Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-16 / 113. szám

2 YOENA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. május 16. (Folytatás az 1. oldalról.) se. A helyi szervezetekben a szövetkezeti vezetők és a bolti dolgozók keressenek az üzleten kívül is kapcsolatot vevőikkel. Vezessék be a minta utáni érté­kesítést, szervezzék meg az élel­miszerek és iparcikkek házhoz szállítását, az iparcikkszaküzle- tekben nyújtsanak az áruhoz kap­csolódó szolgáltatásokat, rendez­zenek árukiállításokat, jelenjenek meg a vásárokon és piacokon, s ha szükséges, alkalmazzanak ügynököket. A következőkben a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás és értékesí­tés problémáival foglalkozott. A szövetkezetek munkájának ez a része — hangoztatta ezzel kap­csolatban Szirmai Jenő — szin­te szó és értelem szerint minden­nap az ország egész lakosságával kapcsolatba kerül valamilyen módon. A kedvező és kedvezőtlen véle­mények, a jogos és jogtalan bí­rálatok kereszttűzében, s rész­ben ennek eredményeként ez a szakma is számottevően fejlődött Az 1961. évihez viszonyítva 40 000 vagonnal nőtt a felvásárolt me­zőgazdasági termékek mennyisé­ge, s így 1966-ban már elérte a 180 000 vagont. Ugyanekkor nagy mértékben növekedett a mező- gazdasági termékek exportja is. A felvásárlás, illetve az áruter­melés alapvető bázisai a szocia­lista nagyüzemek. 1966-ban a szövetkezeti kereskedelem által felvásárolt zöldség 91,5 százalé­kát, a burgonyának 90 százalé­kát, a gyümölcsnek pedig 66 százalékát termelték meg. A szö­vetkezeti felvásárló szervek le­hetőségeikhez képest segítséget adtak a nagyüzemi kertészet^ kialakulásához. A beszámoló a következőkben kitért azokra a meglehetősen szé­les körben hangoztatott vélemé­nyekre, melyek szerint a szövet­kezeti kereskedelem túlontúl ma­gas ái-réssel dolgozik. Szükséges­nek tartjuk hangsúlyozni — mondotta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő — hogy a felvá­sárlási és értékesítési ár közötti különbözet lényegében csak a forgalmazás költségéit fedezte. A szakma nélkülözhetetlen techni­kai fejlesztéséhez szükséges be­ruházásokhoz a szövetkezetek más °azdasági tevékenységének eredményéből öt év alatt nem köveseim, mint 550 millió fo­rintot kellett átcsoportosítani. Hasonlóképpen helytelennek ítél­te a beszámoló azt a nézetet is, amely szerint a szövetkezeti z dség- gyümölcskereskedelem mcnopolhelyzetet élvez a piacon. 1966-ban a lakosság számára forgalomba hozott zöldségnek, gyümölcsnek, valamint burgo­nyának mindössze csak 47 száza­léka ment át a szövetkezeti ke­reskedelem „kezén”. A szövetke­zeti kereskedelem dolgozói ter­mészetesnek veszik, hogy a gaz­daságirányítás új mechanizmusá­nak keretei között a jövőben mind a termelői, mind pedig a fogyasztói piacon kiszélesedik a verseny, s ebben a versenyben mindenki egyenjogú partnerként vesz részt. Jelentős változások történnek az áruforgalom rendjében, a ter­melő maga választhatja meg, hogy hol — a termőhelyen, va" selig az üzletben — kíván­ja termákét átadni. Előtérbe he­lyezzük a termelők és a felhasz­nálók közötti közvetlen kapcso­latot. Az értékesítő szövetkezetek — a MÉK-ek' — fő tevékenysé­ge eszerint a termelőüzemek és a felhasználók közvetlen kap­csolatainak megszervezése lesz. Szxcríler.i akarjuk az anyagi ér­dekeltség kü'önbö-’ő formált: az értékesít' bői vai,ó visszatéríti:t