Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-02 / 128. szám

I 1987. június 2. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG Tanácskozik a KISZ megyei küIdöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) toztatni e helyzeten. Egyidejű­leg kell erősíteni a KISZ-ben a kommunista és a tömegszerve­zeti jelleget. A KISZ-tagságra való nevelő munka során figye­lembe kell venni, hogy nem egy­szerre, hanem a KISZ sajátos nevelésének és a társadalom összhatásá­nak folyamatában jut el egy fiatal addig, amíg ifjú­kommunistára jellemző tu­lajdonságokkal rendelkezik. E téma keretében foglalkoztak a KISZ-ben működő párttagok tevékenységével, valamint a KISZ-szervezetek párttaggá ne­velésével és ajánlásával. Elemez­ték az alapszervezeti vezetés sta­bilitásának, a nők bekapcsolásá­nak tennivalóit. i Az úttörőmozgalommal, mint az egységes ifjúsági mozgalom szerves részével foglalkoztak. Alapot adott a beszámoló és a kiegészítés a vitához. Király Ernő a vitaindító, rövid beveze­tőben sokoldalúan taglalta a IX. pártkongresszusnak az ifjúság számára vonzó perspektívát nyújtó határozatait, majd ele­mezte a KISZ-taggyűlések és küldöttértekezletek tapasztala­tait. Az érdekvédelmi munkáról a következőket mondotta: „Kü­lönböző formában, valamennyi rendezvényünkön szóba került a KISZ érdekvédelmi tevékenysé­ge. Többen úgy fogalmaztak, hogy a KISZ a jövőben legyen valóban az egész ifjúság szerve­zete, de egyben képviselője is”. Mind a beszámolóban, mind pedig a kiegészítésben hang­súlyozta a KISZ megyebizottsá­ga. hogy az ifjúság nevelésénél elért eredmények a párt helyes politikájának, gondoskodásá­nak és a felnőtt társadalom egyre nagyobb törődésének a következménye. Felszólalások, vita a küldöttértekezleten Felelősségtudattal — őszintén — igényesen A KISZ MB első titkára szó­beli kiegészítése után az első hozzászóló a Simontomyai Bőr­gyár ifjúságának'1 küldötte, Szaj- ki László KISZ-titkár volt A felszólaló elfogadásra java­solta a beszámolót, majd az ipari munkásfiatalok terme'ést segítő tevékenységével, a SZOT és a KISZ KB közös határozatának bőrgyári hatásával és a KISZ- alapszervezetek érdekvédelmi munkájával foglalkozott: „Gyá­runk 120 főnyi üzemi ifjúsága, részese az eredményeknek és hibáknak egyaránt. 1966-ban már többet törődtünk a munkaver­sennyel, mint az előző évben. Csatlakoztunk az „Útlevéllel a NOSZF évfordulójára” mozga­lomhoz és ennek eredményeként 4 095 000 forint munkaverseny- vállalással készül gyárunk az 50. évfordulóra” — mondotta. Ja­vasolta, hogy a szocialista brigá­dok a mechanikus vállalások he­lyett többet törődjenek a tudat­beli változást, a szocialista em­berré válást szolgáló, az egyéni- közösségi érdeket összeegyeztető vállalkozásokkal. Végül kérte, hogy az új gazdasági mechanizmus megkezdése előtt részletes elő­képzést kapjanak az alapszerve­zeti ifjúsági vezetők is. Másodiknak Jaczkó László, a pálfal termelőszövetkezet KISZ- érdemrenddel kitüntetett szerve­zetének küldötte lépett az emel­vényre. Vázolta a község 150 fia­taljának mozgalmi munkáját ne­hezítő helyiségproblémákat, szó­vá tette, hogy már elkészülte előtt szűknek mutatkozik az az épülő községi kultúrliáz. Több segítséget kért a legtöbb gond­dal küszködő falusi KlSZ-szer- vezeteknek. A továbbiakban bí­ráló szavakkal illette azt a köz­ségükben dolgozó néhány peda­gógust, aki a mi rendszerünkben nevelődött, most szerzett okle­velet, azonban elutasította a KISZ-esek segítségkérését. Weisz Éva, a Mü. M. 505-ös számú Ady Endre Szakmunkás- képző Intézet tanulóifjúsága ne­vében szolalt fel. Többek között beszélt arról, hogy ebben az esz­tendőben már 20 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végezi­tek, s a városi tanács 61 tanulót jutalmazott ezért arany-, ezüst­ös bronzéremmel. Felhívást in­tézett a megye KlSZ-ftataijaihoz, hogy minél többen jöjjenek is­kolája által szervezett szekszár­di nyári építőtáborba. Beszélt az iparitanuló-iskola hallgatóinak problémáiról is. Lukács István, a szekszárdi Mérőmüszergyár KISZ-titkára so­kat beszélt a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának létre­hozásáról. Elmondotta, hogy ná­luk a vállalattal és a műszaki fejlesztéssel történt megbeszé'J; alapján már megalakult az FMKT, ée igyekeznek vállalaton belül meghatározott időre meg­oldani a fontos műszaki fejlesz­tési problémákat. Á mozgalom­nak nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentősége is van. Sür­gette, hogy a fiatal közgazdászok számára továbbtanulási lehetősé­get biztosítson a KISZ-bizottság valamilyen formában, b minél több üzemlátogatást szervezze­nek tapasztalatcsere céljából. Rencz Márta, a tolnai gimná­zium tanulója beszámolt arról, hogy iskolájukban elvetették a hivatalos szólamokat, program­meghirdetéseket. Most már vala­mennyi megmozdulásukra közös elképzelések alapján készülnek. Az iskola tanulói és tanárai kö­zött igazi kommunista kapcsolat alakult ki. A tanárok mindenben segítenek a diákoknak, akik ép­pen ezért bíznak nevelőikben. Megemlítette, hogy a sok tenni­valójuk a társadalmi aktivitás fo­kozásában. Szabó Lajos, a Bonyhádi Ci­pőgyár KISZ-bizottságának tit­kára az üzem fiatalságának éle­téről beszélt, örömmel számolt be arról, hogy megváltozott a munka szemlélete üzemükben. Náluk már szégyen a lógás, a késés, s szégyen az is, ha valaki lemarad a futószalagon. Nagy te­kintélyt szereztek az üzem fia­taljai a két vietnami műszak megszervezésével is. Határozot­tan kijelentette, hogy a bonyhá­di nevelőotthon nem alkalmas állami gondozattak elhelyezésé­re, s a pedagógusgárda sem meg­felelő arra, hogy az ott élő gye­rekekkel foglalkozzék. A fen­tieken kívül beszélt még a fia­talkorúak foglalkoztatottságának problémájáról, a falusi fiatalok pályaválasztásáról, arról, hogy a KISZ-fiatalak a magas be’épési összeg miatt kiszorulnak a KISZ- lakásspítési akcióból. Vámos Gizella, a dombóvári kesztyűgyár fiatal munkásnőinek helyzetéről számolt be a küldött- gyűlés előtt. Elmondotta; azt szeretnék elérni, hogy egyetlen KISZ-tag se termeljen száz szá­zalék alatt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére pedig vállalták, hogy az üzem szovjet megrendeléseit két hónappal a kitűzött határidő ©lőtt leszállít­ják. S mindezt a KlSZ-kongresz- szusra való készülődés jegyében is teszik. „Pozitívan értékeljük a KISZ munkáját“ Ezután K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának első titkára kért szót. A megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezlet résztvevőinek. — Örömmel állapítom meg, hogy fiatalságunk becsülettel helytáll a munkában és a tanu­lásban. Hangsúlyozom, hogy a megyei KISZ-bizottság beszámo­lójával egyetértek — mondotta K. Papp József, —. s abból, va­lamint az elhangzott hozzászólá­sokból is kitűnik, hogy fiatalja­ink sokat tesznek a szocializmus építésében. Éppen ezért pozití­van értékeljük a KISZ mun­káját, a fiatalok tevékenységét. Az itt elhangzottak szinte vá­laszt adnak arra, hogy milyen helye van ifjúságunknak társa­dalmunkban. Hogy egyenrangú­aknak érezhetjük őket és ők is érezhetik magukat a felnőttek­kel. Jellemző, hogy problémáik, bár speciálisak, de megegyeznek a felnőttek problémáival. Gene­rációs súrlódásokról nem beszél­hetünk. A felmerülő problémák, hogyan öltözködnek a fiatalok, idősebbek észrevételei stb., az élet velejáró kis apró mozza­natai. Az alapvető mérce csak az, hogy a szocializmus építésé­ben ki mit tesz. S ezen az úton egy a véleményünk. Az esetleges „nagy” problémák általában el­szigetelt jelenségek. S amennyi hiba megtalálható a fiatalokban, annyi akadhat a felnőttekben is. Éppen ezért még egyszer hang­súlyozom, hogy az ifjúság mun­káját pozitívan kell értékelni és pozitívan értékeljük is. K. Papp József elvtárs ezután beszélt arról, hogy országszerte és