Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-16 / 140. szám

I fÖLWS MEGfEI NÉPCJ84Í? WC?, junks ifi. YOST Ml Cl KARRIERJE Igaz mesék a százéves írógépről *wr*r' ■ Versenyt rendeztek 1907-ben Párizsban, amelyen a gépíronők mellett egy írnok is helyet fog­lalt az asztalnál, aki azt akarta bebizonyítani, hogy kézzel gyor­sabban lehet írni, mint a gép se­gítségével. Az írnok utolsó lett a versenyen, az írógépben azonban még sokan és sokáig kételkedtek. Turpisságot sejtett a bonyolult billéntyűzetű masinában a híres amerikai író Mark Twain is. Ki­próbálásra hazavitt lakására egy írógépet, s két napig vizsgálgatta a szerkezetet, figyelte a gépírónő te meg a Remington fegyvergyár az írógép sorozatgyártását. A százéves múltra visszatekintő írógép mai teljesítőképességét így jellemzi Kökény Sándor, a Ma­gyar Gyors- és Gépírók Szövet­ségének titkára: — Egy jó írógéppel percenként 7—800 betűt, illetve jelet lehet leütni. A legújabb típusú gömb­betűs géppel, melyet az idei BNV-n is bemutattak, 1200-nál is többet. Az ’ember azonban nem képes erre a tempóra. Egy átlagos gépírónő percenkénti 200—2p0 le­ütéssel ír, a világversenyek sztár­gépírónőket a kezdetben használt Yost márkájú gépek után Yost Micinek nevezték. „Mici” gyorsan karriert csinált. Regények, filmek főhőse, s a 30-as évek táján gics- cs-es történetek százai hitegetik a gépírólányokat, hogy a gazdag vezérigazgatók csak arra várnak, hogy őket feleségül vegyék. A gépírás bármennyire is hihe­tetlenül hangzik, — nehéz fizikai munka. Egy betű leütése két- három apró mozdulatot igényel; egy percig tartó gépelés már 600 —800-at. Ezért igaz, hogy a fo­lyamatos gépírás kalóriaszükség­lete megegyezik a nehéz fizikai munkát végzők igényeivel. fl profit közbeszól Gépíró-világbajnokság Bécsben. 1907-ben egy írnok versenyre kelt az írógéppel. munkáját, míg kétségei elmúltak, s megvásárolta a masinát. Már lassú az ember! A gép segítségével történő írás gondolata már régóta foglalkoz­tatta a feltalálókat. Az elsők kö­zül való a híres magyar mecha­nikus, Kempelen Farkas, aki 1779-ben konstruált ilyen gépet egy barátja vak lánya részére. Az első gépen írt levelet egy bécsi múzeumban őrzik. Ezután egyide­jűleg többen is feltaláltak hason­ló elven működő berendezéseket, a mai írógép ősének azonban a most száz éve, 1867-ben, Ameri­kában szabadalmazott konstruk­ció tekinthető. Készítői: Latham Sholes nyomdász f-s Charles Glid- den mechanikus. Az ő szabadal­muk tökéletesítése nyomán kezd­jai 500—600 leütéssel dolgoznak, így a kutatók ma már azt keré- sik, miként lehetne gyorsabbá tenni — az embert? Kezdetben inkább férfiak dol­goztak az írógéppel, mégpedig a kenyerüket féltő írnokok erős til­takozása közepette. Több helyen „géprombolók” is akadtak, akik homokot szórtak a szerkezetbe, vagy másként igyekeztek bizonyí­tani a gép alkalmatlanságát. Ma­gyarországon Fabró Henrik érde­me az írógép elterjesztése: ő „al­kalmazta” először a parlament­ben is. A női egyenjogúsítás terén is vitathatatlan érdemeket szerzett az írqgép. A gép vitte be a nőket a hivatalokba, azelőtt ugyanis el sem tudták képzelni, hogy nő is alkalmas • irodai munkára. A gépírás hamarosan jellegze­tesen női munka lett. Az első Kosztolányi így ír a gépírónő­ről: „Gondolatom felesége, lel­kem hitvese...” Magyarországon jelenleg a „lelki feleségek” szak­mai színvonala az átlag leütése­ket tekintve elmarad a nemzet­közi szinttől. De a versenygépírók mindenütt jól szerepelnek. Júliusban lesz a gépíró-világ­bajnokság, melyen magyar ver­senyzők is részt vesznek. Világ- versenyen a gépírás gyorsasága már lélektani tényezőktől függ; az edző is úgy segít, hogy a te­chnikai tanácsok mellett a ver­senyzőket leginkább „pszicnoló- giailag dresszírozza”. A gépek alkalmasak a nagy teljesítményre. Hogyan érhető el viszont az ember „felgyorsítása”? A betűk csoportosítása, mely csaknem egyidős az írógéppel, ma már túlhaladott. A magyar nyelv sajátosságainak jobban megfelelő billentyűzet