő legfeljebb kell, attól elfogadom. Ezt a tör húzódik, az az orvosi munka, azzal korrumpálódik, hogy elfő- vény is megengedi Nem elegendő megtanulni az gadja a borítékot, egyetemen a tananyagot, álomból riadva is egy szuszra felsorolni az emberei test számos alkotó­elemét magyarul és latinul, nem elegendő ismerni a betegségfaj­ták szinte megszámlálhatatlan so­kaságát, s még az sem elegendő, az 9. — A borítékpénz addig egyet­len orvosnak sem égetheti a zse­bét, amíg munkájára az SZTK-s — Azért mégiscsak kötelez az hogy az orvos precízen ismerje kap az ^o^A kóAáz^So?- a világ gyogyszertermelesenek lat hozza magaval, hogy egy kór- teljességét. Mindez nem elegendő teremben nem lehetek kedves ahhoz, hogy az orvos gyógyítani csak egy beteghez, ahhoz, ame- tudjon. Ahhoz hit kell, elhiva- lviktől kaptam a borítékot. A tottság, nagyfokú kötelességérzet többivel is, a kórterem többi be­ás seket. Márpedig az orvosok több­ségére nem lehet rosszat mon­dani. S gyakran előfordul az is. hogy a beteg nem is ad az or­vosnak pénzt, s ha iaen akkor fáradhatatlan, aktív munka, tegével is igyekeznem kell ha- amennyivé eldicseks^ls Gyógyítani csak ilyen sok kom- sonló hangnemet hasznaim. Ha merőseinek kórteremtársainak ponensek birtokában lehet. ezt nem teszem meg, az etikai meröseineK- korteremtarsainak. És az orvosi feladat: segíteni kötelezettségem — külső és bel- a beteg emberen. * Mindent meg- ső kötelezettségem .— sértem tenni az életért, az életben rnara- meg. dásért. Mindent. — Tudja, adtam és már az or­vosnak pénzt is, hogy segítsen. Hát, nem mondom, kedvesebb is 5. A névnélküliség feltételezi az őszinteséget. Nálunk Magyarországon a bo­rítékpénznek hagyományai van­nak. Régmúlt idők megrögzött sége élteti ma is ezt a szokást Küzdeni kell ellene, éppen úgy, Lehet, hogy a fentieket olvas­azóta... Meg talán könnyebben va akadnak, akik hitetlenkedve mint hllta is érzem magamat. — A monda- bólogatnak. Szép-szép. csak ép- In tp hnpv i iLit tok nem sajátosak. Elhangzottak pen nem így van ez teljesen a ° -a n' D hogyan• Nemcsak már hasonlóak sok beszélgetés gyakorlatban. Akad orvos, aki közepette. S vajon igaz-e, ami a valósággal kikényszeríti a be­szavak mögött húzódik? Valóban tegből a pénzt. más az az orvos, akinek egy bo- _ Nos akacj., r ítékot csúsztatnak a kezébe? Az NDK-ban az orvosok fize­a „borítékos betegek” meggyőzé­sével, s elsősorban nemcsak az­zal. Célszerű volna az orvosi kö rökben az erkölcsi-etikai kérdé­sekkel kicsit többet foglalkoz­Valóban gyorsan lemérhető ha- — Igen, van olyan orvos is, — ni', ®.s az ,or7°®ok körülményei- tása van néhány papírpénznek? hangzik az egyhangú helyeslés. Pek rendezget is napirendre kel Megváltozik tőle az orvosi hiva- És a mondat vége: — de részben ene tuzm' tástudat? _ _ kényszerülnek rá nehány an. Fel­Beszéljünk hát őszintén, orvo- lép itt egy paradoxreakció az tése általában meghaladja a ma­sokkal a borítékpénzről. idők folyamán. A borítékpénzek- gyár orvosok legális fizetésének bői bizonyos átlag mellékjövedel- hat-hétszeresét. A kapitalista, ál- me alakulhat ki az orvosnak, lamokban az orvosi ellátottság Olyan átlag, amelyre végül már rendszeréből adódóan az orvosok A. számot tart, amelyet életritmu- jelentős hányada annyit keres, musába illeszt, amelyre szüksége amennyit nem szégyell. — Milyen elképzelésekkel lep lesz, amely, ha nincs, hiányzik. De nézzünk néhánv hazai Dél­ki egy újdonsült orvos az egye- Hát, ami igaz, igaz, előfordulhat, dá? Bunyós'ÄS.