Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
196". Június ÖS. I «ears mmm vefüjsac Az iregszemcsei varázsszer © Talán még a hittérítők sem hirdették ekkora mindent vállaló elszántsággal tanaikat. Ireg- szemcsén ezzel kelnek, ezzel fekszenek. Tudósok, kutatók és agitátorok egyszemélyben. Végtelen szorgalommal és nagy kitartással cáfolják a kvalifikált kutatómunka és a népnevelés összeférhetetlenségét. Megfér együtt a kettő, és a kettőt egyszerre csinálják. A népnevelés ad mélyebb értelmet és gazdagabb tartalmat a kutatómunkának, emez viszont mintegy megtáltosodik az ifjonti hévtől, s á' kutatás már-már költészetté. nemesíti a népnevelést. Mindenesetre a takármányter- mesztést egy napon említeni a költészettel, több mint merészség. Szentségtörés. Vagy talán mégsem? Dr. Kurnik Ernő professzor Iregszemcsén él, de ahol ismerik az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszert, az iregi borsót,. . szóját, napraforgót, ott fogalom a professzor neve. S a szóját a világ minden pontján ismerik. Iregszemcse Dél-Dunán- túl kellős közepén, Tolna megye tamási járásának közepes nagyságú települése. Mégis világszerte számon tartják, ahol az új napraforgófajták „születését” figyelemmel kísérik, jegyzik és tanítják. Iregszemcsén működik a Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Innét indult el hódító útjára a varázsszer. terjedt oly sebesen, mint ahogyan remélni lehetett. A kutatók megkezdték a reklámhadjáratot. Voltaképpen azt is mondhatták volna, a takarmánytermesztés új módszerét megcsináltuk, készen vagyunk vele, a többi nem a mi dolgunk. Dr. Kurnik Ernő, az intézet igazgatója azonban más álláspontra helyezkedett. Az intézet ne az íróasztalok számára dolgozzon, a kutatók legyenek tehát első számú propagandisták. Nemrég az NDK-ból mezőgazdasági küldöttség látogatott el Iregszémcsére. A vendégeket dr. Kurnik Ernő kísérte fel az emeleti kis tanácsterembe, ahol tolmács nélkül tartott tájékoztatót az. intézet életéről, munkájáról. Mondandóját az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer ismertetésével kezdte, és ezzel is fejezte be. Évek óta mindig ezzel kezdi, és mindig ezzel fejezi be. A 80 személyes nagy tanácsteremben is, ahol az ország több száz termelőszövetkezeti vezetője fordult meg az elmúlt években, és a kis tanácsteremben is, ahol rendszerint a kevésbé népes delegációkat fogadják. fogva alkalmazzák az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszert. S az eredmény: egyik évről a másikra tehenenként 490 liter többlettej. Éjihez az idén hozzájön még „minden megerőltetés nélkül” 260 liter. A varázsszer kész, valamennyi, mező- gazdasági üzemnek tálcán kínálják, csak el kell fogadni. Egyébként az előbbihez hasonló nagyságrendben nő a tejtermelés abban a több száz mezőgazdasági üzemben — elsősorban Baranyában, Tolnában, Somogybán, Győrben, — ahol az iregszemcsei kutatók ajánlására, a takarmánytermesztés új rendszerét bevezették. © © © Hazánkban áz illetékes hivatalok árgus szemekkel vigyáznak a termőföldre. Sajnos mégis fogy, kopik. Földvédelmi törvényünk van, de minimumtörvényünk nincs. Azért nem vonnak felelősségre senkit, hogy miért termel holdanként csak 12 mázsa búzát, akkor, amikor az adottságok birtokában 18 mázsa termelhető. Vagy a számosállat évi takarmányszükségletét miért termeljük 1600 négyszögölön, ha öntözéssel 400 négyszögölön is megtermelhető? Agronómuskö- rökben általános a panasz: első a kenyérgabona, ez a termőterület egyharmadát viszi. Következnek az ipari növények és csak végül a takarmánynövények. A maradék terület jut takarmány- növénynek. Ez viszont kevés. Valóban kevés? 1964-ig a gyakorlati érvek döntő többsége amellett szólt, hogy igenis, kevés. 