valamint a tiszta nyereségbe' váló részesedést. A zöldség-, gyümHlooellát*«! tov.'hV-'ii—: lésének egry’fc legr '"-' életlenebb fel­tétele az anyagi-műszaki bá­zis növelése. A köv kaző években az e"”' nagyobb volumenű almaexp o.. zavartalan lebonyolítása érdeké- ségét. Gazdasági feladataikat IX. pártkongresszus határozatá­ban szükségesnek tartjuk olyan minden esetben szövetkezeti esz- nak azt a részét, amely szerint nagy és korszerű hűtőházak épí- közökkel kell megoldaniuk, még- „célszerű és szükséges a szövet- tését, amelyek a hűtés mellett a pedig úgy hogy a vezetés és a kezetek szerepének növelése és „Sózást és a különböző mel- tagság között a kölcsönös biza- működési körének további bőví- lekuzemági tevékenységet is el- lom tovább erősödjék. Mindez tése”. Meg vagyunk győződve ar- vegzik. nem mondhat ellent annak, hogy ról — mutatott rá ezzel kapcso­Az uj gazdasági mechanizmus az operatív munka irányításában latban Szirmai Jenő — hogy a uj termékforgalmazási rendszere az eddiginél is jobban kell több mint kétmilliós földműves- lehetove teszi, hogy a szövetkeze- érvényre jutnia az egyszemélyi szövetkezeti tagság, a választott tek a monopolcikkek kivételé- felelősségnek. vezetőségek és a százezernyi szö­vel mmden mezőgazdasági tér- , . ., ... , . vetkezeti dolgozó felelősséggel és meket felvásároljanak és érté- A beszámoló ezután áttek.n- leikesedéssel vállalja az ebből kesitsenek. Az eddiginél is ked- adott a kongresszust meg- adódó munkát vezőbb lehetőségük nyílik arra, elozo tanácskozásokon elhangzott hogy az anyagi érdekeltség fo- javaslatok sorsáról. A beszámo- Szirmai Jenő beszéde után Ná- kozasával megiermeltethessck és 10 hangot adott annak a vélemé- nási László, a SZÖVOSZ fel­felvásárolják azokat a háztáji nyének is, mely szerint meg kel- ügyelő bizottságának elnöke tér- gazdaságokból származó cikke- lene vizsgálni, hogy a három jesztette a kongresszus elé a tel­ket, amelyek a belföldi ellátás nagy szövetkezeti mozgalom ügyelő bizottság jelentését, majd szempontjából nem tekinthetők összehangoltabb együttműködése megkezdődött a vita az Országos ugyan jelentősnek, de mint ex- érdekében nem volna-e célszerű Földművesszövetkezeti Tanács portárualapok fontosak. valamilyen csúcsszerv kialakítá- beszámolója és a felügyelő bi­A beszámoló ezután a föld- sa- zottság jelentése felett, művesszövetkezetek keretében a beszámoló végül szövetkeze- A vitában először Nacsa Bá­mukodo egyszerűbb mezőgazda- teink nemzetközi kapcsolataival lint Csongrád megyei, majd Ri­sagx szövetkezetek helyzetevei és foglalkozott. góczki István Tolna megyei kül­íejlesztesevel, a SZOVOSZ-hoz a beszámoló végül idézte a dött emelkedett szólásra, tartozó egyeb szövetkezeti szer­vek munkájával, majd pedig a földművesszövetkezetek ipari te­vékenységének kérdéseivel fog­lalkozott. Állást foglalt amellett, Rigóczki István felszólalása Bevezetőben hangoztatta, hogy zelés, hogy a közös területen élő hogy minden olyan ipari tevé-^ Tolna megye szövetkezetei nagy és munkálkodó szövetkezetek kenységet fejleszteniök kell a várakozással tekintettek a kong- együttműködése az eddiginél köz- földművesszövetkezeteknek, ame- resszuselé. A kongresszustól egy- vetlenebb lehet és gazdaságilag lyek a helyi nyersanyagok fel- részt az MSZMP IX. kongresz- jobban megalapozható. S ez fel­tárásának és feldolgozásának szusán