itt a megyében is mindenütt hozzáfogtak a fél éve ülésezett MSZMP-kongresszus határozatai­nak megvalósításához. Beszélt gazdasági helyzetünk átalakításá­nak szükségességéről, s arról, hogy a szocializmus építésének ebbe a szakaszába miként kell beilleszkednie az ifjúságnak. Hozzászólása második részében az európai biztonság, a békéért való harc és a nemzetközi kül­politikai kérdések fontos proble­matikájáról beszélt. Az ebédszünet után Scheidl Lajos, a hatezer holdas mado- csa,i termelőszövetkezet fiatal einöke következett szólásra, aki eüső mondataiban helytelenítette, hogy e fontos tanácskozáson mindössze hét parasztfiatal kép­viselte a megye termelőszövetke» zeteáben dolgozó .sok-sok szorgal­mas ifjút. Ezután meggyőző erő­vel ecsetelte a mezőgazdasági szakmák becsülésének, elismeré­sének fontosságát. Egy epizóddal illusztrálta, hogy még ‘mindig ta­lálkozunk a „téeszcsé” gúnyolá­sával, Megbízóiról, a madocsái tsz-fiatalokröl .elmondotta, hogy egy év alatt 60—70 olyan fia.tfll kérte és nyerte él felvételét a szövetkezetbe, f ■'(i k korábban el­mentek a faluból. „Lüktető erőt jelent, lendületet képvisel a mi falunkban élő és munkával bi­zonyító ! kétszáz ifjú. Méltán büszke rájuk tagságunk”. Taps szakította félbe szavait, amiko.r az 1965-ös dunai árvízveszély idején helytálló 300 katonafiúnak mondott küzdelmeiért köszöne­tét. Harsonaszóval érkező, megille- tődött úttörők köszöntésre vo­nultak be ekkor a terembe. A KISZ KB vörös selyemzászlajó­val kitüntetett Garay János út­törőcsapat megyénk 15 000 kis­dobosának és 17 000 úttörőjének nevében köszöntötte a megyei küldöttértekezletet. A rózsa- csokrok átadása és az elnöki kö­szönet szavad után ütemes taps közepette vonultak ki a ragyogó szemű pajtások. Palotás József, megyei út­törőtitkár az egységes ifjúság? szövetség fél év alatti akció­sorozatának sikereiről szólott, majd elemezte a gyermekek ál­tal kedvelt úttörőmozgalom ese­ményeit és gondjait. Hang­súlyozta, hogy nagy-nagy türe­lem, szeretet, őszinteség szüksé­ges a jövő nemzedékének helyes neveléséhez. Vannak még for­mális vonások az úttörőmunká­ban, találhatók még érzelmi el- hagyatofctsiágban, sivárságban tengődő gyermekek. Kérte, hogy ne csak az egyenruhás úttörők­kel és ünnepnapon törődjön a szülő, a társadalom, a nevelő a gyermekekkel. Kismődi András, az ÉM Tolna megyei Építőipari Vállalat * kül­dötte a két megyében működő, két esztendős múltra vissza­tekintő üzem ifjúságának örö­meiről, sikereiről és gondjairól beszélt. Elmondotta, hogy össz­létszámúk egyharmada fiatal. — Ifjúkommunistáink készen áll­nak nagy megyei építkezéseink — a Sió-toroknál létesítendő víz­lépcső, a darugyár, az atomerő­mű részberuházásainak — vál­lalására. '— Tíz szakmában ké­peznek a vállalatnál szakmun­kásokat. Kérte, hogy a falusi KISZ-szervezetek karolják fel, küldjék el hozzájuk a még pályaválasztási döntés ©lőtt álló fiatalokat Szoboszlai Jenő, a MÉSZÖV igazgatóságának tagja elismerés­sel szólt a szövetkezeteknél élenjáró fiatalokról, közülük ti­zenötöt küldenek el jutalom- utazásra a Szovjetunióba. Tapasztalataival bizonyította, hogy a falvakban aprópénzre váltatták, konkréttá tették a me­gyei elvi megállapodást. Részt kérnek és vállalnak a föld­művesszövetkezetek az ifjúság­gal közös feladatokból. Vajnai János, a paksi gimná­zium tanára elsősorban a világ­nézeti neveléssel foglalkozott. A tantestület első számú segítő- partnerének tekimtd a KXSZ-t, mert ez a mozgalom a tíz esz­tendő alatt bebizonyította, hogy lehet és kell reá számítani az ifjúság nevelésénél. Örömmel konstatálta, hogy jelentős vál­tozások történtek az előző kül­döttértekezlet óta a középiskolá­sok becsülése terén. A diák­parlamenti tanácskozások során lehetőségük nyílt a középiskolás fiataloknak, hogy vezetőkkel is beszélgethessenek, sajátos gond­jaikról. Rövid visszapillantást tett, amikor a régi, romantikus