Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
%,r '-i V. Uci V .. TÓIRA MEGYE/a VILAG FROlETAHäi, EGYESOUETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAüS LAPJA XVII. évfolyam, 142. szám ÁRA: 80 FILLER Vasárnap, 1967. június 18. Megkezdődött az ENSZ ■ I / II I- III ft l F rendkívüli közgyűlésé ílku Pál beszéde kulturális életünk több kérdéséről Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben New York-ban szombaton magyar idő szerint 14.30 órakor ült össze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka, amelyen a szovjet küldöttséget Koszigin mi- miniszterelnök vezeti. A szovjet kormányfő gépe a gianderi légitámaszponton, Uj-Fundlandban üzemanyagot vett fel, majd folytatta útját New Yorkba, ahol magyar idő szerint 10 óra után 3 perccel szállt le a Kennedy- repülőtéren. Koszigin a ganderi légitámaszponton nem hagyta el a gépet. A rendkívüli közgyűlésre érkezett szovjet küldöttség IL— 18-as különrepülőgépe New York-i idő Nem egészen két hét és lezárul az 1967-es gazdasági év első feie. Hogy milyen eredménnyel, azt ma még pontosan nem lehet tudni. A legtöbb vállalatnál azonban már az első öt hónap eredményei alapján megközelítőleg tudják, hogy milyen tervteljesí- tésd arány várható az első félévben. Körintérjúnkban néhány szekszárdi vállalatnál érdeklődtünk a várható féléves eredményekről. 11-es AKÖV: Az első félév tervét összesítve túlteljesítjük, azonban a TEFU-profilnál bizonyos lemaradás mutatkozik. Ez elsősorban a kedvezőtlen időjárásnak „köszönhető”. A harmadik negyedben azonban számításaink szerint pótolható a lemaradás. Talán még annyit, hogy az első félévben közel 6 millió utast szállítottunk a megyében. Bőrdíszmű: Mind az export, mind pedig a belkereskedelmi tervünket teljesítjük, sőt bizonyos túlteljesítést is várunk. A gyár teljes termelési tervét, szerint reggel öt (magyar idő szerint délelőtt tizenegy) órakor szállt le a Kennedy nemzetközi repülőtéren. Koszigint a városi hatóságok, valamint az ENSZ képviselői fogadták. Jelen volt a repülőtéren számos szocialista állam ENSZ-képviseletének vezetője, köztük Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ- képviselője. A szovjet miniszterelnök, akit lánya, Ligyia Gvishiani is elkísért New York-i útjára, gépkocsival a repülőtérről egyenesen a szovjet ENSZ-kép- viselet 62. utcai székhelyére ment. Koszigin a repülőtéren nem nyilatkozott a sajtónak. amely 49 millió forintot jelent, ha nem is sokkal, de túlteljesítjük. Termelésünk folyamatos, és zökkenőmentes, úgy, hogy a második félévben még további túlteljesítésre van kilátás, Mérőműszergyár: Bár még csak az első öt hónap gazdasági eredményét ismerjük, már ennek tudatában mondhatjuk, hogy féléves tervünket teljesíteni fogjuk. S ez minden bizonnyal kedvezően érinti majd éves tervünk alakulását. Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat: Az első féléves tervünktől ha nem is nagyon, de lemaradtunk. Ennek egyetlen oka: a létszámhiány. ' A lemaradás azonban olyan kis mérvű, hogy a második félévben egy kicsit jobb munkával pótolható. Palánki Téglagyár: A nyersgyártásban, amennyiben a hátra lévő két hét időjárása kedvező lesz, teljesítjük tervünket. Égetésben 1—2 százalékos lemaradás van, amelyet sajnos már nem tudunk pótolni ebben a félévben. A közgyűlés rendkívüli ülésszakán számos szocialista ország küldöttségét vezeti a kormányfő. A magyar küldöttséget Fock Jenő miniszterelnök vezeti és tagja Péter János külügyminiszter is. A lengyel küldöttség óién Cyran- kiewicz miniszterelnök áll. akit Rapacki külügyminiszter kísér el, a csehszlovák küldöttséget Jozef Lenárt miniszterelnök vezeti, Vaclav David külügyminiszteir társaságában, a bolgár küldöttség a szekszárdiak A harmadik negyedévben azonban már .„egyenesben” leszünk mind a nyersgy irtással, mind pedig az égetéssel. Csatári Téglagyár: Az időjárás jóvoltából nyers gyártási tervünkét éppen, hogy 100 százalékra tudjuk hozni. Égetésben viszont 3—4 százalékos túlteljesítést várunk. Amennyiben a harmadik negyedév kedvező időjárást hoz, akkor megalapozhatjuk az éves terv túlteljesítését. Amint a körinterjúnk során kapott válaszokból kitűnik, a szekszárdi vállalatok, gyárak, üzemek többségükben eredményesen zárják az 1967-es gazdasági év első felét. S ez bíztató az éves terv teljesítést illetően. A Parlamentben dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács ta- nácsszervek osztálya vezetőjének elnökletével értekezletet tartottak a megyei, a fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Ilku Pál, művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, vitaindító referátumában hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében kulturális kérdésekben is megnő a tanácsok hatásköre és felelőssége. Az elfogadott elvek szellemében a megyei tanácsok döntenek például a különböző oktatási intézmények fenntartásának. működésének számos kérdésében. A végrehajtó bizottságok ellenőrzik majd, hogy területükön helyesen és hiánytalanul érvényesülnek-e művelődéspolitikánk elvei, országos céíjai, figyelembe véve a