kidolgozása, a fel­adat, annál is inkább, hiszen Csollány Ferenc, a szövetség el­nöke megjegyezte, hogy a magyar az egyetlen nyelv, amely nem tud helyesen írni a gépen, hiszen a hosszú nagy „I” nem szerepel a betűk között. Van olyan elképze­lés, hogy átcsoportosítják majd a betűket, s az egyik oldalra a ma­gánhangzók, a másik oldalra {sé­dig a mássalhangzók kerülnek. Ez a kutatások szerint jól illeszkedik nyelvünk sajátosságaihoz. Ame­rikában is kidolgozták már az új elrendezést, melyről kimutatták, hogy alkalmazásában mintegy 20 százalékkal nőne a gépírónők tel­jesítménye. Szép századik szüle­tésnapi ajándék lenne az újítás bevezetése, a nagy írógépgyárak' azonban nem hajlandók erre. Az ok érthető: ha már árusí­tanák a gyorsabban dolgozó gé­pet. akkor kevesebb régi típusú írógépet tudnának értékesíteni. Benedek B. István | Sporthorgászat | 4L'w jl­Hát ez lenne Fadd? Az alábbiakban kivonatosan közöl­jük a Szedres és Vidéke HE levelét: Örömmel ü dögöljük a Népújság , .Horgászat” c. rovatát. Végre egy olyan fórum, amelyben hangot le­het és kell adni az olyan h problémáknak, amely nagy nyilvá­nosság követel. A faddi Duna-ág nemcsak me­gyénk, hanem egész Dunántúl hor­gászparadicsoma lehetne. Egy tényt kívánunk ismertetni, hogy ennek kapcsán iá érzékelni lehessen az ot­tani állapotokat. Vásároltunk a múlt év őszén egy buszkarosszériát, át­alakítottuk kis tanyává, horgászfel­szerelésünk tárolására. A lehelyezés- től számított két hét alatt ismeret­len tettesek teljesen tönkretették. A kár minimum 3—4000 forint. Ezen­kívül nyomdafestéket nem tűrő feliratokkal látták el. Csónakokat Vásároltunk, háromból kettőt el­loptak. Hát valóban ez lenne Fadd? Sürgősen rendet kellene terem­teni. Biztosak vagyunk beíine, hogy többségükben becsületes erfi- berek horgásznak -'ezen a vízterüle­ten. A hatóságokkal összefogva tudnánk változtatni ezen a helyze­ten. A biztonság lenne egyik alapja annak, hogy ez a- gyönyörű terület el tudja foglalni méltó helyét. A másik vízterület, amivel foglal­kozni kívánunk. a Sárvíz. Elég hosszú szakaszon szeli át megyén­ket. Nagyon kedvelt horgászvíz len­ne, mert süllőtől a törpeharcsáig, mindenféle halnak kedvenc helye, de a víz szennyeződése mérhetetlen károkat okoz a halállományban.1 Minden hónapban legalább 4—5 na­pon át oly mértékben szennyezett, hogy már kilométerekről érezhető a bűz. A károk különösen nagyok ívási időszakban, mert a dunai ha­lak is szívesen járnak fel ez idő tájt. Követeljük, hogy az új víztörvé­nyeknek az illetékesek szerezzenek érvényt és haladéktalanul szüntes­sék meg a Sárvíz szennyeződését. Hórgászhírek Megtartotta kishalfogó versenyét a Közép-dunai Intéző Bizottság. A Duna­újvárosban tartott versenyen ll egye­sület 55 horgásza gyülekezett, hogy 3 órás versenyben bizonyítsa be, ki a legjobb csapat és ki lesz az az öt horgász, aki az országos versenyen képviseli a Kö^p-Dunát. Csapatversenyben: 1. Dunaújváros, 2. Dunaföldvár, 3. Simontomya, 4. Dunavecse, 5. Bölcske. Egyéni versenyben: 1. Mészáros Dunaújváros 1905 pont, 2. Nagy Du­naújváros 1650, 3. Kiss Dunaújváros 1395, 4. Szántó Simontomya 1335, 5. Szegedi Dunaújváros 1280, 6. Kudlik Dunaföldvár 1180 pont. Ifjúsági verseny: 1. Wächter Duna­újváros 1200 pont, 2. Pala Bölcske 1010, 3. Takács Dunavecse 940 ponttal. N. S. Június 18-án tartja az Al-dunai In­téző Bizottság a hozzá tanozó hor­gászegyesületek részvételével Baján a halfogó versenyt. A szekszárdi HE is benevezett a versenyre, a május 28-án megtartott iialfogó versen yen helyezést elért tag­jaiból alakult csapattal. Készítsünk csónakot Reméljük, hogy a fenti rajzzal se­gítséget tudunk nyújtani azoknak* akik saját maguk akarnak horgász­csónakot készíteni. A rajz egy álta­lános nagyságú horgászcsónak mére­teit adja meg, amely használható fo­lyóvízen és állóvízen történő horgá­szathoz. A méreteken a csónak készí­tésekor természetesen lehet változ­tatni, csak arra vigyázzunk, hogy arányosan. A bordák minden esetben kemény­fából készüljenek és lehetőleg a haj­latoknál 2—3 centiméter széles vas­lemezzel erősítsük meg. A szélléc le­gyen legalább 5—6 centiméter szé­les, az orrtőke pedig legalább 15 centiméter. Nem tanácsoljuk a csónak elejét befedni, mert tisztítása igen körülményes lesz. Kátrányozás előtt, a deszkák összeil­lesztésénél, a tömítés után, alkal­mazzunk bádogborítást. Tömítésként használhatunk mohát, vagy kátrányos hamut. A csónak belsejét ne kát- rányozzuk, de főleg ne szurkozzuk. MR. KING SEM MILLIOMOS Anya nekem vágja le a 'pulykacombot. Elém teszi a tányérra és megsimogatja a fejem. A keze kérges és mégis olyan csodálatosan’ puha. Pityu csillagszórót gyújt a fenyőn. Ez a kölyök semmit sem nőtt. A karácsonyfa mellett apa áll. Szomorú és szemrehányóan néz rám. Bibi hoz­zálép és megcsókolja az arcát. De hiszen Bibi meg apa nem 'ismerik egymást. Beszélgetni sem tudnának. És Ibi? Ö is itt van. Fölényesen mosolyog Bibire. — Égyél kisfiam — bíztat a mama — vegyél mellé párolt káposztát is. Vöröskáposztából csi­náltam, ahogy te szereted. Bibi elkapja előlem a tányért. Ibi ráüt a ke­zére. Apa dühösen nagyot kiált. — Ébresztő fel! Mozgás! Mozgás! Hirtelen nem tudom, hogy hol vagyok. Agyamban furcsa képek kavarognak. Az orrom — 1 — ­régen nem érzett otthoni illatokkal van tele. Csak lassan eszmélek. Valaki lerántja rólam a pokrócot. Izzadó testem hideg levegő csapja meg. — Ez a rohadt skót, már megint úgy üvölt, mint egy állat — dünnyögi mellettem Beppo, az olasz. — De egyszer beverem a pofáját, be én... Ez így megy hetek óta. Az ember hazaálmod­ja magát, Murdock őrmester meg felkiabálja. Mindig akkor ordít, amikor a legérdekesebb, a legszebb rész következne az álomban. Fázom. Felülök, aztán lelépek az ágyról. Bep­po még mindig szitkozódik. Utálja Murdockot. Az meg őt. Persze Beppo húzza mindig a rö- videbbet. Murdock az erősebb, ö az őrmester. — Egy-kettő! Egy-kettő! Egy-kettő! A barakk körül, a sárga sóderrel felhintett udvaron trappolunk. így megy ez minden reg­gel. Körbe-körbe. Hanzi, a vörös hajú, kövér német rondán szuszog mellettem. Pablo, a fürge kis guatemalai kajánul rávigyorog. Imádja, ami­kor Hanzinak nehezére esik valami. — Ha a Führer ezt látná — ugratja Hanzit. — Hü . . hü... hülye — nyögi fulladozva Hanzi. — Kuss! Kötelékben nem ugatunk! — ordít King tizedes. Beppo az olasz, a skót Murdock őrmestert utálja. Én Kinget. King magyar mint én. De megjátssza magát. Királynak hívták és most King. Pedig nem mondta neki senki, hogy ango- losítsa meg a nevét. Ilyesmivel itt nem törőd­nek. Tökéletesen mindegy, hogy kinek, mi volt, — 2 — vagy most mi a neve. Bár a nevet is felvarrat­ják egy szalagon a zubbony mellzsebe fölé, de mindenütt csak a másik zseb fölötti számot mondják. Én az 5817-es vagyok. Ez a beképzelt fajankó azonban azt hiszi, ha Király helyett Kingnek hívatja magát, az jobb, meg előkelőbb. A múltkor jót röhögtünk rajta. Napos voltam és én vettem át a postát. Hát már otthonról is így címezteti magának a leve­let: Mr. King. El tudom képzelni, hogy ez miket firkálhat haza. Kiskúnmajsán már biztosan úgy tudja az egész falu, hogy milliomos, vagy leg­alább is félmilliomos lett, akit száz hollywoodi tyúk imád és minimum négy kocsija -van. A barom. Tegnap magyarul szóltam hozzá a kan­tinban. Letolt. Azt mondta, itt nincs semmi he­lye, semmilyen idegen nyelvnek. Majd akkor pofázzak magyarul, ha erre parancsot kapok. ­Pablo ismét valami marhaságot mond Hanzi­nak. A kövér német visszakézből szájonvágja. King észreveszi. — Szakasz állj! Vigyázz! — ordít. Megmerevedünk. — Balra át! Mintha zsinóron rántanának bennünket, úgy fordulunk arccal King felé. — 5802-es és 5820-as kilépni! Hanzi és Pablo feszesen a szakasz elé áll. King hosszan, gúnyos vigyorral nézi őket. Nyel­vével jobbra-balra tologatja a rágógumit. Hanzi még mindig rondán szuszog, ömlik róla a verí­ték. Pablo a hosszú szempillája alól, meleg­fényű barna szemeivel, gyerekes mosollyal te­kint a tizedesre. — 3 —

Next

/
Thumbnails
Contents