Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-21 / 144. szám

1 1967. június 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kétszáz KISZ-vezeto a dombori táborban Király Ernő a KISZ Tolna megyei Bizottsága o'ső titkára üdvözli a fiatalokat. Pillanatkép A slepp Tízperc A dombori KlSZ-vezető­képző tábor tegnap megnyitotta kapuit Tolna me­gye ifjúsági vezetői előtt. Tucatnyi fiatal már vasár­nap megérkezett. Hétfőn egy különjáratos autóbusz ingajáratban közle­kedett a tolnai vasútállomás és a tábor között. Minden vo­nattal érkeztek fiatalok, hisz az első turnusban középiskolai és szakmunkásképző intézeti KISZ-titkárok, kollégiumi di­áktanácstagok és más KISZ- vezetőségi tagok vesznek részt. A gimnázumok, technikumok, ipari szakmunkásképző iskola diákjai mind megérkeztek: kétszázan vannak. Fiúk és lá­nyok. A fiúk sátrakban, a lá­nyok panelházban laknak. Kedden reggel megkezdődött az élet. Hat órakor ébresztő. Negyed kilenckor megkez­dődött a tábori élet, a ko­moly munka, a tanulás. Berghoffer László turnus­vezető táborparancsnok — aki már 1957-ben az első KISZ- táborozáson is részt vett, — nyitotta meg az 1967. évi tá­borévet, meleg, baráti szavak­kal köszöntötte a fiatalokat. Király Ernő, a megyei KISZ- bizottság első titkára az első előadás előtt vázolta a fiata­loknak, milyen céllal tartanak különböző KISZ-vezetőségi és ifjúsági tagoknak foglalkozá­sokat: — Az a célunk — mon­dotta Király elvtárs —, hogy a legfontosabb feladatokra felkészítsük a fiatalokat. Meg akarunk mindenkit ismertetni a legfontosabb feladatok meg­oldásának módjával. És ter­mészetesen nagyra értékeljük azt a tapasztalatot, amit itt a fiatalok egymás munkájának megismerésével gyűjtenek ... Az első előadást Berghoffer László tartotta. A fiatalok nagy érdeklődéssel hallgatták az értékes tanácsokat. Sor ke­rült konzultációra is. Az elő­adás nyomán élénk vita ala­kult ki a különböző csopor­tokban arról, hogyan, milyen módszerekkel, a helyi sajá­tosságok figyelembevételével erősítsék az ifjúsági szövet­ségben a kommunista neve­lést. A konzultációt, s vitát ki­tűnő ebéd követte. Délután daltanulás, közös játék, pihenés, a bátrabbak fürdése volt még esemény. A KlSZ-vezetőképző tábor első napja munkával, szórako­zással telt el.- Pj — Foto: Bakó. NAPIRENDEN: a termelőszövetkezetek szövetségeinek létrehozása „A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa a szövet­kezeti demokrácia erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás ered­ményességének javítása céljából állást foglalt a temelőszöveí- kezetek társadalmi képviseleti szervezeteinek kialakítása mellett. Annak az elvnek az érvényesítéséért szállt síkra, hogy a ter­melőszövetkezetekre kötelezettség csak jogszabályokból, meg­kötött szerződésekből, valamint a közgyűlés és a választott szervek határozataiból származhat”» (A kongresszus határoza­tából). A kongresszus eme határoza­tának végrehajtását, megvalósí­tását szolgálta az a tanácskozás, amelyet Hőgyészen tartottak a tamási, a dombóvári és néhány érdekelt bonyhádi járási ter­melőszövetkezetek vezetőd. Ezen részt vett Horváth József, a me­gyei tanács elnökhelyettese, György József, a megyei párt- hizottság és Szűcs Lajos, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője is. A tanács­kozás célja vált: megbeszélni a szövetkezetek társadalmi kép­viseleti-érdekvédelmi szerveinek létrehozását, előkészítését. A tanácskozás bevezetőjeként Horváth József elvtárs elmon- doitta: — A termelőszövetkezetek szö­vetségének létrehozását indokol­ja a tsz-ek önálló vállalati gaz­dálkodása, miután a gazdaság- irányítás új rendszerében meg­szűnik az állami támogatásnak az a formája, amely az elmúlt éveket jellemezte. Ugyanakkor a szövetkezetek termelésének össz­hangban kell lenni a népgazda­ság szükségleteivel, ezért szüksé­ges a rendszeres tájékoztatás a belföldi piac és a külkereske­delem igényeiről. így a több ér­tékesítési lehetőségből a tsz-ek a legmegfelelőbbet választhat­ják. — Ma is vitatott; máért van szükség az érdekvédelmi szer­vezetre? Azért, hogy a szövetke­zeteket képviselje a termeltető vállalatokkal szemben esetleg felmerülő vitákban. A