hozott, a mezőgazdaság tétlenül a termelés biztonságát eredményeként szélesítik az áru- fejlesztésével és a kereskedelem- szolgálja. A mi gyakorlatunkban választékot. Hozzá járulhr1 -• ily mél kapcsolatos határozatok ezek az elképzelések be is igazo­módon például az építőanyag- konkretizálását, másrészt az lódtak. Ennek bizonyítására elég hiány enyhítéséhez. Szükségesnek 1968-ban általános bevezetésre talán elmondanom, hogy a velünk mondotta a különböző mezőgaz- kerülő gazdaságü'ányítási reform kapcsolatban álló hat termelő- dasági termékek elsődleges fel- egyes feladatainak és meg valósi- szövetkezetnek a burgonya- és dolgozását — savanyítás, asza- tásának szervezeti kereteinek zöldségtermesztésre használt föld­iás, pulpolás, stb. — a szeszfő- megjelöilését várják. Érthető ez ,^e,.. na8ysagrendben ugyan zést, a borpalackozást és egye- az érdeklődés, hiszen a megye, körülbelül azonos az 1965. évivel. beket. az ország egyik „legszövetkeze­Az ipari tevékenység össze­hangolására helyes, ha a szö­vetkezetek társulásokat, kö­zös irodákat hoznak létre. __^ de a róla származó jövedelem t ibb” megyéje. A földműves- tavaly egymillió forinttal haladta szövetkezetek a kereskedelmi meg 32 1965- evit‘ forgalomból egyrmlliárd forint . ...... , . A tobbleteredmeny nagy­részt a helyesen kialakított felvásárlási árak, illetve az értékesítési irányok helyes megválasztása következtében jött létre. Azt hiszem, a termelőszövet­körüli összeggel, vagyis mintegy 60 százalékkal részesednek, a vendéglátóipari forgalomból pe- Építsenek ki a szövetkezetok kö- dig mintegy 175 millió forinttal, zös vállalkozásokat a kisipari a teljes forgalom 62 százalékát szövetkezetekkel, segítsék a tér- mondhatják magukénak. A me- melőszövetkezetek mellék- és se- gye szövetkezeteinek felvásárlási gédüzemágainak megszervezését, tevékenysége is jelentős, hiszen "tejelőknek A földművesszövetkezetek ke- az évente felvásárolt áru meny- eSette^ét ™eginkáXazok a ÜSSSS. ™e meghaJadja az <>lezerva- számok bizonyítják, amelyek sze­lt0*«. rlnt 1966-hoz kepest az idén szer­— De nemcsak várakozással ződéssel lekötött terület 10 száza- .. , , , ... , tekintettünk a kongresszus elé— lékkai nőtt, az egy holdra le­tol,™ Já „aTó íl ,-to. °ZSJaJ,Uo "Í.H folytatta Rigóczki István — ha- szerződött árumennyiség pedig nem készültünk is ra. Modot átlagosan négy mázsavai nove- adott erre az, hogy az irány- kedett. Ez azt mutatja, hogy a .... ,, . , elveket már ismertük és sokat termelőszövetkezetek saját értéke­SÄÄS Sttaakk!Stneak TSSZ 55S£Sb£ - ÄÄ”- fődéit11 kÖtÖUék meg 3 S2er­nem sikerült megfele­zetekről szólva állást foglalt gönt. amellett, hogy tevékenységüknek __’ e lsősorban azokat a vonásait erő­lakosság háztartási és személyi szükségletének kielégítéséhez. A továbbiakban a földműves­cnanizmusoan — mutatott ra — ~ ~~ megtisztelő módon — a ződéseket. megnő a nyereseg jelentősege. aag>°., ,.gusz. ?. ,. latens Ezt cnWan láttok- „iL. dunafoldvan szövetkezetben való- , ®_ajno!’ Ezt sokan még nem látják elég- y‘ IT " ~ lóén rendeznünk kapcsolatainkat gé világosan. A nyereség mögött »«.i az értékesítés terén. A beszá­valamiféle nyerészkedést, vagy A tapasztolatok felhasznalasa- moló is foglalkozik ezzel a té- spekulációt gyanítanak, holott a val meghatároztuk céljainkat is. mával és egyik lényegesebb prob- nyereség társadalmunkban a vál- A kiskereskedelmi tevékenység latotok, a szövetkezetek sokrétű tekintetében mindenekelőtt oly [’ munkájának együttes eredménye, módon, hogy az árubeszerzés le- A gazdaságos működés és a na- hetőiségeit — mégpedig különö- gyobb nyereség a szövetkezetek sen a. megyén kívülről, továbbá fejlesztésének alapvető feltétele, a megyében lévő nagyüzemekből Csak a nagyobb nyereséget el- és végül a helyi árualapokból érő szövetkezetek elégíthetik ki származó beszerzéseket — me- magasabb színvonalon tagjaik gyei szinten ésszerű határok kö- szükségletét, csak ezek fejleszt- zött koordináljuk, hetik megfelelően a hálózatukat, Vendéglátóipari tevékenysé- csak ezek fizethetik jobban dől- gdnk körében mindenekelőtt az gozoikat. A szövetkezetek muko- ételforgalom növelését és az ez- desi körülményéi kozott terme- ^ szorosan összefüggő helyi szetesen vannak úgynevezett ob- árualapok feltárását tartjuk fel- jekti.v elte[esek- ?PPan ezerta adatunknak. Annál is inkább, hátrányos körülmények között mert ennek szervezeti feltételeit dolgozo szövetkezeteket a kolcso- már éuM évek tapasztaiatai nos segítségnyújtási alapbpl tamo- al j4n doig02tuk Igy a gátjuk. Azok a szövetkezetek vi- venPdJéglátóipar jó szervezeti tor­vagy’ szervezés mtoT kerüfnek máiának bizonyult a presszós nehéz helyzetbe, ne számiénak kisYendég10 & a presszós fala' beszámoló — lémaként emeli ki, hogy a buda­pesti ellátás, a budapesti felho­zatalhoz viszonyítva bizonyos mértékben vissza is esett. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta azi előadó, hogy az áru minő­sítését a mai gyakorlatban nem annyira a szabványban előír«* minőségi jellemzők, mint inkább az áru iránt jelentkező kereslet határozza meg. A szabvány elő­írásait a gyakorlatban többnyire a negatív tényezőkkel kapcsolat­ban alkalmazzák. — A kongresszusa beszámoló a tapasztalatok értékelése alapján a megoldásra is utal, ami szer­vezeti jellegű változást eredmé­nyez a nagykereskedelmi válla­lat „demi-gros” azaz kicsiben és nagyban is értékesítő vállalattá alakítása útján. Szerintem ennek hatása a fogyasztói árak alaku­lásánál feltétlenül tapasztalható lesz, ugyanakkor azonban a fel­hozatalt befolyásoló átvételi gya­korlat nem változik meg, és to­vábbra sem érhető éL az ellátás zökkenőmentes lebonyolítása. Javasolnám, próbáljuk meg kísérletképpen, hogy az áru konkrét minőségének elbírálását bízzák a közvetlenül érdekelt kis­kereskedelmi egységekre és te­gyék lehetővé, hogy kapcsola­tainkat az áruátodás tekinteté­ben a kiskereskedelmi egységek­kel építhessük ki, a nagykeres­kedelmi vállalat diszpozíciója alapján. Szerinltünk ugyanis a szállítási költségek növekedését feltétlenül ellensúlyozza az ér­tékcsökkenéssel, illetve a minősí­téssel kapcsolatos költségkihatá­sok változása. Amennyiben ezt a gondolatot érdemesnek tarta­nák arra, ,hogy foglalkozzanak vele, szövetkezetünk nevében vállalkoznék, hogy közvetlen kapcsolatokat létesítünk akár a XX., ak;ár a XIX. kerületi kiske­reskedelmi egységekkel. Azc Ki­szem, ez kedvező eredményekre vezetne mind az ellátás színvo­nala. mind az áruválaszték ala­kulása szempontjából. Befejezésül a felszólaló meg­állapította. hogy a beszámoló és a határozati javaslat olyan cé­lokat tartalmaz, amelyeknek megvalósítása a szövetkezeti mozgalom fejlődését segíti elő. Az előterjesztett beszámolókat és a határozati javaslatot a me­gye