ha­gyományok, így az Ifjú Gárda újraszervezését helyeselte, azzal a megjegyzéssel, hogy ne csak mutatóba legyenek Ifjúgórdisták. A hazafias nevelés, hazánk ér­tékeinek megismertetése és fo­kozása érdekében felajánlotta az iskolán kívüli fiataloknak is se­gítségüket az országjáró köruta­zásaikhoz. Ezt követően Szabópál Antal. a megyei tanács vb-elnöke emel­kedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy szorosan összefügg a taná­csok és ifjúsági szervezetek te­vékenysége. Jelentős Segítséget nyújtottak a fiatalok a város­fejlesztésben, falvaink szépítésé­nél. Utalt az idősebb nemzedék tiszteletet érdemlő erőfeszítései­re és kérte a fiatalok őszinte véleményét, még ha az egyesek­nek kellemetlen is. Részletesen kitért az ifjúság érdekvédelmi gondjaira. Elmon­dotta, hogy a kulturálódási igé­nyek jobb kielégítését fogják szolgálni az erőnkhöz mérten épülő művelődési házak. El­helyezkedési és foglalkoztatási gondjaik ez év második felében napirendre kerülnek a megyei tanácsnál. Jogos igénynek tar­totta a megyei vb elnöke, hogy több törődést kérnek a szak­munkástanuló-képzéshez. A több úttörőtábor, parik és játszótér építése mellett foglalkoznak ta­nácsaink a fiaital házasok lakás­gondjainak enyhítésével. Reagálva a pálfai küldött hozzászólására, elmondta, hogy gondolatot ébresztett benne, s meg kell vizsgálni pedagógu­saink társadalmi elfoglaltságát. Szóvá tette, hogy a nevelők ki­sebb részénél tapasztalható az anyagiak hajhászása és'hangsú­lyozta, hogy ugyancsak kevesen, de mégis vannak még olyan pe­dagógusod, akik semmit nem vállalnak. Hozzászólását a következő sza­vakkal fejezte be: „A fiatalok­kal együtt örülünk eredmé­nyeinknek, együtt bosszanko­dunk a visszásságokon és közö­sen fáradozunk igaz ügyünk ér­dekében”. Bogdán Gábor, a dombóvári vasúti csomópont fiataljainak helyzetéről, speciális életkörül­ményeiről, problémáiról beszélt. Mivel munkájukból adódóan ál­landóan úton vannak — nehezen tudják gyűléseikét megtartani. Fő­ként ez az oka, hogy kulturális ren­dezvényeiken sem tudnak teljes létszámmal részt venni. Helyi­ségproblémákkal is küzdenek. Büszkén szólott a vietnami nép megsegítésére tett felajánlásuk­ról, amelyhez a csomópont két­ezer dolgozója csatlakozott. Meg­jegyezte, hogy a felajánlás tech­nikai lebonyolítása sajnos mind a mai napig elintézetlen. Kertész Ágnes, a cikói fiatalok nevében szólalt fel. Elmondotta, hogy a fiatalok hallgatnak a KISZ-vezetőkre, hogy sokat segí­tenek a termelőszövetkezetben. Jó úton haladnak a fiatalok tu­datformálásában. Szuh Csaba, a KISZ KB osz­tályvezetője is üdvözölte a kül­döttértekezletet. Többek között arról beszélt, hogy a VII kong­resszus mérföldkő a KISZ életé­ben. A megye KlSZ-alapszerve- zetei jó munkájukkal hozzájá­rultak a megye gazdasági, kul­turális és társadalmi életének egészenez. Elmondotta, ho"-1957 óta, amióta a KISZ leg­fontosabb feladata az esz­mei, erkölcsi, politikai nevelő munka nagymértékben megnö­vekedett a KISZ tekintélye. A feladatok, a felelősség tovább nő. S, hogy a KISZ vezetői ered­ményes munkát végezhessenek, nagyobb mértékben kell figye­lembe venniük a fiatalok véle­ményét, érdeklődését. Tiltakozó táviratot intézett a megyei küldöttértekezlet a görög- országi zsarnokság és az ameri­kaiak vietnami agressziója ellen a nagykövetségekhez címezve. A vita lezárása, az összefog­lalás és válaszadás után került sor a 41 tagú KISZ megyebizott­ság a 17 kongresszusi küldött titkos megválasztására. Első ülésén tizenegy tagú vég­rehajtó bizottságot és vezető tisztségviselőit választotta meg a megyebizottság. Döntésük szerint első titkár­nak ismét Király Ernőt, titkárnál; pedig Szabó Gézát választották meg. A megyei vb tagjai a titkáro­kon kívül: Palotás József, Törő György, Tóth Istvánná, Scheidl Lajos, Németh Lidia, Samu La­jos, Piszárcsik Izabella, Fillér Katalin és Kismődi Andrást I

Next

/
Thumbnails
Contents