® tem kapuján. ..... , . . kogy ú> en esetekben az orvos ma- segédmunkás keresete niegközé­~ A becsuietes többség igazi ga teremt olyan körülményeket, lítheti a hóromezer forintot. Jó hivatastudattal Azzal az érzés- hogy a beteg adni kényszerül, kőművesek - félreértés ne es­sél, hogy most mar ra emberi Előfordulhat, - de mindennapi sék senki sem becsüli le az ő sorsokat bíznak, hogy ludasa, es tipikus esetnek azért nem szakmájukat! - keresete vetek- kepessege legjavát kell adnia a mondanám az ilyent reá bízottak meggyógyításáért. És igyekszik is fiatalsága teljes meg­győződésével, tenniakarásával, lelkesedésével megfelelni lelkiis­merete és a társadalom vele szem­ben támasztott követeléseinek. 6. szik az orvosok legális jövedel­mével. És a példák hosszú sora állna még rendelkezésre. Ki kell mondani, hogy nálunk az orvo­sok — kórházi és körzeti orvosok el — fizetését eleve úgy áliapítot,­— Nem mindenki fogad ^ . , , i - v. - ilyen tartalmú borítékot. A be- jak meg hogy számoltak az eset­— És mit jelent az első bon- tegek tudnak bizonyítani: van, lege<; mellékjövedelemmel tekpenz? aki „maga néni”, vagy „maga bá- , .. . ,. — Kétségek közötti örömet esi, jobban rá van szorulva, mint , boritekpenzek megszuntete okoz. Kétséget: mit várnak tő- én” szavak kíséretében elhárítja seí .f2 orvosok jelentős hanyada, lem többet, mi az, amit ez ideig az adományt. Ilyen orvosok is va‘°oan hivatastudatának elő vannak. S nem is kevesen. önmagámtól nem tettem meg? Keresem magamban, mi kell, hogy legyen az a plusz, amiért lefizettek? Higgye el, komoly lel­kiismereti kérdése ez mindenki­nek, minden kezdő orvosnak. többsége, nem kifogásolná. Sőt örömmel fogadná a számára, és a 7. beteg számára is kényelmetlen helyzet felszámolását. Örömmel -ítA .ÄLÄ fogadná, ha az orvosi pályákon MCfY, imiiucii AWUU uivuancm. vaPV érvékpltPÜk ho£V ^ aiv,U11 fásulSgot mthaA? ílsTboríték ki ojiiyen orvos? Ki mennyire kialakult bérhelyzetet és bér­mindenkinek eev kicsit égeti a ismeri szakmáíát> mennyire ma- rendszert felülvizsgálnák, össze- - tenyerét. Ugyanakkor felmerül sabiztos saíát szakterületen? hasonlítanák az orvosok fizetését egy váratlan öröm érzése is. A — A borítékba szubjektív ér- egyéb területek bérhelyzetével, kapott összeg olyan jövedelem, zések alapján teszik az emberek számba «vennék az orvosi tényke- amelyre nem számítottam. Az a pénzt. A kívülálló — tehát hasznosságát 1300 forintos kezdofizetés, tizen- jelen esetben a beteg, avagy a * " , nyolc évi tanulás, s tegyem hoz- hozzátartozó — szakmailag iga- es értékének megfelelő, mslto zá, nélkülözés, lemondás után bizony nem sok. J.ól jön a borí­ték tartalma. zán nem döntheti el, hogy me- helyre állítanák e magasan kva- lyik orvos, milyen felkészültség- nfikált munkát. gél rendelkezik. Ez is azt bizo­nyítja, hogy a borítékpénz leg­És addig? Egyetlen orvosnak sem szabad elfelejtenie, hogy ná­több esetben udvariasságot, ked- junk minden dolgozó ember szá- vességet honorál valójában, bár mara ingyenes gyógykezeled biz­Az előbbi gondolatsort foly tatva hangzik egy másik véle- lást várnak érte mény: — Végül, a töprengésből csak az öröm marad. A jóhoz könnyű hozzászokni. A kétségek megfa­kulnak, elmúlnak. Az ember rá­különleges bánásmódot és elbírá- josfj- ^ állam. S azt sem, hogy minden egyes orvos a legmaga- sabbrendű feladatot vállalta ma­gára, amikor e pályára lépett. 8. Társadalmi megbecsülésének első — Hogy mi a véleményem a lépése: önbecsülése, az. hogy le­-ÖnVSr^öv^lemért borítékpénzről? - kérdez vissza gyen hivatástudata, s teljes sú .......... ' Amíg a fizetésem3600 lyával n ehezedő érezze a reá etikai kötelességét. Ha ez sikerül, akkor az egye­a varatian joveaei emeri, nem kell, mert nem is adhat többet, valaki. Gyógyítani legjobb meggyőződése forint körül van, s amíg a ren- szerint gyógyít, gyógyszert csak ^es műszakom mellett heti két­^óg^srertaíban "található Hono- hál’°m éjszakát is a kórházban temekről kikerülő és a gyakorló rál legfeljebb egy mosollyal. töltök, igazán