szövetkezetei nevében el­fogadta. Ezután számos felszólalás hang­zott el. A tanácskozáson ’ felszó­lalt többek között dr. Timár Má­tyás a Minisztertanács elnök- helyettese, akinek beszédét lap­punk holnapi számában közöl­jük. A tanácskozás kedden folytat­ja munkáját. arra, hogy felelőtlen gazdálko­dásuk anyagi következményeit a A kongresszusi jól dolgozó szövetkezetek maguk- folytatta a felszólaló , vala- ra vállalják. mint a szóbeli és írásbeli elő­Az új gazdasági mechanizmus terjesztés is nagy gondot fordít sok változása közepette a szövet- a felvásárlási tevékenység érté­kezeti szervek felépítésének alap- kelésere. Én ehhez a témához elve változatlanul a demokrati- szeretnék részletesebben hozzá- kus centralizmus marad. Növek- szólni, mert Tolna megyei szö- szik érto’-’-épviseleti szerepük, vetkezetek 1966-ban részt vettek s irányit.) tevékenységüket alap- a felvásárlási tevékenységgel vetően közgazdasági eszközökkel kapcsolatos kísérletben. A me- oldják meg. Tovább növekszik a gyei szinten szerzett tapasztola- megyei szervek szerepe. A megyei tok még elég kezdetiek, de úgy szövetségek gazdasági célkitűzé- gondolom, ha azokat kiegészít- seiket maguk határozzák meg. jük. a dunaföldvári gyakorlatban Az önállóság szeles korú fej- .. . , . . , . . , lődése fokozza a szövetkezetek «érzett konkret tepasztelatamk­választott vezető testületéinek és kai. megérdemlik a figyelmet, függetlenített vezetőinek felelős- A kísérlet alapja az az elkép­Hétfőn reggel elrabolták a londoni Times bérfizetésekre szánt ötvenezer fontját. A ban­diták — öten voltak — szalmi­ákszesszel elkábitották a kocsi személyzetét, de hogy biztosak legyenek a dolgukban, még egy golfütővel is fejbeverték őket és nyomtalanul eltűntek. * Brown külügyminiszter, aki május 19-én hivatalos látogatás­ra Moszkvába utazik, előzőleg Londonban találkozik U Thant ENSZ-főtitkárral. A Szovjetunióban hétfőn Föld körüli pályára juttatták a Koz­mosz—158 jelzésű mesterséges holdat Az új szputnyik műszerei a világűr további tanulmányo­zását szolgálják. * Tizennyolcmilliárd dolláros de­ficitet jósolnak a június 30-án véget érő költségvetési évre ame­rikai pénzügyi szakemberek. Ez lesz hosszú idő óta a legmaga­sabb költségvetési deficit. A fő ok a szakértők szerint a vietnami háború. Az üzletemberek a ki­adások részleges fedezésére való­színűnek tartják az adók feI-\ emelését. Sulyok Bélának, a pénzügy- miniszter első helyettesének ve­zetésével hétfőn magyar delegá­ció utazott Varsóba KGST va­luta. és pénzügyi állandó bizott­ságának X. ülésére. * Amerikai békeszervezeteik meg­hívására hétfőn szovjet béke­bizottsági küldöttség utazott Moszkvából az Egyesült Álla­mokba. * Gromiko szovjet és Fanfani olasz külügyminiszter hétfőn Moszkvában több nemzetközi kérdést vitatott meg a szovjet— olasz kapcsolatok további fej­lesztésével összefüggő vélemény- csere keretében. * Moszkvában közleményt jelen­tettek meg az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlési kül­döttségének április 27 és május 14 között a Szovjetunióban tett látogatásáról. Mint a közlemény megállapítja, a két ország par­lamenti képviselői erélyesen el­ítélték az Egyesült Államok viet­nami agresszióját, az imperia­listák és ügynökeik mesterkedé­seit Szíria és Jemen népei ellen valamint Izrael agresszív lépé­seit az arab országokkal,

Next

/
Thumbnails
Contents