Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

TOLNA MEGY Elm vom aeuxinu ecnraauaa» NÉPÚJSÁG A MAGYAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Érettségi vizsga a szőlőben XVII. évfolyam, 146. szám ARA.: 60 FILLER Péntek, 1967. június 23. Tanácskozik az E]\SZ-közgyülés New York (MTI) Az Egyesült Nemzetek közgyűlése szerdán folytatta a közel-keleti kérdés vitáját. A délelőtti ülésen Mauri­tania, Belgium, Franciaország és Mongólia képviselője szólalt fel. Délutánra Törökország és az Ukrán SZSZK delegációja kért szót. A közgyűlésen nagyjából ki­rajzolódott már az egyes csopor­tok politikája. A Szovjetunió, a szocialista országok, az arab ál­lamok és számos más ázsiai és afrikai ország támogatásával ha­ladéktalanul el akarja érni az ag- resszor kivonását az arab orszá­gok megszállt területeiről, s ez­zel' követeli, hogy a közgyűlés ítélje el az agresszort. Az Izraelt támogató országok, főként a ko­rábbi és jelenlegi gyarmatosító hatalmak, mint ez a felszólalá­sokból kiderült, nem mernek nyíltan szembeszállni azzal a követeléssel, hogy a támadó csa­patait ki kell vonni. Brown an­gol külügyminiszter, Krag dán és Moro olasz miniszterelnök például felszólalásában kénytelen volt felvetni ezt a kérdést és megállapítani, hogy a teriilethó- dítás elvben megengedhetetlen. A nyugati országok azonban mindenáron meg akarják akadá­lyozni, hogy a közgyűlés megbé­lyegezze az izraeli agressziót, a csapatok kivonására irányuló követelést pedig — más, egyéb­ként szintén fontos kérdések, mint például az arab menekül­tek problémájának közbeiktatá­sával — „fel akarják vizezni”, a végrehajtást más feltételek tel­jesítésétől akarják függővé ten­ni. Az Egyesült Álíajnok által elő­terjesztett határozati javaslat szemmel láthatóan nem számít­hat sikerre a közgyűlésen s a nyugati hatalmak taktikája most az, hogy megakadályozzák a szovjet javaslat eredeti formában történő elfogadását is. Ennek ér­dekében az amerikai sajtó most váratlanul melegen pártfogolja az egyelőre még formába sem öntött kompromisszumos terve­ket. Ezek a tervek végső fokon előirányozzák az agresszor csapa­tainak kivonását, mert ezt a nyu­gati hatalmak sem tudják. megakadályozni, de kitérnek az agresszor elítélése, a felelősség megállapítása elől. Az afrikai és ázsiai államok jelentős része azonban nem hajlik ilyen meg­oldás felé. A csütörtök délelőtti ülésen részt vett a magyar küldöttség Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének vezetésévek Fock Jenő délben részt vett azon az ebéden, melyet Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke adott a közgyű­lésen jelen levő államférfiak egy csoportjának tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon.) (Riport a 3. oldalon.) A baromfiipar nagy előrelépése Százezer pecsenyekacsa — \ húshibrid uralja a terepet — Negyvenmillióról álmodni sem mertünk A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A honvédelmi mi­niszter, vezetéséved a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban járt küldöttség útjá­ról tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a tájékoztatót tu­domásul vette, A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és az igazságügy­miniszter együttesen előterjesz­tette a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat egyes kérdéseiről szóló törvények tervezetét. A Minisztertanács az előterjesztést megtárgyalta, elfo­gadta, s úgy határozott, hogy fel­kéri az országgyűlés elnökét: a tervezeteket az országgyűlés ille­tékes állandó bizottságai vitassák meg. A kormány megbízta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztert és az igazságügy-minisz­tert, hogy a parlamenti bizottsá­gok javaslatainak figyelembe­vételével a tervezeteket egészít­sék ki, a szükséghez képest mó­dosítsák, s terjesszék ismét a Mi­nisztertanács elé. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztésére a kormány rendeletet hozott a me­zőgazdasági nagyüzemek gazda­sági tevékenységének kiszélesíté­séről. A pénzügyminiszter jelentést tett az 1966. évi állami költség- vetés végrehajtásáról. A Minisz­tertanács a jelentést elfogadta, s felhatalmazta a pénzügyminisz­tert, hogy a jelentést, valamint az azzal összefüggő törvényerejű rendelet tervezetét a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elé ter­jessze. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatait, amelyek a IX. oárt- kongresszuson a társadalombiz­ítási szolgáltatások fejleszté­sére hozott határozatok 1970-ig történő megvalósításának terveit tartalmazzák. A kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, hogy a javaslatok meg­valósításához szükséges jogszabá­lyok tervezetét az illetékes ál­lami szervekkel együtt megfe­lelő időpontban nyújtsa be a Minisztertanácshoz, illetőleg a hatáskörébe tartozó kérdéseket szabályzatban rendezze. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­ságának javaslatára a kormány határozottan kötelezte az állami szervek és intézmények veze­tőit és felkérte a szakszerveze­teket és a szövetkezeteket: se­gítsék az ifjúság körében vég­zendő munkát, a lehetőségeknek megfelelően messzemenően biz­tosítsák a KISZ szerveinek, vá­lasztott vezetőinek és aktivis­táinak szervező és nevelő mun­kájához szükséges feltételeket, az ifjúságot érintő ügyeket tár­gyalják meg a KlSZ-szervezet- tel, igényeljék és hasznosítsák véleményét és javaslatait. A Minisztertanács határozatot hozott a Nehézipari, a Könnyű­ipari és az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium hatás­köréről és feladatairól. A nehézipari miniszter előter­jesztése alapján a kormány ren­deletet hozott, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság, valamint az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetek önkéntes hozzájárulásával gázelosztó-háló­zatot létesítsenek ott, ahol a gázellátás kizárólag állami be­ruházással nem biztosítható. A Minisztertanács elfogadta a kormány és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A baromfiipar Tolna megyei szakértője, Kovács Béla első he­lyen tartja számon a fejlődést, amelynek nemcsak megfigyelője, egyúttal tevékeny részese is. Az irányítása alatt működő bátaszéki kirendeltség tevékenyen veszi ki részét a baromfitenyésztés minő­ségi és mennyiségi növeléséből. Jó az együttműködésük a megyei tanáccsal, a MESZÖV-vel, s en­nek következtében a vártnál na­gyobb sikereket értek el Tolna megyében a háztáji gazdaságok a tojás termelés terén. Néhány évvel ezelőtt az évi tojásfelvásárlás mindössze 16 —17 millió volt a megyében. „Az idén elérjük a 42—43 milliót, pedig 40 millió tojásról annak idején még álmodni sem mer­tünk” — állapítja meg Kovács Béla. Sok összetevője van annak, hogy az idén már 42—48 millió tojás felvásárlására lehet számí­tani. Elsősorban a külföldről ké­szen behozott tojóhibridek — va­lóságos kis tojásgyárak — terv­szerű elterjesztése magyarázza a számszerűség ilyen mértékű nö­vekedését. Nyilvánvaló • azonban, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése teremtette meg az alapját, a feltételét, a lehetőségét a tudományos színvonalon folyó baromfitenyésztésnek. Valójában már a fogyasztók is kezdik érez­ni a kedvező előjelű változást. Év közben lerövidül az az idő­szak, amikor a tojás két forinton alul nem kapható. Két-három évvel