1964. nyarán dr. Kurnik Ernő szakembeVeket hívott meg Iregszemcsére és bejelentette, hogy megszületett az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer. Csodálkozó és csodálatos határjárás következett. A professzor vendégeit személyesen kísérte, s a kísérleti parcellák között maga mondta el, hogy tulajdonképpen mi az új az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszerben. Az is új benne, hogy takarékoskodhatunk a termőfölddel. A kutatók a képletet megfordították, bebizonyították: egy számosállat egész évi takarmányszükségletét 0,7 kát. holdon már meg lehet termelni. A bemutató után egyetlen percig sem volt kétséges: az új rendszert egy év leforgása alatt Magyarország valamennyi arra alkalmas mezőgazdasági üzemében be fogják vezetni. A termőföldek védelmét törvény írja elő, de ez még annál is több, mert a lehetetlent,' a termőföldek növelését teszi lehetővé. Papp Ambrus gazdaságvezető precízen fogalmaz: — Az intézet gazdaságában 1965-ben 2540 liter volt a fejési átlag. 1966-ban 3030 liter. Elvégeztük az előzetes kalkulációt: az idén elérjük a 3300 litert. -Négyszáz tehén átlagában, minden megerőltetés nélkül. De továbbmegyek: A sertéshízlalás- nál 4,5 kilogrammon belül maradtunk — mondja. (A gazdaságosság döntő mütatója, hogy egy kilogramm súlygyarapodást hány kilogramm takarmány feletété- sével érik el a mezőgazdasági üzemek. Iregszemcsén tehát egy kilogramm hízó sertést négy és fél kilogrammnál kevesebb takarmányból állítanák elő. Az országos átlag éhnél magasabb.) A lehető legtermészetesebb, hogy szülőhelyén a kezdettől Dr. Kurnik Ernő munkatársaival fáradhatatlanul hirdet és szervez. Hirdetik az új igét, a tej- és a tejtermékfogyasztók népes táborának örömére. Bár az is igaz, hogy a népes tábor csak mérsékelten tájékozott a varázsszer létezéséről. Nem kerül pénzbe, ingyen adják. Nem lehetetlen, ha fizetni kellene érte, talán már valamennyi magyar mezőgazdasági üzem bevezette volna. Igaz, Vas, Csongrád, Szabolcs és Hajdú kivételével, a többi megyében már mindenütt ismerik. Borsodban Abaújdeve- cser az első fecske. Győr megyében egy esztendő elég volt ahhoz, hogy az iregszemcsei taT karmánytermesztési rendszer csatát nyerj en. Részletes leírása a közeljövőben meg fog jelenni a KGST tagállamai mezőgazdasági szak- folyóiratában is. Kilenc nyelven publikálják. A tej népélelmezési cikk. Olcsóbb is lehetne, több is lehetne. Éppen ezért előfordulhat, . hogy az iregszemcsei ta- karmánytermesztési -..Rendszer a, publikálás után külföldön hamarabb uralkodóvá válik, mint Magyarországon. Egyik évről a másikra 490 liter többlettej. Tessék szorozni és osztani. Magyarországon a tehén- állomány 772 ezer. i SZgKULITY PÉTER , A diákok képviselője Tolnáról Június 29-én kezdődik a KISZ kongresszusa. A küldötteket a fiatalok a nagy eseményre már megválasztották. A Tolna megyei középiskolások küldötte Rencz Márta, tolnai diáklány. A tolnai Földvári Mihály általános gimnázium harmadikos diákja. Mártával a Fadd- dombori KISZ- vezetöképző táborban találkoztunk. — Gondolta, hogy küldöttnek, a diákok képviselőjének választják? — őszintén mondom, nem. Az ember tele van munkával, több mint kétszáz KISZ-tagunk van, jut is idő arra, hogy az ember arra gondoljon, jő lenné elmenni erre a nagy tanácskozásra. — A gimnáziumban mit szóltak a küldetéshez? — Büszkék voltak arra, hogy a ml iskolánkból van ..... a diákok küldötte. — Egészen őszintén..; — Szóval kicsit irigyeltek is. Mert ilyen fontos eseményen ott lenni, egy életre szóló élmény. — Ha felszólal, miről beszél? — Még nem tudom Itt a KISZ- vezetőképző táborban lesz majd mód rá hogy megbeszéljük. Úgy tervezem, hogy néhány közép- iskolás csoporttal leülünk, majd egy-két órát beszélünk a küldetésről. © S most kezdődött az apostoli megszállottságé hittérítés, a nép- nevelés, mert az iregszemcsei ta- fcafl?