szövetség létrehozását indokolja a kor­szerű termelési eljárások széles körű elterjesztése, a tudomá­nyos eredmények gyakorlatba való átültetése. — A párt Központi Bizottsága mellett működő szövetkezet­politikai munkaközösség az el­múlt héten tárgyalt a termelő­szövetkezeti szövetség megala­kításáról, a tsz-kongresszus ha­tározatának megfelelően össze­gezte azok feladatait: a nép­gazdaság érdekeivel összhang­ban segítsége a tsz-ek jobb együttműködését, a közös gaz­daságok eredményes, önálló vál­lalati gazdálkodását, érdek- védelmük hatékonyabb ellátását. Javaslatokat dolgoznak ki a tsz­ek számára a munkaszervezés­re, jövedelem-elosztásra, a ter­melési specializáció lehetőségei­re. Tájékoztatnak az értékesítés, beszerzés lehetőségeiről, feltéte­leiről. Közreműködnek áruk át­adásánál, átvételénél, minősíté­sénél. Szakmai tanfolyamokat, tapasztalatcseréket, /tájékoztató­kat szerveznek, közreműködnek a szakmunkásképzés szervezésé­ben. Megszervezik a tsz-ek jog­védelmét. Szervezik és támogat­ják — a társadalmi szervekkel együtt — a szocialista munka­versenyt, brigádmozgalmat. El­látják az önsegélyező csoporttal kapcsolatos feladatokat. A munkaközösség előterjesz­tése javaslatot tesz az ország­ban létrehozandó termelőszövet­kezeti szövetségek számára is; mintegy 40—50 megalakítására. Vagyis egy-egy megyében kettő, vagy több szövetséget javasol. A megalakításra akkor kerülhet sor, ha azt az adott területen lévő termelőszövetkezetek 70 százaléka javasolja. Minden termelőszövetkezetet egy küldött képvisel. A küldöttek választ­ják meg a szövetség vezetőségét, az általuk legjobbnak tartott szakemberekből. A tájékoztatót követően a je­lenlévő tsz-elnökök, vezetők amellett foglaltak állást, hogy a megyében is két szövetséget hozzanak létre. E véleményüket igen sokoldalúan indokolták. Egyebek között, hogy: egy szö­vetség függetlenített appará­tusa, társadalmi vezetés nem tudná összefogni a megye száz­tíznél több szövetkezetét: hogy a két szövetség jobban, alapo­sabban tudna foglalkozni a tájegységeknek megfelelő terme­lési adottságokkal. Szóba került a szövetségek megalakításának időpontja is. Úgy foglaltak állást, hogy a megalakítást mielőbb napirend­re kell tűzni — az előkészítésre felhasználni az aratás előtti közgyűléseket —, mert ezzel idői lehet nyerni a jövő évre való felkészülésben. Megf állapodtak abban is; amennyiben a megyét két tsz- szövetség fogja át, akkor az egyik székhelyéül' Hőgyészt je­lölik ki. BI. Több mint 100 vállaiás a szekszárdi járás tsz-eiben .(Tudósítónktól.) A szekszárdi téré. A versenybizottság megáila- járási mezőgazdasági versenyhi- pítolta, hogy az üzemeltben nem zottság Vincze József járási el- foglalkoznak a versenyekkel po- nökhelyettes elnökletével megtar- litikai és gazdasági súlyuknak tóttá rendes félévi értékelését a megfelelően, nem értékelnek me- mezőgazdasági üzemekben folyó netközben és több helyen a mi­idei versenyekről. A beszámoló nimális támogatást sem adják szerint 15 termelőszövetkezet csat- meg a versenyben állóknak. A lakozott eddig az országos terme- versenybizottság határozatot ho- lési versenyhez, 26 brigád küzd zott, hogy felszólítja a községi a szocialista cím elnyeréséért, és versenybizottságokat a félévi és több mint száz vállalás érkezett időszaki értékelésre, a verseny ál- a Nagy Októberi Szocialista For- lásának propagálására, a ver- •radalom 50. évfordulója tisztele- senyzők népszerűsítésére. Elkészült a százezredik reíikülkeret Az év elején kezdte meg mű­ködését Szekszárdon a Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat új díszműgyára. Az üzem különféle fém díszműtárgyakat, alkatrésze­ket állít elő, első gyártmánya — amivel megkezdték a termelést — a reíikülkeret. Jelenleg naponta átlagosan ezerhatszáz darab készül el és nemrég kezdték meg egy újabb típusnak a gyártását is. A napokban készült el az üzemben a százezredik retikülkeret. A Szekszárdon készült retikül- kereteket az ország különböző részeiben működő bőrdíszmű­üzemekben használják fel, kap belőlük rendszeresen a Rákos- palotai Bőr- és Műanyagfeldol­gozó Vállalat szekszárdi üzeme is.

Next

/
Thumbnails
Contents