hem irigyelheti orvosok becsületes többsége igazi tőlem senki a mellékjövedelmet, elhivatottsággal, képessége leg- Különösen nem akkor, ha a mel- javát adva, tisztább és nemesebb 3. lék jövedelemre mások „hálája” eszközökkel, mint napjainkban, kapcsán - teszek szert. Az ápolás csak az orvosi munkájának él­befejezése előtt nem veszek át hetne, — Tudja, szerintem nem más ez, mint egy közönséges korrup­ció a beteg részéről. Az orvos semmiféle borítékot. Ez tilos, de MÉRY ÉVA «dQQElaQ Vérhas <5 Kaptuk a se alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt az Orvos- **** A bélfertőzésekről írott cikk ükét olvastam. Sajnos, abban a vérhas-megbetegedésről szó sem esett. Nagyon kérem, e komoly betegséget ismertesse, s egyben közölje, van-e ellene védő­oltóanyag? Szívességét előre is köszöni egy olvasójuk”. Egy má- dk olvasónk azt kérdezi, hogy: van-e olyan vérhas, amikor a beteg széklete nem véres?... stb. Kedves Olvasónk! Tekintettel a betegség járványszerű fellépésé­re, válaszunkat soron kívül meg­adjuk, az alábbiakban: A vér­has (dizentéria) olyan heveny, fertőző megbetegedés, amely eről­tetett, véres, nyálkás, gennyes széklettel jelentkezik. Emellett általános tünetek is lépnek fel. Kórokozó szempontjából kétféle vérhast különböztetünk meg: bacilláris és az amoebás dizen­tériát. A bacilláris dizentéria kórokozói négy csoportba tar- tozhak. Ezeket a dizentéria- bacillusokat Shiga nevű, első le­írójukról Shigelláknak is hívunk. Ezek közül egyesek erjyhe, má­sok súlyos ^megbetegedést okoz­nak. : mertr tbxint termelnek,- s az idegrendszert is megtámadják. Maguk a kórokozók gyenge el­lenálló képességűek, azonban a külvilágban mégis hosszabb ideig életben képesek maradni. A víz­ben, különösen iszapb.an egy-két hétig, jégben, földben pedig hó­napokig is. A közhasználatban . lévő fertőtlenítő szerekkel szem­ben viszont ‘ annyira érzékenyek, hogy. azok néhány perc alatt el­pusztítják őket. A kórokozók a szájon keresztül jutnak be — éténél, itallal, vagy piszkos, kéz útján a f tápcsatornába. Ha a gyomorsav valamilyen oknál fogva nem pusztítja el őket, ak­kor lekerülnek a vékonybélen ke­resztül a vastagbélbe és ott meg­tapadnak. Hatásukra á vastagbél nyálkahártyája gyulladásba jön, rajta fekélyek keletkeznek, ame­lyek vérezni kezdenek. A sérült, vérbő nyálkahártyán keresztül, egyró&ft ’. ;>^< szétesett. ■, mokból kiszabaduló ,méreg, más­részt á ’ Shiga-bacillus'' * valódi toxinja • felszívódik • a ^'ervézétfré^ és általány tüneteket: lázat, roasaullétet. . -a Stb. idéz elő. A vérhá$ 2—7 hapi; lappangás után kezdődik, hirtelen, vagy egy-két napi bevezető tünetekkel. A be­tegnek erős hasmenése, has- csikarésa és igen heves székelési ingere van. A fejfájást, bágyadt- ságot, étvágytalanságot és lázat hamarosan követi a hasmenés, amely eleinte bélsár jellegű, de később nyálkássá, véressé válik. A beteg az első napokban 20—30- szor is üríthet székletet. Né­hány nap múlva a székelések gyakorisága csökken, a láz er- múlik és az esetek zömében a betegek teljesen meggyógyulnak. A betegek egy része nem gyó­gyul meg teljesen, hanem be­tegsége krónikussá válik, ami abban nyilvánul meg, hogy 'hó­napokon át, időnként enyhe hasmenések fordulnak elő nála, olykor kellemetlen bélgörcsök kí­séretében. A típusos esetektől eltérően, a betegség igen sokszor nagyon enyhe formában zajlik le, amit ..nyári bélhürut, vagy hasmenés” címen szoktak el­könyvelni. Ezek a véres széklet nélküli dizentériák. A dizen té­riás eredet csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a szék­letben a bacillusok kimutathatók. Hazai yiszonyaink között a di­zentéria iránti fogékonyság a gyermekkorban a legnagyobb. A bejelentett betegek közül' 20 szá­zaléka a két éven aluli gyermek­re esik. A halálozás a háború előtti évek 13—14 százalékáról ma már egy százalék alá csökkent. A kisgyermekkor a legveszélyez­tetettebb. mert az összes halá­lozásoknak mintegy 30 Százaléka a két éven aluliakra esik. A fiatal kor mellett még igen nagy veszélyt..