helyi adottságokat. Lényegében tehát közvetlenül felelnek az iskolák oktató-nevelő munkájáért, s megnőnek a népműveléssel, a film- forgalmazással, a színházakkal kapcsolatos feladataik is. A tanácsi hatáskör bővülésének megfelelően átalakul a Művelődésügyi Minisztérium irányító, segítő tevékenysége. Ilku Pál a továbbiakban rátért az iskolareform végrehajtásának néhány kérdésére. Hangsúlyozta: az általános iskola változatlanul közművelődésünk alapja; fejlesztése, hálózatának teljes kiépítése és az ezzel együtt járó gazdasági döntések teljes egészükben a tanácsok hatáskörébe kerülnek. A helyi állam- igazgatási szervek a jövőben nem kapnak központi irányszámokat, éppen ezért nyomatékosan figyelmükbe ajánlja, hogy a középiskolában szükséges színvonal- emelést, a fizikai dolgozók gyermekeinek előbbre jutását az általános iskolában alapozzuk meg. A művelődésügyi miniszter elismerő szavakkal méltatta a tanácsoknak a körzeti iskolák hálózatának kiépítésében elért eredményeit. Az idén 164 ezer gyerek lép ki az általános iskolák 8. osztályából — folytatódott a tájékoztató. — Nagy többségük, 84 százalékuk. továbbtanulásra jelentkezett. Olyan eredménye ez oktatási rendszerünknek, amelyre joggal lehetünk büszkék, s amely jól példázza, hogy milyen nagy utat tettünk meg az elmúlt* esztendőkben. A pályaválasztás küszöbére érkezett fiatalok 42.4 százaléka szakmunkásképző intézetekben, 41,6 százaléka középiskolákban,- szakközépiskolában és gimnáziumban kívánja folytatni tanulmányait. Az idén végzett nyolcadikosoknak összesen 64,8 százaléka kérte felvételét szakmát adó iskolatípusokba. A jelentkezési adatokból az is kiderül, hogy 16 ezerrel többen kérték felvételüket szakközépiskolákba és technikumokba, s 9 ezerrel kevesebben a gimnáziumba, mint a rendelkezésre álló férőhelyek száma. A népgazdaság szükségletei, a gyorsan növekvő érdeklődés is megköveteli, hogy a jövőben már nagyobb gondot fordítsanak a szakközépiskolák hálózatának bővítésére. Az idén érettségizett mintegy 51 ezer fiatal 69,2 százaléka jelentkezett egyetemre, főiskolára, örvendetes, hogy a tavalyinál többen készülnek a felsőfokú technikumokba. Csökkent a műszaki egyetemekre, a tanárképző főiskolákra, valamint a tanító- és óvónőképző intézetekbe jelentkezettek száma, s — bár eddig is sok fiatalt kellett elutasítani — az idén tovább emelkedett a tudományegyetemekre, ezen belül a bölcsészettudományi, valamint a jogtudományi karokra benyújtott kérelmek száma. A felvételi vizsgák lebonyolítása és az igazságos döntések meghozatala tehát ebben az évben is nagy feladatokat ró a felsőoktatási intézmények tanáraira. Egyéb kulturális kérdésekről szólva a művelődésügyi miniszter hangsúlyozta; minden területen az új követelményeknek megfelelően kell szabályozni a gazdálkodás rendjét. Szó esett arról is, hogy a népművelés területén ezután is valamennyi érdekelt állami és társadalmi szervezet összefogása* sokoldalú együttműködése a cél. Arra kell törekedni, hogy összehangolják a terveket, s minden forrást együtt kamatoztassanak a közönség javára. Ilku Pál referátumát vita követte, majd dr. Dallos Ferenc zárszavával ért véget a tanácskozás. (MTI) Gépesített szénagyűjtés (Folytatás a 2. oldalon.) Félév előtt Jól dolgoztak az első félévben Változatlan kenyérgabonaárak 1967-re A Mezőgazdasági és (Élelmezésügyi Minisztériumban tájékoztatásul közölték,’ hogy a tavaly felemelt kenyérgabonaárak 1967- re is változatlanul érvényesek: a szokványminőségű bűzért mázsánként az egész országban egységesen 267, a rozsért 245 forintot fizetnek a terményforgalmi vállalatok. Ezenkívül az értékesített gabona minden mázsája után 30 forintos adókedvezmény illeti meg a termelőszövetkezeteket és termelőszövetkezeti csoportokat. Az erőteljesen fejlődő, többnyire sűrű állományú gabonák terméskilátásai szinte mindenütt kedvezőek. A legutóbbi összegezés szerint a termelőüzemek több mint 84 000 vagon kenyérgabona értékesítésére szerződtek a terményforgalmi vállalatokkal. A gazdaságok azonban — a terméskilátások pontosabb ismeretében — máris megkezdhetik a pótszerződések kötését. Kívánatos, hogy az egyes üzemek belső szükségletein — vetőmagon, természetbeni járandóságon, tartalékképzésen — felül a kenyérgabona teljes mennyiségére malmost, a betakarítás kezdete előtt kössenek szerződést. A szerződés a gazdaságok számára az értékesítési biztonságon kívül számottevő anyagi előnyt jelent, A szerződés nélkül átadott kenyér- gabonáért ugyanis mázsánként átlagban 10 forinttal kevesebbet fizetnek az állami felvásárlók. A terményforgalmi vállalatok, az előirányzat szerint, mintegy 80 000 vagonnyi gabonát közvetlenül a kombájnok alól vesznek át a gazdaságoktól, csaknem kétszer annyit, mint a múlt évben. Éppen ezért széles körben kötnek a termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal bértárolási szerződést. Az átmeneti jellegű, néhány hónapos tárolásért mázsánként 6 forintot fizetnek, ezenkívül kezelési költségként minden mázsa tárolt gabona után heti 18 fillér átalány illeti meg a szerződő gazdaságokat. (MTI)