éflyten0§sztés,i rendszer nem 1 OKTOBER FENHEBEN Lenin a visszapillantó tükörben A Proszpekt Mira forgatagában került elénk. MOK 85—01 volt a rendszáma. Feljegyeztem, mert moszkvai kollégám ajánlotta, hogy ne mulasszam el megismerni a vezetőjét. Ivan Pavlenko 1917. tavaszán önként vonult be a cári gép- kocsizókhoz. A gőzfűrész után autó volánjához ülni — legszebb álmainak megvalósulása volt. Némi szerep persze neki is jutott abban, hogy százada még október előtt a forradalmárok oldalára állt. „Paccard”-jával vitte a vörösgárdistákat a Szmolmjba. — Ötven év a volán mellett, nagy idő — meséli kedélyesen, vagy negyven típuson jártam már. Mintha a holdig mentem volna, meg vissza. Több mint hétszázezer kilométer... Amúgy terven felül csak egyszer álltam te életemben, araikor Péter- várott Lenint láttam lejönni az intézet lépcsőjén. Vagy fél- százan voltak a kocsimon. Nem is engedtek volna továbbmenni. .. Basmakok golyózápora között vitt gabonát Kirgiziába, éveken át rótta Szibéria úttalan ütait. Felragyog a szeme, amikor az 1940-es moszkvai autóversenyről beszél. Második lett ZLSZ— lOÍ-esével, Tíz, éve nyugdíjba Nagy idők tanúi küldték. Szép pénzt kapott, dekát a kocsitól nem tudott elszakadni. örökké fiatalon járja a moszkvai utcákat, zsebében a 18190. számú, jubiláló jogosítvánnyal. .. Ha sötétzöld sapkájával megpillantják a leningrádiak, barátságosan integetnek neki. Fjodor Szoncev a 66—22-es Volgával jár. Negyvenkilenc éve a Szmol- nij sofőré. Ő is amerikai Pac- card-on kezdte, tüzérként: muníciót szállított a frontra. Azután röplapokkal, újságokkal, vörosgárdistákkal, csekistákkal száguldozott a Néva-parti város utcáin. — Vittem én kérem Krupsz- kaját és Clara Zetkint, Kun Bélát és Thalmannt. Huszonnyolcban ' elvittek Gorkijt a petropavlovszki erődbe, ahol 1905-ben raboskodott. Aztán jött a háború, vittük az utánpótlást a Ladoga-tó jegén a körülzárt Leningrádnak. A téli blokád, a könyörtelen éhség elvitte anyámat és nővé/emet. Két önkéntes fiam elesett a fronton. Völhov alatt temették el a bátyámat. Harmadik fiam rokkantán tért vissza... Leningrádnak ma alig van jobb ismerője, mint a Szmolnij veterán sofőrje. Postájában majd minden nap akadnak baráti levelek szófiai és pesti, bukaresti és belgrádi keltezéssel... A moszkvai Lenin Múzeumban kiállított Rolls-Royce mellett ismerkedtek meg Lev Go- rohovval, Lenin egykori sofőrjével. Ez a szemüveges, ősz hajú bácsi olyan megkapó közvetlenséggel mesélt a piros- nyakkendős gyerekeknek Leninről, mintha most is látná, vagy hallaná dudorászni a hátsó ülésen. — Gorkiba mentünk vele. A tükörben láttam, hogy magába mélyedve ül, valamin nagyon elgondolkozik. Azután dúdolni kezdte azt a fáradt, szomorú dalocskát, amelyiket én is szerettem. Lelassítottam, nehogy abbahagyja. .. Sárgult papírlapot mutat: „Adatott Lev Tyimofejevics Go- rohovnak, aki 1918-tól 1924-ig ténylegesen V. 1. Lenin személyes sofőrje volt”.- Az aláírás: N. Krupszkaja. Lev Tyimofejevics nyugdíjas. Már nem autózik, de sokszor ünneplőbe öltözik, elmegy kedves múzeumába, hogy fiatalságára emlékezzék, amelyet Vlagyimir Iljics mellett töltött. PIRITYI SÁNDOR i — És ha megjön a kongresz- szusról? — Akkor nagyon sok dolgom lesz. ! — Szórakozás, pihenés semmi? — A munka az pihenést jelenti szórakozást. Hisz még nagyon, fiatalok vagyunk, hogy a nyári vakációt nagyon komoly munkával töltsük el. Osztályunkkal csehszlovákiai és lengyelországi túrára megyünk. Ezután Nógrád- verőcére kell utaznom. Itt lesz az ország középiskolai KlSZ-ititká- rainak tábora. Tíz napig tart ez a továbbképzés. És végül nagyon kedves kötelesség: egy hónapöt Anna Fischer német barátnőmnél töltök az NDK-ban. — Talán rokoni látogatás? — Nem. Hat éve is elmúlott, hogy levelező partnerok lettünk. Azóta minden évben találkozunk. A múlt évben Anna volt nálunk egy hónapig, most én megyék hozzá egy hónapra... És az a vágyam, hogy kikerülhessek az NDK valamelyik egyetemére. — Tehát már el is határozta, mi akar lenni. — Igen. Vegyészmérnöki diploma, sok-sok kutatás, tanulás, ez a vágyam. — Milyen volt a bizonyítványa? — Ötös. Mindig ötös rendű voltam. Az általános iskolában is. — És még egy kérdés, szülei mit szóltak a küldetéséhez? — Édesapám Mözsön iskolaigazgató, édesanyám Tolnán tanít- Nagyon örültek, hogy a fiatalok engem választottak. Azt mondták, ha felszólalhatok, arról beszéljek, amit a fiatalok akarnának elmondani, ha a kongresszusi szószékre kerülhetnének. Itt a vezetőképző táborban lesz. mód ana, megtudjam mi foglalkoztatja a megye diákjait. — pálkovács -*