{jelent a betegség a 70 .éven felüliekre, mert itt is igen magas lehet a halálozás. ' Járvány1 rvidéjén minden has- menéses beteget, a véres széklet nélkülit is mutassuk meg az or­vosnak. Halált okozott a veszettség Idézünk egy levélből: „A napokban bemondta a rádió 6« az újságok is megírták, hogy hazánkban egy au . ségben meghalt. Milyen ez a betegség? Hőgyafri lehetett volna megmenteni ? A veszettség igen régen ismert és rettegett betegség. Eredetileg a ragadozó vadállatok megbete­gedése lehetett. Az állatok meg- szelidüléséyel az embernek is betegségévé vált'., Régebben leg­többször a kutyák betegedtek meg, ritkán macska is. Tehén teje és húsa is tartalmazhat kór­okozókat, de ez gyakorlatilag nem okoz fertőzést. Ma már elsősorban a vadon élő állatok között fordul elő leggyakrabban (róka, borz). Kórokozója virus. A veszett állat nyálával, a mart sérülésen keresztül kerül az em­berbe. A fertőzések nagy része - az utóbbi időkig kutyától szár­mazott. Nem minden veszett ku­tya harapása okoz fertőzést, ha­nem . a . marásoknak csak 30 százaléka. A kutyák kötelező védőoltása óta már kutya által előidézett megbetegedés, jófor­mán nem is fordul elő. A lap- pangási idő .2—6 hét, sokszor több hónap. Á mostani esetben is több hónappal a marás után tört ki a betegség. Embernél a betegség nyugtalansággal, nyelé- si nehézségekkel kezdődik, amely néhány nap múlva fokozódik és súlyos görcsökhöz vezet. A gör­csöket a legkisebb külső ingerek is kiválthatják. A beteg igen szomjas. A víz látása és csobo­gása is görcsöket vált ki. A nyugtalanság fokozódik, majd át­megy a dühöngési stádiumba. Ezt a bénulás! szak váltja fel, s a légzőizmok bénulása miatt be­áll a halál. Kutyákon a iappan- gásl szak után négy-öt nappal, a harapási időszak lép fel, amikor a kutya lázas, izgatott és olyan ingerlékeny, hogy állandóan ha­rap. Mindenkit megtámad, emészt­hetetlen dolgokat eszik (fa, toll. stb). Jön a bénulásos szak, ami­kor ugatása rekedtté válik, já­rása bizon3d;alan, majd teljes bénulás következik, elpusztul. Az állat nyála már a betegség ki­törése előtt I.<*om-öt nappal fer­tőző lehet, s marad a betegség teljes ideje alatt. A betegség ki­törését védőoltásokkal meg le­het előzni. A már beteg embert házi ápolásban részesíteni tilos! Az illetékes állatorvost értesí­teni kell, mert az állat meg­figyelése és agyának laborató­riumi vizsgálata iránt ő intézke­dik. Az ebek kötelező oltása óta nálunk az emberi veszettség erő­sen lecsökkent. Az utolsó emberi veszettséget hazánkban-• 1951-ben észlelték. Ki az apja a gyereknek? Két levelet Kaptunk. Az egyi­ket egy anya írta, akinek llát — ártatlanul — gyermektartásért perelik. A másikat egy fiatal diák írta, akit szintén perbe vontak, pedig ő még „nemi ak­tusban” nem vett részt, mert minden Idejét leköti a sok tanu­lás. Sajnos, , mindketten úgy tudják, hogy úgy Ítél a bírúságj „ahogy a nő akarja!”, (Meg­döbbentő. hogy ilyesmit manap­ság elhisznek a . bíróságról). A tárgyaláson mindent mondjanak el őszintén. Ha nem apja valaki a gyermeknek, azt a Törvén v- száki Orvostanintézetben végzett vércsoport-meghatározás tel Vs bizonyossággal eldönti. Ennek alapján Ítél a járásbíróság. Kedves Olvasóink! Lapunk ,Négyszemk5zt az Orvossal” ro vata minden hozzá érkezett levélre és kérdésre válaszol. Ha válaszunk kíslk, annak oka a kérdések nagy száma. Olvasóink szives türelmét kérjük. A válaszokat a beérkezés sorrendjében adjuk meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents