Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-16 / 140. szám
I fÖLWS MEGfEI NÉPCJ84Í? WC?, junks ifi. YOST Ml Cl KARRIERJE Igaz mesék a százéves írógépről *wr*r' ■ Versenyt rendeztek 1907-ben Párizsban, amelyen a gépíronők mellett egy írnok is helyet foglalt az asztalnál, aki azt akarta bebizonyítani, hogy kézzel gyorsabban lehet írni, mint a gép segítségével. Az írnok utolsó lett a versenyen, az írógépben azonban még sokan és sokáig kételkedtek. Turpisságot sejtett a bonyolult billéntyűzetű masinában a híres amerikai író Mark Twain is. Kipróbálásra hazavitt lakására egy írógépet, s két napig vizsgálgatta a szerkezetet, figyelte a gépírónő te meg a Remington fegyvergyár az írógép sorozatgyártását. A százéves múltra visszatekintő írógép mai teljesítőképességét így jellemzi Kökény Sándor, a Magyar Gyors- és Gépírók Szövetségének titkára: — Egy jó írógéppel percenként 7—800 betűt, illetve jelet lehet leütni. A legújabb típusú gömbbetűs géppel, melyet az idei BNV-n is bemutattak, 1200-nál is többet. Az ’ember azonban nem képes erre a tempóra. Egy átlagos gépírónő percenkénti 200—2p0 leütéssel ír, a világversenyek sztárgépírónőket a kezdetben használt Yost márkájú gépek után Yost Micinek nevezték. „Mici” gyorsan karriert csinált. Regények, filmek főhőse, s a 30-as évek táján gics- cs-es történetek százai hitegetik a gépírólányokat, hogy a gazdag vezérigazgatók csak arra várnak, hogy őket feleségül vegyék. A gépírás bármennyire is hihetetlenül hangzik, — nehéz fizikai munka. Egy betű leütése két- három apró mozdulatot igényel; egy percig tartó gépelés már 600 —800-at. Ezért igaz, hogy a folyamatos gépírás kalóriaszükséglete megegyezik a nehéz fizikai munkát végzők igényeivel. fl profit közbeszól Gépíró-világbajnokság Bécsben. 1907-ben egy írnok versenyre kelt az írógéppel. munkáját, míg kétségei elmúltak, s megvásárolta a masinát. Már lassú az ember! A gép segítségével történő írás gondolata már régóta foglalkoztatta a feltalálókat. Az elsők közül való a híres magyar mechanikus, Kempelen Farkas, aki 1779-ben konstruált ilyen gépet egy barátja vak lánya részére. Az első gépen írt levelet egy bécsi múzeumban őrzik. Ezután egyidejűleg többen is feltaláltak hasonló elven működő berendezéseket, a mai írógép ősének azonban a most száz éve, 1867-ben, Amerikában szabadalmazott konstrukció tekinthető. Készítői: Latham Sholes nyomdász f-s Charles Glid- den mechanikus. Az ő szabadalmuk tökéletesítése nyomán kezdjai 500—600 leütéssel dolgoznak, így a kutatók ma már azt keré- sik, miként lehetne gyorsabbá tenni — az embert? Kezdetben inkább férfiak dolgoztak az írógéppel, mégpedig a kenyerüket féltő írnokok erős tiltakozása közepette. Több helyen „géprombolók” is akadtak, akik homokot szórtak a szerkezetbe, vagy másként igyekeztek bizonyítani a gép alkalmatlanságát. Magyarországon Fabró Henrik érdeme az írógép elterjesztése: ő „alkalmazta” először a parlamentben is. A női egyenjogúsítás terén is vitathatatlan érdemeket szerzett az írqgép. A gép vitte be a nőket a hivatalokba, azelőtt ugyanis el sem tudták képzelni, hogy nő is alkalmas • irodai munkára. A gépírás hamarosan jellegzetesen női munka lett. Az első Kosztolányi így ír a gépírónőről: „Gondolatom felesége, lelkem hitvese...” Magyarországon jelenleg a „lelki feleségek” szakmai színvonala az átlag leütéseket tekintve elmarad a nemzetközi szinttől. De a versenygépírók mindenütt jól szerepelnek. Júliusban lesz a gépíró-világbajnokság, melyen magyar versenyzők is részt vesznek. Világ- versenyen a gépírás gyorsasága már lélektani tényezőktől függ; az edző is úgy segít, hogy a technikai tanácsok mellett a versenyzőket leginkább „pszicnoló- giailag dresszírozza”. A gépek alkalmasak a nagy teljesítményre. Hogyan érhető el viszont az ember „felgyorsítása”? A betűk csoportosítása, mely csaknem egyidős az írógéppel, ma már túlhaladott. A magyar nyelv sajátosságainak jobban megfelelő billentyűzet kidolgozása, a feladat, annál is inkább, hiszen Csollány Ferenc, a szövetség elnöke megjegyezte, hogy a magyar az egyetlen nyelv, amely nem tud helyesen írni a gépen, hiszen a hosszú nagy „I” nem szerepel a betűk között. Van olyan elképzelés, hogy átcsoportosítják majd a betűket, s az egyik oldalra a magánhangzók, a másik oldalra {sédig a mássalhangzók kerülnek. Ez a kutatások szerint jól illeszkedik nyelvünk sajátosságaihoz. Amerikában is kidolgozták már az új elrendezést, melyről kimutatták, hogy alkalmazásában mintegy 20 százalékkal nőne a gépírónők teljesítménye. Szép századik születésnapi ajándék lenne az újítás bevezetése, a nagy írógépgyárak' azonban nem hajlandók erre. Az ok érthető: ha már árusítanák a gyorsabban dolgozó gépet. akkor kevesebb régi típusú írógépet tudnának értékesíteni. Benedek B. István | Sporthorgászat | 4L'w jlHát ez lenne Fadd? Az alábbiakban kivonatosan közöljük a Szedres és Vidéke HE levelét: Örömmel ü dögöljük a Népújság , .Horgászat” c. rovatát. Végre egy olyan fórum, amelyben hangot lehet és kell adni az olyan h problémáknak, amely nagy nyilvánosság követel. A faddi Duna-ág nemcsak megyénk, hanem egész Dunántúl horgászparadicsoma lehetne. Egy tényt kívánunk ismertetni, hogy ennek kapcsán iá érzékelni lehessen az ottani állapotokat. Vásároltunk a múlt év őszén egy buszkarosszériát, átalakítottuk kis tanyává, horgászfelszerelésünk tárolására. A lehelyezés- től számított két hét alatt ismeretlen tettesek teljesen tönkretették. A kár minimum 3—4000 forint. Ezenkívül nyomdafestéket nem tűrő feliratokkal látták el. Csónakokat Vásároltunk, háromból kettőt elloptak. Hát valóban ez lenne Fadd? Sürgősen rendet kellene teremteni. Biztosak vagyunk beíine, hogy többségükben becsületes erfi- berek horgásznak -'ezen a vízterületen. A hatóságokkal összefogva tudnánk változtatni ezen a helyzeten. A biztonság lenne egyik alapja annak, hogy ez a- gyönyörű terület el tudja foglalni méltó helyét. A másik vízterület, amivel foglalkozni kívánunk. a Sárvíz. Elég hosszú szakaszon szeli át megyénket. Nagyon kedvelt horgászvíz lenne, mert süllőtől a törpeharcsáig, mindenféle halnak kedvenc helye, de a víz szennyeződése mérhetetlen károkat okoz a halállományban.1 Minden hónapban legalább 4—5 napon át oly mértékben szennyezett, hogy már kilométerekről érezhető a bűz. A károk különösen nagyok ívási időszakban, mert a dunai halak is szívesen járnak fel ez idő tájt. Követeljük, hogy az új víztörvényeknek az illetékesek szerezzenek érvényt és haladéktalanul szüntessék meg a Sárvíz szennyeződését. Hórgászhírek Megtartotta kishalfogó versenyét a Közép-dunai Intéző Bizottság. A Dunaújvárosban tartott versenyen ll egyesület 55 horgásza gyülekezett, hogy 3 órás versenyben bizonyítsa be, ki a legjobb csapat és ki lesz az az öt horgász, aki az országos versenyen képviseli a Kö^p-Dunát. Csapatversenyben: 1. Dunaújváros, 2. Dunaföldvár, 3. Simontomya, 4. Dunavecse, 5. Bölcske. Egyéni versenyben: 1. Mészáros Dunaújváros 1905 pont, 2. Nagy Dunaújváros 1650, 3. Kiss Dunaújváros 1395, 4. Szántó Simontomya 1335, 5. Szegedi Dunaújváros 1280, 6. Kudlik Dunaföldvár 1180 pont. Ifjúsági verseny: 1. Wächter Dunaújváros 1200 pont, 2. Pala Bölcske 1010, 3. Takács Dunavecse 940 ponttal. N. S. Június 18-án tartja az Al-dunai Intéző Bizottság a hozzá tanozó horgászegyesületek részvételével Baján a halfogó versenyt. A szekszárdi HE is benevezett a versenyre, a május 28-án megtartott iialfogó versen yen helyezést elért tagjaiból alakult csapattal. Készítsünk csónakot Reméljük, hogy a fenti rajzzal segítséget tudunk nyújtani azoknak* akik saját maguk akarnak horgászcsónakot készíteni. A rajz egy általános nagyságú horgászcsónak méreteit adja meg, amely használható folyóvízen és állóvízen történő horgászathoz. A méreteken a csónak készítésekor természetesen lehet változtatni, csak arra vigyázzunk, hogy arányosan. A bordák minden esetben keményfából készüljenek és lehetőleg a hajlatoknál 2—3 centiméter széles vaslemezzel erősítsük meg. A szélléc legyen legalább 5—6 centiméter széles, az orrtőke pedig legalább 15 centiméter. Nem tanácsoljuk a csónak elejét befedni, mert tisztítása igen körülményes lesz. Kátrányozás előtt, a deszkák összeillesztésénél, a tömítés után, alkalmazzunk bádogborítást. Tömítésként használhatunk mohát, vagy kátrányos hamut. A csónak belsejét ne kát- rányozzuk, de főleg ne szurkozzuk. MR. KING SEM MILLIOMOS Anya nekem vágja le a 'pulykacombot. Elém teszi a tányérra és megsimogatja a fejem. A keze kérges és mégis olyan csodálatosan’ puha. Pityu csillagszórót gyújt a fenyőn. Ez a kölyök semmit sem nőtt. A karácsonyfa mellett apa áll. Szomorú és szemrehányóan néz rám. Bibi hozzálép és megcsókolja az arcát. De hiszen Bibi meg apa nem 'ismerik egymást. Beszélgetni sem tudnának. És Ibi? Ö is itt van. Fölényesen mosolyog Bibire. — Égyél kisfiam — bíztat a mama — vegyél mellé párolt káposztát is. Vöröskáposztából csináltam, ahogy te szereted. Bibi elkapja előlem a tányért. Ibi ráüt a kezére. Apa dühösen nagyot kiált. — Ébresztő fel! Mozgás! Mozgás! Hirtelen nem tudom, hogy hol vagyok. Agyamban furcsa képek kavarognak. Az orrom — 1 — régen nem érzett otthoni illatokkal van tele. Csak lassan eszmélek. Valaki lerántja rólam a pokrócot. Izzadó testem hideg levegő csapja meg. — Ez a rohadt skót, már megint úgy üvölt, mint egy állat — dünnyögi mellettem Beppo, az olasz. — De egyszer beverem a pofáját, be én... Ez így megy hetek óta. Az ember hazaálmodja magát, Murdock őrmester meg felkiabálja. Mindig akkor ordít, amikor a legérdekesebb, a legszebb rész következne az álomban. Fázom. Felülök, aztán lelépek az ágyról. Beppo még mindig szitkozódik. Utálja Murdockot. Az meg őt. Persze Beppo húzza mindig a rö- videbbet. Murdock az erősebb, ö az őrmester. — Egy-kettő! Egy-kettő! Egy-kettő! A barakk körül, a sárga sóderrel felhintett udvaron trappolunk. így megy ez minden reggel. Körbe-körbe. Hanzi, a vörös hajú, kövér német rondán szuszog mellettem. Pablo, a fürge kis guatemalai kajánul rávigyorog. Imádja, amikor Hanzinak nehezére esik valami. — Ha a Führer ezt látná — ugratja Hanzit. — Hü . . hü... hülye — nyögi fulladozva Hanzi. — Kuss! Kötelékben nem ugatunk! — ordít King tizedes. Beppo az olasz, a skót Murdock őrmestert utálja. Én Kinget. King magyar mint én. De megjátssza magát. Királynak hívták és most King. Pedig nem mondta neki senki, hogy ango- losítsa meg a nevét. Ilyesmivel itt nem törődnek. Tökéletesen mindegy, hogy kinek, mi volt, — 2 — vagy most mi a neve. Bár a nevet is felvarratják egy szalagon a zubbony mellzsebe fölé, de mindenütt csak a másik zseb fölötti számot mondják. Én az 5817-es vagyok. Ez a beképzelt fajankó azonban azt hiszi, ha Király helyett Kingnek hívatja magát, az jobb, meg előkelőbb. A múltkor jót röhögtünk rajta. Napos voltam és én vettem át a postát. Hát már otthonról is így címezteti magának a levelet: Mr. King. El tudom képzelni, hogy ez miket firkálhat haza. Kiskúnmajsán már biztosan úgy tudja az egész falu, hogy milliomos, vagy legalább is félmilliomos lett, akit száz hollywoodi tyúk imád és minimum négy kocsija -van. A barom. Tegnap magyarul szóltam hozzá a kantinban. Letolt. Azt mondta, itt nincs semmi helye, semmilyen idegen nyelvnek. Majd akkor pofázzak magyarul, ha erre parancsot kapok. Pablo ismét valami marhaságot mond Hanzinak. A kövér német visszakézből szájonvágja. King észreveszi. — Szakasz állj! Vigyázz! — ordít. Megmerevedünk. — Balra át! Mintha zsinóron rántanának bennünket, úgy fordulunk arccal King felé. — 5802-es és 5820-as kilépni! Hanzi és Pablo feszesen a szakasz elé áll. King hosszan, gúnyos vigyorral nézi őket. Nyelvével jobbra-balra tologatja a rágógumit. Hanzi még mindig rondán szuszog, ömlik róla a veríték. Pablo a hosszú szempillája alól, melegfényű barna szemeivel, gyerekes mosollyal tekint a tizedesre. — 3 —