ezelőtt a szabadpiacon hó­napokig tartotta magát a 2,20-as, sőt néhány hétig még a 2,60-es ár is. Feltételezhetjük, hogy ez a hosszú ideig tartó magas árszint már a múlté. A bátaszéki kirendeltség idei felvásárlási terve baromfiból és tojásból 381 vagon. Az eddigi eredmények alapján végzett becslések arra engednek következtetni, hogy ezt a tervet kilenc vagonnal túlteljesítik a közös gazdaságok tevékeny köz­reműködésével és hozzájárulásá­val. Nagyon pozitív vonás, hogy a mezőgazdasági üzemekben és a kirendeltségen az eddigi eredmé­nyeket senki sem tartja plafon­nak. Ellenkezőleg. A vártnál na­gyobb a törekvés a közős gazda­ságokban — főleg a folyók men­tén működőkben — a meglévő adottságok fokozottabb kihaszná­lására. 1967-ben a megye több közös gazdaságában divatba jött a pecsenyekacsa. Ennek újabb lökést adott a debreceni tapasz­talatcsere, ahol, sok. érdekelt, szak­ember vett részt a megyéből. Is­mét Kovács Bélának adjuk át a szót. „Száz-százhúsz ezer pecse­nyekacsát már biztos, hogy az idén megvásárolunk” — mondja a kirendeltség vezetője. Homok István, a faddi Lenin Termelő- szövetkezet elnöke nagyszabású tervek kidolgozásával foglalkozik, olyképpen, hogy az elkövetke­zendő években 10 ezer számra dobnák a piacra a vízi szárnyast- Bucsi Elek agrármérnök, a me­gyei pártbizottság munkatársa pe­dig a minap készített el egy ta­nulmányt a pecsenyekacsa előállí­tása lehetőségeiről a megye arra alkalmas mezőgazdasági üzemei­ben. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy június elsejétől a baromfi­húst termelő közös gazdaságok kizárólag húshibrid naposcsibéket kapnak. Ezzel a húshibrid tér­hódítása teljes és a jelek szerint végleges. A fcözös gazdaságok igényeit — s ez igen lényeges — a baromfiipar húshibrid napos­csibéből ki is tudja elégíteni. A húshibrid térhódításával a nevelési idő 12—13 hétről 9 hétre csökken, s ugyanakkor az egy kilogramm élő súly előállításához felhasznált négy kilogramm táptakar- mány-szükséglet három kilo­grammra mérséklődik. 'A háziasszonyok ma még gyak­ran kifogásolják, hogy a baromfi­hús drága. Ez nemcsak az élőre, hanem a fagyasztottra is vonat­kozik. A fejlődés arra enged kö­vetkeztetni, eljön az ideje, ami­kor az eddiginél jobban alkal­mazkodik a dolgozó pénztárcájá­hoz a piacon a baromfi ára. Az eredmények megszilárdítá­sa és növelése érdekében a Ba­romfiipari Országos Vállalat Kis­kunhalasi Gyáregysége bátaszéki kirendeltségének — borzalmas ez a hosszú név — dolgozói kötele­zettségvállalást tettek a szocialis­ta kirendeltség cím elnyeréséért. Vállalásaik nagy figyelmet érde­melnek. A kirendeltség dolgozói az előző évek szívós és tervszerű munkája alapján lehetőségét lát­ják annak, hogy az eddiginél lé­nyegesen jobb eredményeket ér­jenek el a baromfi-, a tojásfelvá­sárlás területén. Vállalják, hogy az úgynevezett passzív területeken is meghono­sítják a kövér liba előállítását. Ennek megfelelően két termelő­szövetkezetbe mintegy 12 ezer na­poslibát helyeznek ki. Tapaszta­latcserét szerveznek a mélykúti Uj Élet Tsz-be és a kiskunfélegy­házi libatömő társuláshoz. A ta­pasztalatcserékkel a libamáj­export továbbfejlesztését kíván­ják elősegíteni. Felajánlásukban pontosául rögzítik, hogy mit tesznek a pecsenyekacsa-nevelés tovább­fejlesztése, a baromfi- és to­jástermelés fokozása érdeké­ben. Egyebek között újabb 40 ezer to­jóhibrid csibével látják el a ter­melőszövetkezeteket, s ez már az idén négymillió tojástöbbletet eredményezhet. A szocialista kirendeltség cím elnyerésén munkálkodó kollektíva vállalásai < teljesítésével elsősor­ban a fogyasztók érdekeit szolgál­ja.

Next

/
Thumbnails
Contents